Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-08-06 / 154. szám

www.esztergom.hu ORSZÁG-VILÁG, ESZTERGOM 2005. augusztus 6., szombat • HÍDLAP 3 Esztergomban nem lehet panasz az anyákra Egyre többen és egyre tovább táplálják anyatejjel újszülött gyermeküket Az anyák felfogása az utóbbi idő­ben egyre inkább változik a szopta­tást illetően. Esztergomban szeren­csére több az olyan nő, aki alakját nem féltve addig szoptatja gyerme­két, amíg az igényli az anyatejet Azok az esztergomi anyák, akik nem rendelkeznek elég tejjel a szop­tatáshoz, hamar segítségre találhat­nak. Huberné Erdélyi Mária védőnő kérdésünkre elmondta, hogy váro­sunkban a szoptatni nem tudó nők­nek csupán a háziorvosnak kell szól­niuk és ők a védőnőn keresztül eljut­tatják az anyatejet hozzájuk. Esztergomban átlagban tíz-húsz nő­nek van szüksége gyermeke számára anyatejre, mivel valamilyen betegség miatt, vagy azért mert ikreket hozott a világra, nem tudja táplálni a csecse­mőt. Ok egy vizsgálatokra kötelezett anyától kapják meg a gyermek számá­ra az ellenállóbb élethez szükséges táplálékot. Az elemzés során minden, tejen keresztül terjedő betegséget el­lenőriznek, mint például a hepatitis, a nemi betegségeket és az AIDS-t. Huberné elmondta, hogy a védőnők folyamatosan értesítik egymást, hogy éppen kinek van szüksége a tejre. Az anya pedig mindig ismeri, akitől kapja a tejet, mert az elosztás háztól házig tör­ténik. Esztergomra viszont inkább az a jellemző, hogy sokkal többen vannak azok, akik adnának, mint azok, akiknek szükségük lenne a tejre. A beszélgetés során kiderült, hogy ennek a rendszer­nek sajnos nincs központja, mert senki sem vállalja fel annak megszervezését. Arra a kérdésre, igaz-e, hogy a cse­csemőknek csak 8 hónapos korig sza­bad szopniuk, a védőnő azt válaszol­ta, az ő céljuk az, hogy a gyermekek minél tovább szophassanak, akkor is, ha ez másfél - két éves korukig kito­lódik. Ez ad a csecsemők részére olyan védelmet, amit semmi más nem pótolhat. Megvédi őket a fertő­zésektől, a baktériumoktól és nem utolsó szempont az sem, hogy a gye­rek és anya közti kapcsolatot egye­dülállóan szorossá fűzi. Persze a szoptatás mellett kaphat a gyermek gyümölcsöt, főzeléket, húst is, attól függően, hogy mennyi idős. Huberné azt is elmondta, hogy Szlovákiából sokan járnak át Ma­gyarországra, főként a Máltai ját­szótéren szervezett szoptatós cso­portokba, de az sem ritka, hogy te­jért jönnek. Tudomása szerint Szlovákiában, Komáromban és Pár­kányban is elkezdték már a szopta­tós klubok szervezését. Az minden esetre pozitív, hogy az anyák a korábbi évekkel ellentétben már nem foglalkoznak külső szempont­okkal és egyre többen vannak azok, akik ilyen módon addig táplálják a gyerme­ket, amíg annak arra igénye van. Az Egészségügyi Minisztérium szerint Szlovákiában nincs olyan tör­vény, amely szabályozná az anyatej kivitelét, illetve behozatalát az or­szágba. A gyakorlat ugyanis ezt eddig nem igényelte. A tárca sajtóosztályá­nak illetékese lapunknak elmondta: ennek ellenére az anyatej behozatala nem tiltott, és mivel külön szabályzat ezzel nem foglalkozik, minden bi­zonnyal ugyanazok az óvintézkedé­sek vonatkoznak erre a területre is, mint például a vér határon át történő szállítására. A sajtóosztály munkatár­sa úgy értesült, a vámtörvény sem foglalkozik a problémával. A kérdés­ben több érintett hivatalt is megkér­deztünk arról, hogy volt-e már példa arra, hogy az anyatejet a határ túlol­dalára szállították volna, de ilyen esettel még senki nem találkozott. • Hatvani Bernadett, Czigler Mónika A Máltai játszótér augusztus ötödi­kére tervezett, az Anyatej Világ­napja (augusztus 1.) alkalmából meghirdetett összejövetelét az eső elmosta. A rendezvény időpontját ezek után egy héttel későbbre, au­gusztus 12-ére tűzték ki. Dán dog és osztrák tacskó a szigeten Jubileumi országos CAC kutyakiál­lítást szervez a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) a Prí­más szigeten vasárnap, de ezzel egyidőben az esztergomi szervezet is ünnepel, ötven éves lett a helyi klub. Győző Csaba, a MEOE esztergomi szervezetének elnöke az MTI-nek el­mondta, hogy kimondottan a jubileum alkalmából szervezték a kiállítást is, amelyre mintegy 930 nevezés érkezett, összesen öt országból. Szlovákia, Cseh­ország, Ausztria és Szerbia-Monteneg- ró mellett még Dániából is érkeznek kuyák és gazdáik. Az eseményre 138 fajta négylábút neveztek be, és a meg­jelenésükön kívül versenyezhetnek kedvenc négylábúink ügyességi pályán is. A jubileum alkalmából minden győztes kutya, illetve gazdája kupát kap. A leglátványosabb programnak az úgynevezett Best in Show bizonyul, ahol a kiállítás legszebb kutyáját vá­lasztják meg. A rendezvényre a belé­pés díjtalan, és ha az időjósok nem té­vedtek túl nagyot, akkor izgalmas csa­ládi program lehet vasárnap. • VI Magyarok közt Erdélyben Erdélyi kastélytulajdonos lett a királyváros Csirkestop egy uniós tagállamban Bajorország megelőző intézkedést tett madárinfluenza ügyben Folytatás az 1. oldalról A Dániel kastélyt még az ISOO-as években építették, így az épület a re­neszánsz, a barokk és a klasszicizmus stílusjegyeit is őrzi. 1729-ben kapta jellegzetes barokk homlokzatát, majd 1853-ban klasszicista elemek adódtak az épület képéhez. Számos kőtábla őrzi a Dániel család címerét. A kas­télyt körülbelül húsz évvel ezelőtt, az 1980-as években restaurálták, és soká­Program pályázatot hirdet a Komá- rom-Esztergom Megyei Önkormány­zat környezet- és természetvédelem, nemzetközi kapcsolatok, európai in­tegráció, nemzetiségi, kulturális tevé­kenység, oktatási, sport, egészség- ügyi, szociális valamint mezőgazdasá­gi témákban. A pályázat keretösszege 17 900 000 forint, melyre hazai szék­helyű jogi személyek, jogi személyi­ig a helyi tanács, illetve a rendőrőrs székhelye volt. A kárpótlási törvény azonban lehetővé tette, hogy a Né­metországban élő báró Dániel Mi­hály és testvére Polixénia visszaigé­nyeljék egykori tulajdonukat. A res­taurált kastélyt és a hozzá tartozó kertet, amely egy arborétum ritkasá­gait, díszfáit őrzi, egy közvetítő cégen keresztül vásárolta meg Esztergom. ség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, önkormányzatok, alapítványok, egyesületek, nonprofit szervezetek, intézmények, kistérsé­gek, valamint kistérségi társulások je­lentkezhetnek. Egy témában kizáró­lag egy pályamunka érkezhet a pályá­zóktól. A második fordulóban a be­adási határidő szeptember 30-a. Tilos tojást, madarat és nem ke­zelt madártollat importálni Bajoror­szágba a Független Államok Közös- I ségének (FÁK) országaiból. A né­metországi fogyasztóvédelmi mi­nisztérium erre szólította fel a töb­bi tartományt is. A közvetlen im­portot persze megtilthatják, de azt egyelőre nem tudni, mi lesz azok­kal a csirkékkel, amelyeket egy másik uniós tagállam importál a FÁK-tól és tovább szeretné szállíta­ni Bajorországba. Bajorország azzal indokolta a szár­nyasok importjának megtiltását, mert egyes hírek szerint sok madárinfluen­zával fertőzött csirkére bukkantak Ka­zahsztánban illetve Szibéria egyes te­rületein. A tilalom kiterjed nemcsak a húsra, hanem a tojásra, a díszmada­rakra és a nem kezelt madártollra is. A német fogyasztóvédelmi miniszter a többi tartományt is hasonló intézke­dés bevezetésére szólította fel. Persze nem tudni, hogy lehet egy ilyen intézkedést a valóságban megol­dani. Talán a közvedenül Németor­szágba irányuló importot lehet korlá­tozni, de ezt sem biztosan. Az pedig egyáltalán nem világos: hogyan szeret­nék megakadályozni, hogy más uniós tagországból - ahova esetleg a FÁK or­szágokból importáltak csirkét - bevi­gyék az import szárnyast hozzájuk. Megpróbáltunk választ kapni ezen kérdéseinkre, valamint arra, hogy Magyarország tervezi-e hasonló tila­lom elrendelését, de lapzártánkig nem kaptunk választ a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Ál­lategészségügyi Főosztályától. Azt azért megtudtuk, hogy minden árut ott kell megvizsgálni az előírá­soknak megfelelően, amelyik ország­ban elsőként az Európai Unió terüle­tére érkezik. Más uniós tagállamokba szállítás esetén már csak bejelentési kötelezettsége van az importőrnek. Karantén felügyelet van előírva, és a szükséges iratokat kell bemutatnia, de külön vizsgálatra már nincs szükség. Ezt az információt az Állategészség­ügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Komárom-Esztergom megyei szervé­nek igazgató helyettesétől tudtuk meg. Tehát ők sem végeznek külön vizsgálatot egy esetleg Szlovákiába - ki tudja honnan - érkező és onnan Magyarországra tovább importált csirkeszállítmány esetén. Tekes Lajos, az Országos Állat­egészségügyi Intézet igazgatója la­punknak elmondta: az ő vizsgáló la­boratóriumuk azt tudja kideríteni, hogy fertőzött-e a csirke. Elmondta azonban azt is, hogy ha magas pato- genitású madárinfluenzával fertőzött szárnyas érkezne az országba, az már élve nem jutna el a FÁK országaiból ide, ugyanis két napon belül minden szárnyassal végez a vírus. Úgy véli, a közeljövőben emberre nem fog átter­jedni a madárinfluenza. A bajt persze nem árt megelőzni, ezt teszi az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is. Az országos tisztifőorvos- helyettes, dr. Molnár Kornélia közölte: vakcina-kísérletek céljára adott Ma­gyarországnak madárinfluenza vírust a WHO. Ezzel a vírussal folynak most a gyártásra vonatkozó kísérletek. A kísér­letsorozat célja, hogy a védőoltás gyár­tásának technológiáját a szakemberek, kutatók begyakorolják. Leszögezte: az esetleges világjárványt okozó vírus el­lenszerét csak akkor tudják majd gyár­tani, amikor a WHO elküldi a járványt okozó vírust. Hozzátette: ez egyelőre még nincs meg, mert még nincs em- berről-emberre terjedő formája. • Gál Kata i Pályázatok több témára

Next

/
Thumbnails
Contents