Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-05-26 / 102. szám

4 HÍDLAP • 2005. május 26., csütörtök RÉGIÓ www.istergranum.hu Magyarországi vezeklést sürgetnek A kitelepített magyarokat ért kárért Budapestet terheli a felelősség? Folytatás az 1. oldalról Mindez nem azt jelenti, hogy Szlovákiának ne lenne adóssága a magyarsággal szemben, hiszen a Magyarországra deportáltak vagyo­nának is csak egy részét érintette a hadisarcból történő törlesztés, a többi megfizetésével Szlovákia még tartozik a károsultaknak - jelentette ki Patrubány. Raffay Ernő történész sokkal mar­kánsabban fogalmaz Béna nyilatko­zatával kapcsolatban, amit egyszerű­en erőltetett jogi érvelésnek tekint.- Le kell szögeznünk, hogy a pári­zsi békeszerződés megkötése után már ötven év telt el, így a rögzített országhatárokon kívül abból a doku­mentumból már semmi nem érvé­nyes. Ezért kárpótlásról beszélni a békeszerződés alapján egyszerűen értelmetlen. Béna felvetését is csak Jirí Paroubek cseh kormányfő a Népszabadságnak elmodta, hogy Benes szobrát Prágában cseh anti­fasiszta harcosok és háborús vete­ránok kérésére emelték, az időpont megvátasztása pedig a második vi­lágháború befejezésének hatvana­dik évfordulójára utal. Kiemelte, hogy Eduard Benes a náci megszál­lás idején a csehszlovákiai szuvere­nitás és államiság megkérdőjelezhe­tetlen jelképe volt. A miniszterelnök szerint a Benes-dekrétumok ügyét úgy lehetne lezárni, ha a történé­szek 1938-tól kezdve feltárnák a második világháborúval kapcsolatos teljes igazságot. erőltetett jogi érvelésnek tekintem - jelentette ki Raffay Ernő. • Cz. M. A technika életet menthet Új ügyeleti és irányítási rendszer a nyergesi tűzoltóságon A Nyergesi tűzoltóság 2003-ban pályázta meg a Belügyminisztérium riasztást vezérlő ügyeleti rendszer­ről szóló felhívását, amit 2004-ben meg is nyert, többek között a Ko­máromi Tűzoltósággal együtt. A több mint tízmilliós beruházásba 20%-os önrészt fektetett bele az önkormányzat és a tűzoltóság. Hornyai Béla ,a Nyergesújfalui Hi­vatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoka szerint a Nyergesi Tűzol- tóság jelenleg a legmodernebbek közé tartozik. Az új riasztási és irányítási rendszer a parancsnokság „agya”, itt működik a telefonszolgálat, ahol a civil hívásokat fogadják, közvetlen URH rá­diós kapcsolatot tartanak fenn a megye többi tűzoltóságával és a megyei ka­tasztrófavédelmi igazgatósággal. Az új hírközpont több részből tevődik össze: telefonközpontból, az URH rádiós részből, a tűzjelző rendszerből, számí­tógépes riasztási rendszerből és egy kü­lön számítógépes információs rend­szerből, ami az állomány munkájában nyújt segítséget. A telefonközpontba fúrnak be a segélykérő hívások a 105-ös telefonszámot hívva vonalas telefonról összesen 11 településről. Más a helyzet a mobiltelefonos segélykéréseknél, mert ilyen esetekben a megyei kataszt­rófavédelemhez futnak be a hívások, és onnan történik a riasztás. A számítógép irányította új tűzjelző rendszer a kiemelten tűzveszélyes in­tézményekkel, vállalatokkal van össze­köttetésben és a tűzjelzés közvetlen úton jut el a parancsnokságra. A szá­mítógépes riasztási rendszer hang és fényjelzéssel figyelmezteti a szolgálat­ban levő lánglovagokat a bevetésre. A rendszer továbbá a szolgálatszervezést és a nyilvántartást is elvégzi. • Gurzó Norbert LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián A kisajátításról A minap elfogadott szlovákiai kisajátítási törvény értelmében július 1-től egyszerűbben és gyorsabban, tulajdonképpen piaci áron ki lehet sajátítani a telkeiket. Ha akarja azt a tulajdonos, ha nem, legalábbis, ha az egyáltalán nem a köz által meghatározott közcél ezt kívánja. Mert ugye a közcélok többségének velejárója, hogy csak a mesében fordul elő, hogy azzal a köz valamennyi tagja egyetért. Például a veteményeséhez ragaszkodó Marika néni meglehetősen nehezen fogja megérteni, hogy a paprikapalánták he­lyére a kertvégében utat, ipari parkot építenek. Mert biztos jó - valakinek - a kertvégében épülő nagyvállalat, de mivel nagy valószínűséggel Marika néni se részvényese, se vásárlója, se igazgatója, sőt, még takarítónője sem lesz a maga hetven évével a cégnek, így némi joggal ragaszkodik a huszonegynéhány tő palántájához. Ügy vélem Marika néninek, aki évek óta kijár kapirgálni a kiskertbe, valamivel több jogalapja van a földecskéjé- hez, mint akár az államnak, akár a már említett, minden esetben nevesítetlen és arctalan (esetenként arcátlan) köznek, vagy pláne a zsíros bukszájú vállalatigazgatónak. Namármost ennek a köznek alkotmányosan választott képviselői egy tollvonással megváltoztatták a hivatalos, érvény­ben lévő erkölcsi normákat, és ezzel együtt vélhetően sok Marika néni jö­vőjét is. A döntés értelmében tehát gyorsabban, de főleg bármikor kihúz­hatják a virágcserépnyi földet alóluk, ha tetszik, ha nem. Csekély vigasz­nak tűnik, hogy ez esetben a piaci árnak megfelelő összeget fizetnek a tu­lajdonosnak. Már csak azért is, mert tapasztalataim szerint az ilyen esetek­ben felkínált piaci ár mutat némi eltérést a valós áraktól. Sokszor nem is kicsit. Persze, honnan tudnám én, föld- és ezáltal vesztenivaló nélküli, de azért az egy kicsit gyanús, hogy az ilyen vitatott esetekben mindig az ál­lam bácsinak van igaza. Úgyhogy kedves rossz helyen földtulajdonosok, érdemes felkészülni, hogy reggel kopogtatnak az ajtón egy maroknyi ap­róval fontos emberek, délután pedig az alapkövet teszi le a korábbi kerti pottyantós mellett valamely öltönyös jóarcú ember a tévéből és a parla­mentből. Mint ahogyan azon se lepődjünk meg, hogy az almafa és a szőlő mögé bújva, a krumplibokor alatt és a kalászok között sárga műszerekkel felszerelt földmérők somfordáinak ártatlan kifejezéssel arcukon. . Kiemelt műemlék nem kerülhet magánkézbe A kormány nem változtatott, csak felmelegítette a Fidesz javaslatát Folytatás az 1. oldalról A társadalmi nyomás hatására el­álltak ettől a szándékuktól, hiszen a most beterjesztett törvényjavaslat­ban a lista érintetlen maradt - mondta Halász János, így nem te­szik eladhatóvá a Császár fürdőt és a Festetics palotát sem. A módosítás e miatt úgymond kis jelentőségű a 2001-es törvény változathoz képest, így a változásokkal egyet ért a jelen­legi ellenzék is. Halász János ugyan­akkor kritikát is megfogalmazott a jelenlegi kormánnyal szemben, hi­szen a kormány az örökségvédelem tiszteletét és becsületét nem állítja vissza. Emlékeztetett, hogy elsősor­ban költségvetési szempontból té­pázzák a területet, hiszen a nemzeti örökség programot kétmilliárd fo­rinttal adta át 2002-ben a polgári kormány, mára viszont már csak 150 millió jut a műemlékek védelmére, hasznosítására. A mostani módosí­tás lényege, hogy jogtechnikai válto­zásokat hajt végre, azonban a költ­ségvetés területén nem várható a helyzet javulása. Több problémára világított rá a módosítással kapcsolatban Tétényi Éva, Esztergom város örökségvédel­mi tanácsadója. Az egyik fő problé­ma, amelyet nem old meg a tör­vénymódosítás, hogy a hatósági ügyekben a fellebbezést az engedé­lyező hivatal elnöke bírálja el. Tehát a másodfokú döntést is az első fokon eljáró hatóság hozza meg. Ezen kí­vül az ügyintézési határidő sem rö­vidül, így az átlagos építési engedé­lyi eljárás ideje hatvan nap, míg a műemlékek esetében kilencven nap marad. Új fogalomként bevezeti a törvénymódosítás az „előzetes nyi­latkozatot”, amelyben az építtető előre tájékozódhat az illetékes hiva­talnál, hogy mire számíthat, ha vala­milyen felújítást, építést szeretne el­kezdeni. De azt nem szabályozza a törvény, hogy ez mire kötelezi a ha­tóságot, valamint erre is hatvan na­pot kell várni. Bevezeti továbbá az örökségvédelmi bírság fogalmát, ami az építési hatósági bírságon felül szabható ki. Azt viszont nem említi a törvény, hogy megilleti-e valamilyen adókedvezmény, vagy más támogatás azt a személyt, aki műemlék-helyreállítást végez. Műemléki ingatlan esetében faki­vágási engedélyt is kell a műemléki hivataltól kérni, ám közterületen fa­kivágási engedélyt az illetékes tele­pülés jegyzője adhat. A tervezet nem tisztázza az engedélykiadások rangsorát, vagy hogy mind a kettőt meg kell-e szerezni. A reklámtáblák kihelyezésénél is hasonlóan visszás helyzetet teremthet a törvény, hi­szen azt mondja, hogy a nem enge­délyköteles reklámokra is engedélyt kell kérni a hivataltól. Ezzel párhu­zamosan a helyi építési szabályzat is kötelezővé teheti az engedélyezést kiemelt városképi védelem alatt álló területeken. A törvény itt sem álla­pít meg rangsort az engedélyt kiadó hivatalok között. Az alkotók egyik célja az volt, hogy erősítsék az örökségvédelmet, és azonnal le tudjanak állítani bizonyos építkezéseket, melyek az építési en­gedélytől eltérően épülnek, vagy az emlék megsemmisülését okoznák. Tétényi Éva arra is felhívta a figyel­met, hogy elvben deklarálják a világ- örökségi területek fogalmát, de arról nem rendelkeznek, hogy az állam milyen felelősséget és garanciákat vállal az adott területekért, és a keze­lésért felelős szervezetek létrehozását miként támogatja. Ez Esztergom esetében is fontos, hiszen a város szintén pályázik a világörökség cím­re, de a törvény alapján nem lehet tudni, hogy ez milyen kormányzati támogatással járhat majd. Az állami tulajdonban lévő ingatla­nokat nem érinti a változás, így az esztergomi királyi várat sem. Eszter­gomnak szinte egész belső területe műemléki jelentőségű terület, tehát fokozott szakhatósági felügyelet alatt marad. így érvényes rá a műemléki hatósági ügyintézés menete, az örök­ségvédelmi bírság bevezetése. Ez utóbbi persze pozitív lehet, hiszen en­nek hatására talán jobban betartják a magántulajdonosok a vonatkozó elő­írásokat. A reklámtáblák kihelyezésé­nek elbírálása is kérdéses, hiszen a vá­rosban érvényben van egy helyi ren­delet, ami engedélyhez köti ezek kihe­lyezését. Tétényi Éva szerint mindaz, ami eddig problémát jelentett a mű­emlékek építési engedélyezési eljárá­sában, az továbbra is megmaradt. • Gál Kata Megfékeznék a kínai textilexportot A magyar textilipart egyelőre nem veszélyezteti a megszűnés tsz Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió is újabb intézkedé­seket tervez, előbbi már be is veze­tett mennyiségi korlátozást a kínai „textildömping" megfékezése érde­kében. Kína 2002 januárjától csat­lakozott a WTO-hoz, azaz a világke­reskedelmi szervezethez. Eddig kvótákkal szabályozták a beáramló kínai textilipari cikkek mennyiségét, ám hivatalosan idén januártól Kína is teljes jogú tagja a világkereske­delmi szervezetnek (WTO), így ez a kvótakorlátozás megszűnt. Az euró­pai textilipar képtelen versenyre kelni a jóval olcsóbb termékekkel, ezért az unió a tagállamok egysé­ges fellépésével tárgyalásokat kez­deményezett Kínával. Kína a nemzetközi nyomás hatásá­ra ugyan hozott egy intézkedést, mi­szerint júniustól csaknem négyszere­sére emelkedik a textiltermékekre vo­natkozó kiviteli vám, ám ez egyálta­lán nem biztos, hogy bármilyen ha­tással lesz az európai piac állapotára. Az unió a WTO egy bizonyos „védzáradékát” léptetné érvénybe a közeljövőben, amely nem járna köz­vetlen korlátozással, csak a növeke­dést fékezné meg azzal, hogy azt évi 7,5 százalék fölé nem engedné - tájé­koztatott Máté Csabáné, a Magyar Könnyűipari Szövetség főtitkára. Ki­fejtette azt is, hogy az európai piac semmiképp nem lett volna képes kel­lően felkészülni a kvóta eltörlésére, mégsem indokolt a magyar textilipar teljes „leírása”, bár az utóbbi években mintegy 11 ezer munkahely szűnt meg a könnyűipar területén. „Nem kell, és nem lehet temetni a magyar textilipart, mert legtöbbször az szű­nik meg, amiről mindenki lemond” - hangsúlyozta a főtitkár. Az ágazatnak jelentős átszerveződéssel ugyan, de van még esélye a fellendülésre, azzal együtt, hogy a meggyorsított eljárás­nak köszönhetően akár már két hét múlva életbe léphet az Európai Bi­zottság döntése a korlátozásról. A Gazdaságkutató Rt. szakértője sze­rint túlzás kínai „dömpingről” be­szélni, Kína egyszerűen él exportle­hetőségeivel, bár kétségtelenül nehéz helyzetbe hozza ezzel az amerikai és európai piacokat, szigorú intézkedé­sek bevezetésére pedig nincs joga egyik rivális piacnak sem - mondta Losoncz Miklós. Leegyszerűsítve te­kinthetjük úgy a textilügyet, amely szintén a kínai gazdaság fékezhetet- len dinamizmusát és Európa gyenge gazdasági érvényesülését jelzi. Az el­lentmondás viszont valahol ott talál­ható a rivalizálásban, hogy a dolgok lényegét tekintve a két fél erősen függ egymástól, nem hozhatnak túl ke­mény piacvédő intézkedéseket. A ter­vezett korlátozás egyébként nem a teljes kínai árukészletet érinti, csak kilenc kategóriában lesz érvényes - hívta fel a figyelmet Máté Csabáné. E kategóriák többek közt a pólók, nad­rágok, pulóverek, lenfonal és lenvá­szon termékeket fedik. A Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium szóvivője szerint Magyar- ország teljes mértékben támogatja az unió tervezett lépéseit. „Legsürgő­sebben a pólók és lenszövet termékek ügyében szeretnénk megállapodni Kínával abban, hogy ezek exportját az ország önkéntesen korlátozza, en­nek eredménytelensége esetén kerül­het csupán sor a tagállamok együttes korlátozási intézkedéseire” - nyilat­kozta az üggyel kapcsolatban Tóth Judit, a szaktárca szóvivője. • Szabó Hainal

Next

/
Thumbnails
Contents