Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-05-26 / 102. szám
LSTER-GRANUM EURORÉGIÓ www.istergranum.hu 2005. MÁJUS 26., csütörtök FÜLÖP, EVELIN Néri Szt. Fülöp napja III. évfolyam, 102. szám-------------------------------------------------Jól szerepeltek a felvidékiek Sikeresek voltak a felvidéki diákok a hét végi, formabontó történelmi , vetélkedőn Esztergomban .................................... ...............................3. OLDAL Na pi hírújság a régió életéről ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk Kínai textilstop Az uniós országok együttesen lépnének fel a kínai textilexport ellen, a magyar textilipar bízik a fellendülésben ...................................................................4. OLDAL Sz egeden a kajakosok Június első hétvégéjén rendezik meg Szegeden az Astra Zeneca I. Felnőtt és Ifjúsági Válogató versenyt ...................................................................7. OLDAL Kö zérdekből júliustól bármikor elvehetik a földet Szlovákiában lyamatát bírósági eljárásokkal ne le- júliusától a közérdekű kisajátításokról hessen ellehetetleníteni. A kedden el- a kerületi építési hivatalok döntenek, fogadott jogszabály értelmében 2005 (folytatás az 5. oldalon) Szabadrablás vár a szlovák erdőkre A környezetvédők szerint gazdasági érdekek motiválták a törvényhozókat SZLOVÁKIA Július elsején lép hatályba a Gyurovszky László építésügyi miniszter által kidolgozott építési törvény módosított változata, amelyet a parlament kedden sürgősségi eljárással tárgyalt. A módosítás jelentősen meggyorsíthatja a régióban tervezett beruházások engedélyezését, így az ebedi és a párkányi ipari park létrehozását is. Sokan úgy vélik, hogy azért választották a gyorsított eljárást, mert a Zsolnán épülő KIA/Hyundai autógyár körül felmerülő problémák veszélyeztették a beruházás kivitelezését. Az építésügyi tárca vezetője a fel- tételezést cáfolta, szerinte elsősorban azért volt szükség a törvény módosítására, hogy a jövőben a kisajátítás foSZLOVÁKIA A szlovák parlament jóváhagyta az erdőkre vonatkozó új törvényt, ami alapján a jövőben tilos lesz a magántulajdonban lévő területekre való belépés. A környezetvédők azért emelték fel szavukat, mert szerintük a törvény gazdasági érdekeket tart szem előtt. A napokban a szlovák parlament jóváhagyta az erdőkre vonatkozó új jogMAGYARORSZÁG A termőföld-tulajdonosok egyelőre kivárnak, bíznak az árak emelkedésében, így a földek adás-vétele jelenleg stagnál. A gyengébb adottságú földek esetében túlkínálat alakult ki, és már a bérbeadásra sincs elég kereslet. Kovács István, a Komárom-Eszter- gom Megyei Földhivatal megbízott vezetője kérdésünkre elmondta, hogy szabályt, amely ez év júliusától helyettesíti az 1977-ben elfogadott erdőgazdálkodásra vonatkozó törvényt. Az új rendelettel a környezetvédők azért nem értenek egyet, mert szerintük ez kedvezőtlenül befolyásolná a védett erdőterületeket. A Greenpeace sajtószóvivője, Juraj Riezmann lapunknak elmondta, hogy a többi környezetvédelmi szervezettel közösen léptek fel. Szerintük a jelenlegi törvény lehetővé teszi a korlátlan mennyiségű fakitermelést, veszélyeztetve ezzel a védett területeket. folytatás az 5. oldalon) a megye földjeire is érvényes az országos helyzet. Nem igen változnak a földárak, inkább a bérbeadás jellemző. A kárpótlást követően nagy földterületeket bérelnek a volt téeszek jogutódai, illetve a mezőgazdasági vállalkozók, a kilencvenes évek közepe óta azonban stagnál a piac. Jelenleg rendkívül alacsonyak a termőföldárak, így a tulajdonosok várnak, hátha a városok, autópályák, ipari területek terjeszkedésével, vagy belterületbe vonásával emelkedik a földek ára. folytatás az 5. oldalon) Bővítik az ekhóra jogosultak körét MAGYARORSZÁG Kibővítenék az eredetileg csak egy viszonylag szűk réteg számára tervezett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho). Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás részleteinek kidolgozása még folyamatban van, de a kiszivárgott hírek szerint több helyen is módosítják a tervezetet. A legfontosabb változás, hogy a korábban ismertetett szakmák mellett további foglalkoztatási ágakban dolgozókra is kiterjesztenék az új rendszert - nyilatkozta a gazdasági napilapnak a Pénzügyminisztérium illetékese. További változás lenne, hogy a korábban kiszivárgott 90 ezer forintos plafon helyett a maximális összeg a minimálbér duplája, vagy akár a háromszorosa is lehet. Amennyiben a munkaadó ennél az összegnél magasabb bért ad, akkor az e fölötti részre teljes adó- és járulékfizetési kötelezettség vonatkozik. Az elsősorban a színlelt szerződések rendezésére hivatott rendszert a különleges jogállású munkaviszonyban dolgozók vehetik igénybe, és jövedelmük után 35 százalékos átalányközterhet kell majd fizetniük. A kormány ígérete szerint az ekho pontos részleteit legkésőbb június 30-ig elkészítik. • BUKOVICS Egyelőre keveset ér a magyar föld A tulajdonosok a termőföldárak emelkedésére és a külföldiekre várnak Magyarországi vezeklést sürgetnek A kitelepített magyarokat ért kárért Budapestet terheli a felelősség? SZLOVÁKIA Tovább gyűrűzik a nemzetközi politikai közéletben a prágai Benes- szobor felállítása nyomán egy hete fellángolt vita. A Komensky Egyetem jogtörténeti tanszékének vezetője, Jozef Béna a békeszerződésre hivatkozva például kijelentette: a szlovákiai magyarokat az anyaországnak kellene kárpótolnia. Raffay Ernő történész szerint ez képtelenség, mert az államhatárokat leszámítva a békeszerződésből ma már semmi nem érvényes. Jozef Béna a baloldali szlovák napilapnak, a Pravdának nyilatkozva azt mondta: az 1947-es békeszerződés és az abban vállalt kötelezettségei alapján Magyarország lenne köteles kárpótolni a Benes-dekrétumok következtében károsult szlovákiai magyarokat, nem pedig a jelenlegi jogutódainak, Szlovákiának és Csehország- nak. A témával kapcsolatosan Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke lapunknak elismerte: Magyarországnak és Szlovákiának egyaránt kötelezettségei vannak a kitelepítettekkel szemben. — A párizsi békeszerződésben Magyarország kötelezettséget vállalt, hogy az ide áttoloncolt benesi üldözötteket kárpótolják. Magyarország valóban köteles lenne a Szlovákiából hozzánk telepített magyarokat kárpótolni - erősítette meg az MVSZ elnöke. - Ezzel kapcsolatban két alkotmánybírósági végzés is érvényben van, mégpedig a 37/1996-os és a 45/2003-as. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Magyarország halmozott alkotmányos mulasztást követett el. folytatás a 4. oldalon) Kiemelt műemlék nem kerülhet magánkézbe Nem orvosolja teljes körűen a meglévő problémákat a parlament által kedden tárgyalt kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása, inkább további kérdéses helyzetek kialakulására kínál lehetőséget. Számos módosítás Esztergomot is érintheti. Jó hír viszont az, hogy nem változik a kizárólagos állami tulajdonban maradó műemlékek listája. Az országgyűlés kedden tárgyalta a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását. Halász János, a parlament kulturális és sajtó- bizottságának alelnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy az erről szóló alaptörvényt 2001-ben fogadta el az Országgyűlés. Ennek koncepcióját az akkori ellenzék, a mai kormánypárt támadta. A fideszes politikus szerint mára belátták, hogy jó törvényről van szó, hiszen a most tárgyalt előterjesztésben csak néhány kis jelentőségű változást tartanak szükségesnek. így a nemzeti emlékhelyek fogalmának, valamint a világörökség kategóriájának a törvényben való megjelenítését. A kormány korábbi szándéka az volt, hogy a kizárólagos állami tulajdonban lévő ingatlanok körülbelül háromszázas listájáról legalább ötve- net eladhatóvá kívánt tenni. folytatás a 4. oldalon) Ha most előfizet a Híd lapra, garantált ajándékot kap: Ha most félévre előfizeti a Hídlapot, mi 6400 Ft-ért egyéves előfizetést adunk. Ezenkívül az első 500 megrendelő szendvicssütőt vagy CD-s rádiómagnót választhat, garantált ajándékként. Megrendelőszelvény a 8. oldalon.
