Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-06-07 / 110. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. június 7., kedd • HÍDLAP 5 Faluparlament volt Kocson Az iskola- és postabezárások ellen tiltakoznak a falvakban élők Krakkóban a szaléziakkal Nyergesújfalu. Június első hétvégéjén a Szalézi-Irinyi Középiskola tanulóinak 40 fős csoportja Krakkóba zarándokolt. A csoportot E Kukuczka Robert lengyel szalézi szerzetes pap vezette, aki ___ Nyergesújfalun teljesít missziós szolgálatot. R Andrásfalvy János, az iskola nevelési igazgató-helyettese elmondta, hogy azokat a tanulókat hívták meg a zarándoklatra, akik szorgalmukkal, hitük buzgó gyakorlásával és a közösségért kifejtett odaadó munkájukkal kiérdemelték ezt.' Ruhaosztás Nyergesújfalu. Ma délelőtt a Vörös- kereszt Városi Szervezete németországi adományokból ruhaosztást szervez a Tömegszervezeti Székházban. Fejlesztési tanácsülés Vác. Szerdán délután ülésezik a Dunakanyar Térségfejlesztési Tanács a városházán. Az összejövetelen' részt vesz a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés alelnöke és Zovits Tamás a Megyei Önkormányzat Területfejlesztési Osztályának főosztályvezetője is. Visszajáró „kisdiákok” Muzsla. Az Endrődy János Alapiskola immár negyedik éve nyitja meg kapuit az itt végzett diákok előtt. Idén is köszöntötték az iskola végzőseit, Búcsi Teréz igazgató mellett Farkas Iván képviselő és Drapák Károly polgármester mondott beszédet. Folytatás az 1. oldalról A faluparlament céljáról szólva Borbás Zoltán elmondta: „Szeretnénk megtudni milyen jövőt várnak a falun élők, és ezeken a konzultációkon alkalmunk van elmondani, hogy milyen életet képzelünk el gyermekeinknek. Azt tudjuk, hogy nagyapáink hogyan éltek és lehetőségük volt arra, hogy apáinknak elmondják milyen a normális élet itt falun. Elfelejtjük hagyományainkat és keressük a választ, hogyan szakadjunk el a mesterségesen urbani- zált és semmiképpen nem tradicionált élettől, amibe belekényszerültünk.” Borbás Zoltán bevezető szavai után a hozzászólásokban elsősorban a gyermeket nevelő családokat érintő iskola bezárásokról hangzottak el vélemények. Popovics György, a megyei közgyűlés tagja elmondta, hogy nem csak a kistelepülések általános iskolái vannak veszélyben, hanem megkezdődött megyei szinten a középiskolák elsorvasztása. Egyre kevesebb pénzt fordít a megyei önkormányzat a fenntartásában lévő középiskolák működtetésére. Szóba került az is, hogy a falusi általános iskolákban folyó oktatás színvonalának csökkenését okozhatja, hogy a gyerekeket szüleik városi iskolákba íratják. Egy bábolnai tanár a jelenlegi oktatási tárca csődjének nevezte a kétszintű érettségi bukását. Véleménye szerint a felsőoktatásban bevezetett új rendszer sincs megalapozva és most a szakoktatás szétrombolását tervezi a tárca, mert „a bal -liberális oldalnak nem érdeke a kiművelt emberfő.” A kis településeket kétféle veszély fenyegeti - hangzott el a faluparlamenten - az elvárosiasodás és az elnéptelenedés. A falvakban is megjelentek már a városokra jellemző tömbházak, lakótelepek és tönkreteszik a település sajátos arculatát. A kistelepüléseken az iskolák bezárása, a posta megszüntetése a fiatalokat elvándorlásra késztetheti. Udvardi Erzsébet, Kisbér polgármestere arról szólt, hogy bár Kisbér város, de az önkormányzatnak ugyanolyan terhekkel kell megbirkóznia, mint a falvak ön- kormányzatainak. Az iskolafenntartáshoz egyre kevesebb normatívát ad a Gyurcsány-kormány és az önkormányzatoknak 20-50 százalékkal kell kiegészítenie, hogy az intézmény működőképes maradjon. Ez a kistelepülésekre igen komoly terhetek ró. Az oktatás elsősorban állami feladat kell, hogy legyen és ezért megfelelő forrásokat is kell biztosítani. Sipos Imre Esztergomból a kereskedelmi televíziók elbutító műsoraira hívta fel a figyelmet. Lázár Mózes, a Fidesz megyei elnöke a konzultációs beszélgetésen elhangzottak összefoglalójaként szólt a falusi iskolák megmentésének fontosságáról. Véleménye szerint a következő - remélhetőleg - polgári kormány feladatának kell, hogy tekintse azt, hogy legalább alsó tagozat működjön a legkisebb településen is. • Muzslai Ágnes Az elkerülhetetlennek látszó tragédia Duray Miklós írása Trianon 85. évfordulója alkalmából (3., befejező rész) Az első világháború végkimenetelét meghatározó körülmények jelentették a dinasztikus politika, azaz az uralkodó-családok által meghatározott politika végét és a modern hatalmi politika, azaz a finánctőke által befolyásolt politika kezdetét A modern hatalmi politika szemszögéből megítélve ekkor ért véget véglegesen a XIX. század. Ebben a korszakváltásban azonban, amely egybeesik a magyar nemzetet ért tragédiával, fellelhető egy látszólag érthetetlen ellentmondás. Ha a nemzeti jelleg nélküli tőke és a piaci érdek vált uralkodóvá a hagyományosságot képviselő dinasztikus érdekkel szemben, akkor miért kellett az egész magyar nemzetet sújtani a háború utáni osztozkodásban részt vevő hatalmaknak? Miért nem elégedtek meg csak gazdasági erejének és piaci adottságainak ellenőrzésével a tönkre- tevése helyett? Miért a nemzetet darabolták szét, miért nem csak a piacát? Miért nem akarta a tőke és a piaci érdek a szövetségesévé tenni a magyarságot? Vagy talán azt fogalmazták meg a békekötést irányító trösztben, hogy először tönkre kell tenni bennünket, és aztán könnyű zsákmányként az ölükbe hullunk? Vagy látták előre, ha nem csonkítják meg a magyar nemzetet, akkor talpra áll és újraszervezi gazdasági erejét és piacait? Vagy jobb üzletnek vélték kielégíteni a magyarság kárára megfogalmazott érdekeket, és ezzel a fizetőeszközzel a kieiégítetteket politikai vazallussá tenni? De lehet, hogy azt is tudták, hogy ha a nemzet egyben marad, nemzet módjára tud viselkedni, és tud nemet mondani akkor, amikor veszélyeztetve érzi érdekeit, és tud igent mondani akkor, ha ez egybeeseik nemzeti érdekeivel. Egy biztos, a piaci szellem szerint érdemesebb volt a magyar érdeket sárba taposni, mint sok egyéb, a magyarok jogos érdekének a kárára megfogalmazott érdeket kielégítetlenül hagyni. Ellenséges környezetet körülöttünk A hangosan gondolkodás kérdései válasz nélkül maradhatnak, mert maga a helyzet, mely akkor létrejött és azóta folyamatosan, apró módosításokkal nyolcvanöt éve létezik, arról tanúskodik, hogy egy tudatosan kialakított ellenséges környezetet hoztak létre körülöttünk, amelynek a mai működtetése is az akkori rendezői elvvel függ össze. Ennek már akkor két összetevője volt. Aki a magyarság kárára előnyhöz jutott, a megszerzett javakat meg akarja tartani. A javak megszerzéséhez és megtartásához azonban olyan szövetségesre van szüksége, aki a magyarokat különböző - külső vagy belső - eszközökkel az ellenőrzése alatt tartja. Ez a szövetséges azonban megkéri a szolgáltatás árát - valakinek fizetnie kell érte. Említettem az előbb Szurmay Sándort. O írta a Kárpátokban végzett hadműveletekről szóló könyvében, hogy Magyarországnak 1918 őszén még olyan szervezett katonai ereje volt, amellyel meg tudta volna védeni magát. Nincs okunk kételkedni ebben, és abban sem, hogy akkor a magyarság ellen megfogalmazott hatalmi szándékok érvényesülését csak katonai erővel lehetett volna megakadályozni. Ekkor volt az utolsó lehetőség egy ilyen megoldásra. Ezt tette lehetetlenné a Károlyi-kormány, majd utána a Tanácsköztársaság. De talán azt sem érdemtelen feltételezni, hogy ennek a helyzetnek a kialakulásában a magyar politika állam- és nemzetmegtartó alkalmasságának több évtizedes hiánya is bűnös lehet. Az 1938 és 1941 között végrehajtott nemzet- és területegyesítési kísérletek eleve kudarcra voltak ítélve. Nemcsak azért, mert nem abban az egyezményi rendszerben történtek, amelyben a csonkolásunkat végrehajtották, hanem mert annak a háborúnak a segítségével, amelyet az első világháborút lezáró érdekek provokáltak ki. A második világháború - nem véletlenül - ezért az első háború idejének hatalmi megosztottságát és érdekeit másolta, azzal a különbséggel, hogy akkor Oroszország korán kiesett a szereplők köréből, ezúttal azonban Szovjetunióként egyik főszereplővé lépett elő. Ez határozta meg a háború utáni rendezés jellegét, mely a korábbitól abban különbözött, hogy Európa két érdekövezetre oszlott. A kontinensnek az a fele, amelyiken a magyarság kárára nyerészkedők voltak, velünk együtt a Szovjetunió érdekszférájába került. Itt kialakult a Pax Sovietica, és ez tökéletesen betöltötte nemzetközi küldetését: lehetetlenné tette a magyar nemzet rekonstrukcióját. A kommunista hatalom bukása, majd a Szovjetunió széthullása, illetve a Trianonban létrehozott két új állam - Jugoszlávia és Csehszlovákia - megszűnése sok magyarban hiú ábrándokat ébresztett: talán elkezdődött a visszaszámlálás? Új korszak kezdődött Valóban elkezdődött egy új korszak, amelyben a nemzetet újra és újjá lehetne építeni Bethlen István vagy Teleki Pál szándékai szerint. Legelőször Antall József mondta ki ennek az igéjét azzal, hogy ő lélekben tizenöt- millió magyar miniszterelnöke kívánt lenni. Ezután csaknem fél évtizedet kellett várnunk, hogy az európai integráció szellemével összhangban megfogalmazhassuk a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének az eszméjét, ebben a szülőföld megtartásának az óhaja is rejlett. Ebben az irányban az első jelentős lépés a státustörvény volt, mely egyrészt csökkentette az elszakított magyarság magyarországi jogi idegenségét, másrészt első alkalommal tette törvényessé a nemzeti szolidaritást és az elszakított, emiatt egyre inkább leszakadó nemzetrészek támogatását a nemzeti azonosságtudatuk megőrzéjó ötletnek tartja-e a tervezett útfelújításokat? Demszky Gábor közlekedési káoszt ígér szeptemberig Budapesten. Óriási dugókra lehet számítani, mivel 86 kilométernyi útszakasz felújítása kezdődik meg.-A régió lakosait főképpen a Bécsi és a Szentendrei utak felújítása érinti majd érzékenyen. Nagy Anita (rendezvényszervező) Égetően nagy szükség van a felújításokra. Az más kérdés, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani anélkül, hogy agyvérzést kapnának az autósok, többórás késéseket sí Ez egy bős Kovács Tai 'envednének a buszok, szántó ördögi kör. nás (üzletkötő) Engem rosszul fog érinteni a dolog, mivel Pesten keresztül járok autóval dolgozni. Az egészet csak akkor tudom elképzelni, ha több és nem egys út javításán; is plusz egy Balogh Gy zerre állnak neki minden ik. Reggelenként enélkül órát jelent a dugó. órgy (cégreferens) Ennél jobbat nem is tehetne a főpolgármester. A kérdéses utakat mindenképpen föl kell újítani, azt a két hónapot, ki kell bírni mindenki mentalálja majd a megoldást arra, hogy minél jobban alkalmazkodjon. se és a szülőföldjükön való boldogulásuk érdekében. Ennek a folyamatnak a részeként, de túl korán került napirendre a magyar állampolgárság folytonosságának a helyreállítása. Ez a kísérlet azonban ugyanazon a politikai szándékon bukott el, amely a státustörvénnyel is szembeszegült, illetve amely lehetetlenné tette 1918-ban és 1919-ben, hogy védje magát a nemzet. Akkor a katonai védelem nemcsak legitim lett volna, hanem lehetséges és minden bizonnyal eredményes is. Az állampolgárság folytonosságának a helyreállítása 2004-ben ugyancsak legitim és lehetséges volt. De úgy tűnik, hogy a magyarság önmegtartó erejét ma már nem kell közvetlen külső erővel gyöngíteni. Ma már rendelkezésre áll ehhez elégséges belső erő is, amelynek azonban lehet, a korábbiakhoz hasonló külső forrása. A nemzetet belülről bomlasztó erők leépítését kell célba venniük a jövő terveinek. El kell távolítani a politika eszközeivel azokat az akadályokat, amelyek mind Magyarországon, mind az elszakított nemzetrészekben gátolják a nemzet újjáépülését. Csak a biztos alapra helyezett elem válhat a nemzet újjáalakuló szerkezetének részévé. Ma már nem revízióra van szükségünk, nem a bűnösök megjelölésére, hanem az okokat kell ismernünk. Ha tudjuk, honnan erednek az elénk vetett csapdák, elkerülhetjük őket. Noha sok ember borúlátását erősítette, az Európai Unió is így válhat hasznunkra: nem mások ellenében, hanem értünk. A nyolcvanöt évvel ezelőtt ellenünk elkövetett bűnt a Nyugat részben így teheti jóvá - de ránk bízza, hogy a lehetőséggel hogyan élünk. (vége) \
