Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-09 / 69. szám
4 • HÍDLAP • 2005. április 9, szombat RÉGIÓ www.istergranum.hu Itt a tavaszi nagytakarítás ideje .Az idén is szervezetten folyik a városi lomtalanítás Költészeti Fesztivál Muzslán József Attila emlékestet tartanak a Muzslai Művelődési Központban, a költő születésének íoo. évfordulójának alkalmából jövő hét kedden. Az emlékest az Endrődy Általános Iskola szervezte, egy hónapja tartó ünnepségsorozat soron következő állomása. Az eddigiek közül kiemelkedik a gyermekkönyv-illusztrációkból létrejött kiállítás, valamint az iskolák j (Mogyorósbánya - Muzsla) közötti j labdarúgó kupa. A záró rendezvényt | április végére tervezik, ahol József j Attiláról emlékeznek meg, és ünnepélyes keretek közt faültetésre kerül sor az iskola kertjében. A mostani fesztiválon közreműködnek az iskola 8. osztályos tanulói, és az eddig szavalóversenyt nyert diákok, továbbá a testvérváros mogyorósbányái iskola tanulói is. Az esti műsort megelőzően a két iskola pedagógusai közös szakmai beszélgetésen vesznek részt. Az est fénypontja a muzslai irodalmi színpadnak, a Verőckének a műsora, mely a Szabadság Szerelem címet viseli. • G.N. j Folytatás az 1. oldalról Áz elmúlt években mintegy 500 millió tonna szemét halmozódott fel az országban, ennek nagy részét szakszerűtlen módon tárolják. Hazánkban a keletkező települési szilárd hulladék 85 százalékát gyűjtik szervezetten, ennek körülbelül 89 százaléka kerül legális lerakókra. A környék településein minden évben megszervezik a tavaszi lomtalanítási akciókat, amelyek keretében a lakosság megválhat a lomoktól. Esztergomban évente többször is végeznek lomtalanítást. Fülöp Attila, az Eszköz Kft. igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a tavaszi lomtalanítás várhatóan április végén kezdődik, de előtte még a polgármesteri hivatallal egyeztetnie kell a pontos kezdési dátumról. A lakossági lomtalanítás során összegyűjtött hulladékot az Esztergom- kertvárosi lerakóba szállítják, a munkálatokat saját munkaerővel és megbízott alvállalkozókkal végzik. Az akció további részleteiről a Hídlapban tájékoztatjuk majd az olvasókat. Dorog lomtalanítását a Rumpold Esztergom Kft. április 11-én az I. számú körzetben kezdi, majd folyamatosan haladva az V számú körzet^ ben fejezi be április 15-én. A lomtalanítással egy időben a veszélyes hulladék elszállítása is megtörténik. A száraz elemeket, akkumulátorokat, sütő- és fáradt olajat, valamint lejárt gyógyszereket elkülönítve kell kihelyezni és gyűjteni. Kifferné Héder Andrea, a Rumpold Kft. munkatársa lapunknak elmondta, hogy a veszélyes hulladékok közül az akkumulátorokat újrahasznosításra, az égethető hulladékot a Dorogi Hulladékégetőhöz, a nem éghetőeket pedig az aszódi veszélyes hulladéklerakóba viszik, míg a lombhulladékot a cégcsoport bicskei telepére szállítják. Nyergesújfalun április 13-án kezdődik a városi lomtalanítás, melyet a tatabányai AVE Rt. végez a polgármesteri hivatal megbízásából. A munkálatok szervezőjétől, Zink Pétertől megtudtuk, hogy a tervek szerint április 15-ig tart majd a helyi lomtalanítás, de a lakosság által kihelyezett hulladék mennyiségétől függően elképzelhető a gyűjtés meghosszabbítása. Április 16-án már második alkalommal rendezik meg a tavaszi várostakarítási akciót a nyergesújfalui polgármesteri hivatal szervezésében. A program sze-. rint délelőtt 8 órától a következő helyeken - Eternit Általános Iskola, Ady Endre Művelődési Ház, Május 1. tér,, a Jókai és Váci Mihály utca kereszteződése, Horgász-tavaknál a Tó büfé - vezetők irányításával végzik a várostakarítást. A polgármesteri hivatal szemeteszsákot és védőkesztyűt mindenki számára biztosít, s az összegyűjtött hulladék azonnali elszállításáról is gondoskodik. A szervezők minden településen kérik a lakosságot, hogy közterületek rendje és tisztasága érdekében csak az aktuális időpontokban készítsék ki a lomokat. A gyorsabb és hatékonyabb munka érdekében fontos, hogy ne tegyenek ki ipari és mezőgazdasági hulladékot, építési törmeléket, autóroncsot és háztartási szemetet. • Heer Orsolya Háztartásai veszélyes hulladékok környezetbarát kezelése: í. Elhasznált sütőolaj, zsiradék: jól záródó üveg vagy műanyag edényekben tárolandók. 2. Gyógyszermaradékok: a gyógyszertárak kötelessége lenne visszavenni a fel nem használt gyógyszereket, ami sajnos a gyakorlatban még nem működik. A gyógyszerek kiváltásánál csak a felét vegyük meg, s ha elfogyott, csak akkor vegyük meg a többit! Csak valóban szükséges gyógyszereket tartsuk otthonunkban! 3. Szárazelem: jellemzően rövid a használati idejük, emiatt hamar megjelennek a háztartási hulladékban. A bennük levő nehézfémek különösen veszélyesek a környezetre (higany: vese- és idegrendszer-károsodás, kadmium: tüdő-, vese- és májkárosodás). Külön gyűjtésüket jól záródó üveg, fém vagy műanyag tárolóedényekben oldhatjuk meg otthon. Vegyszeres primőrök a polcokon Tavaly 750 tonna zöldség és gyümölcs forgalmazását tiltották be Folytatás az 1. oldalról A büntetés mértéke Chudy szerint azonban továbbra sem eléggé elrettentő. Húsvétkor az üzletláncoknál végeztek nagyobb ellenőrzéseket, a legnagyobb kihágások ott mutatkoztak, hogy a zöldségek és gyümölcsök rohadtak, penészesek, fonnyadtak voltak, így undort keltettek az emberekben.- Ezek természetesen nem feleltek meg a minőségi előírásoknak, ezért nem is lett volna szabad a fogyasztók elé tenni. Persze azt is figyelembe kell venni, hogy a zöldséget és a gyümölcsöt a vevő összefogdossa, és ezzel romlik azok minősége. Természetesen ez nem menti fel az eladót kötelezettségei alól - jelentette ki Martin Chudy. 2004-ben Szlovákiában összesen 2750 ellenőrzést végezetek a zöldség és gyümölcs üzletekben. Összesen 6441 esetet vizsgáltak, ebből 1051 nem felelt meg a minőségi előírásoknak. Az ellenőrzések következtében alacsonyabb kategóriába soroltak mintegy 3221 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt, de ennél jelentősen többet, 750 tonnányi termék forgalmazását azonnal betiltották. • Cz.M. LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián Slota-víziók Az utóbbi időben a Szlovákiában élő magyarok már-már azt hihették, hogy Ján Slota, a szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt elnöke beteg, vagy legalábbis szava fogyottá vált. (Na jó, januárban be akarta tiltatni áz MKP-t, de hát tőle ez vérszegény megmozdulás volt). Nos, a párt európai világnézetektől teljesen mentes, beteges magyarfóbiában szenvedő első embere ismét felállt az asztalra, és elkukorékolta magát, hogy hangját visszaverje a kopasz szlovák Tátra valamennyi, mély nemzeti hegyorma. A szlovákság jövőjét féltő kisember sámlira kapaszkodott, és bölcs, mély filozófiai hangnemben, ugyanakkor némi népies-urbánus beütést sem nélkülöző stílusban hírül adta, hogy Slota él, élni fog, és csak azért is megmondja a magáét, ha annak se füle, se farka. Rövidre, de velősre sikeredett kirohanásában olyan dolgokat sérelmezett, mi szerint a földművelésügyi tárcánál már az ajtókilincs sem beszél szlovákul (vagy legalábbis vele nem áll szóban, ami alapvetően teljesen érthető és elfogadott még egy kilincstől is), meg hogy már a mellékhelyiségekben is turulmadarak vannak kifüggesztve. Már elnézést, de el tudom képzelni, ahogy a tisztelt felszólaló egy turulnak látszó tárgyat észrevéve feszeng a piszoár előtt, és csak nem sikerül sehogy sem. Na ja, ez mégsem egy pozsonyi kávézó terasza, ahonnan vígan fü- tyiirészve lehet vizes nyolcasokat firkálni a Pozsony szépségeire kíváncsi japán turistacsoport elképedt vezetője köré. Mert ugye ilyen is volt. A Duray Miklóst és Orbán Viktort beosztott-főnök viszonyba helyező igaz szlovák főember továbbá tudni véli, hogy azok által a gaz magyarok által irányított minisztériumokból 1800 szlovák szekértőt ebrudaltak ki az utcára, és legvégül megállapítja, hogy majd csak akkor kap észbe a szlovák nemzet, amikor Duray géppisztollyal vadászik rájuk. Nos, nem tudom - i honnan is tudnám én -, hogy pontosan mi dühítette fel Slota urat, de nálunknál fejlettebb demokráciában az ilyen egyéneket rövid úton tanácsolják el a politikától, míg a nálunknál fejletlenebb országokban még egyszerűbb módszereket alkalmaznak... Hogy mi melyik irányba tartunk, nem könnyű megmondani, de hogy a fentiek alapján Slota úr számára remélhetőleg egyik út sem tartogat túl sok jót, merem remélni. Az olcsó dobozos sör már csak álom A darab alapú termékdíj bevezetése sem segített a magyar söriparon Az első negyedévben jelentős mértékben csökkent az olcsó külföldi dobozos sörök jelenléte e hazai piacon, ami többek szerint a januártól bevezetett, darab alapú termékdíjra vezethető vissza. A zöld szervezetek egyértelmű sikerként könyvelik el mindezt, a kereskedők szerint azonban nem lehet kizárólag ennek tulajdonítani a visszaesést. A leginkább érdekeltek, a hazai sörgyártók úgy gondolják, hogy az új termékdíj bevezetése és az olcsó dobozos import visszaszorulása különösképpen nem javított a helyzetükön, sőt: a tavalyi, gyenge évet követően idén további visz- szaesésre számítanak. A tavalyi évben a magyar sörpiacot teljesen felbolygató olcsó külföldi - elsősorban német - sörök a Világgazdaság információi szerint szinte teljesen eltűntek a hazai boltok polcairól. Ennek ellenére a kereskedők és a sörgyártók is úgy vélik: a sörimport tavalyi robbanásszerű emelkedése — miután egy év alatt megduplázódott a külföldről behozott sörök száma - idén tovább folytatódik. A különbség csupán annyi, hogy az olcsó nedűk az első negyedév forgalma alapján az idei évben nem alumínium dobozban, hanem hagyományos sörösüvegben érkeznek a hazai piacra. Mindezzel együtt komoly pozitívum, hogy a környezetszennyező sörösdobozok száma csökkent. Tömöri Balázs, a Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) munkatársa úgy véli, hogy egyértelműen sikerként könyvelhető el a termékdíj bevezetése: már az első negyedévben kézzelfogható a januártól érvényes termékdíj hatása. A söripar afelé mozdult el, hogy teljesítse az újratölthető csomagolások arányát az egyszer használatosakkal szemben. A vonatkozó szabályok szerint az összes termék legalább 65 százalékát újratölthető csomagolásban (sörösüvegben) kell forgalomba hozni. A plusz termékdíj kivetése, amely ezt az arányt nem teljesítőket pluszban terheli, komoly motivációt jelent a gyártók számára. Ezért is nevezhető kézzelfogható eredménynek a tavaly elfogadott darab alapú termékdíj. További pozitívum, hogy az új termékdíj már nem csak az újrahasznosítási arányt veszi figyelembe, hanem az újrahasználati arányt is. Mindazonáltal a HUMUSZ továbbra is úgy véli, hogy újra emelni kellene a termékdíj mértékét. A hazai sörpiac vezérszereplője, a Borsodi Sörgyár az idei évtől kezdődően szeretné elérni, hogy termékeinek 65 százaléka visszaváltható csomagolású legyen. Fehér Imre, a vállalat kommunikációs igazgatója elmondta, hogy míg a 2003-as évben gond nélkül teljesítették ezt, addig a tavalyi évben nem sikerült. „Az idei év első három hónapjának adatai alapján úgy tűnik, hogy sikerül a határon belül maradnunk, bár pontosan jósolni csak a nyári szezont követően lehet” - jegyezte meg Fehér. A kommunikációs igazgató úgy véli, hogy a dobozos sörök visszaszorulásának korai lenne örülni, az első három hónap adatai csak iránymutatóak lehetnek. Ugyanakkor vétség főtitkára úgy véli, hogy a sörpiac a kereskedők beszerzési lehetőségei szerint fog változni. „Tavaly nagyon kedvező áron lehetett hozzájutni a dobozos sörökhöz, ezért a kereskedők éltek a lehetőséggel. Nem csak azért volt nagy a külföldi, elsősorban német sörök iránti érdeklődés, mert itthon nem volt termékdíj, hanem azért, mert a német piacon komoly változások történtek” - fogalmazott Vámos György. A dobozos sörök forgalmának mostani visszaesése nem feltétlenül a termékdíj megjelenésének következménye. „Nem valószínű, hogy ilyen hamar éreztetné hatását az új rendszerű termékdíj bevezetése. Arról lehet inkább szó, hogy a kereskedők kivárnak, keresik a legolcsóbb megoldásokat, melyek közül jelenleg a külföldről behozott olcsó üveges sör tűnik a legtovábbra sem érzik úgy, hogy az olcsó külföldi dobozos termékek eltűnése kedvező hatással lesz a hazai sörpiacra. „A jelenlegi adatokból csupán annyit lehet leszűrni, hogy az importból származó sörök esetében is be kell tartani a termékdíj-fizetésre vonatkozó szabályokat, és ez nem jelenti azt, hogy csökkent volna az import. Ráadásul kialakult egy fizetőképes fogyasztói réteg, amely hajlandó kompromisszumot kötni árminőség tekintetében, őket a hazai kereskedők természetesen igyekeznek kiszolgálni”. Fehér Imre szerint a hazai sörgyártók egyetlen lehetősége a márkaépítés, a jó minőségű hazai sörök elfogadtatása a fogyasztókkal. Az Országos Kereskedelmi Szöjobbnak. A vásárlók a saját pénztárcájukat nézik, a kereskedők pedig hozzájuk alkalmazkodnak, ezért igyekeznek minden helyzetben olcsó terméket biztosítani számukra” — mondta az OKSZ titkára. A hazai sörpiacot illetően ez valóban nem kedvező tendencia. A legjobb az lenne, ha a kereskedők a hazai gyártású söröket preferálnák, hiszen jóval alacsonyabb szállítási költségek sújtják ezeket, mint a külföldi termékeket. A jelenlegi helyzet azonban az, hogy még ezzel együtt is olcsóbb a külföldről behozott sör, köszönhetően elsősorban az erős forintnak. Amíg ez nem változik, addig az import további jelentős erősödése várható. • BUKOVICS
