Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-06-18 / 119. szám

HÍDLAP • 2005. június 18., szombat Ifeffl Varga Péter figgS jegyzete Néhány herceg története Szent István király az Intelmek­ben - noha egyes források sze­rint Gellért püspök írta az elhí- resült királytükröt - egész pon­tosan meghatározta Imre her­cegnek az uralkodás, királykodás mikéntjét. Úgy is nevezték ezt az írást, hogy királytükör. Ám a beteljesülés elmaradt, hiszen Imre herceg nem kerülhetett a trónra korai halála miatt, még apja is túlélte. István végül bölcs, a magyarság számára Eu­rópában megmaradni szándéko­zó gondolattól vezérelve testvérhúga és a velencei dogé fiát, Orseolo Pétert jelölte ki utódjául. Csakhogy ott voltak Vazul fiai, András, Béla és Le­vente. Valójában a tényleges utódok csak ők, István király testvéreinek, Mihálynak fiai le­hettek volna a trón várományo­sai, elsősorban is Vazul. Ám ő István szemében pogány-gya- núsnak tűnt, noha megkeresztel- kedett, csak éppen a bizánci rí­tus szerint. Vazul, vagy pogány nevén Vászoly, ekkor merényle­tet tervezett István ellen, bár ez nem bizonyított. Mindenesetre ennek alapján első királyunk nem találta őt „idoneusnak”, te­hát alkalmasnak a trónutódlásra és hogy a kor szokásai, és érték­rendje szerint ne is lehessen az, „unidoneussá”, vagyis alkalmat­lanná tette a királykodásra. Fü­lébe forró ólmot öntetett és megvakíttatta. Szó mi szó, ezzel belviszályt szított Szent István, hiszen kizárta az Árpád-ház fér­fi sarjait a trónutódlásból. Vazul fiai, András, Béla és Levente a várható megtorlások elől kül­földre menekültek. István végül 1038. augusztus 15-én elhunyt, hamvait Székesfehérváron, az általa építtetett bazilikában he­lyezték örök nyugalomra egy római kori szarkofágban. Végül Orseolo Péter dicstelen ország- lása után a főrendek behívták az országba Vazul fiait, akik közül elsőként a tihanyi apátságot ala­pító 1. András uralkodott 1046-tól 60-ig. Az apátság alapí­tólevele tartalmazza az első szór­vány magyar nyelvemléket, mikoris az apátság birtokainak határát írták körül, valahogy így: „Feherváru red menek hódi utu reá.” Ma már bizony gon­dolkodnunk kellene a szavak ér­telmén, de ne feledjük el, hogy időközben lezajlott a nyelvújítás, és napjainkban már Kazinczyék nyelvén igyekszünk szót érteni egymással. Mindenesetre ez már egy egészen más történet, annyi azonban bizonyos, hogy Ma­gyarország története bizony nem könnyen kezdődött, nem is felhőtlenül folytatódott és hogy mivé lesz __Mivé is lesz? Azt j majd a jövő dönti el... magazin Páduai Szent Antal ünnepe földi maradványait. Ez olyan nagy hatást gyako­rolt rá, hogy maga is fe­rences szerzetes lett. Elöl­járói beleegyezésével el­ment Afrikába, ott súlyo­san megbetegedett, és vissza kellett térnie Euró­pába. A hajó, amelyen ha­zafelé utazott, viharba ke­rült és Szicília szigetére sodorta. Kilenc hónapot töltött itt, mire vissza­nyerte egészségét. Ezután egy Forli nevű helységbe került, ahol a ferences és a domonkos rendi szerzete­sek éppen közös ünnepsé­get tartottak. Az ünnepi szónok azonban nem ér­kezett meg. A tartomány­főnök Antalra mutatott és felszólította, hogy indul­jon a szószékre. Ekkor prédikált először nyilvá­Alighanem Páduai Szent Antal a legnépszerűbb szent az egész világon. Hívei a „csodatévő” jelzővel tisztelték meg. Kevés olyan katolikus templom van, ahol képe vagy szobra ne volna megtalálható. Szülei előkelő, gazdag emberek voltak, akik fiukat rangjához méltó nevelésben részesítették. Ti­zenöt éves korában az Ágoston-rendi kanonokhoz küldték tanulni. Itt any- nyira megkedvelte a kolostori életet, hogy nem is ment haza többé, tizen­hét esztendős korában letette a szer­zetesi fogadalmakat. 1220-ban Euró­pába hozták az első ferences vértanúk nosan. Ettől kezdve a szerzetesjelöltek mestere lett, pedig még csak huszon­hat esztendős volt. Beszédeit Isten különös jelekkel kísérte. A legenda szerint gyakran megtörtént, hogy portugál nyelven prédikált, szavait mégis olasz és francia népek is megér­tették. Papi tevékenysége nem merült ki az igehirdetéssel. Felkereste a lelki szükségben szenvedőket, és a szegé­nyekre is nap mint nap gondja volt. Önsanyargató élete azonban hamaro­san kimerítette. A legenda szerint egy alkalommal, amikor éppen imádko­zott, az imakönyv felett egy gyönyö­rű kisgyermeket, Jé­zust pillantotta meg, aki átölelte őt. Antal egyik karján tehát a kis Jézus ült, a másik kezé­ben pedig liliomot tar­tott - e történet alapján vált később szimbólu­mává a liliom. A csodás eset után Padova felé indult a ferencesek kí­séretében, ám oda már nem érkezett meg. Az úton, harminchat esz­tendős korában meg­halt. Halála egyben névnapjának dá­tuma is lett - június 13-a. Egy eszten­dővel később IX. Gergely pápa szent­té avatta. Szent Bonaventura emléke­zett meg Szent Antal legendásan épen maradt nyelvéről: „Áldott nyelv, amely mindig Isten dicsőségét hirdet­te, mely Istenhez hívta az embereket, és Istent magasztalni tanította. Mily becses lehetsz Isten előtt! Könyörögj értünk! Ámen.” Aki engedi, hogy Isten irányítsa életét, az mindig megtalálja a módját, hogy képességeit hivatásának megfe­lelően, a legteljesebb módon kibonta­koztassa. Szent Antal páratlan szelle­mi képességekkel rendelkezett, mégis az egyszerű, jámbor, karján a gyer­mek Jézust tartó ferences szerzetes képe maradt fenn róla. Nem véletle­nül. Egész életében megmaradt vég­telenül egyszerűnek és alázatosnak. • P.Rein A Kossuth bankó története Az 1848-as márciusi 12 pontos nem­zeti követelésnek két olyan kiemelése volt, melyek jövőbemutatóan határoz­ták meg a magyar nemzet független­ségének esélyét: az 5. és a 9. pont. Az előző a nemzeti őrsereg megszervezé­sét követelte, míg az utóbbi a nemzeti bank felállítását tűzte ki céljául. Sar­kalatos pontjai voltak ezek a célok a nemzeti szuverenitás útjára lépett magyarságnak. Hadsereg nélkül ugyanis nincs függetlenség, a hadse­reg megszervezése pedig anyagi fede­zet nélkül lehetetlen. 1848. május 17-én a felelős magyar minisztérium felhívást bocsátott ki az első tíz honvédzászlóalj felállítására „Magyarországban tanyázó sorkato­nasághoz” címmel. A zászló alá lépet­tek díjazása a következő volt: minden felesküdött közvitéz kapott 20 forint foglaló pénzt, zsoldja naponta 8 kraj­cár volt. Tizedesnek tizenhat, őrmes­ternek huszonnégy krajcár járt na­ponta. Beöthy Gáspár híressé vált naplója alapján tájékoztatást kapunk a tiszti illetményekről is. Az új magyar pénz, a „Kossuth-bankó”, vásárló ér­tékéről is tájékoztat a nevezetes napló. Kossuth, mint a kormány pénzügy- minisztere, tárcáját mindössze 400 000 forinttal vette át. Ez pedig elenyé­sző összeg volt a felállítandó hadsereg ellátására. Kossuth ezért elhatározta az új bankjegy kiadását. Ez volt az ún. Kossuth-bankó. Mindehhez azonban nemesfém alapot kellett teremteni. Ahogy ezt akkor mondták: „ércalap” volt szükséges. A kormány felhívás­sal fordult az or­szág polgárságá­hoz, a nemesfémek felajánlására. Meg­indult a gyűjtés a kivívott szabadság védelmére. A kol­dus a rézkrajcárját, a szekeresgazda ezüstgombját, a ne­mes úr arany fo­rintját tette a haza oltárára. Az egyko­ri krónikás a nem­zeti áldozatkész­ségnek e szép pél­dáját a következők­ben örökítette meg: „...a május 20-án, a múzeum ud­varán tartott népgyűlés alkalmával Rottenbiller polgármester, a felszólí­tás felolvasása után 200 forinton kívül rögtön felajánlotta s letette az óráját lánczostól, valamint a pecsétgyűrűjét is. Öt követte a nemzeti kaszinó 20 000 pengőforinttal, gróf Széchenyi István egy mázsa ezüsttel, Woldainer két láda arany- és ezüst-neművel, gróf Zichy Manó öt mázsa remekmű ezüstne­művel. Őket követte azután az egész or­szág úgy, hogy az ajándékok összege csakhamar milliókra rúgott.” Innen már csak egy lépés volt az önálló magyar pénz megjelenése. A gyűj­tési akció eredmé­nyeként Kossuth Lajos, mint pénz­ügyminiszter, szerződést kötött a Pesti Kereskedelmi Bankkal, mely­nek értelmében a kormány kötelezte magát, hogy aranyban és ezüstben 5 millió forintot tesz le. A bank pedig fedezet ellenében 12 6/2 millió forin­tot bocsát ki bankjegyekben. így jött létre a híres Kos­suth-bankó, az első önálló magyar pénz, melyet. 1848. június 17-én adtak végül ki. Előbb ki­sebb címletek, 2 fo­rint, 5 forint, majd nagyobb is megje­lent, a 10 forintos. A pénzügyi és politi­kai helyzet fokozó­dó komolyságára utalnak a kilátásba helyezett büntetési szankciók, hamisí­tás esetére. A korábban megjelent 2 forintos hamisítása 8 év börtönnel járt, viszont az 5 forintos esetében már 15 esztendő volt kilátásba he­lyezve. Valamennyi pénzjegy érték­eimé és a büntetési klauzula szövege öt nyelven íródott. • Pablo

Next

/
Thumbnails
Contents