Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-08-02 / 150. szám

2 HÍDLAP • 2005. augusztus 2., kedd ORSZÁG-VILÁG www.esztergom.hu Szándékosan szúrt Mortimer (H) Célzottan szúrta meg áldozatát a Mortimer néven ismert 17 éves fiú május 8-án a Moszkva téren. A nyo­mozást vezető Szigeti József őrnagy szerint szándékosan szúrt a fiatalem­ber, és okozott életveszélyes sérülése­ket a roma származású áldozatnak. Az elkövető korábban azt állította, hogy véletlenül szúrta meg a fiút, amikor a busz hirtelen elindult. A szakértői vé­lemények cáfolják Mortimer vallomá­sát, Szigeti szerint a busz a támadás pillanatában nem mozgott, így kizár­ható a véletlen lehetősége. Hosszú várakozás a szakrendeléseken (H) Frajna Imre, fideszes politikus kri­tikával illette a kormány azon dönté­sét, amely szerint a magánorvosok a jövőben nem írhatnak majd fel 90- 100 százalékos támogatású gyógy­szert. Az egészségügyi kabinet tagja szerint a szakrendeléseken csak hosz- szú várakozás után juthatnak majd hozzá a betegek a gyógyszerekhez. Mádl Ferenc a katonáknál járt (H) A hét végén leköszönő köztársasá­gi elnök búcsúlátogatást tett a Ma­gyar Honvédségnél. A katonákhoz intézett beszédében Mádl Ferenc azt mondta: a honvédség „olyan közös­ség, amely a haza sorsával nagyon közvetlenül össze van kötve”. Elektronikus hírlevél az APEH-tői (H) Tegnaptól regisztráltathatják ma­gukat a www.apeh.hu honlapon azok az adózók, akik igénybe kívánják venni az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal (APEH) új elektronikus hírlevél szolgáltatását. Az ingyenes szolgáltatás keretén belül az APEH folyamatosan értesíti az adózókat a legfontosabb adózást érintő informá­ciókról, bevallási, befizetési határ­időkről, amelyek az adókötelezettsé­gek teljesítéséhez szükségesek Rekord nagyságú határforgalom (H) Az ország határátkelőin péntektől va­sárnapig folyamatosan nagy volt a for­galom, de a szombati nap volt a csúcs. Ekkor több, mint 181 ezren lépték át a Magyar Köztársaság határait. A re­kordszámú utazó ellenére fél óránál többet sehol sem kellett várakozni. Nagyobb hatáskört akarnak a megyék elöljárói (SK) Fidesz-MSZP gabonavita Magyarország négymilliárdforintnyi támogatással tartozik Hetvenötmilliós jogtalan osztalék? Szijjártó szerint Gyurcsánynak vissza kell fizetnie az összeget Komoly belpolitikai hullámot keltett az az uniós követelés, amely szerint négymilliárd forint­nyi, jogalap nélkül lehívott uniós mezőgazdasági támogatást kell visszafizetni Brüsszelnek. Az MSZP szerint azoknak a gazdáknak, akik a valósnál több területre igényel­tek támogatást, saját zsebből kell visszafizetni azt, míg a Fidesz azt szorgalmazza, hogy a kormány a költségvetésből rendezze Brüsz- szellel a különbözetet. Az Európai Unió azért igényli vissza a 2004 májusa előtt kifizetett támogatás egy részét, mivel az uniós kataszter és a hazai földnyilvántartás nem teljesen egyezik: az unió állás­pontja szerint sok magyar gazda na­gyobb területre igényelt támogatást, mint amennyit valójában megművelt. Az elmúlt hetekben több tízezer gaz­da kapott felszólítást a Földművelés- ügyi Minisztériumtól, hogy fizesse vissza azt a hektáronkénti nyolcezer forintos támogatást, amelyet jogtala­nul vett fel az uniótól. Font Sándor, fideszes képviselő azt javasolja az érintett termelőknek, hogy nyújtsa­nak be kifogást a földhivatalokhoz, hi­szen - véleménye szerint - nem a gaz­dák hibája az, hogy a téves hazai ka­taszteri nyilvántartás miatt több tá­mogatást kaptak, mint amennyi az unió szerint járt. „Amennyiben az unió ennek ellenére is követeli majd a különbözet visszafizetését, akkor ezt a kormánynak kell megtennie, nem pe­dig a vétlen gazdákra hárítani a fele­lősséget és a költségeket” - mondta a politikus. Font hozzátette: ősszel sze­retnének egy törvényjavaslatot előter­jeszteni, ami rögzítené, hogy a terme­lők helyesen jártak el, és amely „ké­sőbbiekben megvédi őket a hasonló kormányzati arroganciától”. Magda Sándor, az MSZP mező- gazdasági munkacsoportjának veze­tője Font kijelentéseit zavarkeltésnek nevezte, hozzátéve, hogy a gazdák tu­datában voltak annak, hogy több hek­tárra igényeltek támogatást, mint amennyit valójában megműveltek. „Gyakorlatilag már 2004-ben közöl­tük, hogy 400 ezer hektárnyi támoga­tással többet hívtak le a magyar ter­melők. Én hiszem azt, hogy minden gazdálkodó tudja, hogy öt vagy hat hektárral több területe van-e, vagy kevesebb” - fogalmazott Magda. • Bukovics Törvénytelen módon jutott Gyurcsány Ferenc sportminiszter­ként 75 milliós osztalékhoz. A je­lenlegi kormányfő azt mondta, va­gyonkezelőre bízza cége ügyét, 2004 májusában azonban gyako­rolta tulajdonosi jogait. A Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altus Rt.-néf sok törvénysértő döntés született a mostanit megelőző két évben - írja a Magyar Nemzet. A kormányfő, aki 2003 májusában még sportminiszterként azt mondta: köz­tisztsége ideje alatt vagyonkezelőre bízza cégének ügyintézését, és ezt meghatalmazással - szabálytalanul - a vezérigazgatóra bízta, 2004 májusá­ban mégis élt tulajdonosi jogaival. Aláírta a 2003 és 2004 között hozott döntéseket, többek között elfogadta az Altus Rt. eredmény-kimutatását, és törvénytelen módon így 75 milliós osztalékhoz jutott. Szijjártó Péter ellenzéki politikus szerint Gyurcsány valójában nem mondott le cégének irányításáról és tegnap délutáni sajtótájékoztatóján számon kérte a kormányfőn a több milliós osztalékot. „Nem érzi-e úgy Gyurcsány Ferenc, hogy erkölcsileg köteles volna ezt az osztalékot vissza­fizetni, hiszen mégiscsak egy jogelle­nes meghatalmazás alapján megho­zott döntésről van szó” - tette fel a kérdést Szijjártó, hozzátette: „Ez az ügy nem magánügynek, hanem köz­ügynek tekinthető!” A fideszes politikus a Cégbírósá­gon az kérte számon, hogy miért nem kezdeményeztek a miniszterel­nök cége ellen törvényességi felügye­leti eljárást. • PALOTÁS A nyomok Szaud-Arábiába vezetnek A titkosszolgálat a mobiltelefonos hívásokat ellenőrzi A tegnapi hírekben nemcsak az idős Fahd uralkodó halála miatt említik meg a wahabita királysá­got, hanem a londoni esetet kivizs­gáló rendőrök nyomozati eredmé­nyei miatt is. Akárcsak a 2001. szeptember 11-i eseményeknél, ahol 19 merénylőből 15 szaúdi ál­lampolgár volt, a nyomok most is a sivatagi királyságba vezetnek. A Scotlad Yard és a titkosszolgálat (MI5) munkatársai ellenőrizték az el­fogott terroristák mobiltelefonjairól küldött és fogadott hívásokat. Mint kiderült, a Rómában őrizetbe vett Oszmán Husszein letartóztatása előtt felhívott egy szaúdi számot. A pénte­ken rendőrkézre került Muktár Száid Ibrahim, barátai állítása szerint, 2003-ban egy többhetes „tréningen” vett részt Szaud-Arábiában. Hogy ez a „tréning” pontosan mit is takar, még nem teljesen állt össze a nyomo­zóknak. De nagy valószínűséggel egy, a talibánéhoz hasonló terrorista ki­képzésről lehet szó. A fiatal férfi, mi­után visszatért egészen megváltozott. A radikális iszlám irányába fordult, szakállt növesztett. Az olasz hatósá­gok eközben kihallgatták Fatih és Ramsi Issacot, a Rómában elfogott terrorista két bátyját. A férfiak laká­sán több hamis dokumentumot és út­leveleket találtak. A rendőrök bevit­ték Fatih boszniai származású barát­nőjét is, ám a nőt hamarosan szabad­lábra helyezték. Mint kiderült Osz­mán Husszein csak egy álcanév volt, a terrorista valójában nem is Szomá­liából, hanem Etiópiából származik, valódi neve Hamdi Uddus Issac. A Zambiában letartóztatott indiai származású, brit állampolgár Haroon Rashid Aswat telefonjáról 80 beszél­getést folytattak a szaúdi királyságba. A férfi, aid nagy valószínűséggel egy időben Oszama bin Laden testőre is volt, feltételezhetően jó kapcsolatban állhat szaúdi fundamentalistákkal és az ottani al-Kaida sejtekkel. A férfit már régóta figyelte az FBI, mivel gya­nújuk szerint az USA-ban, Oregon ál­lamban megpróbált radikális muzul­mánokból egy terrorista sejtet verbu­válni. Ha a gyanú igaz és valóban egy komoly szervezet áll a merényletek hátterében, akkor jogos a brit hatósá­gok pesszimizmusa, miszerint nagyon valószínű, hogy egy harmadik terro­rista sejt is készül egy újabb merény­letsorozatra. A brit főváros utcáin na­gyon erős az egyenruhás és a civil rendőrök jelenléte. A londoni rendőr­főnök Sir Ian Blair a maximumot ki­hozza a szervezetből. A legfőbb kér­dés, hogy a hatóságok meddig tudják tartani a 100 százalékos készenlétet. Kétségtelen, hogy a Scotland Yard és az MIS példás gyorsasággal dolgo­zik, mégis vannak brit bulvárlapok, amelyek szerint a nyomozók túlzottan „kesztyűs kézzel” bánnak az elfogott terroristákkal és még 15 gyanúsítottal az üggyel kapcsolatban. Módszereik valóban a legalitás határát súrolják már, de még a politikusok is tisztában vannak vele, hogy gyors eredmények­re kell törekedni, mielőtt a terroristák újból lecsapnának. • Georg Spöttle j Véglegesítik az ekho részleteit Ma véglegesítik a kényszervállal­kozások legalizálását célzó egysze­rűsített közteherviselési hozzájáru- I lás (ekho) részleteit. A Világgazda­ság értesülései szerint összesen 17 szakma tartozik majd az ekho alá. Az új közteherviselési forma várha- ! tóan 2006 januárjától lép életbe, és ab- I ban az esetben lesz használható, ha a j jelenlegi kényszervállalkozó be van je- i lentve minimálbérre. A munkaadó az j általános adózási szabályok alapján ! rója le a közterheket. A gazdasági na- i pilap információi alapján az eredeti j elképzelésekhez képest bővül azoknak j a köre, akik az új közteherviselési for- ; mát igénybe vehetik. Az ekho alapja az elvégzett munka ! után kifizetett, áfát nem tartalmazó ! összeg. Ez után havonta kell majd áta- j lányt fizetni, az ekhózó 15, a munkál- i tató pedig 20 százalékot. Ez az összeg ! tartalmazza a munkáltatói egészség és nyugdíjbiztosítási járulékot, a tételes ehót, a magánnyugdíj-pénztári tagdí­jat és a személyi jövedelemadót. • KE Pozsony korábban váltana euróra Szlovákia már jövőre teljesítené a legnehezebb eurókritériumot Szégyenlősek a szlovák politikusok Semmitmondóak a késve leadott vagyonnyilatkozatok A megyék elöljárói nagyobb hatás­kört szeretnének maguknak biztosí­tani. Követelésükkel a belügyminisz­tériumhoz fordultak. A módosítás azt is tartalmazná, hogy a megyei elöljáró számára a jelenlegi háromna­pos határidőt, amely alatt alá kell ír­nia egy határozatot, tíz napra tolják ki. A parlament a kérdéssel valószí­nűleg szeptemberben foglakozik. Száz munkahelyet létesít a gépipari vállalat (SK) A BŐST SK gépipari vállalat Trencsénben épít gyárat. Az építke­zést az Európai Unió is támogatta, Brüsszel a költségekhez 17 millió koro­nával járult hozzá. Az egész gyár építé­se 50 millió koronát tesz ki. A vállalat­nak jelenleg 70 alkalmazottja van, jövő­re száz munkahelyet létesítenének. A szlovák kormány előrejelzései alapján Szlovákia már 2006-ban teljesíteni tudja az eurózónához történő csatlakozás feltételeit. A prognózis szerint jövőre az állam- háztartási hiány nem haladja majd meg a 3 százalékot, így 2009-ben bevezethetik az egysé­ges európai fizetőeszközt. Szlovákia a tervek szerint már jö­vőre teljesítheti az eurozónához tör­ténő csatlakozás egyik legnehezebb kritériumát, az államháztartási hiány 3 százalék alá történő csökkentését. A szlovák kormány célja, hogy az idei 3,4 százalékos mutató jövőre ne haladja meg a 2,9 százalékot, és így már 2006 első felében beléphessen az euró előszobáját jelentő ERM-II ár­folyam-mechanizmusba. Amennyi­ben a szlovák kormánynak sikerül megvalósítania céljait, akkor a viseg­rádi országok közül elsőként Szlová­kiában vezethetik be az eurót 2009-ben. A 2005-ben csatlakozott új országok közül leghamarabb Észtor­szág, Litvánia és Szlovénia vezetheti be az egységes pénznemet, a kritéri­umok teljesítése esetén ezekben az országokban már 2007-től az euró le­het a hivatalos fizetőeszköz. • BK Négy hónapos késéssel tette közzé a parlament a politikusok va­gyonnyilatkozatát. A dokumentum­ból azonban nem lehet sokat meg­tudni. Az sem derül ki belőle, hogy egy politikus egymillió, vagy ötmil­lió korona értékű házban lakik-e. A szlovák parlament funkciók ösz- szeférhetetlenségét vizsgáló bizottsá­ga lehetővé tette, hogy a közéleti sze­mélyiségeknek ne kelljen vagyonuk teljes nagyságát feltüntetniük, csak azt, hogy az nagyobb-e, mint a mini­málbér 35-szöröse, vagyis 230 ezer ko­rona. Az egyetlen konkrétum, ami a nyilatkozatban szerepel, a tavalyi be­vétel - írja a Pravda baloldali napilap. A legtöbbet, 1,325 millió koronát Ivan Gasparovic államfő keresett, emellett családi házzal, háromszobás lakással, hétvégi házzal, két autóval és földte­rülettel is rendelkezik. A második a sorban Mikulás Dzurinda miniszter­elnök, őt pedig Pavol Hrusovsky, a parlament alelnöke követi. A legtöbb politikus csak annyit tüntetett fel, hogy a bevétele a funk­ciójából ered, ami évente ötszázezer koronát tesz ki. A közéleti személyi­ségek szintén elhallgathatják az adós­ságuk mértékét. Vladimír Meciar, a HZDS elnöke például csak annyit vallott be, hogy kölcsönt vett fel, de azt nem tudni, hogy arra a 40 millió koronára gondolt-e, amelybe a villája megépítése került. A képviselők azt ígérik, hogy jö­vőre pontosabb adatokkal fognak szolgálni a vagyonukra vonatkozólag. Darina Malová politológus szerint az állampolgárokat főleg az nyugtala­nítja, hogy a politikusok nincsenek semmire rákényszerítve. Ez, vélemé­nye szerint kihatással lesz a választá­sokra, a többség valószínűleg el sem fog menni szavazni. • ER

Next

/
Thumbnails
Contents