Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-06-04 / 109. szám
2 HÍDLAP • 2005. június 4., szombat > www.esztergom.hu Nem kaptak bizonyítványt (H) Több iskolába nem érkeztek meg az új bizonyítványok - közölte a Fidesz oktatási műhelyének vezetője. Sió László szerint a csúszás komoly fennakadást okoz a tanév végi feladatok elvégzésében..Hozzátette: a probléma több települést érint, akadt, ahol csupán egyetlen iskolába nem érkeztek meg a dokumentumok, másutt az iskolák több, mint fele vár még a nyomtatványokra. A politikus úgy értesült, hogy mindhárom nyomda - Állami, Pátria, Grafi Press - késlekedik a rendelések teljesítésével, így nagy valószínűséggel az Oktatási Minisztérium hibája lehet a háttérben. Kulcsárnak nincs köze a cégekhez (H) Nincs közük Kulcsár Attila büntetőügyéhez azon cégek többségének, amelyeknek vagyonát május elején zárolta a Pesti Központi .Kerületi Bíróság. Ezt maga a brókerbotrány első számú gyanúsítottja áíözéite. Kulcsár Aftihraz^mopdta: a listán szereplő válh^e&ídétcje?ri ismeri, és a'felsDrdtltálf^^l^ai^ Eégtiől csak te érdekeltségi körébe! Á;Vojt baftkár hoz^cátet-Á te: várhatóan őt is kihallgatják a Miniszterelnöki Hivatal völt helyéttes államtitkára, Kodela László hétfői meggyanúsítása kapcsán. Nem az elkövetőket tartóztatták le (H) Nem gyanúsítják a budaörsi 30 milliós fegyveres rablással az este letartóztatott három férfit Jetepleg- fegyvercsempészet g\íiúftjá*al tartják őket őrizetben - közÓJts a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője. Ismeretes május 14-én este négy álarcos, fegyveres rabló támadott meg egy pénzszállító autót a budaörsi Tesco parkolójában. Az elkövetők egy pénzkísérőt combon lőttek, majd a kiérkező rendőrökkel is tűzharcba keveredtek, még kézigránátot is dobtak az egyik rendőrautóra, végül 30 millió forinttal elmenekültek. Akcióba lépett a Zöld Kommandó (H) A környezetvédelmi és a belügyi tárca által életre hívott alakulat az M3-ason tartotta meg első ellenőrzését, a hatvani elágazónál vizsgálták át a szállítmányokat, veszélyes anyagokat keresve. A Zöld Kommandó jövő év áprilisáig valamennyi megyében hasonló kampányokat tervez, hogy megelőzzék a környezet- szennyezéssel járó ipari balesetek számának utóbbi években tapasztalt növekedését. A szakminisztériumok az új szervezet létrehozásával párhuzamosan meghirdették a „zéró tolerancia elvét”, vagyis a lehető legszigorúbban lépnek fel a rendkívüli környezetkárosítókkal és a hulladékot illegálisan lerakókkal szemben. Változásokra szorul a lobbitörvény (SK) A kormány megszakította a lobbitörvény megvitatását, s bár a Transparency International fontosnak tartja annak elfogadását, de a javaslaton még változtatni kell. A szlovákok az amerikaiaktól vették át a törvényt, bár több helyen is eltér attól, például, hogy a szlovák politikusok csak apró figyelmességeket fogadhatnának el a hivatásos lobbistáktól, nagyobb ajándékot vagy pénzt nem. ORSZÁG-VILÁG Orbán Viktor: gazdasági áttörésre van szükség Európában Európa gazdasága csak akkor kerülhet jobb helyzetbe, ha 2005 és 2008 között igazi áttörést ér el az adórendszerben, a foglalkoztatottság növelésében, a családok és gyermekek támogatásában, az oktatási és szakképzési rendszerben és az új tagállamok hatékony integrációjában - jelentette ki a Fidesz elnöke pénteken egy nemzetközi üzleti konferencián Budapesten. Orbán Viktor hangsúlyozta: 2008- ig valószínűleg nem lesz újabb nagy gazdasági növekedés a világban, így azon kell gondolkodni, hogy Európa hogyan használja fel addig a lassú növekedés időszakát ■ A volt miniszterelnök szerint nem a kivárás a megoldás, mint mondta, „Európa csak akktír maradhat benne a globális gazdasági' versenyben, ha ném halasztja él a reformokat”. . Ahhoz, fiogy gazdasági sikert le- . fielen elérni! egyre több nem gazdasági körülményt kell Figyelembe venni: az oktatást, a nemzeti kultúra védelmét, családok támogatását, a szociális és gazdasági etikát. A pártelnök úgy vélte: az európai alkotmányt elutasító francia és holland népszavazás üzenete az, hogy az unió nem értette, mire van szükségük az embereknek, azatréfőkpechg azt mondták, nem alkdtöúfojjíiKí- nem munkát í' döntésben a török csátlaközástöi Váltófélelem is szerepet játszhatott. Orbán Viktor a népességfogyás kapcsán rövid távú és kockázatos megoldásnak nevezte a bevándorlást, ehelyett a családok fokozott támogatását javasolta. Kiemelte: Európának növelnie kell a foglalkoztatottságot is. A közép-európai régióban az elkövetkezendő 5-10 évben jelentősen emelkedik majd a fogyasztás és a közszférába való beruházások száma - mondta a politikus. Orbán szerint nem szabad elfelejteni, hogy Európának gazdasági lehetőségei vannak az újonnan csatlakozott országok, valamint Ukrajna, Oroszország Belorusszia területén is. Kérdésre válaszolva a Fidesz elnöke kifejtette: Magyarországnak a következő időszakban radikális, progresszív gazdasági reformra van szüksége, csökkenteni kell az adókat, és le kell építeni.» bürokráciát. Az országnak újra meg kell'határoznia önmagát é§ M ez sikerül, Magyarország lehet a 'jSjj&.íegkcvésbé bürÖjkrätizÄt állama. • ■ , ' " ' i ’-V. . ke Politikai okok miatt nem dolgozhatnak Äz Európai Bizottság belső piaci biztosához fordult Olajos Péter MDF-es európai parlamenti képviselő a magyar cégek Németországból való intézményes kiszorítása miatt A képviselő szerint az akció egyértelműen politikai indíttatású. A politikus arról tájékoztatta a biztost, hogy államközi egyezmény alap- ' jgjn magyar cégek hat-hétezer munkavállalót foglalkoztatnak Németországban, és hogy az egyezmény szabályai 2001-ig folyamatosan és hibátlanul működtek a gyakorlatban. A német hatóságok az utóbbi években azonban gyakran zaklatják, megalapozatlanul vádolják a magyarokat, néha a fegyveres szerveket is bevetve az ellenőrzéNincsen elég katona hazánkban Ahhoz, hogy Magyarország elérje a szárazföldi csapatok engedélyezett létszámát, háromezer katonára lenne szüksége a Magyar Honvédségnek. Az alakulat „kibővítésére” azonban nincs meg a kellő összeg. A háromezer fős hiányt a katonai vezetők közölték a székesfehérvári laktanyában, ahol a. parlament honvédelmi bizottságának ellenzéki tagjai jártak. A hadsereg engedélyezett számának békeidőben 13 ezer felett kell lenni, a magyar honvédség szárazföldi alakulatánál jelenleg 9990 fő szolgál. Ebből a számból csupán nyolc zászlóalj (ötezer fő) tartozik a lövész- és felderítőegységekhez. A delegáció fideszes tagja, Simic- skó István nemtetszését fejezte ki az okból, hogy a "Honvédelmi Minisztérium milliókat költ toborzó rendezvényekre, több százmilliót költöttek az önkéntes hadérő hépsze-* rűsítésére, ennek ellenére a hadsereg katonáinak száma csökkenő tendenciát mutat. seknél. Olajos Péter elmondta: a biztoshoz beadott kérdéseire legkésőbb a jövő hét elején választ kell kapnia. Tavaly tavasszal a német rendőrség ezernél több tagja rohanta le számos magyar cég németországi kirendeltségét, és ügyészi utasításra házkutatásokat is tartottak. Olyan iratokat is lefoglaltak, amelyek elengedhetetlenek a vállalkozások működéséhez. , A magyar hatóságok tehetetlenélk,» r, mindössze panaszjogukra hívhatták fel a kint dolgozók figyelmét. A külügyi tárca által a német nagykövetnek átadott szóbeli jegyzékre nem érkezett válasz. Néhány magyar cég az Európai Unió Belső Piaci Főigazgatóságához fordult az ügyben. Közpénzen kampányol az MSZP? A iFidesz szerint ^kézpénzekből kampányéinak szocialista politikusok. László Boglár kormányszóvivő a napokban jelentette be, hogy országos roadshow keretéin ismertetik a miniszterelnök áltat meghirdetett Száz tépés programot. .p? <h. - V.. . A p^obbik,ellenzék* párt szóvi- y(Sk sperínt több sZáziriÖbp forintnyi menzeat népszó r£[8fejit a munka- tervet. Révész Máriusz sajtótájékoztatóján azt mondta: nincs mit propagálni, hiszen a programhoz nem kapcsolódnak tényleges parlamenti előterjesztések és törvények. Az MSZP szóvivője erre reagálva azt mondta: nem a kormány lehetőségéről, hanem kötelezettségéről van szó. Nyakó István hozzátette: a Száz lépés programjából hatvan már megvalósult, és ezek az intézkedések alapvetően határozzák meg a háztartások mindennapjait. A szóvivő közölte: az „ismeretterjesztő program” közbeszerzési pályázat révén valósul meg. • Koncz Endre A szlovák házelnök befejezettnek tekinti a ratifikációs folyamatot Haladékot kér a dohányipar A magyar dohányipar szeretné egy évvel meghosszabbítani a cigaretta árának uniós szintre való emelését. Ha a terveket sikerülne véghezvinni, akkor Magyarországon 2009-re 560 forintba kerülne a manapság 440 forintért vásárolható cigaretta. Az uniós határidő 2008 lenne, de I Magyarország szeretné egy évvel j kitolni az adóemelést, hogy a dohányiparban ne legyenek nagy veszteségek. Mikor az ország csatlakozott az EU-hoz, a szerződésben vállalta, hogy a füstölnivaló adótartamát a kiskereskedelmi ár 57 százalékára emelné 2008 decemberéig, i Az áremelés esetén a jelenleg 440- : 460 forintba kerülő dohányáru 2008 j utolsó hónapjában 560 forintba kerülne, de ha sikerül egy évvel meghosszabbítani az EU-s szintre növelést, akkor a 40 forintos éves emelést le lehetne csökkenteni. Nagy kérdés, hogy az EU bele- megy-e a változtatásba, mert ahhoz a többi tagállam beleegyezése is kellene. Nem sok jót ígér a német és osztrák dohányipar véleménye, akik az alacsony magyar árakra panaszkodnak. Veszélyt jelent, hogy a nagy adóemelések miatt szabad utat kapott Magyarországon a csempészcigaretta, amit a VPOP 2004-es adata - 61,4 százalékkal több csempészárut foglaltak le - is bizonyít. Magyarországot a szlovák és román árak nem „rövidítik” meg, az országban elsősorban az ukrán csempészett füstölnivaló okoz gondot. Kassa nagyobb részesedést akar Kassa városa és a Kassa Megyei Önkormányzat nem ért egyet a közlekedési minisztériummal abban, hogy a Letisko Kosice-Airport Kosice részvénytársaságban csak hatszázalékos részesedést kapjon. Zdenko 1 rebula, Kassa főpolgármestere és Rudolf Bauer, a megyei ön- kormányzat elnöke nyílt levéllel fordultak Mikulás Dzurinda miniszterelnökhöz, a közlekedési miniszterhez, valamint az építési és régiófej lesztési miniszterhez. A levélben leszögezik, hogy a kormány által megszavazott 3-3 százalékos részesedés nem teszi lehetővé, hogy egyenrangú partnerei legyenek a többi befektetőnek, és érvényesítsék a j légi közlekedést érintő fejlesztési terve- j iket. „Arra kérjük a kormányt, hogy te- i gye lehetővé, a repülőtársaság részvé- ! nyeinek 34 százaléka kerüljön Kassa j városa és a megyei önkormányzat tulaj- j donába” - olvasható a levélben. A köz- j lekedési minisztérium szeptember 30- ! ig fogja a kormány elé terjeszteni a városok és megyei önkormányzatok a re- j pülőterek fejlesztésében betöltött sze- j repéről szóló javaslatát • Ani I Pavol Hrusovsky, a parlament elnöke a hollandok és a franciák elutasítása után befejezett folyamatnak tartja az európai alkotmány ratifikációját. Brüsszelben az újságíróknak elmondta, feleslegesnek tartja folytatni az alkotmány ratifikációját, hiszen éppen az Európai Unió alapító országai utasították el az alkotmány szövegét. Mivel az európai alkotmány elfogadásához mind a 25 ország beleegyezése szükséges, ezért két ország elutasításával végétért a ratifikáció folyamata. A holland népszavazás megmutatta, hogy Európát meg kell szabadítani a politikusok befolyása alól, és vissza kell adni az állampolgároknak, akik jótékony hatással lehetnek az Európai Unip jövőjére és fejlődésére. „A hollandok csak megerősítették azt, amit már régóta állítottam, hogy az alkotmány szövege nagyon komplikált, hogy nem a legmegfelelőbb időben folyt a ratifikációja” - jelentette ki a KDH elnöke, aki a kezdettől fogva az európai alkotmány elutasítása mellett érvelt. Úgy véli, az Európai Unió az érvényes nizzai szerződés alapján is jól működhet. Bár most szerinte az a legfontosabb, hogy a júniusi uniós csúcson a tagországok megszavazzák a 2007-2013-ra vonatkozó költségvetést. • Révész Nem sugároz kevesebbet a rádió A koncessziós illetékekről szóló törvény ratifikációjának a leállítása nagyon rossz pénzügyi helyzetbe juttatta a Szlovák Rádiót (SRo). jaroslav Rezník, a rádió vezérigazgatója elmondta, hogy a pénzügyi problémáik ellenére sem fognak kevesebbet sugározni. Ügy véli, a Szlovák Rádió műsorainak megszüntetése kulturális szempontból az országnak helyrehozhatatlan károkat okozna. Rezník szerint a szóban forgó törvény elfogadásával lehetőség nyílna arra, hogy a rádió önállóan, az állam segítsége nélkül gazdálkodjon. Ezzel kapcsolatban szeretnének a közeljövőben a pénzügyminisztériummal tárgyalni. Rámutatott arra is, hogy a Szlovák Rádió a külföldi sugárzást állami megrendelésre hajtja végre, amely évente 54 millió koronába kerül. A Szlovák Rádió azt tervezi, hogy az említett törvényt ismét megpróbálja a parlamenttel elfogadtatni. Rezník hangsúlyozta, szakmai és nem politikai érvekre támaszkodva próbálják majd meggyőzni a képviselőket. „A rádió nem válhat politikák üzletek tárgyává” - jegyezte meg az igazgató. • GubIk
