Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-08-05 / 153. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. augusztus 5., péntek • HÍDLAP • Szlovák vasutat venne a MÁV Rt. A magyar vasúttársaság, veszteségei ellenére megpróbál előre menekülni A szlovák vasút árufuvarozási üzletágának megvásárlására pályázati ajánlatot nyújtott be a MÁV Rt.. A MÁV társa egy szlovák pénzügyi befektető, a szakmai partner neve azonban csak a második fordulóban derül ki. Felmerül a kérdés, hogy az amúgy is veszteséges magyar vállalat hogyan fogja nyélbe ütni az üzletet, ám a MÁV-nak az európai vasútpiac alakulása miatt mindenképpen lépnie kell. A szlovák vasúttársaság, a ZSSK Cargo Slovakia alaptőkéje megközelítőleg 300 millió eurónak felel meg, szállítóállománya 16 ezer vagon. Szlovákia számára ez lenne az egyik legnagyobb vagyoneladás, az állam az üzlettől 514 millió euró bevételt remél. A MÁV Rt. első körben egy szlovák befektetési bankkal társulva nyújtott be pályázatot a szlovák cég megvásárlására. A vasúttársaság a magyar kormány támogató levelével is rendelkezik. A tenderkiíró augusztus végén dönt arról, hogy melyek kerülnek a szűkített listára. A MÁV Rt. kommunikációs osztályának illetékesétől megtudtuk, hogy a szlovák társaság iránt jelenleg 14-15 vállalat jelezte érdeklődését. Közülük választanak be második fordulóba 6-7 jelöltet, amelyből 3-4 konzorcium áll össze. Azok, akik a következő fordulóba kerültek, átvilágíthatják a szlovák céget, ez után (valószínűleg már novemberben) adhatják le a végleges ajánlatot. Sajtóértesülések szerint egy német vasúttársaság is érdeklődik az iránt, hogy a magyar vállalattal a második fordulóban stratégiai partnerséget alakítson ki. Ezt azonban a MÁV sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. A magyar vasúttársaságnak jó oka van az északi terjeszkedésre, hiszen eddig inkább csak kárát látta a megnyíló uniós vasútpiacnak. Ezért nem mindegy, hogy milyen helyet vív ki magának Európa alakuló vasúti fuvarpiacán. Egyesek szerint a cég túl veszteséges ahhoz, hogy megvásárolja a szlovák vasúttársaságot, azonban a MÁV szerint az üzlet csak javítana az esélyein. A kommunikációs osztály illetékese szerint épp azért nyújtottak be pályázatot, mert ha a szlovák társaságot más pénzügyi befektető vásárolja meg, az a magyar vállalattól vonna el fuvarozási lehetőséget. Ez pedig jelentős piacvesztéssel járna. Az üzletnek köszönhetően nagyobb területen tudnának szolgáltatni, és az eszközparkot is jobban ki tudnák használni. • Czigler Mónika Raktárcsarnok épül Dorogon Logisztikai- és irodaépületeket, vasúti leágazást tervez a beruházó Fejlesztési Ügynökség nyílt Párkányban A párkányi iroda egyike a régiófejlesztési tárca égisze alatt az ország különböző pontjain eddig működő 32 régiófejlesztési ügynökségnek, amelyeket azzal a céllal hívták életre, hogy az unió regionális poütikájá- ról naprakészen tájékoztassák az ön- kormányzatokat és a vállalkozókat Szolgáltatásait feltehetően a Déli-régióban lévő 45 település önkormányzatai, és vállalkozók fogják igénybe venni, de más, az érsekújvári, a komáromi és a lévai járáshoz tartozó települések önkormányzatainak, civilszervezeteinek is segítséget nyújthat. Tóth Attila, a párkányi iroda vezetője elmondta, hogy az induláshoz támogatást kaptak a tárcától az iroda infrastruktúrájának kiépítéséhez, amelyből számítógépet és az iroda berendezéséhez szükséges bútorokat fogják megvásárolni. A Dorogi Ipari Park területén, a Sanyo csarnokai mellett gépek túrják a földet már több hete. A dorogi önkormányzattól kapott tájékoztatás szerint raktárcsarnok létesül majd a területen. A Dorogi Ipari Park kesztölci elágazáshoz közeli részén hetek óta folynak a földmunkák. Mivel nem jelzi tábla, hogy milyen beruházás valósul meg a területen, csak találgatások kaptak szárnya. Megkerestük az illetékes ön- kormányzatot, akik egy kérvényt és egy határozatot juttattak el szerkesztőségünkbe. Ebből kiderül, hogy a Dorogi Ipari Park második ütemének fejlesztése érdekében a BEADIP Kft. visszakérte a dorogi önkormányzattól az „Ipari Park” címet, valamint az ehhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket. Szándékuk szerint infrastrukturális beruházást szeretnének elvégezni, többek között kiépítenék a park közútját, ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz közműellátást. Ennek megvalósítása érdekében egy pályázaton kívánnak indulni, amelyhez szükséges az „Ipari Park” cím birtoklása. Ezt a kérelmet elfogadta a dorogi ön- kormányzat. A levélből kiderül az is, hogy a Kft. fejlesztésével párhuzamosan a Preymesser Hungária Logisztikai Kft. is elindítja nyolcezer négyzet- méteres raktárcsarnokának, illetve kapcsolódó irodaépületének beruházását is. A társaság önerőből megvalósítja az ipari parkra kifutó iparvá- gány-kiágazást is. A MÁV Rt. Kommunikációs Igazgatóságától kapott információink szerint a tervezett vágány két vonalhoz is csatlakozhat. Vagy a 2-es, Esztergom-Budapest vonalra, vagy a 4-es vonalra, tokodi csatlakozással. Az előbbi esetén a személyszállító vonatok közlekedési rendje lehetővé teszi, hogy az éjszakai órákban - természetesen az éjszakai vonatközlekedést szabályozó rendeletek figyelembe vételével - szabadon közlekedhessenek a tehervonatok, hozzávetőlegesen 23-04 óra között. Másik esetben is lehetőség van a teherszállítmányok célba juttatására, a nagyobb kapacitású 1-es (Hegyes- halofn-Győr-Komárom-Budapest) vonal használatával. A Preymesser Hungária Logisztikai Kft illetékese, Ágh Miklós megkeresésünkkor nem kívánt további részleteket elárulni a beruházással kapcsolatban. • GÁL KATA A Duna mint „kihasználatlan” lehetőség Túl sok feltétel hiányzik ahhoz, hogy a vízi közlekedés mindennapi gyakorlattá váljon Közlekedési dugókban araszolva felmerülhet az a lehetőség, miért nem széliünk vízibuszba és közelítjük meg a célt a Dunán. Egy nemrégiben készült felmérés szerint például a Budapest-Szentendre távolság hajón húsz perc alatt áthidalható, míg szárazföldön akár egy óráig is eltarthat Kiegészítő lehetőségként mindenesetre érdemes elgondolkodni rajta, de a Duna valószínűleg még sokáig az idegen- forgalom terepe marad. A vízi tömegközlekedés megvalósulása természetesen egyelőre álom, számtalan akadálya van az elterjedésének. Egyrészt a hajó - legalábbis a több ember szállítására alkalmas jármű - lassabb a gépkocsinál, illetve többet fogyaszt annál, semhogy hosszútávon megérné az üzemeltetése. Másrészt a kikötői infrastruktúra is fényévekre van attól, hogy teljes mértékben biztosítható legyen a rendszeres kikötés, gyors ki- és beszállás. Az kétségtelen azonban, hogy abszolút környezetbarát és élménydús megoldást jelentene. A vízi közlekedés elterjedését leginkább a körülményes kikötés akadályozza, de megfelelő járműparkra és folyó part-rendezésre is szükség lenne. Egy budapesti lakópark ugyan már kikötővel együtt épül a leendő tulajdonosok hajóinak, árrí a hajózás egyelőre belföldi és külföldi utasok számára egyaránt főként kirándulási, illetve hobbi-szórakozási lehetőség marad. A dunai hajóforgalom túlnyomó részét az idegenforgalmi közlekedés teszi ki. A MAHART a nyári időszakban naponta indít menetrendszerinti járatokat, kiránduló és szárnyashajókat a Dunakanyarba is, Budapest-Szentendre-Visegrád és Budapest-Vác-Visegrád-Esztergom vonalon. A különböző madárneveket - Bíbic, Vöcsök, Sólyom - viselő szárnyashajók a Budapest-Eszter- gom távolságot egy-egy és negyed óra alatt teszik meg, hasonlóan a buszokhoz és csaknem félórával rövidebben, mint a vonatok. Kautz István, a MAHART marketing igazgatója azt mondta, hogy ezekre a járatokra nagy igény mutatkozik, a későbbiekben tervezik is a járatsűrítést, a Dunakanyar víziközlekedésére különös hangsúlyt fektetnek. A szárnyashajókat a szlovákok, és a felvidékiek is használják, előfordul, hogy az Esztergomból Budapestre utazók két harmada a szlovák oldalról jön. A hétköznapi közlekedés elterjedésére egyelőre nem lát sok esélyt Kautz István sem, az már a Duna túltelítettségéhez vezethetne és valószínűleg a kikötők száma is kevésnek bizonyulna. Másrészt a közönség igényeit is nehéz lenne felmérni, komoly szemléletváltás kellene hozzá. Egyre többen választanak viszont kombinált közlekedést, egy pontig vasúton utaznak, majd hajóval vissza. A hajón ideérkező turisták közt szép számmal akadnak külföldiek, leginkább nyugdíjas korú utasokat láthatunk kiszállni szebbnél-szebb szállodahajókból az Erzsébet parki kikötőknél. Az esztergomi határrendészet ugyanúgy ellenőrzi az ezeken utazókat, mint a Mária Valéria hídi átkelőnél. Ideiglenes határnyitásra, azaz beléptetésre nyáron havonta 150-160 hajó kér engedélyt - tudtuk meg Kiss Sándor századostól. A hajók főként francia, német tulajdonban vannak, de akad svájci és ukrán is. Kikötéskor a határrendészet és a MAHART munkatársai ellenőrzik a papírokat, útleveleket és a vízumokat (az unión kívüli állampolgárok esetében). A vízum hiánya 4000 eurós bírsággal és az utas visszafordításával jár - mondta a százados. A menetrendek zsúfoltsága miatt előfordul, hogy egy időben 2-3 hajó is állomásozik az Erzsébet park kikötőinél, különösen a keddi nap és a délelőtti órák zsúfoltak. Az utasok általában néhány órát töltenek Esztergomban, megtekintik a főbb látványosságokat, majd továbbindulnak Budapest, ritkábban az Al-Duna felé. • Szabó Hajnal Milyen jövőt jósol a dunai személyszállításnak? A Duna nemcsak csodaszép földrajzi képződmény, turisztikai látványosság, de közlekedési lehetőségnek sem utolsó. A rendszeres utasforgalmat bonyolító vízibuszok gyakorlata ma még csak álom, de érdemes komolyan foglalkozni vele. Papp Tamás (pszichológus) Esztergomi vagyok, így a Dunát kicsit én is sajátomnak érzem. Utasként nekem is az az érdekem, hogy bővüljön az utazási szolgáltatások köre. Jó lenne tudni, hogy a MAHART privatizációján keresztül megvalósuló vállalkozásoknak mi az üzleti célja, mert az elöregedett hajópark cseréje beruházást igényel. Födi Mária (ó'stermelő) Nemcsak a romantika, de az egyéb praktikus szempontok miatt is érdemes lenne jobban kihasználni a Dunát. A sok kamiont ki lehetne váltani hajókkal, a személyautókkal munkába ingázó emberek is stresszmentesebben utazhatnának a folyón. Régen nagyobb élet volt a Dunán, ezt vissza kellene hozni. Szalai józsefné (közalkalmazott) Szerintem, ha sikerül megteremteni a feltételeket, ki lehet használni a dunai hajózási forgalom lehetőségét számunkra, magyarok számára is. Egyenlőre csak a turisták kiváltsága ez. Mivel nincs kocsink, ha a fiunkat meg szeretnénk látogatni Budapesten, szívesen igénybe vennénk a hajót, mint leendő tömegközlekedési formát. Kozma Lajosné Ani (főkonyhás) Sok személyes közöm van a hajózáshoz, mert édesapám tengerjáró hajón volt kormányos, a nagybátyám pedig hajóskapitányként ment nyugdíjba. Biztosan lenne igény a dunai közlekedés bővítésére, főleg a nyergesi, lábatlani iparterületek irányába a munkahely és a lakóhely között. Kultűrák találkozója Hanna-hanna fesztiválra kerül sor Gútán, augusztus 25. és 28. között. A háromnapos, hagyományteremtő és -őrző fesztivál keretén belül a budapesti underground zenei stílus neves képviselőin kívül a szervezők a világ különböző kultúráit és azok képviselőit, művelőit hozzák el a városba. Lesznek egészségügyi és környezetvédelmi sátrak, ahol környezetvédelmi aktivisták tartanak felvilágosító jellegű előadásokat. Sörfesztivál Párkányban Ma kezdődik meg Párkányban a hagyományos háromnapos sörfesztivál. A gazdag programkínálat ma este a Bikini együttes fellépésével kezdődik a Zahovay Hotel előtt a Nagy- Duna parton. A fesztivál érdekessége, hogy szinte az összes szlovák sörfajtát csapra verik majd, így biztosítottnak látszik a jó hangulat, amelyről további nagynevű fellépők is gondoskodnak a hétvége folyamán. A rendezvényre a belépés díjtalan.
