Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-20 / 141. szám
HÍDLAP • 2005. július 20., szerda RÉGIÓ www.istergranum.hu A raktárépítés csak részmegoldás Továbbra sem biztosított az idei termés elhelyezése Folytatás az 1. oldalról Előreláthatóan 80 ezer tonna búzát és kukoricát, és 40 ezer tonna árpát szállítanak majd ezekbe az országokba - mondta Obreczán. Az uniós szabályozások azonban gyakran ellehetetlenítik a felesleges gabona exportját az úgynevezett harmadik országokba, mivel a szállítóknak letéti díjat kell fizetni, és uniós hozzájárulás is szükséges az értékesítéshez. Legutóbb Mongólia esetében hiúsult meg emiatt 225 ezer tonna magyar gabona eladása. A felesleg tehát maradt, és az új raktárak is csak enyhítik a gondokat, de nem oldják meg. Mivel a közelmúltban a hazai állatállomány is jelentősen visszaesett, a gabona takarmányként való értékesítésére sincs mód. Előreláthatóan már a gabona elhelyezése is csak szűkösen sikerülhet, így majd a kukoricánál kell óriási gondokra számítani - mondta Obreczán Ferenc. A kormány legújabb ígéretében azonban még bízhatnak a gazdák, ennek értelmében az állami raktárakat olyan termelők is igénybe vehetik, akik nem rendelkeznek elegendő tárolási kapacitással. Néhány megyében azonban ez sem jelent megoldást, mivel előfordul, hogy több mint 100 kilométeres távolságban helyezkednek el az állami raktárak a gazdáktól, így ebben az esetben a szállítási költségek jelentenek gondot. Balogh Zoltán, a Magosz Komá- rom-Esztergom megyei elnöke lapunknak elmondta, hogy bizakodóak, mivel a megyében tavaly sem okozott gondokat a gabona raktározása. Jelenleg még nem lehet biztosat állítani, bár tény, hogy a tárolók lassan megtelnek, pedig az aratásnak még nincs vége. Amennyiben a gabona a sok esőzés miatt takarmány minőségűvé romlik,' komoly gondokkal kell szembenézni, hiszen ebKomoly gondokat okoz az unió tagállamaiban az 1976-os évhez hasonló szárazság, különösen Spanyolországban és Portugáliában. 2005-öt ugyan nem minősítették a legrosszabb mezőgazdasági évnek, de a nedvesség hiánya miatt az európai legelők 48 százaléka tönkrement. Emiatt a várható búzatermés is közel 10 millió tonnával lesz kevesebb az előző évekhez képest - tájékoztat a Mars Stat, az Eli mezőgazdasági előrejelző szolgáltatása. A minden gabonafajtánál jelentkező hiányt az unió a közép-kelet-európai többlet-termésből, illetve a tavalyi termésből igyekszik majd kielégíteni. ben az esetben külön kell gondoskodni a raktározásról. László Kálmán, a megyei Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vezetője bizakodó, mivel több raktár is épül a megyében Komárom környékén, Dadon, és Dunaalmáson. Ezek közel 60 ezer tonna kapacitást jelentenek, átadásukra azonban augusztusnál előbb nem kerül sor. Problémát egyedül a 2004-es, intervencióra felajánlott gabona elhelyezése okozhat az áttárolás időszerűvé válása miatt. László Kálmán reméli, hogy az épülő raktárak valamelyikét ilyen célra szánják majd. • Juhász Laborújítás helyett áttelepítés Betegsegítő változások a komáromi kórházban Téves az az információ, hogy az egész megyét ellátó labor kerül a komáromi Selye János Kórház területére. Helyette egy, a kórházat és Komárom térségét ellátó laboratóriumot helyeznek át a régi épületből a kórház területére. Hamisnak bizonyult az a napokban napvilágot látott hír, miszerint új központi labor épülhet a komáromi Selye János Kórházban. A tudósítás szerint erre a célra 225 millió forintot szavazott meg a kormány a nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésén. A labor célja az lett volna, hogy a betegek leleteit Tatabánya helyett Komáromba szállítsák. A kórház gazdasági igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy ezt a hírt tévesen közölték, mivel nem a megyét, hanem a Komárom és környékét ellátó labort telepítik át a kórház területére a régi épületéből, ami messzebb helyezkedett el. Az áthelyezésre azért volt szükség, mert így egyszerűbb és könnyebb az ellátás biztosítása a kórház számára. Ez a labor a járóbetegek és a kórházi betegek leleteit fogja feldolgozni. • Hatvani Bernadett Bevált a bowling centrum A MAGOSZ a gabonafelesleg elhelyezése céljából új ötlettel állt elő. Mivel Romániában az árvíz a termés jelentős részét tönkretette, uniós pénzek keretén belül magyar gabonával segítenék az országot. Hazánk esetében a szállítási távolság is kedvező, így a kormány támogatásával minden bizonnyal Brüsszel sem gördít akadályokat a kivitelezés elé. Obreczán Ferenc tájékoztatása szerint már felvették a kapcsolatot az illetékesekkel, ám a bürokrácia útvesztőit ismerve augusztusnál előbb nem kerül sor a szállításra. Gyetven Miklós, a Vadas termálfürdő' igazgatója szerint bevált az összesen 7,4 millió koronáért négy önműködő' tekepályával, egy biliárdasztallal, két csocsóval, bárral és számítógépekkel rendelkező' bowling centrum. A bowling ugyanis rendkívül népszerűségnek örvend a fürdő' vendégei között. Eredetileg csak két pályát építettek, de a fokozott érdeklődés eredményeként három hete, még a fő fürdőszezon előtt sikerült üzembe helyezniük a másik két tekepályát is. Az ügy pikantériája, hogy a képviselő-testületnek kétszer kellett jóváhagynia a kétmillió korona értékű utólagos beruházást, mert azt a polgármester a Vadas közgyűlésével kapcsolatban kipattant jogvitára hiLAP(SZ)EL Bukovics Krisztián A feljelentett nacionalizmus Az elmúlt hónapokban több, nemzetközi sajtóvisszhangot is kiváltó Szlovák Testvériség nevű újnáci szervezet ellen névtelen feljelentés érkezett az ügyészséghez. A pártként is bejegyzett (!) társaságot az ismeretlen feljelentő rasszista jellegű bűncselekmények elkövetésével vádolja. Hogy a szlovák „testvéreknek” mennyi tagja van, nem lehet tudni, az azonban biztos, hogy - látván a rozsnyói és komáromi eseményeket - komoly konfliktusforrást hordoznak magukban. Ennek tudatában is vannak, és nyíltan felvállalt céljuk, hogy a legfőbb ellenségként megjelölt Magyarország ellen fellépjenek, valamint a Szlovákiában élő kisebbségeket, „természetesen” elsősorban a magyar közösségeket kiüldözzék az országból. A szervezet által megfogalmazott irányelvek szerint a „szlovák államot nemzeti elveken alapulva kell felépíteni, és a nemzeti kisebbségeknek meglesz a lehetőségük, hogyha ez az elv nem tetszik, akkor elhagyják Szlovákiát”. További terveik között szerepel a NATO-ból való azonnali kilépés, a kisantant létrehozása Romániával és Szerbiával közösen Magyarország ellen, egy tíz rendből álló rendi állam bevezetése a parlamenti demokrácia helyett, tömegpusztító vegyi-, biológiai-, vagy atomfegyverek beszerzése az „ellenség megsemmisítése céljából”. Nehezen tudom elképzelni, hogy Szlovákián kívül bármely uniós tagállamban egy ilyen jellegű szervezet a Szlovák Testvériséghez hasonló szabadságot élvezzen, szíthassa az elmúlt években szép lassan elcsitult (eltűnt?) feszültséget szlovákok és magyarok között, rontsa az ország hírnevét, rettegésben tartsa embertársait. Más, nálunk esetenként fejletlenebb demokráciában az ilyen elemeket kiszűrik, nem engedik garázdálkodni, mivel többszörösen is kimerítik a faji, osztályi és egyéb csoportok elleni gyűlöletkeltés és hirdetés határait. Máshol tehát valószínűleg rövid úton, a demokrácia és az emberi jog határain belül megoldanák a helyzetet, Szlovákiában azonban nemes egyszerűséggel bejegyzik őket pártként, ezzel tulajdonképpen engedélyt adva arra, hogy eszméiket szabadon terjeszthessék, és újragerjesszék a Meciar-Slota éra óta kialudni látszó magyargyűlöletet, ezúttal már az unió határain belül. Végezetül csak annyit, jellemző, hogy a rozsnyói és komáromi akcióikkal máris elérték azt, hogy a főügyészségen tett feljelentést nem írta alá a szerzője. Hozzáteszem: megértem, úgy tűnik, nálunk továbbra is bármi megtörténhet... vatkozva nem írta alá. Vagyis az utólagos beruházás kivitelezése a polgármester jóváhagyása nélkül történt. Az ügy kapcsán egyesek párhuzamot vélnek felfedezni Milan Belica nyitrai megyefőnök obstrukciós hozzáállása és a párkányi polgármester magatartása között. Milan Belica ugyanis már több mint egy éve rendre visszautasítja a megyei önkormányzat határozatainak aláírását: Azókét is,1 amelyeket a megyei önkormányzat másodszőr is elfdfrítdHtt: At esettel már foglalkozott a járásbíróság és az ügyészség is. Míg a járásbíróság a megyefőnök eljárását jogszerűnek tartotta j, azj ügyésZság ivéJuméi- nye szerint Milan Belica a határozat tok aláírásának másodszori elutasításával törvényt sértett. • (zc) ..................asnfijJOjLaéaanfliasg Ke serű a brüsszeli cukorreform A tervek drasztikusak, a határidő kivitelezhetetlen Folytatás az 1. oldalról Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az úgynevezett EBA- megállapodás értelmében a legszegényebb országok 2009-től vámmentesen és mennyiségi korlátozás nélkül hozhatnak be nádcukrot az unió piacaira. Emiatt úgy tűnik, ötmillió tonna cukorfelesleg lesz hamarosan a tagországokban, így elkerülhetetlen a kvóták fokozatos csökkentése. A 2006-tól életbe lépő új cukorrendtartás emiatt kívánja drasztikus lépésekkel kikényszeríteni a termelés csökkentését. Hétfőn került az agrárminiszterek tanácsa elé az induló javaslat, ami 39 százalékkal csökkentené a cukor, 42 százalékkal pedig a répa árát. Az ok egyszerű, ugyanis a szegény országokból várhatóan beözönlő nádcukor jóval olcsóbb, mint a répacukor, így kedvezővé kell tenni a saját piac termékét is egy alacsonyabb árral. Továbbá az import mennyiségét is így próbálják visszaszorítani, és indirekt módon az is elérhető, hogy azokon a területeken, ahol csak magasabb áron lehet cukorrépát előállítani, ellehetetlenítsék a termelőket, akik így önként hagynának fel a termeléssel. Kaczka Zoltán elmondta, hogy az induló javaslatnál mindenképpen kisebb mértékű ár- csökkentést kell elérni, hogy a termelési kedv megmaradjon, és ne szűnjön meg a hazai cukoripar. A jelenlegi öt cukorgyár valamelyikétől, illetve a kistermelők egy részétől is mindenképpen el kell majd búcsúzni, mivel a kvóták kismértékű csökkentésével sem tartható fenn a jelenlegi állapot. Uniós csatlakozásunk óta ugyanis jó helyzetben vannak a magyar cukoripar szereplői, mivel a jelenlegi cukorrendtartás értelmében 2006. június 30-ig tonnánként legalább 11 500 forintnak megfelelő eurót kell kifizetni a répáért a termelőnek. Ez a csatlakozás előtt 8500-9000 forint körül alakult, míg a tervezett rendtartás értelmében körülbelül 6250 forintra csökkenne ez az ár. Az Európai Bizottság némi jövedelem kiegészítő kompenzációval ugyan ellensúlyozná a kieső összeget, ám a felvásárlási ár még így sem érné el a jelenlegi 11 ezres minimális határt. A Magyar Cukor Rt. vezérigazgatója, Fischer Béla elmondta, hogy mindenképpen szükségszerű az európai cukorpiac reformja a túltermelés miatt, ám kivitelezhetetlen a 2007-ig kitűzött határidő betartása. A tervezett 25 eurós tonnánkénti ár azonban túl kevés, mivel ez kiirtaná az európai cukoripar középmezőnyét, ahová Magyarország is tartozik. Egy reálisabbnak tűnő 30 eurós árnál is fennáll a lehetősége, hogy sok termelő nem bírja majd a versenyt. Drasztikus szelekcióra és koncentrációra a magyar cukoriparban azonban már nem kell számítani, hiszen ez az elmúlt néhány évben végbement. • Juhász Regina A Komárom-Esztergom Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője, Kerek Katalin elmondta, hogy megyénkben 1824 hektáron termelnek jelenleg cukorrépát. Főként kistermelőkről van szó, akik a petőházi cukorgyárral állnak szerződésben, így a felvásárlással sincs gond, ám a tervezett alacsony ár végzetes következményekkel járhat rájuk nézve is. Annak ellenére, hogy a termőterületet is kénytelenek voltak az utóbbi években csökkenteni, még mindig a cukorrépa az a növény hazánkban, ami hasznot is hoz.
