Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-06-03 / 108. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 5 2005. június 3., péntek • HÍDLAP • Párkány új testvérvárossal gazdagodott A Brassótól hozzávetőleg 60 kilométernyire, északra fekvő Baráton május 25-29. között hatodszor rendezték meg az erdővidéki városnapokat. Az ünnepségsorozaton a párkányi önkormányzat nyolctagú delegációja, a Kisbojtár és a Szabadidő Központ mellett tevékenykedő Sissy mazsorett-csoport is részt vett. A látogatás legfontosabb eredménye, hogy Bárót és Párkány között testvérvárosi szerződés aláírására került sor. Barát Esztergom, Castellerano és Bruntál után sorrendben Párkány negyedik testvér- városa lett. Vizek, fák, virágok Visegrád. A Pilisi Parkerdő Rt. Székházában hetedik alkalommal rendezték meg a Vizitársulati Környezetvédelmi Napot. A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Pilisi Parkerdő Rt. által szervezett tudományos és szakmai konferencián előadások hangzottak el az erdők vízgazdálkodásáról és vízrendezéséről, hidrológiai folyamatokról, valamint a vizitársulatok és az erdőgazdaságok kapcsolatáról. A Pilisi Parkerdő területén végzett vízrendezési munkákról a kedvelt kirándulóhelyként ismert Apátkuti- pataknál tartott helyszíni bemutatón kaptak szemléletes tájékoztatást a résztvevők. Szívbajt hozhat ránk a robbanó kávéfőző Biztonsági szelephiba miatt tiltották be a veszélyes terméket Szlovákiában A Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség (SOI) veszélyes kávéfőzőt talált a boltok polcain. Az Espresso kávéfőző Roma Arte Culinaria típusa esetében a vizsgálatok szerint fennáll a forrázás, esetleg a robbanás veszélye, mivel a biztonsági szelep nem felel meg az előírásoknak. Az SOI már megtette a szükséges óvintézkedéseket, a veszélyes termékek árusítását betiltotta, és felhívta a vásárlók figyelmét a veszélyekre. A boltot, amely nem veszi figyelembe a kereskedelmi felügyelőség tilalmát, kétmillió koronás büntetés fenyegeti. Azoknak, akik már megvásárolták az említett kávéfőzőt, jogukban áll visszacserélni azt - tájékoztatta lapunkat Danusa Krkosová, az SOI sajtószóvivője.- Felhívjuk a fogyasztók figyelmét, hogy a saját biztonságuk érdekében ne használják a berendezést, és vigyék vissza az üzletbe, ahol megvásárolták azt. Ha számlával bizonyítani tudják, hogy az adott üzletben vásárolták, az üzletnek kötelessége a pénzt visszaadni három napon belül. Ha nincs számla róla, az adott üzlet megkeresi az importőrt, akinek meg kell téríteni a vásárló kárát annak hiányában is - jelentette ki a szóvivő. Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a piacon árult elektronikus termékek ellenőrzésére. A cél az, hogy az eladásra kínált termékek közül kiszűrje azokat, amelyek veszélyesek lehetnek az ember egészségére vagy biztonságára. Az SOI szóvivője szerint Szlovákiában az 1998-as törvény rendezi az elektronikus termékek árusításának feltételeit a piacokon. Ez a törvény Krkosová szerint összhangban van az európai irányelvekkel. A jogszabály sok jogkört biztosít a városoknak és a falvaknak, tulajdonképpen az adott település szabja meg - figyelembe véve a szlovákiai és európai szabályozást -, hogy mit szabad árulni a piacokon. Eszerint mindenkinek, aki elektronikus terméket árul, az adott helyen tartós állomáshelyének kell lenni. Az árunak meg kell felelnie a technikai előírásoknak, és a jótállást is ki kell állítani, a törvények értelmében minden árura legalább 24 hónapos garancia kötelező. Az eladónak kötelessége ezen felül az adott termékhez szlovák nyelvű használati utasítást is adni. Az egyes településeknek ugyanis haszna származik abból, ha az elektronikus termékekkel való kereskedelmet is biztosítják a piacokon, ugyanakkor viszont a törvény kötelezettségeket is ró rájuk. Például a települések ugyanolyan ellenőrzési joggal bírnak, mint az SOI. A kereskedelmi felügyelőség elsősorban a piac gondnokát ellenőrzi, hogy bebiztosította-e azokat a feltételeket, amelyek a törvényben le vannak fektetve. • Czigler Mónika Jó-e, ha magyar buszok közlekednek Párkányban? Orszácky Linda (gyermekfelügyelő) Engem nem nagyon érint a dolog, mert általában gyalog járok. Mivel párkányi magyar vagyok, ezért nem irigylem az esztergomi magyaroktól a tömegközlekedésből befolyt ösz- szeget. Az a lényeg, hogy legyenek buszjáratok, a többi részletkérdés. Palenyik János (nyugdíjas) Abszolút nem érdekel, hogy kié a cég, a fontos számomra, hogy oda vigyen, ahová akarom. Ha egy ugandai vállalkozó kezében lenne a buszközlekedés, az sem zavarna, sőt, ha olcsóbban fuvarozna, és ha gyakrabban járnának a járatok, akkor még örülnék is neki. Wágner Margó (cukrász) ■ Jó dolognak tartom, hogy magyarországi cég irányítja a párkányi közlekedést, mert ez remélhetőleg javítani fogja a színvonalé ........................ lat. Azt várom tőle, ho gy a jegyárak nem emelkednek majd tovább, a buszok jobb minőségűek lesznek és, hogy beiktatnak további járatokat. Az elkerülhetetlennek látszó tragédia Duray Miklós írása Trianon 85. évfordulója alkalmából (1. rész) Ma nem csupán érezzük, hanem már tudjuk is, hogy az első világháborút lezáró Párizs melléki béke- rendszer történelmünk eddigi legnagyobb tragédiáját szakította ránk. Nemzeti és állami létünk során első alkalommal mondták ki fölöttünk a nemzetközi jog eszközével a halálos ítéletet. Megszüntették történelmi államunkat, felosztották országunkat, megfosztottak bennünket hazánktól és szétdarabolták nemzetünket. Mai napig nem látjuk tisztán, miért történt ez. Ebbéli ködös látásunk azonban további tragédiával fenyeget: a Trianonban elkezdett mű beteljesülhet. * * * Az első világháború 1914. június 28-án kezdődött a szarajevói merénylettel, egy előre eltervezett program szerint amelyet az orosz és nem kevésbé a francia titkosszolgálat készített elő. Ennek áldozatául esett Ferenc Ferdinánd és felesége. A magyarokat gyűlölő, léha trónörökösért nem volt kár, de nem a semmirevaló- sága miatt puffantották le őt. A politikai hagyományok akkor még határozottan dinasztikusak voltak, melyek szerint, csakis hadüzenet lehetett a következménye annak, ha egy uralkodót vág)' egy trónörököst egy idegen állam területén meggyilkoltak, és ez az állam az ügy vizsgálatában merevséget tanúsított, vagy a merénylő pártját fogta. A hadüzenetre a merénylet után pontosan egy hónappal került sor. De a merényletet éppen e hadüzenet előidézésére tervelték ki. Oroszország - erre várván - július 30- án általános mozgósítást rendelt el. A monarchiában - noha az első hadüzenet innen jött - csak egy nappal később mozgósítottak. Tizenkét nap elteltével azonban egész Európa hadra kelt - úgy tűnik, hogy a kontinens ösz- szes állama Gavrilov Princip pisztolyának eldördülésére, illetve az osztrák császár és magyar király hadüzenetére várt. Elkezdődött tehát a háború, amelyet nem csak az oroszok akartak, de a franciák is, és az angolok is. Erre hozták létre a szövetségi rendszerüket. Amikor kitört a Nagy Háború - akkor még nem nevezték első világháborúnak -, a magyarok nagy részét hazafias érzelem fűtötte. Magyarország hivatalosan, és a polgárok egyénenként is háborúellenesek voltak, mégis - éppen az oroszországi mozgósítás miatt - sokukat a hazaféltés érzése kerítette hatalmába, és a hon megvédésére önként mentek a frontra. Ott azonban szembesülniük kellett azzal, hogy hadseregünk silány: korrupt hivatalnokok vagy beépített ügynökök rontották teljesítőképességét azzal, hogy rosszul szervezték meg vagy szabotálták a hadtápot, tisztességtelen vagy diverzánsként működő hadiszállítóktól szereztek be fűrészporral töltött kézigránátokat. De kezdetben a belső bomlasztás még nem működött elég eredményesen, ezért 1914 decembere győzelmet hozott. Az osztrákmagyar csapatok elfoglalták Belgrá- dot, melynek valaha Nándorfehérvár volt a neve, de ekkorra már Szerbia központja volt, és a monarchia csapatai, valamint a német csapatok kiszorították a monarchia és Magyarország területéről az oroszokat. Ennek a hőstettnek 1919-ben volt egy utójátéka. Szurmay Sándor altábornagy hadseregcsoport-parancs- nokként szolgált ezen a harctéren, és a katonai rang- és tisztséghierarchia szerint az ő érdeme volt az oroszok veresége. Szurmayt 1919 februárjában azonban a Károlyi-kormány az oroszok fölött aratott győzelméért háborús bűnösként letartóztatta. Ennek az intézkedésnek csakis egy olvasata volt és van: 1918. október 31-étől Magyar- országon az ellenség, azaz az antant- hatalmak érdekeit képviselő kormány vette át a hatalmat. így már sokkal érthetőbb, hogy miért kellett még ezen a napon meggyilkoltatni a volt miniszterelnököt, Tisza Istvánt, aki eredendően háborúellenes volt, de leginkább ő lett volna alkalmas az ország védelmezésére, és az is érthető, hogy miért oszlatták fel néhány nap múlva a hadsereget. Az akkori hadügyminiszter, Linder Béla - aki korábban a Szarajevóban lelőtt trónörökös számára végzett besúgói szolgálatot - november 5-én azt nyilatkozta: az országot nem fenyegeti ellenség. De a nyilatkozatával egy időben megkezdték a másfél évvel később, Trianonban elcsatolandó területek elfoglalását a szerb, majd a román haderők és a csehszlovák légiók. De így az is érthető, hogy 1919. március 21-én miért kellett átadni a hatalmat a kommunistáknak. Az országot csak így lehetett teljesen romba dönteni és védekezés-képtelenné tenni. Károlyi és Kun Béla uralma a legitimnek látszó hazaárulás és nemzetárulás korszaka volt. De mindehhez háború kellett Már a háború elején, az elfogott orosz katonáktól megszerzett értesülések alapján is tudni lehetett, hogy Oroszország mindenáron el akarja foglalni Magyarországot. De tudni lehetett ezt más forrásokból is. A pánszláv mozgalom már az 1830-as évektől terjedt, mégpedig orosz sugallatra, szláv nacionalista érzelmekre alapozva szították a magyargyűlöletet főleg a szerb és a cseh, majd a szlovák mozgalmak, a monarchia egynémely szláv népeinek értelmisége csodálta és magasztalta az orosz birodalmat. Mindez nem kerülte el a magyar kormányzati körök figyelmét. Arról is tudtak, hogy - főleg cseh és román részről — milyen mértéktelen és hazug propagandát folytattak Magyar- ország és a magyarok ellen. A monarchiaellenessé és főleg magyarellenessé vált cseh politizáló értelmiségiek és a francia politika által Magyarország-ellenessé fűtött román politikusok már a háború kitörése előtt háborúpártiak voltak. Erről tanúskodnak Masaryk és Benes visz- szaemlékezései. Várták a háborút, és a hozzá fűződő reményeiket az orosz kémszolgálat csak erősítette. Azért voltak háborúpártiak, mert ettől a háborútól várták vérmes hatalmi reményeik beteljesülését. A románok azt remélték, hogy országukat nyugati és keleti irányban is kiterjeszthetik, és ezzel megvalósíthatják Nagy-Romániát. A csehek magyarellenes bosszúszomjtól égtek és egy olyan nagy cseh (csehszlovák) állam létrejöttét óhajtották, amely védelmet nyújthat a németekkel szemben - az akkori hatalmi összefüggések szerint ezt csak orosz és francia szövetségben érhették volna el. A horvátok az illírizmus bódulatában élve a délszláv egység létrehozásáról gondolkoztak, a szerbek pedig abban reménykedtek, hogy orosz védnökség alatt létrehozhatják Nagy-Szerbiát, mely Szegedtől az ohridi tóig terjedt volna ki. Amennyi ezekből megvalósult, elsősorban a magyarok és Magyarország kárára lehetett valóra váltani. Azonban 1916 nyarára a központi hatalmak, tehát Magyarország is, olyan stratégiai előnyhöz jutottak, hogy az antant hatalmak: Franciaország, Anglia és Olaszország a vereség határára kerültek. Ennek tudható be az 1916. augusztus 17-én megkötött, bukaresti titkos szerződés, amely szerint, ha Románia hadba lép az Osztrák-Magyar Monarchia ellen, azaz megtámadja Magyarországot, akkor a győzelem esetén megkapja egész Erdélyt, Partiumot csaknem Debrecenig és néhány keleti területet, tehát valóra válhat a Nagy-Ro- mánia álma. Románia szeptemberben annak rendje és módja szerint meg is támadta Magyarországot, de a központi hatalmak csapatai október 10-ére kiszorították a román csapatokat a Kárpát-medencéből. 1916 decemberében Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia gyakorlatilag megnyerte a háborút. Ez azt jelentette akkor, hogy semmibe vesztek az új államok alakítására és a területszerzésre megálmodott tervek. Ezzel a feltétellel ajánlották fel a központi hatalmak a béketárgyalást az antant hatalmaknak. Eszerint egy vastag választó vonalat kellett volna húzni a múlt és a jelen közé, hogy semmisnek lehessen tekinteni a háborút, és az előtte lévő állapotokból kiindulva rajzoltassák meg a jövő. És itt jött a fordulat! (folytatás a holnapi számunkban)
