Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-27 / 146. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. július 27, szerda • HÍDLAP • 5 Titkos egyeztetés az érintettek nélkül Ön betiltatná-e a Szlovák Testvériség pártját? Uniós szakértó'k és a kormány egyeztet a határon túliaknak adható magyar útlevélről Folytatás az 1. oldalról Orbán szerint az ilyen találkozók esetében a nyilvánosság többet segíthet, mind a meg nem nevezett okok miatti titoktartás, arról nem is beszélve, hogy a határon túli magyarságot érintő, ekkora volumenű tárgyalás előtt érdemes lett volna összehívni a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Avarkeszi Dezső kormánymegbízott ezzel szemben cáfolta, hogy titkos tárgyalásról lenne szó. A kormánymegbízott lapunknak elmondta: két kérdéskört vizsgálnak majd meg. Egyrészt, hogy Európában van-e példa arra, hogy különböző jogokkal járó állampolgárság valósul meg, valamint azt, hogy állampolgárság nélkül adha- tó-e útlevél, vagy más útiokmány. Vagyis olyan útiokmány megalkotásáról tanácskoznak, amelynek a lényege, hogy állampolgárság nélkül is használható legyen. Az útlevélkérdés akut problémává válhat azon magyarok számára, akik például Szerbiában, vagy Ukrajnában élnek. Ezen országok - mivel nem tagjai az uniónak - ennek területére csak vízummal léphetnek be. Mivel Magyarország is hamarosan csatlakozik a Schengeni Egyezményhez, így az anyaországba is vízum kell majd a beutazásukhoz. Amennyiben megoldási javaslatok születnek e témákban a hét végén, a kormány tervei szerint tárgyalásokat kezdeményez majd a határon túli magyar szervezetek szakértőivel. „A magyar igazolvány úti okmányként nem szolgálhat”, válaszolta a kormánymegbízott arra a kérdésre, mennyiben lenne más a tervezett okmány az évek óta igényelhető magyar igazolványtól. Elmondta azt is, amennyiben sikerül megoldást találniuk, akkor az igazolványt minden határon túli élő magyar igényelhetné, vagyis nem kívánnak különbséget tenni uniós tagországban, valamint azon kívül élő magyarok között, de „nyilván ez sokkal fontosabb lenne az Ukrajnában, Szerbiában élő Duray Miklós magyarok számára, hiszen belátható időn belül ezen országok nem lesznek tagjai az Európai Uniónak.” „Nem egy magyar címerrel ellátott üres papírt akarunk adni, hanem egy valóban használható okmányt, e cél érdekében hívtuk össze a szakembereket”— jelentette ki Avarkeszi Dezső. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke már tudott a hét végi eseményről, mint monda Tusnádfürdőn már emlegették, mint „titkos megbeszélést”, csak most hozták nyilvánosságra. „Nehéz előzetesen nyilatkozni egy tervezetről, amiről még csak most fognak tanácskozni” - mondta a szlovákiai politikus, de hozzátette: kétségei vannak a szándék korrektségével kapcsolatban. „Minden, a Gyurcsány-kormány által kezdeményezett javaslattal kapcsolatban szkeptikus vagyok. Nem hiszek az őszinteségében, mert már olyan sok galádságot követett el a nemzet ellen, és már teljesen hiteltelen a kormány nemzetpolitikája” - jelentette ki Duray Miklós. A hét végi konferenciával, valamint annak tartalmával kapcsolatban a politikus azt mondta: „a problémára van megoldás, módosítani kell az állampolgársági törvényt és 1879-től vissza kell állítani az állampolgárság jogfolytonosságát.” • Gál Kata Sikerrel fújtak a csolnokiak Rettegéssel tarkított túra Kelet-Törökországban A Vámbéry Ármin nyomában járó dunaszerdahelyi kerékpáros rengeteg „élménnyel” gazdagodott Nyolcadik alkalommal rendezték meg a Saxoniade elnevezésű nemzetközi fúvószenekari fesztivált a németországi Hohenstein-Emstthal városában. A rendezvényre a magyar mellett számos más ország, mint például német, finn, észt, lengyel és bolgár zenekarok is ellátogattak. A fesztivál során kötelezően három versenyszámot kellett előadniuk, valamint a hat közös számból sorsolás alapján egyet kellett előadniuk. A magyarokat a csolnokiak és a táti mazsorettcsoport képviselték, az utóbbiak a szabadtéri parádét színesítették előadásukkal. A csolnoki együttes egyik zenésze, Kreitner Orsolya kérdésünkre elmondta, hogy a fesztivált kétévente rendezik meg, s a Csolnoki Ifjúsági Fúvószenekar immár második alkalommal utazott ki július hatodikán a fesztiválra. A három besorolás közül az Oberstufe elnevezésű csoportban, négy másik zenekarral mérhették össze a tudásukat. • Hatvani Bernadett Egy hete írtunk utoljára Bújna Zoltánról, aki Törökországba ért a Vámbéry Ármin, legendás keletkutató emlékére szervezett nyolcvannapos, nyolcezer kilométeres kerékpár- túrán. A dunszerdahelyi kerékpáros Kelet-Törökországban többször is veszélyes környékre került, de szerencsésen megérkezett Iránba. Bújna Zoltán Törökországba érve járt Isztambulban, majd Karsba felé vette az irányt, és ígéretet tett, hogy legközelebb Kelet-Törökországból jelentkezik. „Ankarán keresztül Sivasba utaztam, de ezt a távot vonattal tettem meg” - beszélt élményeiről az interneten keresztül Bújna Zoltán. „Nem volt egyszerű az út, a jegyvásárláskor ígéretet kaptam rá, hogy a hálókocsiban négy ágy lesz, gondoltam nyugodt utam lesz. Nem kis meglepetésként ért, hogy a másfél méter széles, két méter hosszú kabinban hét (!) másik ember mellé kerültem.” Bújna Zoltán a helyszűke ellenére összebarátkozott az utasokkal, volt is rá ideje, mivel a vonat másfél órás késéssel érkezett meg Ankarába. Míg a vonat megékezett a végállomásra, Sivasba a dunaszerdahelyi kerekes elkészítette a mögötte álló húsz nap statisztikáját, miszerint eddig 103 órát kerekezett 1753 kilométeren át. Bújna Zoltán - mivel a török hajótársaság nem indított járatot - a Trabzon felé vezető utat is vonattal tette meg, hogy eljusson Kelet-Törökországba. „A vonat Askalen halad keresztül, ahol Vámbéry is járt annak idején, és a látottak megfelelnek a 143 évvel ezelőtt leírtaknak” - mondta Bújna Zoltán. „Nem sok minden változott azóta, talán csak az utakat aszfaltozták le.” A dunaszerdahelyi túrás megérkezett Karsba, és elmesélte, hogy a tíz vagonból álló szerelvény több ezer méter szintkülönbséget gyűrt le, a legmagasabb pont, amelyre felkapaszkodott 2250 méter volt. „Ani felé vettem az irányt, de az étel és ital beszerzése nagy gondot okozott” - folytatta Bújna Zoltán. „Ani, a szeldzsuk romváros csodás élmény volt, közvetlenül a török-örmény határon fekszik.” A kerekes Digorból Tulzuca felé vette az irányt, az úton gépfegyveres katonák és páncélozott gépjárművek álltak, s mint utóbb kiderült Kelet- Törökország legveszélyesebb területére tévedt Bújna. A kerekes megúszta az esetet, bár utána kurd gyerekek kővel és botokkal dobálták meg, de sikerült elérnie az iráni határt, ahol probléma nélkül átjutott. • Nagy Balázs A törvény nem ismer állampolgársági kitételt A szlovák munkavállalóknak ugyanolyan jogaik vannak, mint a magyaroknak Az olcsó szlovák munkaerőnek is ugyanolyan körülményeket kell biztosítani, mint a magyar munka- vállalóknak. A balesetnél ugyanolyan az eljárás, mint bármely magyar állampolgár esetében, a járulékok, és a munka-felügyeleti szabályok éppúgy megilletik őket. Az uniós csatlakozást követően jelentősen növekedett a Szlovákiából érkező, Magyarországon munkát vállalók száma. A legfrissebb felmérések szerint a határok közelében lévő cégeknél az utóbbi hónapokban minden eddiginél magasabbra nőtt a szlovák foglalkoztatottak aránya a magyarokéhoz képest. A szlovák munkaerő olcsóbb, de felmerül a kérdés, hogy kevesebb pénzért vajon ugyanolyan védelem illeti-e meg őket, mint a magyar munkavállalókat. Mint kiderült, a munkáltatót velük szemben ugyanolyan jogszabályok kötelezik, mint a magyarokat. A munkáltató köteles minőségileg és mennyiségileg is felmérni a dolgozót érhető kockázatokat. Ennek megfelelő védőfelszerelést is köteles biztosítani számukra. Ha a munkaadó mulasztást követ el ezen a téren, büntetést szabnak ki a vállalatra. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség főtanácsosa, Fumniczky Attila szerint volt már arra példa, hogy külföldi munkavállalót ért baleset Magyarországon. A legtöbb román és ukrán munkavállalóknál fordult elő. Az ilyen esetekben általában bebizonyosodik a munkaadó mulasztása, csak nagyon ritka az, ha nem követ el a cég mulasztást. A leggyakoribb, hogy a vállalat nem biztosítja az egyéni védőeszközt a munkásnak. A munkáltatót ilyen esetben 50 ezer forinttól tízmillióig terjedő bírsággal büntetik, a büntetés mértéke függ a mulasztás fokától, a baleset súlyosságától, vagy attól, hogy a szabálysértés mióta áll fenn. Nem mellékes szempont az sem, hogy a cég már előzőleg kapott-e bírságot, vagy az, hogy segítőkész-e a vizsgálatok folyamán. A felügyelőség folyamatosan végez ellenőrzéseket, amelyek gyakoribbak az olyan munkahelyeken, ahol a baleset veszélye komolyabban fennáll. Herczeg Tibor, a Komárom-Eszter- gom megyei munkafelügyelőség munkabiztosa hozzátette: inkább csak a súlyos eseteket, vagy azokat vizsgálják ki, ahol szabálysértést vélnek felfedezni. Egyébként a munkaadó kötelessége, hogy kivizsgálja a baleset okát, majd beküldi a törvény által előírt helyekre, vagyis a társadalombiztosítás és a munkavédelmi felügyelőség felé. Egy példányt pedig a dolgozónak ad. Ebben az esetben tehát ugyanaz az eljárás, mint a magyar munkavállalónál. Herczeg Tibor szerint sok ilyen baleseti jegyzőkönyv érkezik hozzájuk (például a komáromi ipari park területéről), amelyet szlovák állampolgárok szenvedtek el, de súlyos esetről nincs tudomásuk. Gyarmati Lászlótól, az Országos Egészségbiztosító Pénztár ügyintézőjétől megtudtuk, hogy a táppénzt is ugyanúgy kapják a szlovák munka- vállalók, mint a magyarok. Ha nem Magyarországon él az illető, csak itt dolgozik, akkor is a biztosítási jogviszonya után - mivel Magyarországon fizetik utána a társadalombiztosítást - a táppénzt, vagy például a gyermekgondozási díjat is a magyar biztosító fogja fizetni. A törvény tehát nem alkalmaz állampolgársági kitételt. Abban az esetben, ha a szlovák állampolgár állandó munkaviszonyban áll, és úgy véli, hogy a munkaadó jogtalanul járt el vele szemben, sérelmeit az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség megyei kirendeltségén jelezheti. • Czigler Az esztergomi Suzuki gyárban a dolgozók mintegy harmada szlovák nemzetiségű. A vállalat személyzeti osztályának illetékesétől, Nagy Mihálynétól csak annyit sikerült megtudnunk, hogy itt a szlovák munkaerő után is baleseti táppénzt fizetnek a társadalombiztosítás terhére. A táppénz mértéke százszázalékos. Szlovákiában hivatalosan bejegyzett pártként uszít, tüntet, garázdálkodik és terjeszt náci tanokat a fenti szervezet. A főügyészség ismeretlen feljelentést kapott, amely a párt betiltását követeli. Szlovákiai magyarokat kérdeztünk a veszély komolyságáról. Fehér Máté (gépjárműoktató) Az első elfajult atrocitásig nem vettem komolyan őket. Neonácik a világon mindenütt vannak, többnyire nem kell tőlük tartani, mert sem szavazóbázissal, sem szimpatizánsok tömegével nem rendelkeznek. Most viszont már túlmentek a megfélemlítésen, ezért mindenképp meg kellene tiltani minden további tevékenységüket. Petres Olga (bolti eladó) Egész egyszerűen botrányos, hogy létezik egy ilyen párt Szlovákiában. Másrészt akik kimentek Magyarországról Komárnóba, hogy ellentüntetést szervezzenek, azok valójában ugyanolyan szélsőséges, náci eszméket valló emberek, csak éppen egy másik ország tagjaiként. Vigh Tiborné (vegyész) Szerintem nyilvánvaló, hogy az ilyen pártokat be sem szabadna jegyeztetni. Nem hiszem, hogy nem tudták az illetékesek, hogy ez a párt milyen célokkal, programmal rendelkezik. Szomorú, hogy vannak olyan érdekcsoportok, akik nem rendelkeznek elég felelősségérzettel, hogy törvényi kereteket adjanak egy ilyen szélsőséges csoportnak. Szégyen a szlovák demokráciára nézve, hogy ilyen szervezeteket egyáltalán bejegyeznek. Major Andrásné Ildikó (varrónő) Ez az egész párt és minden szimpatizánsa, és az egész eszmerendszer, amiket ezek vallanak, gusztustalan. Sohasem gondoltam volna, hogy a 21. században vannak emberek, akiket komolyan foglalkoztatnak ilyen szánalmas és többször leszerepelt témák, és csak remélni tudom, hogy minél hamarabb véget vetnek a kezdeményezéseknek, és végre elkezdenek a valódi problémákkal foglalkozni. Hétéves jubileum Tokodaltáró. Hét éve alakult meg a Környezet, Egészség és Temészet- védő Klub Tokodaltárón. Az egyesület soron következő találkozóját a Bányász Kultúrotthonban tartja a mai napon. A klub tagjai, összesen harminc fő, a társulat aktuális kérdéseit tárgyalja meg. Munkahelyteremtési pályázatok Július 29-én, pénteken tartja soron következő ülését a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Ajkán. Az ülésen számos pályázati kérelmet bírálnak majd el, így döntenek majd a Régiófejlesztési célelőirányzat terhére kiírt pályázatokról, ezen belül a munkahelyteremtő illetve az ezzel összefüggő fejlesztésekről.
