Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-05-21 / 99. szám
4 HÍDLAP • 2005. május 21., szombat RÉGIÓ www.istergranum.hu Benes céljait állami rangra emelték Folytatás az 1. oldalról Inkább a dekrétumai érdekelnek, amelyek következtében Csehországban a németek százai haltak meg a halálmenetekben. A dekrétumok érintették a szlovákiai magyarokat is, akiknek a hozzátartozói még ma is élnek. Ahogy a szlovák parlament a zsidók és németek esetében ezt megtette, úgy a magyarok esetében is le kellene zárni az ügyet, legalább erkölcsileg. És ezt a magyar parlamenttel együttműködve kellene megtennie. A kormányfő azon kijelentését, amely szerint a magyaroknak lelkiis- meretvizsgálatot kellene tartania, végképp nem kívánom kommentálni. A cseh parlamenttől ugyanis én ebben a kérdésben semmit nem várok - jelentette ki Bugár Béla (MKP), a szlovák parlament alelnöke. Raffay Ernő történész szerint végképp nem lehet a két személyt egy napon említeni.- Horthy Miklósnak a magyar kormány nem állított szobrot. Kenderesen, az egykori Horthy-kúrián van egy mellszobor, amit még a katonái állítottak Horthynak. A kettőt nem lehet összehasonlítani, mert a prágai Benes-szobor állami pénzen készült, és az avatáson jelen volt a teljes cseh diplomácia. Ez azt jelenti, hogy a cseh kormány felvállalja Benes tevékenységét. A két személy jellembeli különbségeket is mutat, hiszen Benes az 1930-as évek végén elmenekült Csehországból, majd amikor hazatért, a második világháború után a dekrétumokkal a kollektív bűnösség elvét vezette be. Ez erkölcsi és politikai szempontból is példátlan és teljesen elfogadhatatlan. Ezzel szemben Horthy a civil lakossággal szemben semmi rosszat nem tett. Ráadásul épp Horthy volt az, aki leállította a zsidók deportálását. A lelkiismeretvizsgálatról csak annyit, hogy inkább a cseheknek kellene elgondolkodni arról, hogy ők hogy verték szét 1918-ban a Magyar Királyságot, amihez az égvilágon semmi közük nem volt - mondta lapunknak Raffay Ernő. Érdekes módon a szlovákok is ragaszkodnak a Benes-dekrétumokhoz, annak ellenére, hogy az egykori államfő nem ismerte el a szlovák nemzetet. Raffay rámutatott: Benes egyik kötetében nyíltan tagadja a szlovák nemzet létezését, azt írja ugyanis, hogy a szlovák csak egy törzse a .cseh nemzetnek.- Hiába ígérték meg a csehek 1918- ban a pitsburghi egyezmény értelmében a szlovákoknak az autonómiát, ezt nem kapták meg. Ezért akartak Meciar idejében Csehországtól különválni - jelentette ki a történész, aki szerint a Benes-dekrétumok kérdését nemzetközi síkra kellene terelnie a magyar kormánynak. • Czigler Mónika LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián A jómodorról Azt hiszem nem meglepetés, ha rögtön az elején summázásul kijelentjük, hogy a klasszikus értelemben vett jómodor manapság már legalább olyan távoli, mint azok a bizonyos boldog békeidők. Persze azok az idők sem voltak feltétlenül békések és a kor embere valószínűleg a „boldog” jelzőt is megkérdőjelezte volna, és ezek fényében bizony az akkori jómodor sem biztos, hogy megállja a helyét. Érdemesebb talán úgy fogalmazni: tisztelet, tisztelettudás. Különböző értékek, emberek, kor, hivatás és egy seregnyi egyéb, mára értékét vesztett dolog iránt. Ezek együttes és kölcsönös tiszteletben tartása eredményezett egy bizonyos klasszikus értelemben vett jómodort, amely, ugye mára teljesen átértékelődött. Ma már nem feltétlenül jó modorú a magas társadalmi pozíciót betöltő hivatalnok, a nép választotta politikus és pláne nem az a hirtelen meggazdagodott bróker papa és kiváltképpen kisfia, hasonlóan az egyre elvadultabb korosztály társaihoz. Nagyot fordult a világ, ma már nem az számít meglepetésnek, amikor egy fiatal suhanc nem adja át a helyét a buszon a járókerettel érkező nyugdíjasnak, hanem az, ha ezt megteszi. Itt tenném hozzá, korábban az is elképzelhetetlen volt, hogy egy tisztességben megőszült ember nap mint nap tántorogva szálljon fel a buszra, úgy, hogy még az esetleg átadott ülőhely sem jelent garanciát arra, hogy nem bukik orra. Persze ennél kevésbé sarkalatos fordulatok is tudatosítják bennünk a mo- dortalanságot, a kisboltban és a bevásárló központban, a postán, a munkahelyen, a hivatalban, a bankban és az utcán egyaránt. Tolakodás, lökdösődés, káromkodás - különösen meglepő, amikor a jól öltözött huszonéves pénztáros „hölgy” ereszt vaskos káromkodást a hiper-szupermarket pénztáránál a kelleténél lassabban „zacskózó” hetvenes nyugdíjas után. Aki csöndben pirulva pakol, és talán nem is várja, hogy a jelenet tucatnyi szemtanúja közül bárki is rendreutasítsa a magából kikelt pénztáros-szőkeséget. Még mielőtt ítélkeznénk: azután ugyanaz a piruló nyugdíjas hazamegy, és másnap reggel az utcára nyitott harmadik emeleti ablakból reggel hat órakor kiabálja le az alant várakozó barátnőknek az őt ért méltatlan esetet, miközben iskolás kisgyerekek és fáradt szomszédok riadnak fel álmukból a hajnali traccspartira. A sort folytathatnám, de úgy vélem, ennyi bőven elég egy szuszra a mai jómodorról. Egy kicsit talán sok is. Végre megkötik a bankok kezét Sokan jogellenesen lettek hitelképtelenek? Folytatás az 1. oldalról Kérdéses és bizonytalan mindmáig az, pontosan honnan számítva lép érvénybe az öt évig érvényes általános letiltás, melynek következtében még a legegyszerűbb fogyasztási hitelt sem veheti fel a delikvens. A most készülő törvényjavaslat ezt is tisztázná, illetve konkrét eljárási jogcímet kapnának az ilyen jellegű perek. A Magyar Bankszövetség is dolgozik a beadványon, egyeztetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, valamint a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületével. A bankszövetség közgazdásza, Földi Tamás szerint a probléma lényege az eddig beszabályozatlan jogorvoslati menet. Az adós eddig is megkérdőjelezhette a nyilvántartás szabályosságát, ám nemsokára ehhez egy speciális bírósági eljárás keretében lesz módja, „hiteladatpert” indítani. Ezentúl ugyanis a banknak is indoklást kellene adnia, milyen alapon utasítja el a hitelkérelmet, illetve jogosan tartja-e a rendszer tiltólistán az ügyfelet. A közgazdász megerősítette, hogy valóban vitatható volt annak kiderítése, mikortól számolták a listán tartózkodás öt évének kezdetét, ám az biztos, hogy a listára akkor került fel egy név, amikor együttesen megvalósult a minimálbér nagyságát elérő és három hónapnyi várakozási időt túllépő tartozás. Az új törvény biztosítja majd, hogy az adós neve a kifizetés után mindenképpen lekerül majd a BAR listáról. Tehát jogbiztonságot jelentene az ügyfélnek, valamint differenciáltabbá válna a rendszer, több adatot jelenítene meg - mondta a szakértő, és hozzátette, hogy a BAR hivatalosan nem tiltólista, az intézetek ettől függetlenül nyújthatnak hitelt a kérvényezőnek. A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete elnöke, Polgár Ákos arról számolt be, jelenleg is több száz ügyfelük van, akik részben a BAR listán való szereplésük jogtalansága miatt fordultak a szervezethez és kiemelte, hogy a legnagyobb hiányosság az, hogy egyáltalán nem értesítik az adósokat a felkerülésről és annak hátrányairól. Érdekes viszont, hogy az ügyfélnek 3500 forintot kell fizetnie adott hitelintézetnél, amennyiben szeretné megtudni, szerepel-e a neve a feketelistán. Polgár Ákos is a jogorvoslati lehetőség hiányát hangsúlyozta és elfogadhatatlannak tarja, hogy csak bíróságra fordulhatnak és hosszadalmas perrel érvényesíthetik jogaikat a panaszosok, ugyanis jelenleg nem létezik olyan jogintézmény, mely akár a PSZÁF-on belül működhetne egyfajta „békebíróságként”. Hozzájuk olyanok is fordultak, akiket például névazonosság miatt ért hátrány hitelkérelemkor, vagyis bármilyen apró tévedés, mulasztás érvénybe lépteti a tiltást. Felkerülni tehát nagyon egyszerű a listára, lekerülni róla szinte lehetetlen. Megkérdeztük a kezdeményező Igazságügyi- és a jogalkotó Pénzügyminisztérium illetékesét is, ám ők nem kívántak nyilatkozni arra hivatkozva, hogy a törvényjavaslat kidolgozása még folyamatban van. A Világgazdaság értesülése szerint a törvénymódosító javaslat még az idén a parlament elé kerülhet. • SZABÓ HAJNAL Hamisítvány és fertőzött disznósajt az üzletekben Folytatás az 1. oldalról A szolnoki Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás a bejelentést követően az ÁNTSZ-szel közösen ellenőrizte a Surjánhús Kft. üzemét, és termékeit - tudtuk meg Kriston Károly igazgatóhelyettestől. Az ellenőrzést követően bebizonyosodott, hogy hamisított termékről van szó, mivel a címke teljesen eltért a Surjánhús által kibocsátott címkéktől, és a tételszám sem felelt meg a cég adatainak. Ezt követően a forgalmazó Olcsó Hús Kft. került gyanúba, aki azóta is tagadja, hogy tőle származna a fertőzött disznósajt. Kriston Károly elmondta, hogy ebben az ügyben intézkedési joguk nem terjed tovább, így a termék elkobzásán kívül az intézet mást nem tehet, mivel az élelmiszer-hamisítás már büntetőjogi kategória, így a rendőrség hatóköre. Neubauer Katalin, a CBA Kereskedelmi Kft. vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy a történtek után az Olcsó Hús Kft. által forgalmazott minden termékre azonnali forgalmazási tilalmat rendeltek el. Az ÁNTSZ vizsgálatai nyomán kiderült, hogy a céguiem tudja igazolni az általa forgalmazott termékek eredetét, mivel azok nyomon követése nem biztosított. Neubauer azt is hozzátette, hogy július elsejével hatályba lép a nyomonkövetési rendszer, ami már lehetővé teszi, hogy bármilyen adat ellenőrizhető legyen az állati eredetű készítményekkel kapcsolatban. Jelenleg a szerződések és gyártmánylapok adnak némi segítséget, bár már ezeket sem kötelező vezetni, elég csupán az ÁNTSZ-nél bejelenteni egy új termék forgalomba hozatalát. A fertőzést követően közel harminc kilogramm húst semmisítettek meg, szerencsére újabb megbetegedésekről azóta sem kaptak hírt, de az ÁNTSZ fokozott elővigyázatosságra inti a vásárlókat. • Juhász Regina ■b Cím: 2500 Esztergom, Schweidel J. U. 7. Pf:174 email: stabii@stabilklt.hu telefon: (33) 520-370 fax:: (33) 520-371 STABIL Stabil Építő, Tervező És Kereskedelmi Kft. (igény szerint]
