Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-28 / 147. szám
HÍDLAP • 2005. július 28., csütörtök RÉGIÓ www.istergranum.hu Akik tudnak, fizetnek a T-Mobile-nak A kormánytól várnak segítséget a kistelepülési önkormányzatok Ismét fertőzött hús a boltokban Több üzletláncban találtak veszélyes készítményeket Folytatás az 1. oldalról Helik Ferenc elmondta, hogy a lefoglalt áruk között májkrém, kolbász, disznósajt is volt, és közel 170 kilo- grammnyi megsemmisítésre váró termékről van szó. Ezekben az üzletekben a tejtermékekből is vettek mintát, így a vizsgálatok teljes lezárásáig a büntetés pontos összegét sem lehet megállapítani, bírságra azonban számíthat az Auchan. Mint ismert, nem sokkal korábban a szentendrei Lidi áruházat hasonló okok miatt ideiglenesen bezárták, így nem kizárt, hogy a konkurencia esetében is sor kerül hasonló intézkedésekre, bár lapzártánkig ezt nem erősítették meg az illetékes hatóságok. Helik Ferenc elmondta, amennyire személyi állományuk lehetővé teszi, igyekeznek minél több ellenőrzést végezni. A főváros 12 ezer üzletében azonban már csak húsz emberrel látják el a feladatokat, a köztisztviselői létszámleépítések következtében. Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató helyettese, Zajkás Gábor elmondta, hogy a romlott hús kórokozóinak fajtájától is függ az emberi szervezetre gyakorolt hatása. Az általános tünetek A játszóterek körülötti zavaros helyzetben a negatív példák mellett akadnak azért pozitívak is. Szö'gyén és Köbölkút önerőből valósította meg a játszóterekre vonatkozó beruházásokat, habár utóbbi esetében nem várt fejlemények léptek színre. Több balesetveszélyes játszótér esetében az önkormányzatoknak még az is nagy gondot okoz, hogy az életveszélyesnek nyilvánított játékszereket leszereltessék. A kiadások mértéke ebben a tekintetben oly nagy mértékű, azonban minden esetben megegyeznek, főként rosszullét, hányás, hasmenés formájában jelentkezhet a fertőzés. A legtöbb probléma abból adódik, hogy az orvost általában nem vezetik nyomra ezek a tünetek, így gyakran elkel a kórházi segítség is. A szervezet állapotától is függ, hogyan reagál az egyes kórokohogy nem sikerült kigazdálkodni az erre szükséges összeget és bár az erre kiszabott határidő lejárt, mégis bőven akad szabálytalanul működő játszótér. Mégis akad olyan település, ahol új, az Európai Unió elvárásainak megfelelő játszóteret sikerült átadni. A szlovákiai Szőgyénben július 25-én nyitották meg egy új gyermekpark kapuit, amely tavasztól őszig délután négytől este nyolcig várja a kisgyermekes családokat. Az Európai Unió szabványainak teljesen megfelelő park felépítése a helyi édesanyák ötlete volt. A játszótér zókra, de a legtöbb esetben néhány napos kezeléssel gyógyítható a romlott étel fogyasztása. Zajkás Gábor azt ajánlja, hogy nyári, meleg időben mindenki legyen még óvatosabb a húsvásár- láskor, és az első gyanús jelet követően vigye vissza az üzletbe az árut • JuhAsz építése 180 ezer koronába került, amit az önkormányzat önerőből fedezett. A tervek szerint a másik, szintén az Európai Unió szabványainak megfelelő játszóteret Köbölkúton július 23-án adták volna át, azonban erre a feltörekvő talajvíz miatt mégsem került sor. A parkot az önkormányzat önerőből építette ki, ez számukra 300 ezer koronás befektetés volt. A rendbehozó munkálatok jelenleg is folynak és remélik, hogy a játszótér egy-két héten belül fogadóképessé válik. • Hatvani Bernadett Folytatás az 1. oldalról Ocsai József elmondta, a többiekkel viszont akár egyenként egyeztetnek, megvizsgálnak minden lehetőséget, akár részletfizetésről, akár bérleti jogviszony alapján történő további működtetésről legyen szó. A végső lépést, a végrehajtási eljárást megpróbálja elkerülni a cég, elemi méltányosság, hogy működésképtelenségbe ne sodródjon egyetlen ön- kormányzat sem. Az esetleges késedelmi kamatokról is egyéni elbírálás során fognak dönteni, a minimum, hogy a fizetési szándékról meggyőződjenek. Az pedig könnyen előfordulhat, hogy egy megyei bíróság ellentétes ítéletet hoz az ügyben. Az únyi önkormányzat már a T-Mobile második felszólító levelét is megkapta. Egyelőre azonban nem tudnak nyilatkozni a fizetés megkezdéséről, a legutóbbi testületi ülésen kénytelenek voltak azt a döntést hozni, hogy idén még nem fizetnek. Folytatás az 1. oldalról „A sokat hangoztatott egymilliárdos összeg jelenleg már nincs meg, hiszen ebből az összegből ötszázmillió a Külügyminisztériumon belül a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatokra lett elkülönítve. Viszont azt pontosan nem tudni, mire használták ezt az összeget. A megmaradt félmilliárd fele el lett vonva, szintén nem tudni, mire. Csak any- nyit tudunk, hogy jelenleg 250 millió forint van a kasszában, ami a Szülőföld Alap által meghatározott célkitűzésekre felhasználható. Kérdés, hogy idén a kasszában levő összegre még lesz-e idő kiírni a pályázatot” - tette fel a kérdést Duray. Meggyőződése, hogy a tanács leghamarább Pósfai József polgármester továbbá azt is elmondta, felvette a kapcsolatot a TOOSZ-szal és a Faluszövetséggel is, ám ők szintén csak azt erősítették meg, hogy jogos a követelés. Az utólagos normakontroll érdekében a település vezetője az Alkotmánybírósághoz fordult, még várják a választ. Lehetőség van ugyanis az úgynevezett adóerőképesség utólagos korrekciójára, ami azt jelenti, hogy az iparűzési adóbevétel miatt eddig kevesebb állami támogatást kapó önkormányzatoknak kifizessék a különbséget. Bérces József csolnoki polgármester is a kincstári állásfoglalásban bízik, állapítsák meg, mekkora bevételtől esett el a település, illetve úgy vélik, hogy a mobilszolgáltató tévesen öt év helyett hatévi adót igényel vissza tőlük. Mindenesetre szeptemberig haladékot kértek, ám azt belátták, hogy a fizetést nem kerülhetik el. • Szabó Hajnal csak 2006-ban válhat működőképessé, tekintettel arra, hogy jövőre Magyarországon választások lesznek. Kérdés az, hogy addig nem kell-e az erre vonatkozó törvényt is módosítani. A politikus ugyanis a végrehajtás szempontjából nem tartja megfelelőnek az eljárást. „A törvénynek van egy kitétele, ami az egész pénzelosztást képlékennyé, vagyis átcsoportosíthatóvá teszi. Ez azt a veszélyt vonhatja maga után, hogy (az Illyés Közalapítvány és a tárcák felügyelete alá tartozó alapítványok kivételével) az összes eddigi támogatás, amit a határon túli magyarok kaptak, átcsoportosíthatóvá válik” - mondta Duray. • CzM Épülnek az EU-konform játszóterek Szülőföldön maradás támogatása - üres kasszából LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián Jelkép-illemtan A nemzeti jelképek használata a kisebbségekben élő közösségek számára mindmáig komoly nehézségekbe ütközik, finoman szólva, nem nézik jó szemmel azok használatát az ország többségi lakóit. Persze ferde szemmel nézés és tettlegességig fajuló „megrovás” között komoly különbség van: míg Romániában például tiltott cikknek számít a külföldi jelképek használata, addig Szlovákiában szép lassan feledésbe merült az a meciari kezdeményezés, amely nemhogy a jelképeket, hanem például a pizzériák cégérén díszelgő olasz zászlót is száműzte volna „kelet Svájcából”. Természetesen az ex- kormányfői düh elsősorban nem az olasz, hanem a színben vele megegyező, csupán csíkozásban eltérő magyar jelképek ellen irányult, és mára jobbára elpárolgott, csak valami fanyar utóízt hagyva a szájban. Persze a jelkép használtnak is kell, hogy legyen — és van is - etikája, mint ahogyan egy-egy jeles sport, vagy egyéb eseményen a vendéglátó zászlaja mellett kifüggesztett egyéb lobogók, amelyek ez esetben a különbözőség helyett az összetartozást hivatottak szolgálni. Nyilván valami hasonló dologra készültek a X. Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál szervezői is, akik a tegnap indult, több Nógrád megyei települést is érintő programsorozatukkal a Magyarországon élő szlovák kistelepülések lakóit, magyarokat és szlovákokat egyaránt szerették volna összefogni és bekapcsolni a kulturális forgatagba. A fesztivál nemzetköziségét magyarokon és szlovákokon kívül a világ több részéből érkező meghívottak, táncosok, zenészek teszik teljessé, mint ahogyan a rendezvényt népszerűsítő kiadvány címlapján is látható: egy csoportkép a résztvevőkről: összekapaszkodva magyarok, szlovákok, afrikaiak, háttérben a Nógrádi vár, középen pedig a szlovák lobogó, árva egy magában... Ez így önmagában még talán nem is furcsa, hiszen Nógrád megyében jelentős részben élnek magukat büszkén szlováknak valló magyar állampolgárok, mint ahogyan a fesztivál résztvevői között nyilván lesznek szép számmal magukat büszkén magyarnak valló szlovák állampolgárok is. Talán éppen ezért, ha a házigazda, a rendező ország tiszteletére nem is, de talán ez utóbbiak miatt elfért volna egy magyar zászló is a derűs csoportkép közepére, mert így a lobogó nem az összetartozást, hanem a különállást, az elzárkózást sugallja... Készül az egyháztámogatási reform Az ANO javaslata megvonná az állami támogatást a hitközségektől Folytatás az 1. oldalról A katolikus egyház képviselői szerint ez a módszer azért nem lenne megfelelő, mert egy biztos bevételi forrástól lenne az intézmény megfosztva. A jelenlegi rendszer sem a legjobb, de amit a liberálisok terveznek, az csak rontana a helyzeten. Szerintük a törvényjavaslat csak arra szolgál, hogy az ANO megnyerje magának a választókat. Egy magát megnevezni nem kívánó rend elöljárója lapunknak elmondta: tavaly és idén megközelítőleg 300 ezer korona folyt be hozzájuk az adókból. Ha csak ennyi lenne az éves bevételük, biztosan nem tudnák fenntartani a rendet. Szerinte az ANO szándékosan nem beszél arról, hogy az egyházak jó szolgálatot tesznek az államnak azzal, hogy olyan munkákat végeznek el, és olyan intézményeket tartanak fenn, amelyekre az államnak nem futja. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke lapunknak elmondta: az egyház jelenlegi finanszírozása ugyan valóban nem jó, de az ANO javaslata nem jelentene megoldást a kérdésre. Mint elmondta, a Kulturális Minisztérium költségvetésén keresztül megközelítőleg egymilliárd koronát kapnak évente az egyházak az államtól Szlovákiában. Ez a támogatás az önálló jogi személyként működő intézményekre van lebontva. Ilyen például az Evangélikus Diakónusi Központ. Emellett kapnak állami támogatást építkezésekre, templomok felújítására, de ebből az összegből kapiJK. ják meg a papok is a fizetésüket. „Az ANO javaslata azért nem helytálló, mert az egyházak közhasznú tevékenységet folytatnak. Az egyházak finanszírozását azonban valóban el kellene különíteni a tárcától, mert a Kulturális Minisztérium költségvetését leterheli. Egy külön alapban, vagy egy külön költségvetési tételként kellene azt kezelni. Megoldást jelentene az is, ha bevezetnék az egyházi adót” - jelem tette ki Duray Miklós. Magyarországon az egyházak finanszírozása másképp működik, mint Szlovákiában. Kiss-Rigó László, esztergom-budapesti segédpüspök lapunknak elmondta: az egyház belső életét (így például a papok és a püspökök fizetését) a hívek adományaiból fedezik. A közszolgálati, vagyis a szociális és az oktatási intézményeiknek működtetésére ugyanolyan normatívát kapnak, mint az állami intézmények. Ezen kívül a személyi jövedelemadó egy százalékából is származik bevételük, valamint abból az egyházközségi hozzájárulásból, amit az egyes plébániákon önkéntesen ajánlanak fel a hívők. További bevételi forrást jelent, az államtól kapott járadék azon ingatlanok után, amit az egyház nem igényelt vissza. Az egyház finanszírozása Magyarországon Kiss-Rigó László szerint nagyon rendezett, problémát itt más okoz. „Itt inkább az jelent gondot, hogy a törvényeknek és a jogszabályoknak nem tesz eleget az állam. Az egyház szociális intézményei ugyanis idén már két hónapban nem kapták meg a normatívát. Ha ez még egyszer előfordul, könnyen lehet, hogy be kell zárni az intézményeket. ígéretet az egyház kapott arra, hogy a problémát megoldják, de azt nem árulták el, hogy mikor” - tájékoztatta lapunkat Kiss-Rigó László • Czigler Mónika
