Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-07-05 / 130. szám

2 HÍDLAP • 2005. július 5., kedd www.esztergom.hu ORSZÁG VILÁG A KDNP-vel állít közös listát a Fidesz (H) A Fidesz a Kereszténydemokrata Néppárttal köt választási megállapo­dást. A Fidesszel hosszú ideje együttműködik az MKDSZ, amely azonban nem párt, hanem szervezet. „A 2006-os választásokra a Fidesz és a kereszténydemokraták kötnek szö­vetséget” - mondta Mészáros József, a KDNP alelnöke a közrádiónak. „Legkésőbb kora ősszel, de talán nyár végéig részletes megállapodást írunk alá, Fidesz-KDNP közös listát állítunk, és együtt indulunk a vá­lasztásokon.” - tette hozzá a politi­kus. Az MKDSZ jelöltjei - ahogy eddig - ezután is a Fidesz színeiben indulnak majd a választásokon. Halpusztulás a Krasznán (H) Kétmázsányi hal pusztult el a Kraszna kocsordi holtágában, mert ismeretlenek szennyező anyagot jut­tattak a vízbe - közölte a rendőrség. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi­lyen anyag került a folyó holtágába, a vízmintát még vizsgálják a szakér­tők - mondta a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. Vörös Krisztina hozzátette: az ügyben természetká­rosítás gyanújával, környezetvédel­mi szakemberek bevonásával folyta­tódik az eljárás. Hatékonyan dolgoznak a bíróságok (H) Csekély az ellentmondásos bírói ítéletek száma, azok azonban hang­súlyos szerepet kapnak a sajtóban és nagy visszhangot váltanak ki a tár­sadalomban - mondta Lomnici Zol­tán főbíró hétfőn Pécsett. „A hazai bíróságok tavaly 1,2 millió ügyet fe­jeztek be, ebből mindössze 3200 íté­letet helyeztek hatályon kívül. Ez az arány nemcsak magyar, hanem eu­rópai összehasonlításban is ala­csonynak mondható” - közölte a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Kijelen­tette: a bírói döntéseket ért kritikák nagy része abból fakad, hogy a tár­sadalom még nem szokott hozzá, hogy az első és a másodfokú dönté­sek eltérhetnek egymástól. Meglopott turisták és külföldiek (SK) A szlovák fővárosban 2005 január­jától - főleg turistáktól és a Pozsonyba érkező külföldiektől - 780 autót loptak el. A lopott autókat márka szerint is megkülönböztették, a legkelendőbb a Volkswagen volt (180), a második helyet a Skoda fog­lalja el 132 darabbal. A francia Peu- geot-ból 45 darabot loptak el. Gyurcsány: 10-2 a szociálliberális kormánynak Értékelések és számon kérések az országgyűlés utolsó nyári ülésén Az elmúlt három év teljesítmé­nyét tekintve a szociálliberális kor­mány Magyarországa 10-2-re győ­zött az előző kabinettel szemben - mondta a miniszterelnök hétfőn a parlamentben, napirend előtti fel­szólalásában. „Magyarország minden korábbi si­kereit felülmúló or­szág lett” - jelentette ki Gyurcsány Fe­renc, aki az MSZP- SZDSZ-kormány és az előző, Fidesz i vezette kormány teljesítményét ha- I sonlította össze tizenkét területen, j többek között a bérek, a nyugdíjak, az j adók, a munkahelyek, az utak, a gaz- : dasági növekedés, a költségvetési hi- j ány és az államadósság kérdésében, j Bérek tekintetében a kormányfő el- I mondta: a 2001 óta eltelt négy évben ! kétszer olyan gyorsan növekedett a bé- I rek vásárlóértéke, mint a 2001-et meg- I előző három évben. A nyugdíjak még j a béreknél is gyorsabban növekedtek - j emelte ki. 2001 és 2005 között a nyug- I díjak vásárlóértéke harminc százalék­kal növekedett, ez több, mint kétszer olyan növekedési tempó, mint amit az előző kormány elért - jegyezte meg. A kormányfő adatai szerint az ádag- bér adóterhe az Orbán-kormány alatt 6 ezer forinttal növekedett, 2002 óta pe­dig ez az adóteher 8 ezer forinttal csök­kent. Elmondta, hogy csökkent a vállal­kozások terhe is, és a kormány minden évben csökkentette az egészségügyi hozzájárulást. Újra értékálló a forint, az elmúlt 24 évben soha nem volt olyan alacsony a forint romlásának üteme, mint idén - mondta a miniszterelnök. A befektetések tekintetében kiemelte, hogy a térségben Magyarország a leg­kedveltebb befektetési célpont. A mun­kahelyekről szólva elmondta, hogy ma többen dolgoznak Magyarországon, mint 2002 márciusában, de többen is keresnek munkát a munkaügyi ellátó rendszerben, mint négy éve. „A kormány adó­emeléssel próbálta betömni azt a lyu­kat, amelyet az ál­lamháztartásban lét­rehoztak” - jelentet­te ki Varga Mihály, a Fidesz alelnöke a A gázáremelésről, az Oktatási Mi­nisztérium közbeszerzéseiről, vala­mint a magyar cégek elleni német- országi fellépésről interpelláltak hétfőn a képviselők a parlament­ben a nyári szünet előtti utolsó ülésen. Legközelebb szeptember­ben ülésezik az Országgyűlés. miniszterelnök napirend előtti felszó­lalására reagálva hétfőn a parlament­ben. Hozzátette: ez az egyik oka an­nak, hogy a magyar gazdaság ma le­hetőségei alatt teljesít. A politikus ki­tért arra: a kormány azt ígérte, nem lesz gázáremelés, ingyenes lesz a szív­ás érrendszeri gyógyszer. A kormány 33 alkalommal emelte az adókat, és új adónemeket is létrehoztak. Számon kérte a kabineten az ígért 800 kilomé­ternyi autópálya építését. Hangsú­lyozta, hogy az Orbán-kormány ide­jén jelentős mértékű autópálya-építés indult meg. Mint mondta, arról sem esik szó, hogy a PPP-programokkal mennyivel növekedik majd az ország adóssága. Több mint 4000 milliárd forinttal nőtt az államadósság az elmúlt három évben, ami azt jelenti, hogy lassan fe­jenként 400 ezer forinttal több állam- adóssága van minden magyar állam­polgárnak, mint 2002-ben - fejtette ki az alelnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy hat éve a legmagasabb, több mint 300 ezer a munkanélküliek szá­ma az országban. Varga Mihály hozzátette: az elmúlt öt év béremelései felerészben az Or- bán-kormánynak köszönhetőek. Ki­emelte, hogy az előző kormányciklus alatt 19 ezer 500 forintról 50 ezer fo­rintra nőtt a minimálbér, az elmúlt három évben viszont alig emelkedett. A politikus a lakáshitelek kapcsán el­mondta: a kormány csökkentette az igénybe vehető hitel időtartamát, el­vett az adókedvezményből, és ezzel sok ezer ember számára lehetetlení- tette el a lakáshoz jutás esélyét. Az MDF elnöke három lépést java­solt a kormányfő­nek az elkövetkező időszakra a kistele­pülésen élők élet- körülményeinek ja­vítása érdekében hétfőn a parlamentben. Dávid Ibo­lya a kormányfő napirend előtti fel­szólalására reagáló beszédében úgy fogalmazott: állami szinten kellene szabályozni a tömegközlekedési szolgáltatók, a MÁV és az autóbusz­társaságok feladatait, össze kellene hangolni a menetrendeket, mert a vidéken, a falvakban élő, munkába vagy iskolába menő embereknek nagy problémát jelent a menetren­dek összehangolatlansága, egyes já­ratok megszüntetése. Kezdemé­nyezte annak a garantálását is, hogy a Magyar Posta önhatalmúlag ne ve­zethesse be a mobil postai szolgálta­tásokat azokon a településeken, ahol a település vezetői és az ott élők til­takoznak ez ellen. A politikus harmadik intézkedés­ként javasolta: a kormányfő kezdemé­nyezze, hogy a koppenhágai szerző­désben foglaltaknál korábban hozzák egységes szintre a 15 régi uniós tagor­szág és a tavaly csatlakozott lü tagál­lam támogatását. Szerinte az eddigi közös agrárpolitika „antiszociális vol­ta miatt” célul kell kitűzni, hogy 25 százalékkal csökkentsék a régiek tá­mogatását, és körülbelül ugyanilyen összeggel emeljék meg az újakét. • Koncz Endre Számpárbaj Gyurcsány és Orbán között Orbán Viktor Fidesz-elnök elfogadja a miniszterelnök kihívását a magyar gazdaság állapotát érintő „számpárbajra", amelyet a kormányszóvivő közlése szerint akár már pénteken megrendezhetnek. Gyurcsány Ferenc a parlamentben jelentette be, hogy „számpárbajra hív­ja az ellenzék vezérét", Orbán Viktort, a televízió nyilvánossága elé a következő két hétben bármikor, amikor a Fidesz elnökének megfelel. A nagyobbik etlenzéki párt elnöke a közszolgálati rádiónak erre úgy rea­gált, hogy neki a pénteki időpont is megfelel, amikor úgy is találkoznak a rendszerváltás utáni miniszterelnökök a parlamentben. A pártelnök kö­zölte: szívesen részt vesz egy nem kampányjellegű, az ország érdekét szolgáló beszélgetésben. Az aratás miatt aggódnak a gazdák Orbán gazdagodását vizsgálnák Duda Attila sem áll az Orbán-bizottság elé A most megkezdődött aratás mi­att aggódnak a gazdálkodók or­szágszerte - mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszö­vetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke hétfőn Budapesten. Az északi megyék kivételével meg­kezdődött az őszi árpa aratása az or­szágban, és 25 ezer hektáron már vé­geztek is a betakarítással - közölte hét­főn a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium agrárpiaci főosztá­lyának illetékese. Kovács Béla elmond­ta: a hétvégi esők némileg lassították a munkát, ám így is már mintegy' 25 ezer hektáron végeztek a gabona betakarítá­sával. Ez az összmennyiség 15 százalé­kát jelenti. A búza aratását a déli me­gyékben várhatóan a hét vége felé megkezdik a gazdálkodók. Jakab István aggodalmát fejezte ki az aratás miatt, kiemelte: a nyári betakarí- tású gabonák termésmennyisége orszá­gosan 7 millió tonna körül mozog majd. A raktárakban azonban jelenleg még 6 millió tonna gabonakészlet van. A gaz­dák azért aggódnak elsősorban, mivel az intervenciós raktárak nem ürülnek a kellő ütemben. Vannak gazdálkodók, akik az aratásig adták bérbe raktárkapa­citásaikat, de az intervencióra átvett készletek még mindig ott vannak. Jakab István szerint a tárolási gondok 1,6 mil­lió tonna gabonát érinthetnek. • PALOTÁS Duda Attila ügyvéd levélben tájé­koztatta az Orbán család gazdago­dását vizsgáló parlamenti bizottsá­got, hogy nem kíván részt venni a testület munkájában - közölte Mol­nár László, a bizottság elnöke. A szocialista politikus elmondta: a levelet hétfőn reggel kapta meg. Eb­ben a Szárhegy dűlő-Sárazsadány- Tokajhegyalja Kft. egykori tagja azt is közli, hogy az Elet és Irodalom (ÉS) című hetilapban megjelent három jegyzőkönyvről - amelyeket bekért a bizottság - nincs ismerete. A parla­menti vizsgálóbizottság tavasszal ala­kult meg azzal a céllal, hogy fényt derítsen - az ES-ben megjelent riport­sorozat nyomán - a volt miniszterel­nök és családjának meggazdagodásá­nak körülményeire. A bizottságba de­legált fideszes képviselők az első ülés­ről kivonultak a teremből, és azóta nem vettek részt a munkában. A testület június 29-ei ülésén szerették volna meghallgatni Duda Attilát és Kán­tor Andreát, a Tokajhegyalja Kft. ügyve­zetőjét. de egyikük sem jelent meg a bi­zottság előtt. Július 6-án, szerdán hall­gatják meg Orbán Viktort, aki már ko­rábban jelezte, részt vesz az ülésen. • CZE Feljelenti Zajacot a szlovák elnök (SK) Közösen indulnak a megyei választásokon j Regionális szintű egyezség az SNS, a Smer, az ANO és a HZD között Konfliktus adódott Szlovákiában Ivan Gasparovic államfő és Rudolf Zajac, egészségügyi miniszter kö­zött. Az ügy akkor robbant ki, mi­kor Gasparovic két héttel ezelőtti országértékelő beszédében kritizál­ta az egészségügyi reformokat. Ru­dolf Zajac nem sokat késlekedett, visszavágott az államfőnek (a Markíza televízió híradójában üzent Gasparovicnak), aki jogi útra terelte a dolgot, mivel a miniszter kijelentését hazugságnak és sértő­nek tartotta. Ivan Gasparovic ügy­védjei a bírósághoz fordultak, meg- \ téve a feljelentést. A Ján Slota nevével fémjelzett Szlovák Nemzeti Párt (SNS), a Smer, az ANO és a Meciar mozgalmából ki­vált HZD jelöltjei a zsolnai kerületben közös listán indulnak a november­ben esedékes megyei választásokon. Erről írt alá szerződést vasárnap Ján Slota, Robert Fico a Smer frontembe­re, Pavol Rusko a szabadelvűek első embere és Ján Bencat, a HZD elnöke. Megyefőnöki posztra a koalíció Juraj Blunárt, a Smer zsolnai kerüle­tének elnökét indítja. Egyébként a közös listán a Smer 23, a SNS 18, az ANO 10 és a HZD 6 helyet kapott. Slota nyilatkozata szerint a fenti ará­nyok jól tükrözik a zsolnai kerület­ben érzékelhető jelenlegi politikai erőviszonyokat. A pártvezérek jelezték, hogy a va­sárnap megpecsételt koalíciós szer­ződés kihatással lehet a következő parlamenti választásokra is. Pavol Rusko is ilyen hangnemben fogalma­zott: "ne menjünk az események elé. Nem országos, hanem regionális szintű egyezségről van szó, amely jelzésértékű lehet arra nézve, hogy e politikai szubjektumok más térsé­gekben, a jövőben esetleg más szin­ten is képesek legyenek együttmű­ködni. Meg kell bizonyosodni róla, hogy ez a formáció a választók szá­Pavol Rusko mára elfogadható és együtt tudunk-e 1 működni"- nyilatkozta Rusko. • zc i Körúton a kormányfő Országjáró körútra indul a nyáron Mikulás Dzurinda miniszterelnök. A SDKÚ elnöke a körutat arra szánja, hogy megtudja, mi az emberek véle­ménye a kormány tevékenységéről. A körút elsőrendű célja, hogy a jö­vőre esedékes választásokra fel tudjon készülni Dzurinda pártja. Mikulás Dzurinda a nyári országjáró körút be­jelentésekor azt is elismerte, hogy az elmúlt három évben nem mindent tett úgy a kormány, ahogy az elvárható lett volna, de a mostani program kereté­ben el kell hitetni az emberekkel, hogy a pártok azért vannak, hogy segítsék a szlovák embereket. Dzurinda azt sze­retné, ha az országban minél több munkahely létesülne és az emberek jobban élnének. • nb

Next

/
Thumbnails
Contents