Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-06-25 / 124. szám

"A fS ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ www.istergranum.hu III. évfolyam, 124. szám hirdessen ingyen Napi hírújság a régió életéről Tótékkal kezdett a Várszínház Az idei első produkciót a Beregszászi Illyés Gyula Színház és* a Gyulai Várszínház közösen állította színpadra .......... ......................................3. OLDAL 2005. j únius 25., szombat VILMOS, MAXIM Szí. Vilmos és Szt. Viola napja ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk Indulnak a Küllőszaggatók Nemzetközi kerékpáros teljesítménytúrát szervez az esztergomi kerékpáros egyesület Magyarországról Szlovákiába ................................................7. OLDAL +8 oldat kulturális magazin Csernobil szelleme kísért Európában Egyre több a megbetegedés, az orvosok óvatosak az okokat illetően I Fényárba öltözik a Bazilika I Egyedülálló látványosságot ígér az új esztergomi díszkivilágítás MAGYARORSZAG Az elmúlt néhány évben ugrás­szerűen megnőtt a pajzsmirigy- rendellenességek száma a főváros­ban és környékén. A szakemberek szerint nem zárható ki, hogy kis dó- zisú sugárfertőzés - mint például a nyolcvanhatos csernobili katasztrófa magyarországi hatása - is szerepet játszhatott kialakulásukban. A cser­nobili szarkofág ugyan tizenkilenc éve rejti titkát, mégis újra-és újra felmerülnek kétségek azzal kapcso­latban, valóban elkerülte-e hazán­kat az atomfelhő veszélyes árnyéka. „15 éve történt a Csernobili Atomerőmű balesete” címmel tar­tott ülésszakot a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 2001 márciusában. Az egészségügyi hatásokat vizsgál­va akkor kifejtették az azonnali le­hetséges tüneteket és a csak később, akár nemzedéki eltolódással jelent­kező hatásokat. Ilyen úgynevezett Csitulóban a fürdőépítés hullámai Kinek az érdeke számít, a városé vagy a politikáé? ESZTERGOM Normalizálódni látszik a helyzet az élményfürdő körül, a következő testületi ülésen napirendi pont­ként szerepel az új közbeszerzési pályázat kiírása. Az új beruházó­nak már csak az utolsó simításo­kat kell elvégeznie, hiszen az él­ményfürdő kilencvenszázalékos készültségi stádiumban van. Esz­tergom lakói vita helyett inkább kész fürdőt szeretnének látni. Miután sikerül új beruházót találnia Esztergomnak, elülhetnek az egyre magasabbra csapó hullámok az él­ményfürdő körül. Az elmúlt hónapok folyamán ugyanis a beruházás körül olyan politikai indulatokat próbáltak kavarni, amely erősen megosztotta Esztergom lakosainak véleményét. Má­ra azonban nyilvánvalóvá vált: az em­berek nem kíváncsiak a politikai csatá­rozásokra, csupán arra, hogy elkészül-e végre az Esztergom turisztikai fellen­dülését célzó beruházás. Információink szerint különösen az váltott ki vissza­tetszést a közvéleményben, hogy akad­tak olyan városi szocialista és szabad demokrata képviselők, akik Esztergom érdekével szemben szavazva nemet mondtak a távozó kivitelezőre kirótt kötbérre, vagyis kártérítésre. (folytatás a 3. oldalon) Botrány a párkányi városházán Végzetes összetűzés a képviselők és a polgármester között? R K N A párkányi képviselő-testület MKP frakciója és Ján Oravec Pár­kány polgármestere között már eddig sem volt felhőtlen a vi­szony. A Vadas fürdő közgyűlésé­vel kapcsolatos jogértelmezési vi­ta kipattanása után viszont úgy fest, hogy a város döntéshozói és a végrehajtó hatalom közötti sza­kadék tovább szélesedett. Erről tanúskodik a csütörtöki rendkívüli képviselő-testületi ülés is, ame­lyen újabb pengeváltásra került sor a polgármester és az MKP frakciója között. A polgármester ugyanis két, sze­rinte precedensértékű besztercebá­nyai bírósági döntésre hivatkozva törvénvsértőnek tartja, hogy a párká­nyi képviselő-testület tölti be a köz­gyűlés szerepét, ezért megvétózta az előző ülésen hozott Vadassal kapcso­latos közgyűlési határozatokat. Mindjárt a csütörtöki rendkívüli ülés elején vita alakult ki Ján Oravec polgármester és Himmler György MKP frakcióvezető között. A frakció- vezető ugyanis sérelmezte, hogy a rendkívüli képviselő-testületi ülés kért időpontját a polgármester a tör­vénnyel összeegyeztethetetlen módon önkényesen megváltoztatta. Emellett az MKP frakció ki szerette volna bő­víteni az ülés programpontjait. Mivel e két kérdésben (a polgármester más­képpen értelmezte a testületi ülés ösz- szehívására vonatkozó törvényt és a programpontbővítést) a véleményük teljesen különbözött, a vita hevében Ján Oravec kivonult az ülésteremből, előtte viszont - mivel Magyar Berta­lan polgármester-helyettes nem volt jelen - Himmler Györgyöt bízta meg az ülés vezetésével. Az jogértelmezési vita pikantériá­ja, hogy Gál Gábor jogász teljesen jogszerűnek tartja a városi képviselő- testület MKP frakciójának állásfog­lalását, szemben a besztercebányai bírósági döntéssel, amely egy egé­szen más, ottani ügyre vonatkozott. (folytatás a 4. oldalon) „sztochasztikus”, azaz véletlenszerű hatásként értékelhetjük a különbö­ző rákos megbetegedések számának növekedését, genetikai károsodáso­kat, valamint a pajzsmirigy-megbe- tegedéseket. (folytatás az 5. oldalon) Doktor Kiss Gergő ESZTERGOM Elkészült az esztergomi Bazilika díszkivilágítása. Öt évnek kellett el­telnie ahhoz, hogy Európa második legnagyobb templomának világítása korszerűsödjön. A rekonstrukciót a katolikus egyház támogatásával Meggyes Tamás kezdeményezte, akinek sikerült egyebek mellett a Széchenyi-tervpályázaton állami tá­mogatást is nyernie a munkákhoz. Esztergom városa az Erzsébet park­ban, a történelmi Vár lábánál ünnep­li meg a jeles eseményt vasárnap. Az önkormányzat 2004 végén írt ki közbeszerzést a Bazilika díszkivilágí­tásának elkészítésére. Ezt követően érkezett az örömhír, hogy Meggyes Tamás polgármester 2003-as megke­resésére reagálva a Turizmus Rt. tá­mogatja a Főszékesegyház díszkivilá­gításának megvalósítását. Az ígéret­nek megfelelően - a LISYS Fénytech­nika szakmai közreműködésével - a Bazilika vasárnapra fényárba öltöz­het. A cég egyébként már több híres műemlék díszvilágítását valósította meg, többek között a Budai Várét is. A díszvilágítást Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke adja át vasár­nap, amit Esztergom Város Önkor­mányzatának Fényünnepe követ az Erzsébet parkban. 18 órakor hálaadó szentmisével kezdődnek az esemé­nyek, amit Paskai László bíboros ce­lebrál a Bazilikában. 20 órától kerül sor a város rendezvényeire, ahol fel­lép a Szépülő Városközpont, Horányi László, Homonyik Sándor, Sasvári Sándor, Balázs Fecó és a Memory Band- Kormorán. Kiss-Rigó László segédpüspök elé­gedett az elkészült díszkivilágítással. Kérdésünkre elmondta: mivel nem liturgikus eseményről van szó, az egyház nem szervez külön rendezvé­nyeket, de örül a hosszú évek óta tar­tó munka sikerének. (folytatás a 3. oldalon) Exkluzív sportinterjú sorozatunk következő „áldozata” Kiss Gergely, a magyar vízilabda-válogatott és a Domino BHSE klubcsapatának klasszis játékosa. A rengeteg címmel (olimpiai bajnok, világbajnok,...) büszkélkedő vízilabdás a Világliga küzdelmek „szünetében” adott inter­jút lapunknak. Kiss Gergő szót ejtett az athéni nyári olimpiai játékok utá­ni időszakról, a furcsa körülmények között elveszített Bajnokok Ligája döntőről, az idei Világliga sorozatról, de örömmel újságolta, hogy sikere­sen befejezte jogi tanulmányait is, úgyhogy nem lesz gond a vízilabda utáni életben sem. (részletek a 7. oldalon) A Fidesz kárpótolná a kitelepített magyarokat AGYARORSZÁG Kárpótlásban részesítené a Felvi­dékről 1947-ben kitelepített egykori magyar állampolgárokat a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség - közölte pénteki sajtótájékoztatóján Békés­csabán Domokos László országgyű­lési képviselő. Duray Miklós szerint több évtizedes mulasztás rendezése kezdődhetne meg ezzel a lépéssel. Az MKP alelnöke hozzátette: Ma­gyarország akár be is perelhetné az egykori Csehszlovák Népköztársaság utódját, Szlovákiát, mivel lakosság- csere folyamán egy politikai döntés alapján fosztottak meg több tízezer embert magántulajdonuktól. Domo­kos László fideszes képviselő frakció­társaival, Németh Zsolttal és Potápi Árpáddal önálló képviselői indítványt nyújtott be az Országgyűlésnek. Eb­ben arra hivatkoznak, hogy a magyar állam az 1942 évi XVIII. törvénnyel, az 1947-es évi Párizsi Békeszerződésben meghatározott személyek javára kárta­lanítási kötelezettséget vállalt. A Ma­gyar és a Csehszlovák Népköztársaság között 1949-ben létrejött, úgynevezett Csorba-tói egyezményben a magyar ál­lam vállalta, hogy kárpótolja a Felvi­dékről Magyarországra kitelepítetteket. „Ez azonban a mai napig nem, illetve csak korlátozott formában, jelképesnek nevezhető összegek kifizetésével tör­tént meg, holott a magyar Alkotmány- bíróság egy 1997-es döntése is felszólít­ja a magyar államot a rendezésre” - mondta Domokos László. (folytatás a 4. oldalon) Párkány halmozza a jogszabálysértéseket Az uniós irányelvek szerint szankció illetné a várost a törvénytelen közbeszerzési pályázatért PÁRKÁNY A párkányi tömegközlekedés biz­tosítására irányuló, közelmúltban kiírt pályázatra állítólag egyetlen olyan ajánlat sem érkezett, amely- lyel a város elégedett lett volna. Ezért a továbbiakban is az SAD ke­zében marad a fuvarozás. Az uniós irányelvek szerint azonban a vá­rost szankciók illetnék meg a tör­vénytelen eljárásért. A párkányi képviselő-testület köz- beszerzési pályázatot hirdetett meg május 30-ai hatállyal, amelyre akkor csak az esztergomi Infinitours jelent­kezett. Azonban még mielőtt lezárták volna a tendert, és kiértesítették volna a pályázót, újabb tárgyalásokba fog­tak szlovák vállalatokkal a magyar kí­nálat ismeretében. Arról már nem is beszélve, hogy a pályázat kiírását a vi­lágos jogi szabályozás ellenére a köz- beszerzési hivatalnál nem is jelezték. Angyal Béla a szlovák közbeszerzé­si hivatal elnöke azt állítja: abban az esetben, ha meg kellett volna hirdet­ni a pályázatot, de ezt nem tették meg, illetve meghirdették, de nem fejezték be, vagy egyszerűen csak tö­rölték azt, szankciók illetik meg a ki­írót, a pályázót viszont nem illeti meg kártérítés. (folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents