Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-09 / 69. szám
HÍDLAP • 2005. április 9., szombat hídlapmagazin jók - jelzik, pihenőhelyeikről a hátrahagyott szeméthalmok árulkodnak. Emberdömping a nemzeti parkban Térségünk egyik közkedvelt túracélpontja az Esztergomtól és Dorogtól is közel azonos távolságra lévő, a két város között elterülő Kis- és Nagy-Strázsa-hegy. Ám míg az előbbi hivatalosan is jóváhagyott, jelzett turistautat (Kis-Strázsa-hegyi tanösvény) birtokol, az utóbbi fokozottan védett jellegéből adódóan csak engedéllyel látogatható. Talán a Nagy- Strázsa-hegyben lévő barlangoknak, valamint az oldalán, tetején található sziklaalakzatoknak köszönhető, hogy ez utóbbi mégis sokkal népszerűbb, mint „kistestvére”. Kirándulókkal mi magunk is rendszeresen találkozunk, amikor a Sátorkőpusztai-barlanggal kapcsolatos teendőinket végezzük. Persze épp ez az az ok, ami miatt feladataink nemcsak a barlangra, hanem a környékére is kiterjednek. Különösen igaz ez olyan alkalmakat követően, mint a húsvét, vagy Betonlakók a természetben Egy ünnep következményei május elseje, esetleg pünkösd, amikor ha jó az idő, boldog-boldogtalan a hegyen van. Azt, hogy a természet- járás etikettjét nem ismerő emberek több kárt okoznak, mint hasznot a fentiek ismeretében bárki beláthatja (utólag talán még azok is, akikről cikkem szól). Azt, hogy ne szemeteljünk, már gyermekkorban megtanuljuk (illetve meg kellene, hogy tanuljuk). Nem az iskolában, hanem otthon. Sajnos azt már nem, hogy mit tegyünk a kiürült üdítős palackkal, sörösdobozzal, elhasznált alufóliával, ha nincs a közelünkben szemétgyűjtő. Rendszerint az alkalmilag összetákolt tűzrakóhelyek válnak ilyen esetben lerakattá. Pedig nem nagy energiával ezek az anyagok ugyanúgy le is vihetők egy konténerig, mint ahogy felcipeltük azokat. Az már többnyire belátás dolga, hogy ne csak azért ne tépkedjük le a vadon termő virágot (még azt'sem,| amelyik egyébként nem védett, hiszen az egész terület védett nemzeti park), mert a kezünkben percek alatt úgyis elhervad, hanem mert az ott szép, ahol megterem. Vagy, hogy ne rakjunk tüzet minden fa tövében, mert az könnyen ellenőrizhetetlenné válik. (A szabály különösen érvényes erre az időszakra, amikor az általános tűzgyújtási tilalom miatt még a kijelölt helyeken is tilos az ilyen cselekedet.) Amikor az ember - köztük magam is és Ön is kedves olvasó - eltervezi hogy a természetbe látogat, akár tudatosan, akár tudat alatt kialakít eg) képet a tájról, függetlenül attól, hogy járt-e már ott korábban vagy sem. Ha gondolatban a természetet a maga érintetlenségében, békéjében látja minden bizonnyal a valóságban is ezi szeretné megtapasztalni. Vigyázzunk a természetre, hogy az élmény ne csak az illúzió szintjén éljen. •Szöveg: Lieber Tamás Fotó: Lieber Tamás, Rohrbacher Péter Menekülő autók hada, zsúfolásig megtelt pihenő- és kirándulóhelyek, „turistának” öltözött városlakók. Igen, ez a húsvét hétfő. Csalhatatlanul, a maga valóságában. Ha tehetem, családommal, barátaimmal magam is elkerülöm ilyenkor azt a várost, ahová egyébként az életem köt, hogy társaságukban a természet nyugalmát, békéjét élvezhessem. Azonban ha elfoglaltságom engedi, mindig így teszek, nemcsak ekkor. Menekülés a szabadba? Ellentétben a természetet rendszeresen látogató turistákkal, sokan egy tartós napsütéssel kecsegtető március végi - április eleji napon érzik elérkezettnek az időt ahhoz, hogy éves „kötelezettségüknek” eleget téve magukra vegyék „túraöltözetüket”, és valami „jópofa” dolgot műveljenek a szabadban. Különösen igaz ez húsvét hétfőn, amikor egy hangzatos, de mondvacsinált ürügy - „meneküljünk a locsolás, locsolkodás kényszerétől” - is elegendő ahhoz, hogy „betonlakó” embertársaink magukra erőltetett elszántsággal a hegy’ek, erdők felé igyekezzenek. Túra a parkolóba A legkevesebb kárt az ún. „parkoló kirándulók” okozzák. Őket onnan lehet felismerni, hogy kizárólag autós pihenőhelyeken ütnek tanyát. Arra, hogy elmozduljanak autójuk mellől, még egy fél órás sétaútra lévő természeti látványosság sem tudja rákényszeríteni őket. Azt vallják, hogy ők pihenni jöttek, nem pedig gyalogolni. Az már nyilván mellékes, hogy a pihenés számukra egyet jelent a főúttól 10 méterre lévő parkolóban való ücsörgéssel, grillezéssel, sörözgetéssel. Ottlétükre faszénmaradék, néhány a tűzrakóhelyre dobott sörösdoboz és a szalonnasütéshez használt ják a helyhez kötöttséget minden ambíció megvan ahhoz, hogy valami bő- dületes ostobaságot csináljanak. Ök nem elégednek meg a parkolókban való ücsörgéssel, a népszerű túracélpontokat veszik célba. Ezzel még nincs is baj, de a viselkedésükkel annál inkább. A magukról és a szórakozóhelyeken elsajátított attitűdről megfeledkezni nem képes fiatalok ugyanígy ide tartoznak, mint a tényleges korukhoz illőnél jóval csekélyebb értelmi képességgel bíró felnőttek. Ezek az emberek ahelyett, hogy otthon maradtak volna, rengeteg bosszúságot okoznak a tényleges természetjárók számára. Sokszor puszta jelenlétük is irritáló, mert képtelenek az alkalmazkodásra. Hangjuk, mert, hogy többnyire csoportosan járnak, messziről hallható, és csak jobb esetben az övék, rosszabb esetben mindez magnó bömbölésével is társul. Hordaszerű- vonulásuk útvonalát letaposott vagy letépett és szétdobált vadvirágok - legtöbbször védett fanyárs emlékeztet. A szemétgyűjtés ezeken a helyeken többé-kevésbé megoldott. A baj csak az, hogy ha a felügyelő szerv napokon belül nem intézkedik a hulladék elszállításáról, azt a vadállomány és a szél teszi meg helyette. „Betonlakók” számára is közkedvelt parkolóhelyeket térségünkben szép számmal találunk (pl. Vaskapu, Pilisszentlélek, Klastrompuszta, Búbánat-völgy, stb.). Rendbontás a természetben A „betonlakó” kirándulók másik csoportjába azokat az embereket sorolom, akikben azon túl, hogy nem bírHegyek derekán repülve Igazából nem lehetett tudni arról, hogy készül, csupán egy eltévedt meghívó figyelmeztetett, hogy Vi- segrádon megépült Magyarország első Canopy pályája. Április 2-án tartották az extrém élvezeteket nyújtó pálya-együttes átadását. De mi is az a Canopy, mit takar az elnevezés és mire alkalmas? Maga a szó angol eredetű, fák csúcsát, lombkoronát jelent. Ebből már következtetni lehet, hogy e sport szerelmesei nem elégszenek meg a talajon szerezhető élvezetekkel, magasabbra vágynak. Az első Canopy pálya Costa Rica Monteverde Cloud Forest Nemzeti Parkjában nyílt meg, ennek adaptációjaként született meg Visegrádon a Nagyvillám Vadászcsárdától induló, Fun Extrem A pálya jellemzői: Pálya hossza: Oszlopok magassága: Elérhető sebesség: Legalacsonyabb pont: Legmagasabb pont: Acéloszlop tömege: Pálya lejtésszöge: Egy menet hossza: Canopy Pálya. A közép amerikai pálya eredetileg az esőerdőkben végzett kutatások céljából épült. A kötélpálya megkönnyítette az esőerdők ökoszisztémájának vizsgálatát, lehetővé tette, hogy a 40-50 méter magas fák között a felső lombkorona élővilágát is kényelmesen megfigyelhessék. Azóta barlangok, kanyonok és más természetvédelmi területek kutatásánál is alkalmaznak ilyen technikát. Magyarország első Canopy pályájának starthelye az előbb említett vadászcsárda mögött található. A csúszásra vállalkozók itt veszik meg a jegyeket, majd magukra öltik a védőruházatot és megkapják a szükséges felszereléseket: hegymászóbeülő, sisak, csiga, stb. Innen indulnak a túravezető kíséretével az első oszlophoz, amire felmászva, a csigákat a hegymászó too szakasz, szakaszonként 900 méter 13-14 méter max. 50 km/h 6 méter 14 méter 28 tonna 7-9 fok kb. 50 perc beülőre erősítve - plusz biztosítással - megkezdődhet az oszloptól oszlopig tartó csúszás. A drótkötélpálya egészen a Mogyoróhegyig vezet, melyet összesen 11 oszlop érintésével repülhetünk végig. Az első pár oszlop közötti haladáskor pazar látványt és élményt nyújt a Fellegvár, a Dunakanyar, a Börzsöny és a Pilis hegyeinek látképe. A végállomásról minibuszok szállítják vissza a Canopy túrán résztvevőket a starthelyre. A Canopy pálya egyik tulajdonosa, Csiminszky Zoltán a létesítmény átadásakor elmondta, hogy a pálya építése 3 évig tartott, mely a tényleges építés mellett az engedélyeztetés miatt nyúlt ilyen hosszúra. Síterepek pályanehézségi fokához viszonyítva a most elkészült pálya a kék jelölésnek felel meg, de tervezik a hasonló besorolással bíró piros, és az adrenalin szintet leginkább karbantartó fekete pálya megépítését is. Itt már körülbelül 100-120 km/óra sebesség érhető el, úgy 60 méter magasságban. Hadházi Sándor, Visegrád polgármestere az április 2-i megnyitón az új létesítményt egy, a turistaforgalmat növelő, a város és régiójának vonzerejét növelő színfoltként értékelte. A polgármester szerint a látogatóknak egyedülálló élményben lehet részük, melyet a jövőben tovább fokozhat a Lepencefürdő Strand felújítása, valamint a Visegrádon épülő újabb szálloda szolgáltatásai is. Dr. Galla Gábor, a Magyar Turizmus Rt. igazgatója a megnyitón elhangzottakhoz hozzátette, hogy Magyarország problémája turisztikai szempontból nem az alacsony vendégszámban rejlik, hanem hogy' a hazánkba látogatók viszonylag kevés időt töltenek itt. „Minden ilyen fejlesztés hozzájárul, hogy ne csak egy hanem 2-3 kellemes és élményekber gazdag napot tölthessenek a városi):; érkezők.” - mondta az igazgató. • Lőrincz Zsuzsi
