Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-06-18 / 119. szám
HÍDLAP • 2005. június 18., szombat Ifeffl Varga Péter figgS jegyzete Néhány herceg története Szent István király az Intelmekben - noha egyes források szerint Gellért püspök írta az elhí- resült királytükröt - egész pontosan meghatározta Imre hercegnek az uralkodás, királykodás mikéntjét. Úgy is nevezték ezt az írást, hogy királytükör. Ám a beteljesülés elmaradt, hiszen Imre herceg nem kerülhetett a trónra korai halála miatt, még apja is túlélte. István végül bölcs, a magyarság számára Európában megmaradni szándékozó gondolattól vezérelve testvérhúga és a velencei dogé fiát, Orseolo Pétert jelölte ki utódjául. Csakhogy ott voltak Vazul fiai, András, Béla és Levente. Valójában a tényleges utódok csak ők, István király testvéreinek, Mihálynak fiai lehettek volna a trón várományosai, elsősorban is Vazul. Ám ő István szemében pogány-gya- núsnak tűnt, noha megkeresztel- kedett, csak éppen a bizánci rítus szerint. Vazul, vagy pogány nevén Vászoly, ekkor merényletet tervezett István ellen, bár ez nem bizonyított. Mindenesetre ennek alapján első királyunk nem találta őt „idoneusnak”, tehát alkalmasnak a trónutódlásra és hogy a kor szokásai, és értékrendje szerint ne is lehessen az, „unidoneussá”, vagyis alkalmatlanná tette a királykodásra. Fülébe forró ólmot öntetett és megvakíttatta. Szó mi szó, ezzel belviszályt szított Szent István, hiszen kizárta az Árpád-ház férfi sarjait a trónutódlásból. Vazul fiai, András, Béla és Levente a várható megtorlások elől külföldre menekültek. István végül 1038. augusztus 15-én elhunyt, hamvait Székesfehérváron, az általa építtetett bazilikában helyezték örök nyugalomra egy római kori szarkofágban. Végül Orseolo Péter dicstelen ország- lása után a főrendek behívták az országba Vazul fiait, akik közül elsőként a tihanyi apátságot alapító 1. András uralkodott 1046-tól 60-ig. Az apátság alapítólevele tartalmazza az első szórvány magyar nyelvemléket, mikoris az apátság birtokainak határát írták körül, valahogy így: „Feherváru red menek hódi utu reá.” Ma már bizony gondolkodnunk kellene a szavak értelmén, de ne feledjük el, hogy időközben lezajlott a nyelvújítás, és napjainkban már Kazinczyék nyelvén igyekszünk szót érteni egymással. Mindenesetre ez már egy egészen más történet, annyi azonban bizonyos, hogy Magyarország története bizony nem könnyen kezdődött, nem is felhőtlenül folytatódott és hogy mivé lesz __Mivé is lesz? Azt j majd a jövő dönti el... magazin Páduai Szent Antal ünnepe földi maradványait. Ez olyan nagy hatást gyakorolt rá, hogy maga is ferences szerzetes lett. Elöljárói beleegyezésével elment Afrikába, ott súlyosan megbetegedett, és vissza kellett térnie Európába. A hajó, amelyen hazafelé utazott, viharba került és Szicília szigetére sodorta. Kilenc hónapot töltött itt, mire visszanyerte egészségét. Ezután egy Forli nevű helységbe került, ahol a ferences és a domonkos rendi szerzetesek éppen közös ünnepséget tartottak. Az ünnepi szónok azonban nem érkezett meg. A tartományfőnök Antalra mutatott és felszólította, hogy induljon a szószékre. Ekkor prédikált először nyilváAlighanem Páduai Szent Antal a legnépszerűbb szent az egész világon. Hívei a „csodatévő” jelzővel tisztelték meg. Kevés olyan katolikus templom van, ahol képe vagy szobra ne volna megtalálható. Szülei előkelő, gazdag emberek voltak, akik fiukat rangjához méltó nevelésben részesítették. Tizenöt éves korában az Ágoston-rendi kanonokhoz küldték tanulni. Itt any- nyira megkedvelte a kolostori életet, hogy nem is ment haza többé, tizenhét esztendős korában letette a szerzetesi fogadalmakat. 1220-ban Európába hozták az első ferences vértanúk nosan. Ettől kezdve a szerzetesjelöltek mestere lett, pedig még csak huszonhat esztendős volt. Beszédeit Isten különös jelekkel kísérte. A legenda szerint gyakran megtörtént, hogy portugál nyelven prédikált, szavait mégis olasz és francia népek is megértették. Papi tevékenysége nem merült ki az igehirdetéssel. Felkereste a lelki szükségben szenvedőket, és a szegényekre is nap mint nap gondja volt. Önsanyargató élete azonban hamarosan kimerítette. A legenda szerint egy alkalommal, amikor éppen imádkozott, az imakönyv felett egy gyönyörű kisgyermeket, Jézust pillantotta meg, aki átölelte őt. Antal egyik karján tehát a kis Jézus ült, a másik kezében pedig liliomot tartott - e történet alapján vált később szimbólumává a liliom. A csodás eset után Padova felé indult a ferencesek kíséretében, ám oda már nem érkezett meg. Az úton, harminchat esztendős korában meghalt. Halála egyben névnapjának dátuma is lett - június 13-a. Egy esztendővel később IX. Gergely pápa szentté avatta. Szent Bonaventura emlékezett meg Szent Antal legendásan épen maradt nyelvéről: „Áldott nyelv, amely mindig Isten dicsőségét hirdette, mely Istenhez hívta az embereket, és Istent magasztalni tanította. Mily becses lehetsz Isten előtt! Könyörögj értünk! Ámen.” Aki engedi, hogy Isten irányítsa életét, az mindig megtalálja a módját, hogy képességeit hivatásának megfelelően, a legteljesebb módon kibontakoztassa. Szent Antal páratlan szellemi képességekkel rendelkezett, mégis az egyszerű, jámbor, karján a gyermek Jézust tartó ferences szerzetes képe maradt fenn róla. Nem véletlenül. Egész életében megmaradt végtelenül egyszerűnek és alázatosnak. • P.Rein A Kossuth bankó története Az 1848-as márciusi 12 pontos nemzeti követelésnek két olyan kiemelése volt, melyek jövőbemutatóan határozták meg a magyar nemzet függetlenségének esélyét: az 5. és a 9. pont. Az előző a nemzeti őrsereg megszervezését követelte, míg az utóbbi a nemzeti bank felállítását tűzte ki céljául. Sarkalatos pontjai voltak ezek a célok a nemzeti szuverenitás útjára lépett magyarságnak. Hadsereg nélkül ugyanis nincs függetlenség, a hadsereg megszervezése pedig anyagi fedezet nélkül lehetetlen. 1848. május 17-én a felelős magyar minisztérium felhívást bocsátott ki az első tíz honvédzászlóalj felállítására „Magyarországban tanyázó sorkatonasághoz” címmel. A zászló alá lépettek díjazása a következő volt: minden felesküdött közvitéz kapott 20 forint foglaló pénzt, zsoldja naponta 8 krajcár volt. Tizedesnek tizenhat, őrmesternek huszonnégy krajcár járt naponta. Beöthy Gáspár híressé vált naplója alapján tájékoztatást kapunk a tiszti illetményekről is. Az új magyar pénz, a „Kossuth-bankó”, vásárló értékéről is tájékoztat a nevezetes napló. Kossuth, mint a kormány pénzügy- minisztere, tárcáját mindössze 400 000 forinttal vette át. Ez pedig elenyésző összeg volt a felállítandó hadsereg ellátására. Kossuth ezért elhatározta az új bankjegy kiadását. Ez volt az ún. Kossuth-bankó. Mindehhez azonban nemesfém alapot kellett teremteni. Ahogy ezt akkor mondták: „ércalap” volt szükséges. A kormány felhívással fordult az ország polgárságához, a nemesfémek felajánlására. Megindult a gyűjtés a kivívott szabadság védelmére. A koldus a rézkrajcárját, a szekeresgazda ezüstgombját, a nemes úr arany forintját tette a haza oltárára. Az egykori krónikás a nemzeti áldozatkészségnek e szép példáját a következőkben örökítette meg: „...a május 20-án, a múzeum udvarán tartott népgyűlés alkalmával Rottenbiller polgármester, a felszólítás felolvasása után 200 forinton kívül rögtön felajánlotta s letette az óráját lánczostól, valamint a pecsétgyűrűjét is. Öt követte a nemzeti kaszinó 20 000 pengőforinttal, gróf Széchenyi István egy mázsa ezüsttel, Woldainer két láda arany- és ezüst-neművel, gróf Zichy Manó öt mázsa remekmű ezüstneművel. Őket követte azután az egész ország úgy, hogy az ajándékok összege csakhamar milliókra rúgott.” Innen már csak egy lépés volt az önálló magyar pénz megjelenése. A gyűjtési akció eredményeként Kossuth Lajos, mint pénzügyminiszter, szerződést kötött a Pesti Kereskedelmi Bankkal, melynek értelmében a kormány kötelezte magát, hogy aranyban és ezüstben 5 millió forintot tesz le. A bank pedig fedezet ellenében 12 6/2 millió forintot bocsát ki bankjegyekben. így jött létre a híres Kossuth-bankó, az első önálló magyar pénz, melyet. 1848. június 17-én adtak végül ki. Előbb kisebb címletek, 2 forint, 5 forint, majd nagyobb is megjelent, a 10 forintos. A pénzügyi és politikai helyzet fokozódó komolyságára utalnak a kilátásba helyezett büntetési szankciók, hamisítás esetére. A korábban megjelent 2 forintos hamisítása 8 év börtönnel járt, viszont az 5 forintos esetében már 15 esztendő volt kilátásba helyezve. Valamennyi pénzjegy értékeimé és a büntetési klauzula szövege öt nyelven íródott. • Pablo
