Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-30 / 149. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 5 2005. július 30., szombat • HÍDLAP • Miből éljen a szlovák gazda? A Pénzügyminisztérium csökkentené az állami támogatást Folytatás az 1. oldalról Bárdos Gyula (MKP) meggyőződése, hogy ez a szám emelkedni fog. Úgy gondolja, a Pénzügyminisztérium szándékosan alacsony számot határozott meg, és reményét fejezte ki az iránt, hogy a gazdák legalább az ideihez hasonló támogatást megkapják. Egyes elemzők szerint viszont éppen itt volt az ideje, hogy csökkentsék a hozzájárulás összegét, hiszen kár egy olyan ágazatba invesztálni, amelynek nincs jövője. A gazdákat megdöbbentette a hír. Bottka Pál, a Földtulajdonosok Országos Társulásának elnöke elégedetlenségének adott hangot, amiért a gazdák támogatása meg sem közelíti a többi uniós országét, sőt egyre inkább távolodik attól. A gazdák helyzete Szlovákiában szerinte nemcsak a régebbi uniós tagállamokhoz, hanem a szomszédokhoz, Csehországhoz és Magyarországhoz viszonyítva is sokkal rosszabb. A jelenlegi feltételek mellett pedig a szlovákiai Nem kelendő a papírgyár A párkányi papírgyár havi lapjának legutóbbi számában megjelent rövidhír szerint az írországi székhelyű jefferson Smurfit és a holland illetőségű Kappa Packaging között egy idő óta tárgyalások folytak a két multinacionális vállalat fúziójáról, amelyek sikertelenül zárultak. Még tavaly felröppent a hír, miszerint a Kappa Packaging a párkányi papírgyárának eladását tervezi. Az említett ír vállalat mellett esélyes jelöltként emlegették a dél-afrikai Mondi csoportot is, de az írek ajánlata nyilván kedvezőbb volt. Az eredménytelenül zárult tárgyalások miatt a párkányi Kappa új tulajdonosának kiléte továbbra is bizonytalan Egyébként a Jefferson Smurfit csoport hozzávetőleg 30 ezer alkalmazottal egyike a világ legnagyobb papírvállalatának. Évente 4,5 millió tonna papírterméket és 3,5 millió tonna csomagolópapírt értékesít. • («) gazdák nem konkurenciaképesek. Bottka Pál szerint az idei termés minőségileg és mennyiségileg is elmarad a tavalyi mellett, így gondok lesznek az eladással is. A búzát is jobbára csak takarmányként tudnák eladni, ám az állattenyésztés Szlovákiában jelentéktelen. Egységes kategóriákba sorolják szeptembertől a felsőoktatási kollégiumokat. A szállodákhoz hasonlóan négyszintű minőségskálát alkalmaznak az ellátás, férőhelyelosztás, infrastrukturális-épületmi- nőségi szempontok alapján. Az oktatási tárca által kidolgozott kormányrendelet a normatív támogatásokon is változtat. A változtatásokra a magántőke bevonásával megvalósuló kollégiumi infrastruktúrafejlesztés, Magyar Universitas Program részeként kerül sor. Az állami normatíva hallgatón- kénti éves összege szeptembertől 50 ezerről 80 ezer forintra emelkedik, a minimális havi térítési díj 4550 helyett 5 ezer forint lesz ezentúl. A felújítás alatt álló, illetőleg újonnan épülő diákszállások már az új kategóriák szerinti besorolást kapják Matiscsák Attila, az Oktatási Minisztérium sajtó- osztályának illetékese elmondta, hogy a kapcsolódó kormányrendelet „A búza mázsájáért 250 koronát ígérnek, azt is csak jövőre. Kérdem én, addig miből éljen a gazda? A parasztokat becsapták, a csatlakozás előtt azt ígérték, hogy jobb lesz a helyzetünk, de igazából sokkal rosz- szabbra fordult a sorunk. A Pénzügyminisztérium szándékosan negajelenleg még tervezet, de szeptembertől mindenképpen életbe lép. Hangsúlyozta, hogy a megnövelt normatíva összeggel az egyetemek, főiskolák jobban gazdálkodhatnak, fordíthatnak belőle felújításra is. Ma még a kollégiumok többsége valószínűleg az I. kategóriába sorolódik, mely közös vizesblokkot, három, vagy annál több ágyas szobákat, tíz évnél régebbi felújítást jelent. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának piliscsabai kollégiumaira viszont már a IV, „luxus” kategória jellemző, a Iosephinum lánykollégiumban maximum kétágyas szobák találhatók, ágypáronként külön zuhanyozóval, WC-vel, az épület is új. Az esztergomi Vitéz János főiskola két kollégiuma már inkább az I-II. kategória felé közelít 2-3 fős szobáival, szintenkénti közös vizesblokkal. A tanulmányi átlag és szociális indokok alapján az itt lakók általában a havi 4550 forintos alapdíjat fizetik, a költségtérítéses hallgatóktól kérnek 7 ezer forintot. A tív propagandát folytat ellenünk, és lehetetlen helyzetbe akar hozni. Amit a kormány művel velünk, az egyszerűen disznóság” - adott hangot elégedetlenségének Bottka. A helyzet Léva környékén rendkívül súlyos, hiszen az ittenj gazdák az idei termést nem tudják hová tenni. „Azok a gazdák, akik eddig még nem adósodtak el, most nem tudják elraktározni az idei termést. A lévai közraktár ugyanis egyetlen kereskedőnek adta kf a helyiséget hatezer tonnára, így a kistermelők kiszorultak. Én személyesen a padlásra fúja- tom be a gabonát. Ezt látni kellene! Ilyen körülmények között nem lehet gazdálkodni. Úgy gondolom, hogy az alapján, ami itt folyik, ki lehetne állítani az ország szegénységi bizonyítványát” - panaszkodott Pásztor János, a szlovák gazdaszervezet alel- nöke, és a lévai régió gazdaszervezetének vezetőségi tagja. Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is részt vett az egyeztetésen és a rendeletet helyesli abból a szempontból, hogy ezáltal átláthatóbbá és egységessé válik a díjrendszer, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy az intézmények többsége plusz szolgáltatásokért különböző különdíjakat számol fel. A tárca kollégiumprogramjának célkitűzése szerint még az idén tízezer új férőhelyet adnak át, valamint 17 ezret felújítanak. A kollégiumi férőhelyek vonzóbbá tétele nem utolsósorban azért is érdeke az intézményeknek, mert a nyári turisták szívesebben szállnak meg egy felszereltebb, igényesebb kollégiumban, ez komoly bevételeket jelent az iskoláknak. Az esztergomi tanítóképző főiskola épületeiben 2450 forint napidíjért szállhat meg a látogató, míg a város középiskolai Körösi László Kollégiumában a felnőttek 2830, a diákok 1725 forintért tölthetnek el egy éjszakát. • Szabó Hajnal Hogyan viseli el a hőséget? Tombol a nyári kánikula, a nap végén lassan mások segítségét kell kérnünk, hogy leszaggassák rólunk az izzadságtól hozzánk tapadt ruhákat. Ráadásul ahelyett, bogy enyhülne az idő, ha hihetünk az időjósoknak augusztusra még rátesz egy lapáttal az „Illetékes”, Tóth Tamás (művház-igazgató) Felháborító, hogy senki nem kérdezett meg minket arról, hogy akarjuk-e ezt a meleget, éppen úgy, ahogyan a téli fagyokat sem. Halálunk időpontját sem egyeztetik velünk, ez tűrhetetlen. Szeretném, ha alapvető változások történnének, nem lenne nagyon meleg, de nagyon hideg sem. Szűcs Andrea (olasztanár) ■ Jól bírom a meleget, mert mediterrán típus vagyok. Néha persze már nekem is sok, ilyenkor igyekszünk a kedvesemmel ___________ vízközeibe menni. Mo st például a maróti öbölbe igyekszünk. Reiss Dániel (földmérő) Nagyon rosszul viszonyulok a hőséghez (az eredeti véleményem nehezen tűrné a nyomdafestéket). Ki nem állhatom a meleget, a barátnőmmel ellentétben északi típus vagyok. Kanadában, Dániában vagy Angliában szeretnék élni, az ottani időjárás való nekem. Bányai Enikő (szociális gondozó) ■ Nyár van, nincs mit tenni. A hőséget el kell viselni. Persze jó lenne, ha elvehetnénk a mostani melegből, és félretehetnénk téli- -___] re. Sok tusolás és rengeteg ásványvíz: ezzel próbálom átvészelni a kánikulát. • Czigler Mónika Minőségi szállás a kollégiumokban A szállodákhoz hasonló kategóriákba sorolják a diákszállókat A terrorelhárításban is szerepe van a katasztrófavédelemnek Interjú Czibik Józseffel, a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjével Számos veszélyes helyzetet sikerült még csírájában elfojtania a Komárom-Esztergom megyei katasztrófavédőknek, így az elmúlt években jelentősebb katasztrófa nem történt a megyében. A megelőzés és felkészülés mellett, a határmenti együttműködés fejlesztése és a jövő új típusú kihívásaira való felkészülés tölti ki a veszélyek elhárítóinak életét- Mi jellemezte a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság elmúlt évi munkáját.?- A 2004-es év a megyében, katasztrófavédelmi szempontból, a megelőzés éve volt, így erre, valamint a felkészülésre fektettük a hangsúlyt. Szerencsére az elmúlt évben nem történt nagyobb katasztrófa. Néhány veszélyes anyagot szállító jármű balesete állította nagyobb feladat elé a katasztrófavédelem szakembereit, de elemi csapás, erdőtűz vagy árvíz nem veszélyeztette a megyét. Az ezekre való felkészülés azonban nagyon fontos, ezért több gyakorlatot is rendeztünk, ilyen volt például Esztergomban a Mária-Valéria hídnál tartott, több megyei szerv, valamint a szlovák kollégák részvételével végzett gyakorlat is.- Kisebb vészhelyzetek elhárítását említette, melyeket lehetne közülük kiemelni?- Kialakulóban lévő katasztrófa- helyzetet sikerült megelőznünk, mikor Tata mellett egy benzinkútnál félreállt egy festékanyagot szállító kamion, annak sofőrje ugyanis észlelte, hogy megsérült a tartálya. Ezenkívül egy tóban észleltek szennyeződést Oroszlányban, munkatársaim azonban megtalálták a szennyezés forrását és megszüntették azt.- A dorogi égetőműben is történt Veszélyes, a lakosságot közvetlenül érintő szennyezés...- Igen, és ez az esemény is igényelte a katasztrófavédelem beavatkozását, főleg mivel a lakosság vízzel való ellátását is érintette. A helyzet több szervezet gyakorlati beavatkozását igényelte, így a katasztrófavédelemét is. Mi elkészítettük a helyzetről elemzésünket, amelyet februárban ismertettünk Esztergomban. Erre a találkozóra meghívtuk a káreset felszámolásában érintett valamennyi szervezetet és a tapasztalatokat értékelve megfogalmazásra kerültek az elvárások a jövőre vonatkozóan, valamennyi közreműködő szervezet tevékenységével kapcsolatban. A katasztrófavédelemnek arra az esetre is fel kell készülnie, ha gyorsan kell a lakosságot vízzel ellátni. Sajnos, azóta szembesülnünk kellett egy újabb szennyezéssel, amely kisebb mértékű volt, de mindenképpen jelzés értékkel szolgált felénk is. Úgy gondoljuk, van még mit tenni ezzel az üggyel kapcsolatban.- Említette az esztergomi hídnál végzett nemzetközi gyakorlatot. Úgy tudom a szlovákiai Nyitrai kerület és Komárom-Esztergom megye katasztrófavédelmi szervei között létezik együttműködés.- Együttműködési tervvel rendelkezik Komárom-Esztergom megye és a Nyitrai kerület. Minden évben tartunk közös gyakorlatot, vagy mi, vagy pedig a szlovák fél rendezi. Ezekre kölcsönösen meghívjuk egymást, és tevőlegesen részt veszünk egymás gyakorlatain. Idén júliusban Révkomáromban a Dunán szimuláltak a szlovák kollégák egy hajóbalesetet, amelyre szintén meghívtak minket. A két fél között fennálló kiváló együttműködés már éles helyzetben is bizonyítást nyert, emlékezetes a 2003-as párkányi tűz, ahova a magyar kollégák késlekedés nélkül kivonultak és hatékonyan segítették a szlovák tűzoltók munkáját.- A jövőben milyen téren várnak még feladatok a katasztrófavédőkre, illetve milyen minőségi fejlesztéseket tart még szükségesnek?- Az informatikai rendszer és információ áramlás fejlesztése céljából nemrég uniós pályázatot nyújtott be három megye, a szlovák fél kezdeményezésére, velük együttműködve, amely tovább növelné mindkét ország határ menti együttműködésének hatékonyságát. A pályázatban három magyarországi megye érintett, Komá- rom-Esztergomon kívül, még Pest és Győr-Moson-Sopron megye, valamint szlovák részről a Nyitrai kerület. Ezenkívül célunk, hogy tovább fejlesszük és erősítsük a nemzetközi kapcsolatokat, ennek érdekében közös képzést is tervezünk. Nagy hangsúlyt helyezünk a lakosság, az intézményi vezetők katasztrófahelyzetekre történő felkészítésére, valamint a nukleáris veszélyhelyzetek kezelésére.- Az új típusú terrorfenyegetés mennyiben érinti a katasztrófavédelem munkáját?- Az elhárításban, valamint a helyzet kezelésében természetesen a tűzoltóságokkal együtt nekünk is megvan a szerepünk. Egyebek mellett, munkatársaink folyamatosan ellenőrzik, hogy a terrorcselekmények lehetséges célpontjaivá válható létesítmények, ' intézmények, tömegközlekedési csomópontok, megfelelően felszereltek-e tűzvédelmi eszközökkel, valamint adottak-e a mentési, tűzoltási lehetőségek. • Gál Kata
