Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-06-03 / 108. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 5 2005. június 3., péntek • HÍDLAP • Párkány új testvérvárossal gazdagodott A Brassótól hozzávetőleg 60 kilo­méternyire, északra fekvő Baráton május 25-29. között hatodszor ren­dezték meg az erdővidéki városna­pokat. Az ünnepségsorozaton a pár­kányi önkormányzat nyolctagú dele­gációja, a Kisbojtár és a Szabadidő Központ mellett tevékenykedő Sissy mazsorett-csoport is részt vett. A látogatás legfontosabb eredmé­nye, hogy Bárót és Párkány között testvérvárosi szerződés aláírására ke­rült sor. Barát Esztergom, Castellerano és Bruntál után sor­rendben Párkány negyedik testvér- városa lett. Vizek, fák, virágok Visegrád. A Pilisi Parkerdő Rt. Székházában hetedik alkalommal rendezték meg a Vizitársulati Kör­nyezetvédelmi Napot. A Vízgazdál­kodási Társulatok Országos Szövet­sége és a Pilisi Parkerdő Rt. által szervezett tudományos és szakmai konferencián előadások hangzottak el az erdők vízgazdálkodásáról és vízrendezéséről, hidrológiai folya­matokról, valamint a vizitársulatok és az erdőgazdaságok kapcsolatáról. A Pilisi Parkerdő területén végzett vízrendezési munkákról a kedvelt kirándulóhelyként ismert Apátkuti- pataknál tartott helyszíni bemuta­tón kaptak szemléletes tájékoztatást a résztvevők. Szívbajt hozhat ránk a robbanó kávéfőző Biztonsági szelephiba miatt tiltották be a veszélyes terméket Szlovákiában A Szlovák Kereskedelmi Felügye­lőség (SOI) veszélyes kávéfőzőt ta­lált a boltok polcain. Az Espresso ká­véfőző Roma Arte Culinaria típusa esetében a vizsgálatok szerint fenn­áll a forrázás, esetleg a robbanás veszélye, mivel a biztonsági szelep nem felel meg az előírásoknak. Az SOI már megtette a szükséges óvin­tézkedéseket, a veszélyes termékek árusítását betiltotta, és felhívta a vá­sárlók figyelmét a veszélyekre. A boltot, amely nem veszi figye­lembe a kereskedelmi felügyelőség tilalmát, kétmillió koronás büntetés fenyegeti. Azoknak, akik már megvá­sárolták az említett kávéfőzőt, joguk­ban áll visszacserélni azt - tájékoz­tatta lapunkat Danusa Krkosová, az SOI sajtószóvivője.- Felhívjuk a fogyasztók figyelmét, hogy a saját biztonságuk érdekében ne használják a berendezést, és vi­gyék vissza az üzletbe, ahol megvásá­rolták azt. Ha számlával bizonyítani tudják, hogy az adott üzletben vásá­rolták, az üzletnek kötelessége a pénzt visszaadni három napon belül. Ha nincs számla róla, az adott üzlet megkeresi az importőrt, akinek meg kell téríteni a vásárló kárát annak hi­ányában is - jelentette ki a szóvivő. Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a piacon árult elektronikus ter­mékek ellenőrzésére. A cél az, hogy az eladásra kínált termékek közül kiszűrje azokat, amelyek veszélyesek lehetnek az ember egészségére vagy biztonságára. Az SOI szóvivője szerint Szlovákiá­ban az 1998-as törvény rendezi az elektronikus termékek árusításának feltételeit a piacokon. Ez a törvény Krkosová szerint összhangban van az európai irányelvekkel. A jogszabály sok jogkört biztosít a városoknak és a falvaknak, tulajdonképpen az adott te­lepülés szabja meg - figyelembe véve a szlovákiai és európai szabályozást -, hogy mit szabad árulni a piacokon. Eszerint mindenkinek, aki elektroni­kus terméket árul, az adott helyen tar­tós állomáshelyének kell lenni. Az áru­nak meg kell felelnie a technikai elő­írásoknak, és a jótállást is ki kell állíta­ni, a törvények értelmében minden árura legalább 24 hónapos garancia kötelező. Az eladónak kötelessége ezen felül az adott termékhez szlovák nyelvű használati utasítást is adni. Az egyes településeknek ugyanis haszna származik abból, ha az elekt­ronikus termékekkel való kereskedel­met is biztosítják a piacokon, ugyan­akkor viszont a törvény kötelezettsé­geket is ró rájuk. Például a települé­sek ugyanolyan ellenőrzési joggal bírnak, mint az SOI. A kereskedelmi felügyelőség elsősorban a piac gond­nokát ellenőrzi, hogy bebiztosította-e azokat a feltételeket, amelyek a tör­vényben le vannak fektetve. • Czigler Mónika Jó-e, ha magyar buszok közlekednek Párkányban? Orszácky Linda (gyermekfelügyelő) Engem nem nagyon érint a dolog, mert ál­talában gyalog járok. Mivel párkányi ma­gyar vagyok, ezért nem irigylem az esz­tergomi magyaroktól a tömegközlekedésből befolyt ösz- szeget. Az a lényeg, hogy legyenek buszjáratok, a többi részletkérdés. Palenyik János (nyugdíjas) Abszolút nem érdekel, hogy kié a cég, a fon­tos számomra, hogy oda vigyen, ahová aka­rom. Ha egy ugandai vállalkozó kezében len­ne a buszközlekedés, az sem zavarna, sőt, ha olcsóbban fuva­rozna, és ha gyakrabban járnának a járatok, akkor még örülnék is neki. Wágner Margó (cukrász) ■ Jó dolognak tartom, hogy magyarországi cég irányítja a párká­nyi közlekedést, mert ez remélhetőleg javí­tani fogja a színvona­lé ........................ lat. Azt várom tőle, ho gy a jegyárak nem emelkednek majd tovább, a buszok jobb minő­ségűek lesznek és, hogy beiktatnak további járatokat. Az elkerülhetetlennek látszó tragédia Duray Miklós írása Trianon 85. évfordulója alkalmából (1. rész) Ma nem csupán érezzük, hanem már tudjuk is, hogy az első világ­háborút lezáró Párizs melléki béke- rendszer történelmünk eddigi leg­nagyobb tragédiáját szakította ránk. Nemzeti és állami létünk so­rán első alkalommal mondták ki fö­löttünk a nemzetközi jog eszközé­vel a halálos ítéletet. Megszüntet­ték történelmi államunkat, felosz­tották országunkat, megfosztottak bennünket hazánktól és szétdara­bolták nemzetünket. Mai napig nem látjuk tisztán, mi­ért történt ez. Ebbéli ködös látásunk azonban további tragédiával fenye­get: a Trianonban elkezdett mű be­teljesülhet. * * * Az első világháború 1914. június 28-án kezdődött a szarajevói me­rénylettel, egy előre eltervezett prog­ram szerint amelyet az orosz és nem kevésbé a francia titkosszolgálat ké­szített elő. Ennek áldozatául esett Fe­renc Ferdinánd és felesége. A magya­rokat gyűlölő, léha trónörökösért nem volt kár, de nem a semmirevaló- sága miatt puffantották le őt. A politikai hagyományok akkor még határozottan dinasztikusak voltak, melyek szerint, csakis hadüzenet lehe­tett a következménye annak, ha egy uralkodót vág)' egy trónörököst egy idegen állam területén meggyilkoltak, és ez az állam az ügy vizsgálatában merevséget tanúsított, vagy a merény­lő pártját fogta. A hadüzenetre a me­rénylet után pontosan egy hónappal került sor. De a merényletet éppen e hadüzenet előidézésére tervelték ki. Oroszország - erre várván - július 30- án általános mozgósítást rendelt el. A monarchiában - noha az első hadüze­net innen jött - csak egy nappal ké­sőbb mozgósítottak. Tizenkét nap el­teltével azonban egész Európa hadra kelt - úgy tűnik, hogy a kontinens ösz- szes állama Gavrilov Princip piszto­lyának eldördülésére, illetve az osztrák császár és magyar király hadüzenetére várt. Elkezdődött tehát a háború, amelyet nem csak az oroszok akartak, de a franciák is, és az angolok is. Erre hozták létre a szövetségi rendszerüket. Amikor kitört a Nagy Háború - ak­kor még nem nevezték első világhábo­rúnak -, a magyarok nagy részét ha­zafias érzelem fűtötte. Magyarország hivatalosan, és a polgárok egyénen­ként is háborúellenesek voltak, mégis - éppen az oroszországi mozgósítás miatt - sokukat a hazaféltés érzése ke­rítette hatalmába, és a hon megvédé­sére önként mentek a frontra. Ott azonban szembesülniük kellett azzal, hogy hadseregünk silány: korrupt hi­vatalnokok vagy beépített ügynökök rontották teljesítőképességét azzal, hogy rosszul szervezték meg vagy szabotálták a hadtápot, tisztességtelen vagy diverzánsként működő hadiszál­lítóktól szereztek be fűrészporral töl­tött kézigránátokat. De kezdetben a belső bomlasztás még nem működött elég eredményesen, ezért 1914 decem­bere győzelmet hozott. Az osztrák­magyar csapatok elfoglalták Belgrá- dot, melynek valaha Nándorfehérvár volt a neve, de ekkorra már Szerbia központja volt, és a monarchia csapa­tai, valamint a német csapatok kiszo­rították a monarchia és Magyarország területéről az oroszokat. Ennek a hőstettnek 1919-ben volt egy utójátéka. Szurmay Sándor altá­bornagy hadseregcsoport-parancs- nokként szolgált ezen a harctéren, és a katonai rang- és tisztséghierarchia szerint az ő érdeme volt az oroszok veresége. Szurmayt 1919 februárjában azonban a Károlyi-kormány az oro­szok fölött aratott győzelméért hábo­rús bűnösként letartóztatta. Ennek az intézkedésnek csakis egy olvasata volt és van: 1918. október 31-étől Magyar- országon az ellenség, azaz az antant- hatalmak érdekeit képviselő kormány vette át a hatalmat. így már sokkal érthetőbb, hogy miért kellett még ezen a napon meggyilkoltatni a volt miniszterelnököt, Tisza Istvánt, aki eredendően háborúellenes volt, de leginkább ő lett volna alkalmas az or­szág védelmezésére, és az is érthető, hogy miért oszlatták fel néhány nap múlva a hadsereget. Az akkori had­ügyminiszter, Linder Béla - aki ko­rábban a Szarajevóban lelőtt trónörö­kös számára végzett besúgói szolgála­tot - november 5-én azt nyilatkozta: az országot nem fenyegeti ellenség. De a nyilatkozatával egy időben meg­kezdték a másfél évvel később, Tria­nonban elcsatolandó területek elfog­lalását a szerb, majd a román haderők és a csehszlovák légiók. De így az is érthető, hogy 1919. március 21-én mi­ért kellett átadni a hatalmat a kommu­nistáknak. Az országot csak így lehe­tett teljesen romba dönteni és védeke­zés-képtelenné tenni. Károlyi és Kun Béla uralma a legitimnek látszó haza­árulás és nemzetárulás korszaka volt. De mindehhez háború kellett Már a háború elején, az elfogott orosz katonáktól megszerzett értesü­lések alapján is tudni lehetett, hogy Oroszország mindenáron el akarja foglalni Magyarországot. De tudni le­hetett ezt más forrásokból is. A pán­szláv mozgalom már az 1830-as évek­től terjedt, mégpedig orosz sugallat­ra, szláv nacionalista érzelmekre ala­pozva szították a magyargyűlöletet főleg a szerb és a cseh, majd a szlovák mozgalmak, a monarchia egynémely szláv népeinek értelmisége csodálta és magasztalta az orosz birodalmat. Mindez nem kerülte el a magyar kor­mányzati körök figyelmét. Arról is tudtak, hogy - főleg cseh és román részről — milyen mértéktelen és ha­zug propagandát folytattak Magyar- ország és a magyarok ellen. A monarchiaellenessé és főleg ma­gyarellenessé vált cseh politizáló ér­telmiségiek és a francia politika által Magyarország-ellenessé fűtött ro­mán politikusok már a háború kitö­rése előtt háborúpártiak voltak. Erről tanúskodnak Masaryk és Benes visz- szaemlékezései. Várták a háborút, és a hozzá fűződő reményeiket az orosz kémszolgálat csak erősítette. Azért voltak háborúpártiak, mert ettől a háborútól várták vérmes hatal­mi reményeik beteljesülését. A romá­nok azt remélték, hogy országukat nyugati és keleti irányban is kiter­jeszthetik, és ezzel megvalósíthatják Nagy-Romániát. A csehek magyarel­lenes bosszúszomjtól égtek és egy olyan nagy cseh (csehszlovák) állam létrejöttét óhajtották, amely védelmet nyújthat a németekkel szemben - az akkori hatalmi összefüggések szerint ezt csak orosz és francia szövetségben érhették volna el. A horvátok az illí­rizmus bódulatában élve a délszláv egység létrehozásáról gondolkoztak, a szerbek pedig abban reménykedtek, hogy orosz védnökség alatt létrehoz­hatják Nagy-Szerbiát, mely Szeged­től az ohridi tóig terjedt volna ki. Amennyi ezekből megvalósult, első­sorban a magyarok és Magyarország kárára lehetett valóra váltani. Azonban 1916 nyarára a központi hatalmak, tehát Magyarország is, olyan stratégiai előnyhöz jutottak, hogy az antant hatalmak: Franciaor­szág, Anglia és Olaszország a vereség határára kerültek. Ennek tudható be az 1916. augusztus 17-én megkötött, bukaresti titkos szerződés, amely szerint, ha Románia hadba lép az Osztrák-Magyar Monarchia ellen, azaz megtámadja Magyarországot, akkor a győzelem esetén megkapja egész Erdélyt, Partiumot csaknem Debrecenig és néhány keleti terüle­tet, tehát valóra válhat a Nagy-Ro- mánia álma. Románia szeptember­ben annak rendje és módja szerint meg is támadta Magyarországot, de a központi hatalmak csapatai október 10-ére kiszorították a román csapato­kat a Kárpát-medencéből. 1916 decemberében Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia gyakorlatilag megnyerte a háborút. Ez azt jelentette akkor, hogy semmi­be vesztek az új államok alakítására és a területszerzésre megálmodott ter­vek. Ezzel a feltétellel ajánlották fel a központi hatalmak a béketárgyalást az antant hatalmaknak. Eszerint egy vastag választó vonalat kellett volna húzni a múlt és a jelen közé, hogy semmisnek lehessen tekinteni a há­borút, és az előtte lévő állapotokból kiindulva rajzoltassák meg a jövő. És itt jött a fordulat! (folytatás a holnapi számunkban)

Next

/
Thumbnails
Contents