Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-07-19 / 140. szám

LSTF.R-GRAN UM EURORÉGIÓ www.istergranum.hu III. évfolyam, 140. szám Napi hírújság a régió életéről 2005. július 19., kedd EMÍLIA, ESZTELLA Szt. Emília napja ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk hirdessen Üzenet a Nemzeti Konzultációs Testülethez A vízszennyezés és a Fürdő szálló volt a fő téma a konzultációs testület esztergomi állomásán ........................................................... 3. OLDAL Párkányi döntetlen A Bős (Gabcikovo) ellen játszott felkészülési találkozón 1-1-es döntetlent játszott a párkányi labdarúgócsapat ........................................................... 7. OLDAL __ 6. OLDAL ^ Olcsó felüdülés a természetes vizekben A fürdőhelyeket folyamatosan vizsgálják, de azért érdemes odafigyelnünk Eljárás indulhat a magyar pilóta ellen Két hét múlva várható eredmény a lezuhant kisrepülőgépek ügyében ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ A nyári időszakban sokan vá­lasztják a strandok helyett a bá­nyatavakat, a Dunát és a Tiszát. Az emberek nagy része azért jár az ilyen szabad partokra, mert a strandbelépőt drágának tartja. A vi­zek minősége viszont a legtöbb esetben nem megfelelő erre a cél­ra, mert nagy a veszélye a fertő­zésnek és a nagyobb folyók sodrá­sa is megfontoltságra inti a fürdő- zőket A média sokat foglalkozik a természetes vizek minőségével, legutóbb az egyik kereskedelmi csatorna állította - mint kiderült: tévesen - a bánki tóról azt, hogy annak vize fürdésre alkalmatlan. MAGYARORSZÁG A magyar borászatban tapasztal­ható állapotok javítására országos borellenőrzési akciót hirdetett a kormány, a tavaszi élelmiszer ellen­őrző kampányok sikerén felbuzdul­va. Egyes borászok azonban meg­kérdőjelezik a terv hatékonyságát, és évtizedes késésről beszélnek. Az élelmiszerkommandók sikeres munkájának köszönhetően tovább folytatódik Magyarországon a belső piac ellenőrzése a termelők védelmé­ben. Miután bebizonyosodott, hogy ezek az akciók főként egy-egy ter­mékre koncentrálva működnek igazán jól, még a nyár folyamán megkezdik a Régiónk bővelkedik a természetes fürdőhelyekkel, a folyókon kívül szá­mos kis tó kínál felüdülést, köztük például a két legismertebb, az eszter- gom-kertvárosi Palatínus tó, vagy a Bánki tó. Ez utóbbival kapcsolatban állította az egyik országos kereske­borok ellenőrzését is - mondta Mag­da Sándor, az MSZP bizottsági elnö­ke. Az Országos Borminősítő Intézet­tel (OBI), valamint a Vám és Pénz­ügyőrséggel (VPOP) együttműködve elsősorban a számla nélküli árusítást vizsgálják a hatóságok emberei. Ezzel az értékesítéssel ugyanis közel har- mincmilliárd forintos kárt okoznak az államnak a kereskedők. Emellett a bo­rok eredetét is végigkísérik az ellen­őrök érzékszervi és laboratóriumi vizsgálatoknak is alávetik azokat. Magda Sándor elmondta, hogy az ak­ció több kiskereskedelmi áruházlán­cot és minden nagy borvidéket is érinteni fog, mivel a céljuk a minőségi bor keresletének növelése, a hamisít­ványok és hamisítók felkutatásával. (folytatás az 5. oldalon) delmi csatorna július 16-i, szombati adásában az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálatra (ÁNTSZ) hivatkozva azt, hogy a Bánkon található tó (felvételünkön) vize fertőzött, fürdésre alkalmatlan. (folytatás az 5. oldalon) Virágzik a vadászat a Felvidéken ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ A régió adottságainak köszönhe­tően a vadászat a környékünkön is népszerű, a Felvidék több kis tele­pülésén működnek vadászegyesü­letek. A vadállomány megtartása érdekében a vadászok gondosan ügyelnek arra, hogy mennyi vad lő­hető ki, az állatok húsát pedig min­den esetben bevizsgáltatják az ille­tékes hatóságokkal. A helembai Vadásztársaság tagja, Rományik György kérdésünkre el­mondta, hogy Helembán 600 hektár vadászterület található. Vadásztársa­ságuk tizenegy tagú. Tagsági díjat náluk nem kell fizetni, mivel húsel­adásból fenn tudják tartani magukat. A húst több felvásárló által értékesí­tik, de még mielőtt azt eladnák, köte­lesek mintát venni az állatból, majd állatorvossal kivizsgáltatni azt. (folytatás a 4. oldalon) SZLOVÁKIA Két hét múlva várható eredmény a likavkai vár közelében lezuhant kis­repülőgépek ügyében. A szakértők szerint a gépek biztonságosak voltak, és mindkét gép pilótája meg­felelő engedéllyel rendelkezett Ha azonban bebizonyosodik, hogy a pi­lóták valamelyike okozta a balesetet Szlovákiában eljárás indulhat ellene. Szombaton reggel Rózsahegy mel­lett, a likavkai vár közelében ütközött össze két kisrepülőgép. A repülőgé­pek Győrben szálltak fel még pénte­ken és Nyitrán landoltak. Innen Túrócszentmártonba repültek, ahol az éjszakát töltötték. Reggel nyolc órakor vágtak neki az útnak. A likavkai vár fölött a két gép személy­zete fotókat szeretett volna készíteni, de eddig még tisztázatlan körülmé­nyek között a gépek szárnya összeért, és lezuhantak. A baleset körülmé­ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ A Hont Ipoly Mente Falvak és Vá­rosok Társulása kezdeményezésére egy évvel ezelőtt alakult meg Ipolyságon a Szövetség a szelektív hulladékgyűjtésért elnevezésű szervezet. A sikeres pályázatoknak köszönhetően huszonkét, jelentős részükben régiónkhoz tartozó köz­ségben rövidesen megoldódhat a szelektív hulladékgyűjtés. Eredetileg huszonnyolc Ipoly menti település hozta létre a társulást azzal a céllal, hogy közös erővel pályázhassa­nak meg egy olyan pénzösszeget, melynek segítségével áttérhetnek a sze­métgyűjtés költségmegtakarító módjá­nyeit a rendőrség vizsgálja, az ered­mények két hét múlva várhatók. Ha kiderül, hogy a rádióösszeköttetés nélküli gépek pilótájának valamelyi­ke okozta a szerencsétlenséget, akkor Szlovákiában eljárás indulhat ellene. A szakemberek szerint a szerencsét­lenségben szerepe lehetett annak is, hogy a rózsahegyi régióban rendkí­vül kiszámíthatatlan a légáramlás. A szlovák légi-közlekedési hivatal szak­értői a roncsokat már összeszedték, és a pozsonyi laboratóriumba szállí­tották vizsgálatra. Az egyik gép utasai, egy 47 éves budapesti férfi és egy 48 éves nő sér­tetlenül úszták meg a balesetet, mivel az ütközés után ejtőernyővel kiugrot­tak a gépből. A másik gép személyze­tének viszont nem volt esélye a túl­élésre, mivel az ütközés következté­ben a szárnyai letörtek, és azonnal a földbe fúródott. Az áldozatok a 48 éves R. Gábor, útitársa pedig a 37 éves pálfai T. Aranka volt. ra. A pályázási folyamat közben hu­szonkét tagúra csökkent a szövetség. Gubis Ágnes, az ipolysági városi hiva­tal projektekért felelős munkatársa el­mondta, hogy a szlovákiai Reciplációs Fond, ahova a pályázatot benyújtották, sokat segített a projekt sikeres kidolgo­zásában. A Reciplációs Fond a szelektív hulladékgyűjtés támogatásával foglal­kozik. Azok a cégek, melyek különféle hulladék felhalmozását okozó terméke­ket gyártanak, kötelesek a szervezet ré­szére egy bizonyos összeget fizetni. A fent említett szervezet nemcsak tanácsokkal támogatta az Ipoly men­ti falvak hulladéggyűjtésének megin­dítását, hanem 2,2 millió koronával segítették a gyűjtőedények, illetve zsákok megvásárlását is. (folytatás az S. oldalon) Vissza a természeteshez! Vergődő mezőgazdaság helyett virágzó biogazdálkodás Számla és szőlő nélküli borok a piacon Borkotnmandósok ellenőrzik a magyar piacot (folytatás a 4. oldalon) Megoldódott hulladékgondok Huszonkét község fogott össze a szelektív hulladékgyűjtésért MAGYARORSZÁG Az Európai Unió régi tagországai­ban minden tizedik polgár kizárólag bioélelmiszert fogyaszt Magyaror­szágon ez az arány tulajdonképpen statisztikailag mérhetetlen. Ugyan­akkor a biotermelés egyre terjed és ennek az ágazatnak az eredményei mindinkább figyelemre méltóak. A hazai biotermelőknek nincsenek piaci gondjai. Amit a hazai piacon nem tudnak értékesíteni, arra vevő a külföld. Már nemcsak Németország­ba jutnak el ezek a termékek, hanem jelen vannak egész Európában, a Tá­vol-Keleten, de Amerikában is. A hazai fogyasztást, a termőhelyek és a termelők hazai megismertetését segítendő, rendezték meg nemrégi­ben az 1. Magyar Okoportyát. Közéle­ti személyiségek, politikusok, újság­írók és televíziósok járták sorra három napig a Dunától keletre lévő ökogaz­daságokat. A félszáz azonos márkájú, felcímkézett személygépkocsival köz­lekedő mintegy százhúsz főnyi társa­ság feltűnést keltett az országutakon. Az Okoportya ödetgazdája és fő szer­vezője Karácsony Imre szerint a ma­gyar biogazdaság előtt szép jövő áll. „Ki kell használnunk ezt a csodálatos klímát és termőföldet úgy, hogy olyan minősé­gű termékeket produkáljunk, amikre büszkék lehetünk egész Európában - mondta. Az Okoportya rendezvénnyel egy négyéves propagandamunkába ug­rottunk bele. Azt szeretnénk elérni, hogy mindenki halljon idehaza is a ma­gyar biotermékekről. A választás lehe­tőségét a vásárlásban és a fogyasztásban természetesen meg kell hagyni az em­bereknek. Tudjuk, hogy a választásban most döntő szerepet játszik a pénztárca. A négyéves ciklus végére azt szeret­nénk elérni, hogy a biotermékek fo­gyasztásában elérjük az uniós ádag fe­lét, vagyis azt, hogy az emberek 4-5 szá­zaléka bioélelmiszereken éljen.” (folytatás a 4. oldalon) Őszre elkészül a korzó, megoldódik a tömegközlekedés Beszélgetés Ján Oravec polgármesterrel P Á R K Ä_ N __Y Je lenleg Párkány legégetó'bb fel­adatai közé tartozik a város fó'terén épülő sétálóutca kiépítése, vala­mint a városi tömegközlekedés biz­tosítása, amelyre augusztus köze­pén írnak ki pályázatot. Az aktuális kérdésekről a város polgármesteré­vel, Ján Oravec-cel beszélgettünk.-A korzó építése körüli huzavona mos­tanra ágy látszik, rendeződött. Nem sike­rült viszont a turistaszezon megkezdésé­ig végezni a munkálatokkal. Mi ennek az oka? Mikorra készülhet el a korzó?- Természetesen tudjuk azt, hogy kellemetlenül érinti a turistákat az építkezés, és ezzel együtt minket is. Most már szemmel láthatóan változik a sétálóutca képe, lassanként megszűn­nek a korlátozások, és a turisták is használják. Az eredeti tervek értelmé­ben júniusban fejeztük volna be a kor­zót. A csúszás fő oka az volt, hogy az uniós pénzek átadása késett. A munká­latok jelenleg a módosított ütemterv szerint folynak és augusztus 15. és 20. között fejeződnek be. Az ünnepélyes átadás a szeptemberi városnapok kere­tén belül, szeptember 9. és 12. között lesz. Jelenleg nem a kiírt pályázat nyer­tesével végeztetjük a munkát. Velük ugyanis az volt a gond, hogy az általuk ígért áron nem tudták elvégezni a fel­adatot. Ezért szerződést bontottunk, és még ma is pereskedünk a vállalattal. A városnak mintegy négymillió korona vesztesége származott ebből, ugyanis a közbeszerzés győztesének ajánlatát nyújtottuk be az európai uniós pályá­zatra. Mi ennek alapján kaptuk meg a pénzt. Az uniós támogatás 44 millió korona volt, most viszont a korzó épí­tése több mint 48 millió koronába fog kerülni. A különbözetet a városnak kell állni, hiszen arra nincs lehetőség, hogy módosítsák az uniós támogatást. (folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents