Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-07-02 / 129. szám

www.esztergom.hu ESZTERGOM 2005. július 2.v szombat • HÍDLAP 3 Esztergom átvenné a Balassa Múzeumot a megyétől Esztergom a képviselő-testület elvi döntésével 2006-tól át kívánja venni a városban működő Balassa Bálint Múzeumot a Komárom-Esz- tergom Megyei Önkormányzattól. Az intézménynek fontos szerepet szánnak a közeljövőben, a tervek szerint az Ister-Granum Eurorégió közművelődési intézményrendsze­rének egyik fontos pillére lesz. A múzeum és intézményei, a Babits Mihály Emlékház, a dömösi prépost- ság altemploma, a pilisszentléleki szlo­vák tájház a jelenlegi gyűjtőkör és gyűj­tőterület változtatása nélkül kerülnek Esztergom fenntartásába. Ezen intéz­mények közül Esztergom a pilisszent­léleki szlovák tájház tulajdonjogának át­ruházásáról már 2004. július 31-én megkötötte a szerződést a megyei ön- kormányzattal. A jelentős beruházás előtt álló Balassa Múzeum mindig is a városban működött, így az intézmény helyi önkormányzat általi fenntartása, irányítása, fejlesztése hatékonyabban, ésszerűbben valósítható meg. Emellett a döntéssel Esztergom felkészül a már régen beharangozott közigazgatási re­formra, amelynek következtében a me­gyék szerepét fokozatosan átveszik a kistérségek és a régiók. Előbbiek közül a múzeum gyűjtőterülete jelenleg is kettőre terjed ki, az Esztergom- nyergesújfaluira és a dorogira. A múze­umot Esztergom Város Önkormány­zata területi múzeumként kívánja mű­ködtetni. 2003-ban száz magyarországi és szlovákiai település részvételével, Esztergom központtal létrejött az Ister- Granum Eurorégió, mely közép- és hosszútávon egy önálló eurorégiós in­tézményrendszer kialakítását tűzte ki célul. Az eurorégió magyarországi te­rülete megegyezik a Balassa Múzeum jelenlegi gyűjtőterületével, emellett egyik pillére lehet az eurorégió közmű­velődési intézményrendszerének. A város önkormányzata által elfogadott önkormányzati program, a „Gyarapo­dás Programja” szerint a múzeumi kí­nálat új rendszerét teremtik meg, melynek eredményeként egy városi múzeumi séta keretében, mint egy idő­utazáson, a látogató megismerkedhet Esztergom ezeréves múltjával, és bete­kintést nyerhet jelenébe is. A városi múzeumi séta egyben történelmi sé­tává alakul, melynek teljességéhez új kiállítóhelyek létesítése is hozzájárul­hat. E koncepció megvalósításának el­engedhetetlen feltétele a koordináló szerepű múzeum kialakítása, amit csak tulajdonosként, fenntartóként tud elvégezni a város. A megyei veze­tés kedvezően fogadta az esztergomi szándékot. Komárom-Esztergom me­gye továbbra is biztosítja az intézmé­nyek után kapott állami normatív tá­mogatás Balassa Múzeumra eső ré­szét, és 2006-ban folyósítja még a ko­rábban megyei forrásból biztosított támogatás felét is. A javaslattal szep­temberben újabb testületi ülésen kí­vánnak foglalkozni a képviselők. • SE / Ovoda-buli Szentgyörgymezőn Az Esztergomi Szentgyörgymezői Óvoda „CICA-csoportjában” kettős búcsúnapot tartottak két részlet­ben június 24-én, pénteken, Szent Iván napján. Délelőtt kezdődött az ünnepség, melyen először elbúcsúztatták az is­kolába készülő „cicákat”, majd Bor­sodi Árpádnénak - Éva néninek kö­szönték meg a csoportban végzett munkáját, és egyben boldog nyug­díjas éveket kívántak neki kollégái. Éva néni 40 év óvónői munka után most kezdheti megérdemelt pihené­sét. Délután került sor a „bulira”, az óvoda udvarára a családok varázsol­tak „terülj asztalkákat”, így biztosí­tották az eszem-iszomot a kerti par­tihoz. Ezt követően a Szentgyörgy- mezőre szinte „hazajáró” párkányi Varjos Zenekar gondoskodott a megfelelő hangulatról, a felvezető, felvidéki és magyarországi népzenei repertoárt követő táncházban egy­aránt részt vettek kicsik és nagyok. • Pivók Lászlómé Veszély leselkedik a kerekezőkre úton-útfélen Nyáron sokan választják a kerék­páros közlekedést, akár szabadidős tevékenységként, akár a mindennapi munkába járáshoz. Gyakoriak a cso­portos túrák, kirándulások, ám saj­nos egyre gyakoribbak a többnyire figyelmetlenségből vagy szabályta­lanságból bekövetkező balesetek is. A kerékpárúthálózat kiépítésén túl kölcsönös figyelemre és óvatosságra is szükség van a két fél, autósok és biciklisták részéről egyaránt Nemrégiben a fővárosi helyzetet vizsgálták egy közvélemény-kutatás során. A 300 megkérdezett egyetér­tett abban, hogy elengedhetetlen a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, és sokkal nagyobb empátiára van szükség gyalogosok, autósok és bicik­listák között. Mert míg a gyalogosok és a gépjárművel közlekedők a kere- kezők gyakori szabálytalankodására panaszkodnak, addig utóbbiak sok esetben az autósok agresszivitását ki­fogásolják. „Sok baleset okozója az olyan autós, aki előzés során nem mé­ri fel kellően a szembejövő jármű se­bességét, és az utolsó pillanatban kor­rigál, nemritkán elsodorva az út szé­lén szabályosan közlekedő kerékpá­rost” - tudtuk meg Rácz János őr­nagytól, a Komárom-Esztergom Me­gyei Balesetmegelőzési Bizottság el­nökétől, aki tájékoztatatta lapunkat a kerékpárosok kötelező felszereléséről is. Eszerint a biztonságos közlekedés­hez elengedhetetlen, hogy legalább két működő fék legyen a biciklin, ezenfelül elöl és hátul fehér, illetve piros lámpák használatát is előírja a KRESZ. Ezen túl természetesen ajánlott kiegészítő felszerelésként a védősisak, a térd- és könyökvédők,a legfontosabb pedig bármilyen fény­visszaverő csík, macskaszem haszná­lata. „Mivel nyáron megnő a bicikliző gyerekek száma, tanév végén és szep­tember elején rendszerint felvilágosí­tó előadásokat tartunk az iskolákban, elmondjuk azt is, hogy a fokozott ve­szélyesség miatt lakott területen kí­vüli főútvonalakon 12 évnél fiatalab­bak nem közlekedhetnek” - hangsú­lyozta a rendőrőrnagy. Amennyiben észreveszik, a gyermeket lehetőség szerint visszafordítják, vagy lekísérik az úttestről. A Magyar Kerékpáros Klub szekcióvezetője szerint a kerék­páros infrastruktúrát tekintve leg­alább tízéves elmaradásban vagyunk egyes uniós államokhoz képest. A minisztériumoknál többnyire a pénz­hiányra hivatkoznak, vagy erőtlen ki­nyilatkoztatásokat tesznek a környe­zetbarát közlekedés elősegítésére - mondta Balogh Gábor. Mivel a fej­lesztési ígéretek egyfajta 22-es csap­dájában halnak el - nincs támogatás, mert kevés a biciklis, de azért kevés a biciklis, mert nincs kerékpárút - évente kétszer, április 22-én a Föld Napján és szeptember 22-én az Autó­mentes napon a biciklisták 8-10 ezer fős demonstratív felvonulásokat szer­veznek, melynek célja, hogy megmu­tassák, mekkora réteget képviselnek valójában. A felvilágosításra és biz­tonságra természetesen a kerékpáros szervezetek is hangsúlyt fektetnek, nagyobb túrákon ügyelnek arra, hogy elöl-hátul rutinos biciklisták haladja­nak és csakis „libasorban”, az út szé­lén. A szakértő szerint a szabályok elég rugalmasak, például engedélye­zett az egyirányú utcán forgalommal szemben haladni és nem kötelező ki­fejezetten a járdán felfestett gyalo­gos-kerékpárút használata sem. Ez utóbbiról néha ők világosítják fel a rendőrséget. Korlátozást jelent vi­szont, hogy számos túraútvonal csak május 1. és szeptember 1. között hasz­nálható, valamint tilalmi táblák talál­hatók a legtöbb erdei úton a vadásza­tok miatt és egyes forgalmas városi szakaszokon is. A kerékpárosok hely­zetének, feltételeinek javítása érdeké­ben intenzívebb lobbira lenne szük­ség, ahogyan ez sikeresen működik néhány vidéki városban. A biciklis balesetek számát tekintve Balogh Gá­bor arról tájékoztatott, hogy ezek ará­nya - évi 5-10 százaléka az összes be­következő balesetnek - megfelel a forgalomban résztvevő kerékpárosok arányának. Régiónkban várhatóan koraősszel adják át a Táttol Esztergo­mig épülő elkerülő utat, melyen ke­rékpárosok is biztonságosan közle­kedhetnek, valamint elkészült annak a bicikliútnak a tanulmányterve, amely Süttőtől Dömösig épülne meg uniós pályázati támogatással. • Szabó Hajnal Együtt Esztergomban Jogszabály kötelezi Esztergom ön- kormányzatát, hogy megállapodás­ban rögzítsék a városban működő ki­sebbségi önkormányzatokkal történő együttműködés részletes szabályait. A csütörtöki testületi ülésen elfoga­dott megállapodás-tervezet kiterjed a költségvetés elkészítésének, jóváha­gyásának eljárási rendjére, a költségve­tési gazdálkodás bonyolításának rend­jére, a beszámoló elkészítésének és jó­váhagyásának eljárási rendjére, a va­gyontárgyak kezelésének rendjére, a számviteli, pénzügyi és információ­szolgáltatási tevékenység végzésének rendjére, továbbá a belső ellenőrzés el­végzésének rendjére. A megállapodás Esztergom és a négy helyi kisebbségi önkormányzat (cigány, szlovák, lengyel és német) között jön majd létre. A megállapodás alapvető célja, hogy biz­tosítsa a hatékony együttműködést, és valamennyi tevékenység során a jog­szabályi előírások betartását. A terve­zet szerint a város költségvetésének előkészítésében a kisebbségi önkor­mányzatok elnökei vesznek részt. A város költségvetésében biztosított tá­mogatást Esztergom két egyenlő rész­letben, március 1-jén és július 20-án bocsátja a kisebbségi önkormányzat rendelkezésére, indokolt esetben ettől eltérni külön kérelemre lehet. • SE Elkezdődött a nyolcezer kilométeres túra Vámbéry Ármin nyomán Párkánytól Teheránig két keréken A dunaszerdahelyi Bújna Zoltán tegnap reggel kilenckor érkezett meg Esztergomba, nyolcezer kilo­méteres túrájának harmadik állo­mására. A főiskolás kerekes Vám­béry Ármin emlékére teszi meg a nyolcvannapos túrakerékpáros ex­pedíciót, melynek végcélja Teherán. A dunaszerdahelyi rajttal induló expedíció után Bújna Zoltán csütör­tökön érkezett meg Párkányba, teg- i nap reggel pedig a királyvárosba. Az esztergomi Városháza elé nem egye­dül jött, négy párkányi kerekes is elkí­sérte, akik Budapestig vele tartanak. „A fővárosig velük megyek, majd Szegedig egyedül kerékpározok to­vább” - mondta Bújna Zoltán. „Sze­geden két kerekes csatlakozik hoz­zám, akik ugyan nem kísérnek soká­ig, mert a határt átlépve magamra maradok, és onnan kezdve a túra már csak egyszemélyes lesz.” Bújna Zoltán hozzátette, hogy minden szükséges engedélyt beszer­zett, a vízumok mellett a szükséges védőoltásokat is megkapta. „Az expedícióról, az utamról az interneten keresztül fogom értesíteni az oda ellátogatókat (www.vambery- expedition.sk), ahol nemcsak leírás, de a túra képei is megtekinthetők lesznek” - folytatta Bújna Zoltán. A kerekes azt is elmondta, hogy az útvonal készen áll, de hogy mikor és hol fog az egyes országokban meg­szállni, az még a jövő kérdése. „Ahogy hozza a helyzet, na meg, hogy mennyire leszek fáradt” - fo­galmazott tömören a keletkutató nyomába eredő kerékpáros. „Úgy Az eddigi túrák 1999: XXIX. Nemzetközi Túrake­rékpáros találkozó - Nyírtelek (1000 km) 2000: XXX. Nemzetközi Túrake­rékpáros találkozó - Balatonfüred (331 km), Horvátországi Bringatú­ra - Isztria (1798 km), éves telje­sítmény: 7302 km 2001: Tour Cote d1 Azur - Fran­ciaországi kerékpártúra (3843 km), éves teljesítmény: 9015 km 2002: XXXII. Nemzetközi Túrake­rékpáros találkozó - Makó (849 km), Tátra Túra bringával (628 km, 3850 m szintkülönbség), XXIV. Szlovák Túrakerékpáros ta­lálkozó - Bystré (880 km, 7180 m szintkülönbség), éves teljesít­mény: 6371 km 2003: Transylvanian Alps - Erdély (2178 km, 13 830 m szintkülönb­ség), éves teljesítmény: 5182 Km/év gondolom, hogy a visszafelé út már könnyebb lesz, mert odafelé megta­pasztalok mindent, visszafelé pedig már a honvágy is hajtani fog.” Bújna Zoltán expedíciója szeptem­ber 17-én ér véget, de a visszaút pon­tos magyarországi megállóit még nem ismeri. • Kép és szöveg: Nagy Balázs

Next

/
Thumbnails
Contents