Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-06-29 / 126. szám

4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. június 29., szerda / Életveszélyes lehet a kánikula Fokozott készenlétben az orvosok, a tűzoltók és a strandok úszómesterei Folytatás az I. oldalról Bőséges folyadék bevitelt, napi plusz egy liter citromos tea, víz, vagy természetes gyümölcslé fo­gyasztását ajánlotta. Öltözködéssel kapcsolatban a fejfedő, kalap vagy sapka, valamint jól szellőző, de a tes­tet fedő ruha viselését javasolta. Für­dés közben a napsugárzás hatása fo­kozottabban érvényesül. „Gyakran elfelejtik a szülők, hogy miután ki­jött a vízből a gyerek, szárazra kell törölni és egy teljesen száraz fürdő­ruhát kell ráadni, tehát nem szabad hagyni, hogy rajta száradjon meg a ruha” - mondta Bense Tamás. A strandokon is védekezni a nap­sugárzás ellen és felhevült testtel nem szabad hirtelen a vízbe ugrani. Az esztergom-kertvárosi Palatínus tó vezetőjétől megtudtuk, hogy ma­ximálisan fel vannak készülve a hő­ség okozta napszúrásos megbetege­dések és a balesetek kezelésére, ellá­tására. Szilva Károly elmondta, az úszómesterek minden szükséges vizsgával rendelkeznek, vagyis víz­ből való mentésre, újraélesztésre is kiképezték őket. A tó vize egyébként fürdésre kiválóan alkalmas. Az ÁNTSZ és a V1TUK1 minden szükséges vizsgálatot elvégzett és megállapította: a legszigorúbban vett határértékek alatt van a szennyeződés mértéke, sőt „gyakor- latilag.fogyasztásra is alkalmas.” A párkányi Vadas fürdő is felké­szült a vészhelyzetekre. Az úszómes­terek egy tanfolyamon elsajátították a vízből való mentést és az elsősegély- nyújtást, de állandó egészségügyi személyzet ügyel a strandon. A helyi mentőszolgálattal is összeköttetésben állnak, sürgős esetben azonnal a hely­színre tudnak érkezni. Gyetven Mik­lós igazgató ezenkívül azt is elmond­ta: a strand előtt áll készenlétben a Vadas saját kocsija, amellyel - nem életveszélyes helyzetben - a Polikli- nikára tudják szállítani a beteget. A sokáig tartó hőség miatt megsza­porodhatnak a tűzesetek is, amelyek ilyenkor rendszerint nagyobb terüle­ten pusztítanak, tudtuk meg Kövecs István alezredestől, az esztergomi tűzoltóparancsnoktól. A kiszáradt növényzet miatt gyakrabban követ­kezik be avar-, mező-, és az aratás előtt gabonatűz. A hőség legutóbb két évvel ezelőtt okozott komolyabb problémákat, akkor a nyári szárazság miatt csaknem hétszáz alkalommal vonultak ki a tűzoltók, ami kétszer annyi, mint más években. A hőség hatása persze bizonyos te­kintetben még hasznos is lehet. A meleg miatt megolvadt aszfalton „be­gyógyulhatnak” a kisebb repedések, tudtuk meg Barabás Zsolttól. A Ko- márom-Esztergom Megyei Közútke­zelő Kht. igazgatóhelyettese elmond­ta, hogy a levegő hőmérséklete ilyen­kor nyáron nem befolyásolja a ká­tyúzási munkálatokat, amelyek ta­vasz óta folyamatosan tartanak. • GÁL KATA Bécsi cukrászda helyett maradt a mákos tészta Rémhírnek bizonyultak azok az ál­hírek, amely szerint Magyarország uniós csatlakozás után le kell mon­danunk olyan édességekről, mint - a mák kábítószernek minősülő alka­loid-tartalma miatt - a mákos guba vagy a mákos tészta. Azóta bebizo­nyosodott, hogy ezek az információk alaptalanak voltak, így ma is ugyan­olyan jogszabályi feltételeknek meg­felelően folyik a máktermesztés ná­lunk, mint 2004 májusa előtt Szenei Győzőné, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főtanácsosa elmondta, hogy különb­séget kell tenni az ipari, az étkezési és a díszítő mák termesztése között. Ma­gyarországon a gyógyászatban fel­használt ipari mákból termelik a leg­többet, mintegy 7000 hektárt tesz ki ez a terület. Ennek termesztése szigo­rúan ellenőrzött körülmények között folyik. Az ipari mákot termelőnek mindenek előtt az egészségügyi tárcá­hoz kell fordulnia engedélyért, és a tevékenységet be kell jelenteni a me­gyei Földművelésügyi Hivatalnál is. A termelő szigorú elszámolásra köte­lezett, ezért a virágzás befejezésétől kezdve gondoskodnia kell a máktermő terület folyamatos őrzéséről. Magyar- országon Bács-Kiskun megyében és Jász-Nagykun-Szolnok megyében ta­lálhatók a legnagyobb mákföldek, Esztergom környékén mindössze 25 hektáron terem ipari mák. A díszítő mákot főként exportra termesztik, és ezt a tevékenységet is be kell jelenteni a hatóságnál; ezt a növényt tavaly mindössze 50 hektá­ron termesztették, a kiszárított mák­gubót pedig elsősorban virág- és ajándékboltok használják fel. Az előbbiekkel ellentétben az étkezési mák termesztése 500 négyzetméteres termőterületig nem bejelentés-köte­lezett; a legutóbbi felmérés szerint nagyjából 700 hektáron termeltek engedéllyel étkezési mákot, és nagy­jából ugyanekkora területen folyt a bejelentést nem igénylő gazdálkodás. Szenei Győzőné elmondta: a mák­földek ellenőrzését - a rendőrséggel együttműködve - főleg virágzás ide­jén végzi a falugazdász-hálózat. Visz- szaélések elenyésző számban fordul­nak elő, mert a mákból házi körül­mények között körülményesebb ká­bítószert előállítani, mint a kész ká­bítószert beszerezni. A hazai nemesí­tés is segíti az alacsonyabb alkaloid tartalmú étkezési mákfajták elterje­dését, így a visszaélések kockázata a jövőben tovább csökken. • Hatvani/Szép A mák (Papaver sumniferum L.) Magyarország egész területén megtalálható. Tokjából fontos gyógyszereket (opium, morfium) készítenek, már Kr.e. 2500-ban is gyógyhatása miatt használták. Az utóbbi húsz év klímaváltozásaiból levont tapasztalatokat összegezte négy magyar meteorológus egy nemrég megjelent tanulmányban. Követ­keztetésük szerint a globális felmelegedés következtében nagy esély van arra, hogy megnő a légkör szén-dioxid tartalma. Ezért az elkövetkező húsz évben megváltozik a Kárpát-medence időjárása. Az éves átlaghő­mérséklet 0,75 fokkal nőhet; a csapadék mennyisége és a csapadékos napok száma ezzel szemben csökkenhet. Nyáron több kánikulai nap lesz, kevesebb lesz a felhő, és 50 százalékkal csökkenhet a nyári csapa­dékmennyiség, ami viszont kevesebbszer és nagyobb adagokban fog le­hullani. A tél enyhébb és csapadékosabb lesz, és egyre ritkábban lesz a fehér karácsony, mert a hó ritka lesz, és rövid ideig marad meg. LAP(SZ)ÉL P6W „Óid" Zoltán Komfortos játszóteret most! Néhány játszótéri balesetnek kellett ahhoz történnie, hogy az országos mé­dia felkapja a témát: a magyarországi játszóterek többsége, ahogy Eszter­gomban is, nem az európai uniós komfortnak, előírásoknak megfelelő. Bár említésre méltó baleset Esztergomban nem történt, a néhány vaselemből álló mászókáknak, úgy tűnik, befellegzett. A biztonságot és élményt egy­szerre nyújtó egyetlen esztergomi pozitív példa, a Bánomi lakótelepen mű­ködő Máltai játszóház és udvar, ahol a csúszdák BMW-je, a mászókák Fer- rari-ja látható és használható persze még sok egyéb játék mellett. De tegyük fel, hogy Esztergomban minden játszótér kifogástalan, és akár a lakótelepeken, akár a Prímás-szigeten megtalálható játszóterekről legyen szó, ott minden elvárásnak megfelelő a játékpark. Mondom, tegyük fel. Gyermekeink még ekkor is csak a minimumot kapják, mert játszóterek nélkül a városi gyerek élete uncsi. Ez, a napi pohár tejjel, kis kiflivel együtt alanyi jogon kell, hogy járjon minden lurkónak. Hol vagyunk attól, ahol a nagyvilág tart? Mikor veszi észre az esztergomi felnőtt társadalom, hogy gyerekeink már 20 éve gördeszkáznának és játszótérre járnának? Meddig kell még az Eurosporton azt nézni, hogy a több, mint 20 éve léte­ző, gördeszka-, görkorcsolya-, bmx-, és egyéb bringasportok izgalmas ágazatainak utcai képviselői az erre a célra kiépített parkokban edzenek és versenyeznek? Miért nem erre halad a játékterek felújításának gondolata? Miért nem nézzük mi, döntési helyzetben lévő felnőttek, a mozgásigények kielégítését egy gyerek szemével? Amint elmúlik a tél és a tavasz zimankója és pocsolyás időjárása, az esz­tergomi gyerekek és fiatalok a parkokba vágynak. Előkerülnek a fiatalok görkorcsolyái, gördeszkái, biciklijei és jön a vágy is, hogy egy jót csúsz- dázzon, mászókázzon az ember, ha gyerek. Van egy fiatalember, aki a 90-es években amatőr gördeszkás volt, és a sport iránti szeretete ma sem nem szűnt meg. A saját telkén Esztergom­ban olyan pályát épített, hogy még Szentendréről is eljárnak hozzá gyere­kek, hogy egy világszerte, így Esztergomban is népszerű sportág élvezeté­nek hódoljanak. A máltaiak játszótere is sikerrel működik. Itt az ideje, hogy Esztergom ezeket a példákat kövesse! Komfortos játszóteret most! Lejárt a rozsdás körhinták ideje Nemhogy a játszóterek felújítására, de felülvizsgálatukra sincs pénz Folytatás az 1. oldalról Azaz minden olyan rejtett veszély- forrást ki kell küszöbölni, ami ko­moly sérüléssel vagy akár életve­széllyel járhat. Az eséscsillapításra egyébként az előírás szerint fél mé­ter mély homok, illetve faforgács, gumitégla vagy gyöngykavics aján­lott, a játékok bármilyen anyagból készülhetnek, csak rendelkezniük kell típusengedéllyel. A szakértő a felmérések eddigi tapasztalatairól beszámolva elmondta, hogy az ellen­őrzött játszóterek mintegy negyven százalékánál találtak fokozottan bal­esetveszélyes tárgyakat, környezetet, míg szintén negyven-negyvenöt szá­zalékban hibás, de nem közvetlenül balesetveszélyes játékokat. Az esztergomi önkormányzatnál éppen folyamatban van a teljes körű felülvizsgálat, mely mintegy másfél milliós költséget jelent a városnak. Összesen körülbelül harminc intéz­ményi és köztéri játszótérről van szó, melyek teljes átalakítása rendkívül nagy összeget emésztene fel, pályázati lehetőség pedig nem kínálkozik. Az újonnan épült játszótereken természe­tesen már figyelembe vették az előírá­sokat, így teljesen eukonformnak ne­vezhető például a Bánomi lakótelepen található „Máltai játszótér”. A régió többi megkérdezett telepü­lésének többségénél is hasonló a helyzet, általában folyamatban van a szerződéskötés, illetve a felülvizsgá­lat. Dorogon már tavaly megkötötték a TÜV-vel a szerződést, idén májusra el is készült mind a 22 játszótér jegy­zőkönyve - mondta el Molnárné Ki­rály Éva, a Városüzemeltetési Kht. ügyvezetője. Jelenleg egyébként az átalakításokat tervezik. Nyerges­újfalun és Tokodon - sok más önkor­mányzathoz hasonlóan - nem tudják tartani a határidőt. Ötletként felme­rült az is, hogy kistérségi összefogás­sal több település közösen kérjen ár­ajánlatot az átalakítás kivitelezésére, mert úgy jóval alacsonyabb áron va­lósulhatna meg a beruházás - tudtuk meg Török Adám tokodi jegyzőtől. Szobon, mint szintén sok más önkor­mányzatnál, első körben a munkavé­delmi-műszaki ellenőrzés keretén be­lül, a napokban szerelik le a legveszé­lyesebb eszközöket. Félő egyébként, hogy hiába a 2008-as végső határidő, a legtöbb helyen forráshiány miatt inkább a játszóterek teljes leszerelé­sét, megszüntetését választják az át­alakítás helyett. • Szabó Hajnal

Next

/
Thumbnails
Contents