Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-05-28 / 104. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. május 28., szombat • HÍDLAP 5 Vízi erőműláncot építenek a Garam folyón A szlovák beruházás nem veszélyezteti a magyarországi élővilágot Tart-e az a kenyér árának emelésétől? Radványi Anett (szoftverüzemeltető) Folytatás az 1. oldalról A pozsonyi Hydrokonzult készítet­te el a kivitelezési terveket, és a Hydrostav lett volna az építkezés kivi­telezője. Sajnos azonban a beruházás nem kezdődhetett meg az anyagiak hi­ányában. A helyzetet tovább súlyosbí­totta, hogy az érvényes építkezési en­gedély két év múltán lejárt. Jelenleg az új engedély megszerzésén dolgoznak, ugyanis időközben sikerült egy tőke­erős csehországi partnerrel társulniuk. Az a szándékuk, hogy az építkezést minél hamarább megkezdjék. A vízi erőmű a község közelében épülne meg. Teljesítménye függ az éves vízhozamtól, a Garam ezen sza­kaszán ez általában 55 köbméter má­sodpercenként. Ez a vízmennyiség évente 10 millió KWóra elektromos áram előállítását teszi lehetővé. Muzslai szerint a vízi erőmű megépí­tése hozzásegít ezen a szakaszon a nö­vényzet és az állatvilág megújulásá­hoz is (felduzzasztott vízoszlop ma­gassága elérheti az 5 métert). Az 1970-es években ugyanis a Garam fo­lyását mintegy két kilométeres szaka­szon lerövidítették, melynek az lett az eredménye, hogy a vezekényi sza­kaszon a két folyóág kiszáradt, az élő­világ pedig elpusztult. A vízi erőmű­vet most úgy helyeznék el, hogy a ki­száradt medrek ismét víz alá kerülné­nek. E cél megvalósítását a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium, va­lamint Nyitrai Kerületi Önkormány­zat Környezetvédelmi Hivatala is tá­mogatja. Ha az elképzelések megva­lósulnak, akár halászparadicsomot is lehet létesíteni a körzetben. Az építkezéshez szükséges földte­rületeket már felvásárolták az érin­tett 55 tulajdonostól. A beruházás 125 millió szlovák koronába kerül, a meg­termelt villanyáramot a nyugat-szlo­vákiai energetikai művek hálózatára kapcsolják rá. A Garam Állami Vízgazdálkodási Hivatal igazgatója, Juraj Jurica la­punknak elmondta: jelenleg folyamat­ban van több kisebb vízi erőmű építé­se, így például Nagykoszmály (Kozmálovce), Kálna mellett, vala­mint Túron. A Sáró és Zselíz között létesítendő vízi erőmű ügyében már folyamatban van az építkezés engedé­lyezési eljárása. Valamennyi erőmű a lekérihez hasonló teljesítményű lesz, kivéve Nagykoszmályt, amelyek ka­pacitása a legnagyobb. A várható környezeti szennyezés miatt az érintett országok vélemé­nyét is ki kell kérni nagyobb erőmű­vek megépítésekor. A magyar Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Miniszté­riumnak arról ugyan van tudomása, hogy a Garamon már épült néhány vízlépcső, de hivatalosan még nem értesültek róla, hogy további erőmű­veket létesítenének a folyón. Az Espoo-i egyezmény szabályozza az ilyen műtárgyak építését, és ha a be­ruházásnak jelentős környezeti hatá­sai lennének Magyarországra, köte­lesek volnának értesíteni a magyar hatóságokat. Droppa György, a Du­na Kör ügyvivője szerint azonban ilyen kis teljesítményű erőműveknél .erre nincs szükség.- Az Európai Unió céljai között a zöld energia, azon belül a vízi energia előállításának szükségessége szerepel. Noha a vízi erőmű hasznos formája az energiatermelésnek, mégis negatí­van befolyásolja a környezetet, csak­úgy, mint minden más emberi be­avatkozás - erősítette meg Droppa. - Erőművet viszont csak kifejezetten olyan helyen tilos létesíteni, ahol a beavatkozás súlyos környezet-átalakí­tással jár, valamint sík vidékeken, ahol kevés vízenergia termelhető. Ezért is lépett fel a Duna Kör a rend­szerváltás előtt a Bős-nagymarosi vízlépcső ellen, miközben a kisebb erőművek létesítését nem kifogásol­tuk. Egyedül a dszalöki erőművet te­kintjük negatív példának: ez ugyanis mindössze 5 MW elektromos energi­át termel, így a beruházás soha nem térül meg - jelentette ki Droppa György, aki leszögezte: az országha­tártól távolabb, a Garamon létesíten­dő erőművek minden valószínűség szerint Magyarországra nézve sem­milyen káros hatással nem lesznek. • Czigler Mónika A lekéri vízi erőmű az árvizek idején nem tenne képes felfogni nagyobb mennyiségű vizet, mert sehol nincs jelenleg víztározó a Garamon, és nem is épül ilyen. A létesítendő erőművek nem képesek szabályozni a vízszintet, ezért a Garam alsó szakaszán fekvő lakott területek jobb part­ját gáttal védik, a bal parton pedig legfeljebb az itt lévő mezőgazdasági földterületeket önti el az ár. A folyó miatt tehát a lakott területek sehol nincsenek veszélyben. Mivel jelenleg munka- nélküli vagyok és ott­hon lakom, a szüleim vásárolnak be, ezért közvetlenül és érzéke­nyebben még nem érintenek az áremelé­sek, de azt sem mondanám, hogy hidegen hagyna egy újabb drágulás. Máthé Dániel (tanuló) Amióta az eszemet tu­dom, azóta rendszeres ügy a kenyér ára. A szüleim gyakran méltat­lankodnak emiatt, pedig attól nem lesz olcsóbb. Amin nem lehet változ­tatni, amiatt nem érdemes agyalni. Révész Vera (pénztáros) Már a benzináremelést sem tartottam helyes­nek, gondolom ez hat ki az élelmiszerek árának emelkedésére is. Legin­kább a nyugdíjasok pa­naszkodnak nekem so­kat, hogy sosem lesz vége ennek a fo­lyamatos drágulásnak, és hogy a kor­mány ki akarja éheztetni őket. Molnár Tibor (sofőr) A feleségem otthon süti a kenyeret, van egy modern háztartási gépünk. A kenyér árá­nak emelkedését ezért nem érezzük meg. Ha a liszt ára emelkedik, mint mostanság, az sem izgat külö­nösebben, mert Ausztriában vásá­rolok nagy tételben speciális lisztet. Többé-kevésbé rendben zajlanak a szóbeli érettségik A középiskolák nem tartanak újabb vizsgabotránytól Szlovákiában a napokban meg­közelítőleg 65 ezer diák érettségi­zik. Korábban egyesek attól tartot­tak, hogy az írásbeli vizsgákhoz hasonlóan a szóbeliknél újabb problémák merülnek fel, ám eddig régiónkban minden rendben zajlik. Néhány iskolában viszont mutat­koztak kisebb gondok. Június 10-ig megközelítőleg 65 ezer diáknak kell bizonyítania tudását a zöld asztal előtt. A szóbelik hétfőn kezdődtek, de néhány iskolában már múlt héten is érettségiztek a diákok. A tanárok ugyanis csak így tudták megoldani a szakképzett tanerőből álló bizottságok megalakítását. A diákok egy része és néhány tanár korábban tiltakoztak az új rendszer el­len, mert szerintük túl korai volt an­nak bevezetése, és leghamarább csak jövőre lett volna időszerű. Egyes taná­rok szerint hatékonyabban működne az egész rendszer, ha a magyarországi példa alapján csak a tanév végeztével, június második felében kerülne sor a vizsgáztatásra, hiszen a szervezés eléggé nehézkes, és túlzott adminiszt­rációt igényel az egész folyamat. Az iskolák több terminus között választhattak. A diák egy napon leg­feljebb három tantárgyból vizsgáz­hat, ami Suba Annamária, a párkányi Ady Endre Gimnázium igazgatóhe­lyettese szerint azért is jó, mert a diá­kok így kevesebb stressznek vannak kitéve, bár a diákok ezzel nem telje­sen értenek egyet. Itt az érettségik már hétfőn megkezdődtek, és nem ta­pasztaltak gondokat. Suba Annamá­ria szerint a szakbizottságok felállítá­sa csak a kisebb iskoláknál jelenthet gondot. így például a tornaijai, füleld és a rimaszombati diákoknak elég bor nyodalmas volt az érettségi napja. Itt ugyanis a diák reggel még Tornaiján érettségizett, délután Rimaszombat­ba, vagy Fülekre kellett eljutni. Az új törvény értelmében ugyanis a hely­beli iskolában csak akkor lehet érett­ségizni, ha az adott tantárgyat leg­alább tízen választják. A bonyolult adminisztráció következtében fordul­hatott elő az is, hogy a Rimaszombat­ban fizikából érettségizők listájára egy tornaijai diáklány nem került fel, valamint az, hogy egy tornaijai tanár­nak egy bizonyos időpontban két he­lyen kellett volna lennie. A zselízi nyolcosztályos Magyar Tannyelvű Gimnázium igazgatóhe­lyettese, Tóth Mária lapunknak el­mondta: náluk a jövő héten lesznek az érettségik, de különösebb problé­mákra itt nem számítanak, bár a szakbizottságok felállítása miatt itt nem tudják biztosítani az alacso­nyabb osztályok számára a tanerőt. Ezért két napra az igazgató szabad­napot rendelt el, a többi napokon pe­dig különféle programokat szervez­nek a diákoknak. Az igazgatóhelyet­tes az új rendszert mindenképpen pozitívan ítéli meg, hiszen az, hogy szakbizottság előtt bizonyíthatják tu­dásukat az érettségizők, objektívebb értékelést biztosít. Szitás Emília, a párkányi Kereske­delmi Akadémia igazgatóhelyettese szerint aki a diákok felkészületlenségé­re hivatkozva azt állítja, hogy az új érettségi rendszert túl korán vezették be, az saját magát járatja le. A diákokat ugyanis nem negyedikben, hanem az egész középiskolai tanulmányaik fo­lyamán kell felkészíteni a nagy meg­mérettetésre. Az érettségik itt csak jö­vő héten kezdődnek, és itt is úgy vélik, hogy minden nagyobb gond nélkül le tudják bonyolítani a vizsgákat. • Czigler Mónika SOLYMÁR FORD SOI.YMAR SZÁL AY Kft. SOLYMÁR, 2005. JUNIUS 3-4 Szervező: »> 11.1 s LELKE TI A ft Á T I KÖR Kővédnök: SZÖRÉNYI LEVENTE zeneszerző • Védnökök: KOVÁCS ÁKOS előadóművész és GERGELY ISTVÁN esíkcsobotfalvi plébános 2005. JÚNIUS 3., péntek (este): SEBESTYÉN MÁRTA és a MUZSIKÁS BRAVI BUAM (Pilisvörösvir) - koncert, sor bátor 2005. JÚNIUS 4., szombat (egész nap) KALAKA FIGURINA Bábszínház MISZTRÁL LOVÁSZ IRÉN BALÁZS ELEMÉR GROUP- PALYA BEA, SZALÓKI ÁGNES GHYMES Könyvbemutatók: Czakó Gábor, Grandpierre Attila, Varga Csaba, Révész Máriusz... Kézműves vásár és foglalkozások, kiállítások, a Pilisi-medence községeinek bemutatkozása - egész nap I g o n ti rgTa :

Next

/
Thumbnails
Contents