Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-06-30 / 127. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. június 30., csütörtök • HÍDLAP 5 A magyar örökség hete Ipolyságon Tizedik alkalommal rendezik meg az Örökség Népfőiskolái Tábort a fevidéki Ipolyságon, amelyet Duray Miklós, az MKP tiszteletbeli elnöke nyit meg július 3-án. Az ünnepélyen köszöntőt mond többek között Száraz József, a Cse- madok Országos Tanácsának elnöke és C. Tóth János a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője. Az előadások a magyarság megőrzésének és bemutatásának jegyében hangzanak el. Régészek, történészek, költők, kultúrtörténészek, művészettörténészek, néplélek- rajzkutatók foglakoznak az anyaországban és annak határain kívül élő magyarság aktuális problémáival, az uniós és a Kárpát-medence népeinek kapcsolatával, közös történelmünkkel. Az előadások mellett különböző kiállítások, költői estek várnak az érdeklődőkre a július 8-ig tartó rendezvényen. • Szép Éva Szlovákia tart a határ menti kapcsolatoktól Eduard Kukán külügyminiszter a jószomszédi viszonyokért aggódik Folytatás az 1. oldalról A külügyminiszter úgy véli, hogy ezek a döntések (amelyeket Kukán nem kívánt konkrétan megnevezni vagy kifejteni) rontanak a jószomszédi kapcsolatokon. Meggyőződése, hogy az egyoldalú döntések sem a nemzetközi jognak, sem az Európai Unió belső követelményeinek nem felelnek meg. Duka Zólyomi Árpád, az MKP európai parlamenti képviselője különösnek tartja Kukán kijelentését. „Nem is tudom elképzelni, mit értett a külügyminiszter ez alatt. Úgy látom, az Európai Unióban a Kárpátmedencei magyarság egyre inkább egymásra talál. Kezdenek kialakulni a természetes régiók a határ menti településeken a kulturális, a gazdasági és egyéb határon átnyúló együttműködésnek köszönhetően. Meglehet, hogy ez érzékenyen érinti a szlovák politikusokat. Azt is el lehet képzelni, hogy mivel ismét napirendre került a Benes-dekrétumok, a nemzeti vízum, a honosítás, vagy például a kettős állampolgárság ügye, szintén idegesítő- en hat rájuk. A szlovákiai magyarság viszont egyre inkább odafigyel a magyarországi történésekre, és azt keresi, milyen módon tudna kapcsolódni az anyaországhoz” — mondta lapunknak Duka Zólyomi. Hozzátette: a Benes-dekrétumok ügyében az MKP európai parlamenti képviselőinek mindig résen kell állnia, hogy napirendre tűzhessék a kérdést. Meggyőződése, hogy amíg a csehek nem mozdulnak, addig Szlovákia meg fog bújni Prága háta mögött. A kérdést ugyanakkor csak a németekkel közösen, együttműködve lehet „bevinni” az Európai Parlamentbe, bár szerinte előbb az országon belül kellene rendezni a problémát. „Nem tartom fontosnak egy olyan közös szlovák-magyar dokumentum elfogadását, amelyek a múlt sérelmeit kölcsönösen elítélik. Ezt ugyanis Szlovákia saját területén belül is megteheti, hiszen a Szlovákiában élő magyarokról van szó, akiknek a vagyonjogi területeken is tisztázatlan kérdéseik vannak” - jelentette ki Duka Zólyomi Árpád. • Czigler A bőrünket visszük vásárra a testdíszítéssel Érdemes megnézni, kivel és hogyan tetováltatjuk magunkat Folytatás az 1. oldalról „Kizárólag szakmai tudásunkra támaszkodhatunk az ellenőrzések során, a harminchat éve született rendeletben ugyanis még értelemszerűen nem eshetett szó például szoláriumokról, testékszerekről” - mondta az ÁNTSZ esztergomi ki- rendeltségének illetékese. Budavári Ákos hozzátette, hogy ezekről a beavatkozásokról több minisztériumi rendelettervezet is elkészült már, ám eddig egyiket sem sikerült életbe léptetni. A szalonok engedélyeztetéséhez mindenesetre egy néhány hetes úgynevezett sterilizációs tanfolyam elvégzésére szükség van. Természetesen ennek birtokában tevékenykedik az általunk megkérdezett esztergomi testfestő is, aki megerősítette, hogy nyáron jóval több kuncsaftjuk van. Ok minden előírást szigorúan betartanak, az éves gyakorisággal történő ÁNTSZ ellenőrzések során eddig még nem találtak semmiféle problémát. Steril, csomagolt tűket használnak, az eszközöket is rendszeresen fertőtlenítik egy speciális berendezéssel, festékanyagokból is igyekeznek a leginkább bőrbarát - úgynevezett „pigment kompatibilis” - termékeket használni. Minden óvatosság ellenére előfordulhatnak persze gyulladásos-allergiás problémák. Sokan nem tudnak allergiás hajlamukról, fokozott érzékenységükről. A beavatkozás után minden korrekt szalonban felhívják az ügyfelek figyelmét arra, hogy egy ideig kerüljék a közvetlen napsütést, illetve a teljes gyógyulásig - jó esetben egy hétig - vízzel, főként szeny- nyezett strandvízzel lehetőleg ne érintkezzen a belőtt, tetovált bőrfelület. A gyorsabb és problémamentes gyógyulás érdekében minden alkalommal ajánlanak vény nélkül kapható krémeket, kenőcsöket. A pierc- ing-belövetés és tetoválás egy kicsit mindig „lutri” marad, ha a beavatkozás mellett döntünk, gondosan válasszuk meg a szalont és ha lehet, aranyból készült vagy csomagolt ékszert lövessünk be. Alacsonyabb díjért semmiképp nem éri meg kockáztatni egészségünket, mert súlyos következményekkel járhat. • Szabó Hajnal Elégedett Ön a város zöldövezeteivel? Az önkormányzat 650fa telepítését tervezi a közeljövőben. A fásítás érintené többek között a Duna-part melletti legendás platánsort. Fábián Erzsébet (könyvtáros) Leginkább a fák miatt szeretek Esztergomban élni, nagyon hangulatos sétákat lehet tenni a Kis-Duna parton vagy az Erzsébet parkban. Nyáron jó árnyékot adnak, ősszel pedig gyönyörűek a színes levelek. Örülök minden fásítási programnak. Pálos Zita (ápolónő) Szerintem elég sok és jól ápolt zöld része van a városnak, bár sosem árt újabb fákat ültetni. A növények egy városból is nyugalmas vidéki környezetet tudnak varázsolni. A Strandbüfé azért az egyik kedvenc szórakozóhelyem, mert hangulatos a kerthelyisége, elsősorban a platánsornak köszönhetően. Szűcs József (géplakatos mester) Bőven elég fa van Esztergomban, nem kellene erre külön költeni. A fa magától is kinő, meg lehet f nézni a lerobbant belvárosi Hotelen vagy a Bazilika tetején. Azt a pénzt inkább a Hotel felújítására kellene fordítani. Nem a fák miatt fognak idejönni a turisták, hanem a rendezett városképért. Formanné Margit (nyugdíjas) Mivel jómagam lakótelepen élek, és ezért különösen szükségem van a fás területek körüli sétákra. Mindig jó érzés csemetefákat látni és azok növekedését követni az évek során. Nagy dolog, hogy nem kell messzire utazni egy városlakónak ahhoz, hogy szép környezetben lehessen, elég csak elsétálni a szigetre, végigsétálni a Kis-Duna platánjai alatt. Szakaszonként adják át a párkányi korzót A katasztrófák elleni védekezés Katasztrófák elhárítói (3. rész) Folytatás az 1. oldalról Jelenleg a másik oldalon is javában folyik a munka, bár a gázbevezetés engedélyezése még késik. Könnyen megtörténhet, hogy a gázbevezetésre igényt tartó 24 személynek engedély hiányában nem sikerül időben lefektetnie a gázvezetéket, a hivatal pedig később nem ad engedélyt az egyszer már lerakott kőburkolat felszedésére. A sétálóutca forgalmi rendjével kapcsolatban még nyitott a gépjárművek behajtásának kérdése (ezzel összefüggésben az MKP frakciója kérdőívek segítségével tájékozódik a lakosság véleményéről) és a járművek súlyának felső határa. A kereskedők el szeretnék érni, hogy 20 tonna súlyú gépkocsik is behajthassanak a városközpontba. Az áruellátást is szabályozó forgalmi rendről, az ezzel kapcsolatos kötelező érvényű városi rendeletről július 7-én dönt a városi képviselő-testület. A beruházás elkezdése után a Fő utcában vállalkozók forgalma nagymértékben, egyes kereskedők állítása szerint nyolcvan százalékkal visszaesett. A tulajdonosok a városközpontban zajló munkálatokat, illetve a beruházás rosszul meghatározott időpontját okolják a jelentős bevétel- kiesésért. Véleményük szerint helytelen volt az építkezést a számukra fő bevételi forrást jelentő turistaszezon kellős közepére időzíteni. • ORAVETZ A katasztrófák elhárítását végző szakemberek szerteágazó munkájáról keveset tudunk. Erre a hiányosságra igyekszünk megoldást találni azzal, hogy egy tízrészes sorozat keretén belül bemutatjuk a polgári védelem, a katasztrófa- védelem különböző szakterületeit és az ott dolgozók tevékenységét. A sorozat harmadik része a katasztrófák elleni hatékony védekezést mutatja be. Az elemi csapások, természeti és ipari katasztrófák változatlanul fenyegető veszélyt jelentenek, bármikor rátörhetnek az emberiségre. Ezeknek a tényeknek a kritikus felvetése nem ijesztgetés, fenyegetés, hanem a bekövetkezhető tényekkel való reális szembenézés. Helyesebb számolni a veszélyekkel, és a lehetőség mértékében felkészülni, mint felkészületlenül és tehetetlenül állni a bekövetkező események előtt, pusztulni hagyni az emberi életeket, évszázados értékeinket. Akkor járunk helyes úton, ha erőnk és lehetőségünk mértékében a tőlünk telhető legtöbbet teszünk a ránk leselkedő veszélyek elhárítása érdekében. Az elmúlt években megnőtt és összetettebbé vált az új típusú kockázatok és a veszélyforrások köre, illetve a rendkívüli természeti és civilizációs katasztrófák által okozott környezeti ártalmak köre. Ezen veszélyek közös sajátossága, hogy komplex módon jelentkeznek és hatásaik az államhatárokon átnyúlnak, igazodva a „katasztrófák nem ismernek határokat” tételhez. Az ellenük történő hatékony fellépés szoros együttműködést tesz szükségessé nemcsak a környezetvédelemben, hanem a katasztrófavédelemben közreműködő szervek tevékenységének területén is. Az Esztergom Székhelyű Polgári Védelmi Kirendeltség elkészítette a város veszély-elhárítási alaptervét, mely a katasztrófák elhárításánál segíti a védekezési munkákat. Különböző veszélyekre más-más intézkedési sorokat dolgoztak ki. Esztergom város lakosainak a védelmére - a törvény által előírt - többfajta tervet, intézkedési sort dolgoztak ki, többek között a felsorolt katasztrófák elhárítására veszély-elhárítási tervet és annak mellékleteit. Jogszabály által előírt polgári védelmi kötelezettség terheli a férfiakat 16-60 éves, a nőket 18-55 éves koruk között. Esztergomban 54 darab szakalegységbe, 594 fő kapott polgári védelmi szolgálatra beosztó határozatot. A kapcsolódó riasztási berende- lési és készültségbe helyezési terveket és adattárakat az Országos' Katasztrófavédelmi Főigazgatóság próbálja naprakészen tartani, de a bejelentési kötelezettségüket sokan nem teljesítik, így az adatokban történt változásokat csak hosszas utánjárás után tudják meg. (folytatjuk) • Gál Kata-»iSKú --Áj*; f > • -i
