Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-15 / 73. szám
HÍDLAP • 2005. április 15., péntek RÉGIÓ www.istergranum.hu Pályafejlesztésre készül a MÁV Több milliárdos felújítást terveznek az Esztergom-Budapest vonalon A budapesti Nyugati pályaudvar és Esztergom közötti vasútvonal felújítását tervezi a MÁV Rt A közel 14- 15 milliárdos beruházás EIB hitelből valósul meg 2005-2007 között A tervek szerint az Újpesti Vasúti Összekötő-híd, a teljes pályaszakasz, valamint a vasútállomások felújításán kívül a biztosító berendezések és utastájékoztató berendezések korszerűsítése, az állomásépületek rekonstrukciója, emelt peronok és (szükség esetén) aluljárók építése is sorra kerül a projekt folyamán. Az elővárosi forgalomnövelés akadály- menetesítése érdekében forgalomkitérők létesítése és a pályakorszerűsítések is tervbe vannak véve, melynek következtében a forgalom nagymértékben felgyorsulhat. A Budapest-Esztergom vonalon összesen 31 darab Siemens Desiro- motorvonat, 13 orosz motorvonat és 8, db hagyományos vonat közlekedik. Ezek a vonatok szolgálják ki az utazóközönséget naponta 27 alkalommal oda és 26 alkalommal vissza. A Desirokon 123 ülőhely és körülbelül 90 állóhely van, így közel 220-an utazhatnak rajta. A vonat WC-je mozgáskorlátozottak számára is igénybe vehető. A motorkocsikon a klíma 20 fokra van beállítva. Ez a rendszer teljesen automatikus, és csak' a személyzet tudja azt módosítani, ezért az utazóközönséget arra kérik, ha bármilyen probléma előfordulna vele, ha netán túl meleg vagy túl hideg lenne a kocsikban - mint ahogyan azt egyik olvasónk jelezte - , forduljon a személyzethez. A vonalon másfél éve közlekednek az új motorvonatok, ennek köszönhetően 22 százalékkal nőtt az utasforgalom, vagyis statisztikailag napi 685 utassal többen veszik igénybe a népszerű vonatokat. A benzináremelés várhatóan nem hozza magával a helyárak automatikus emelkedését, mivel a MÁV Rt.- nek több évre kötött szerződései, valamint a hatóság által egy évre szabott tarifái vannak, ezért a drágulás nem befolyásolja a tarifákat. • G.N. Az utasforgalom változása £y Utaslétszám 2002 956553 2003 1122149 2004 1374596 Egyelőre nem drágul a kenyér IA Áremelés helyett árat csökkenthétnek a pékségek? & h Folytatás az 1. oldalról A pilisjászfalui N&N pékség tájékoztatása szerint nem szükséges azonnal árat emelni, ha drágul az üzemanyag. Komáromban is igyekeznek rugalmasan kezelni és tartani a péksüteményárakat, de mivel egyéb kiadások is közre játszhatnak a tényleges költségek megállapításánál, kivárják a következő lépéseket. A tatabányai Agricola Rt. vezetője, Eördögh Szilveszterné kérdésünkre elmondta, hogy több sorstársával együtt nem mer áremelésre gondolni, hiszen így is nehéz a piacon maradni. Túl sok a versenytárs, és a pékek egymásra várnak, hogy ki, milyen üzleti fogásokkal könnyít helyzetén. Már az üzemanyag-drágulás előtt is kevés volt a nyereségük, ez már lassan a nullához közelít, ami kevés a fennmaradáshoz. Talán a munkaerővel lehet még takarékoskodni, de ez sem jelenthet végleges megoldást. A tokodi Resszer pékség vezetője, Resszer Gábor a Pékszövetség segítségére sem. számíthat, mivel egy korábbi összetűzés miatt nem tagja a szövetségnek. Bár cége helyzete nem rózsás, emelést ő sem tervez. Részben takarékossággal oldja majd meg a problémát, részben pedig jobban ellenőrzi a szállítók munkáját. Resszer Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyári búza világpiaci ára előreláthatóan csökkenni fog, így elképzelhető, hogy hamarosan nemhogy áremelésre, hanem árcsökkenésre lesznek kényszerítve a pékek. • JRG ^\oA A arn2 < gsl nisz HEH ölő) gorn god [JT31 Jgfij zab A uv\ Van még hova fejlődnünk az unióban Az európai uniós átlag közel hatvan százalékát éri el összességében hazánk azon felmérés szerint, amely az uniót úgynevezett vásárlóerő-paritás alapján vizsgálta. A fővárost is magában foglaló Közép- Magyarország majdnem teljesíti a száz százalékos szintet, a Közép- Dunántúl régió azonban ennek alig több mint a felére volt képes. Egy, a 2002-es állapotokat vizsgáló, a közelmúltban ismertetett európai uniós statisztikai jelentésből az derül ki, hogy Magyarország vásárlóerő-paritáson (kb. a vásárlóerő név- és forgalmi értékének egybeesésén) mért egy főre eső bruttó hazai terméke három éve már elérte az uniós átlag 58,6 százalékát. A Bruxinfo európai uniós hírportál szerint amíg a közép-magyarországi régió GDP-je megközelítette az EU átlagát, addig Észak-Alföld és Észak- Magyarország a tíz legszegényebb régió között helyezkedik el. A Budapestet is magába foglaló Közép-Magyar- ország csupán négy százalékkal maradt el az uniós fejlettségi ádagtól. A kutatás alapján a második legerősebb magyar régió a Nyugat-Dunántúl, a harmadik - a Komárom-Esztergom megyét is magában foglaló - Közép- Dunántúl. A listán az utolsó tíz régió között hat lengyel, két magyar és egy szlovákiai szerepel, valamint helyet kapott az egyeden statisztikai-tervezési régióként számon tartott Lettország is. Az Európai Unió 254 régióval rendelkezik, a strukturális alapokhoz való jogosultság mérőfokának számító 75 százalékos szint alatt 2002-ben 64 régió volt található (16 lengyel, hét cseh, hathat német és magyar, öt görög, négynégy francia, olasz és portugál, háromhárom spanyol és szlovák, egy-egy belga, brit, észt, lett, litván és máltai). Mindezekből az is látható, hogy több gazdagabb országban szintén létezik egy-egy szegényebb, az elvárások alatt "teljesítő" régió, az unió egyik feladata éppen az, hogy a fennálló különbségeket kiegyenlítse - tudta meg lapunk egy brüsszeli szakértőtől. • G. I. Kifu/db Zsemle/db Házikenyér Erzsébeti Burgonyás /kg kenyér/ kg kenyér/kg 1 kg 0,75 -1 kg 0,5 - 0,75 - 1 Esztergom - Heim Sütöde 19 19 196 199 199 Tokod Resszer pékség 9 9 150 121 - 132Pilisjászfalu-N&N 13-15 13-15 165 - 170 - 140 Komárom - Falusi Pékség Bt. 16,45 13,92 164,45 158,13- - 177,1 Tatabánya - Agricola Rt. 18 10 144 Zenés majális Dorog. Május 1-jén majálist rendeznek a városban színes programokkal. Hat órakor zenés ébresztő lesz, majd hét órától rendezik meg a hagyományos horgászversenyt a Palán. Délelőtt tíz órakor indul az ünnepi felvonulás a Hősök teréről. A menetet az Aranycsengő Mazsorett csoport és a Bányász zenekar vezeti. Tizenegy órától a sörsátorban a Dorogi Német Nemzetiségi, Kulturális Egyesület Bányászzenekarának koncertjét hallgathatják meg az érdeklődők. Ugyanitt délután három órától szórakoztató programokkal vájják a közönséget. Fellép többek között a Crazy Dance, a Carmen és a Négy Muskétás Együttesek, valamint az Ezüstszál énekkar >éis átVádrózsák jtánctn A, kar. Este nyolctól utcabál lesz, a zenéről a Rio együttes gondoskodik. AoA A bag biod nie I3SZ járó 'jfa'lD tozbl uü TE01U nabt Jnoq vbm LAP(SZ)EL Oravetz Ferenc Szlovák szindróma A baloldali Népszabadság még március 18-án közölt egy cikket Tóth Levente tollából „Állás a szomszédban címmel”. Ebben a szerző burkoltan azért fanyalog, mert az állam a magyar adófizetők pénzéből az új munkahelyek fejében adott támogatással nem a magyarországi, hanem részben a külföldi, pontosabban a szlovákiai munkanélküliséget csökkenti. Példaként a komáromi Nokiát, a győri Audit és az esztergomi Suzukit hozza fel, amelyek számottevő szlovákiai munkaerőt alkalmaznak. Tóth Levente úgy véli, hogy a magyar kormánynak ezt a tényt ma már komolyan mérlegelnie kell a szlovák határ közelében működő vagy most odatelepülő gyárak, szolgáltató-központok beruházásaihoz nyújtott dotációk esetében. A kérdés fejtegetése kapcsán a szerzőnek korszakalkotó ötlete támad. Szerinte „ezt a támogatást akár Szülőföld-programként is elszámolhatnánk, hisz végül zömmel mégiscsak magyarok jutnak álláshoz, csak egy részük éppen a határon túlról. Ez érzelmileg ugyan kevesebbet, de a pénztárnál azonban többet érhet, mint egy magyar igazolvány vagy a magyar állam- polgárság” - állítja a cikkíró. Ez úton szeretném felhívni Tóth Levente figyelmét arra az egyszerű tényre, hogy a magyar igazolvány vagy a magyar állampolgárság súlyánál fogva egyszerűen nem vethető össze az általa említett Szülőföld-programmal. Nem beszélve arról, hogy véleményem szerint a hatalmon lévő balliberális kormánykoalíció által „elszabott” kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazást nem lehet semmiféle pótmegoldásokkal ellensúlyozni. A Népszabadság cikkére visszatérve, a szerző nemes egyszerűséggel megállapítja, hogy „a magyarországi álláskeresők számára konkurenciát jelentenek a határ mentén élő álláskeresők. A másik oldalról viszont rájuk vagyunk szorulva.” Tóth Levente elismeri, hogy megfelelő munkaerő-kínálat híján a beruházók hiába kapnak állami támogatást, a külföldi munkások igénybevétele nélkül a határ menti fejlesztéseik zátonyra futnának. A kormánynak csak abban van némi mozgástere, hogy a nagyobb munkanélküliséggel sújtott térségekbe terelje a belfektetőjelölteket. Ebben az esetben viszont az ukrán vagy a román határ mentén állhat elő a szlovák szindróma. Ez úton üzenem Tóth Leventének, hogy a korszakalkotó javaslata alapján az ukrán vagy a román határ mentén szirmot bontó szindrómát a kormány szintén elszámolhatná a nagy nemzetegyesítő Szülőföld-program keretén belül. A kettős állampolgárság problémája ezek után már el is veszti időszerűségét. Vesztes ágazat lehet az unióban a baromfiipar tj Egyre fokozódik a konkurenciaharc az ágazatban Folytatás az 1. oldalról A piaci állapotok ismeretében mind a tojás-, mind pedig a baromfi- ágazat könnyen az elsők között kerülhet arra a képzeletbeli listára, amelyen Magyarország európai uniós csatlakozásának esetleges veszteséi sorakoznak majd, ugyanis a fogyasztók érdekében hozott uniós szabályok jelenthetik a legnagyobb veszélyt az évi közel 3 milliárd tojást előállító magyar piacra. Ennek az az oka, hogy a közös piacba lépve egy jelentős réteg, főleg a kisebb hazai termelők nem lesznek képesek eleget tenni a brüsszeli diktátumoknak, a következetesen szigorú forgalmazási, környezetvédelmi és állatjóléti szabályoknak. Rendkívüli anyagi megterhelést jelent számukra az előírt jelölő- és válogatógépek beszerzése is, amire a májustól kötelezően bevezetett „tojáspecsételéshez” van szükség. Földi Péter, a Tojás Terméktanács titkára szerint bár kereskedelmi szempontból nagyjából minden rendben van a tojásfronton (sőt a jelöléssel végre kiszűrhetők lesznek a bizonytalan eredetű termékek), az ágazat jó két éve mégis bajban van, mert minimális a jövedelmezősége. Mivel a nagyobb vállalatok forgalma szinte kivétel nélkül az áruházláncokon keresztül bonyolódik, a folyamatosan akciókat szervező kereskedők keményen megfizettetik a veszteséget a tojástermelőkkel. A magyar baromfitermelők és - feldolgozók elsősorban alacsony árfekvésű, de magasan feldolgozott speciális termékekkel (pecsenye, illetve füstölt, pácolt kacsa- és libahússal, libamájjal, darabolt csirkével és pulykával) vannak jelen a nyugateurópai piacon. Eddig az uniós baromfi import (ami többnyire ipari felhasználású csirkeszárnyat és húspépet jelentett) nem haladta meg az évi 20-25 ezer tonnát, ám hazánk uniós csatlakozását, vagyis a teljes piacnyitást követően fokozódott a verseny a baromfiszektorban. Pedig már korábban is egyértelműen túltermelési válság jelei mutatkoztak a baromfi ágazatban. A Taravis Kft. kereskedelmi igazgatója, Németh Zsolt szerint a hazai igényeket már a csatlakozás előtt is meghaladta a termelés. Szerencse, hogy az elmúlt néhány évben a friss, feldolgozott, előhűtött termékek iránt nőtt a kereslet, így legalább az biztosra vehető, hogy ezen a téren az uniós csatlakozás után még jó ideig, minimum 3-5 évig nem kell élesedő külföldi konkurenciával számolnia a hazai cégeknek. Vagyis belátható időn belül sem az Európai Unió tagországaiból származó friss baromfi, sem a thaiföldi vagy brazil csirke nem veszélyezteti komolyan a magyar termelőket és feldolgozókat. A piac mindaddig nem fog konszolidálódni, amíg annyi cég állít elő gyenge minőségű terméket, mint manapság. A kis- és középvállalkozások akkor tudnának megerősödni, ha megfelelő tőkével rendelkeznének a hatékonyság javításához, az állam pedig nem a tőlük elvont adóforintokkal igyekszik támogatni azokat a vállalatokat, amelyek eddig szinte semmit sem áldoztak az előírt környezetvédelemre. Igaz, a valódi állami támogatással évről évre adós marad a kormány. • Munkatársunktól ■zei •faa iánál :ira ölni
