Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-05-17 / 95. szám

www.istergranum.hu 5 RÉGIÓ 2005. május 17., kedd • HÍDLAP • Magyar erőfölény a hazai műzlipiacon Gabonapehely-fogyasztásbóljók vagyunk Folytatás az 1. oldalon A magyar piacon nagy a verseny, évek óta jelen van a Cerbona Rt., a Nestlé, a Kellog's, a Corny, a Comexi Fortunate és a Vepy Brüggen. Közülük a két legnagyobb a magyar tulajdonú Cerbona és a külföldi Nestlé. A Cerbona piacvezető a műzliszelet és a müzlitermékkategóriákban, és második a reggeli pelyhek kereskedelmében. A snackek területén a Chio-Wolf Kft. ve­zeti a mezőnyt, míg a hagyományos ter­mékek előállításában a kalocsai Kara­mell Snack Kft. jeleskedik. Müzli előál­lításából közel azonos arányban része­sedik a magyar tulajdonú Cerbona Rt. és a Cornexi Rt. Király József, a Cerbona Rt. marketingvezetője nem tart az EU-csatlakozás kereskedelmi kö­vetkezményeitől, bár nem tagadja, ihogy rövidesen megjelennek nálunk az ala­csony árszínvonalú, külföldi élelmisze­rek. Ez a gyártók számára kellemeden tendencia biztosan érinteni fogja a lisz­tes termékek forgalmazását. Halbritter Mátyás, az Édességgyár­tók Szövetségének elnöke szerint sta­bilitása ellenére kiélezett verseny jel­lemzi a magyar piacot, bár Európában a magas rosttartalmú anyagok fogyasz­tásának jóval mélyebbek a hagyomá­nyai. A müzliknek és a celeáriáknak ér­zékelhetően növekszik az aránya a kor­szerű táplálkozásban, bár jellemző, hogy a fogyasztók csak elvétve ismerik név szerint a termékeket. Szerencsére a hazai gyártók mára viszonylag széles áruválasztékkal rendelkeznek. Ennek ellenére várható, hogy a piacunk fel­kelti majd azon európai cégek érdeklő­dését, amelyek még nem próbáltak szerencsét Magyarországon. Valószí­nűnek tűnik, hogy előbb csak feltérké­pezik, megszondázzák a magyar pia­cot, és az eredmények alapján jelennek meg a lényegesen bőségesebb nyugat­európai termékválasztékkal - véli Halbritter Mátyás, megjegyezve: a most megjelenő cégeknek azonban fi­gyelembe kell venniük, hogy hazánk­ban jóval nagyobb a fogyasztók árérzé­kenysége, mint az unió régebbi tagor­szágaiban. Ez pedig a magyar vállala­tok megszerzett piaci pozícióit erősít­heti, hiszen a külföldi termékek nem biztos, hogy képesek lesznek felvenni a versenyt a magyar termékekkel a sajá­tos gazdasági környezetben. Kedvező a gyártók szempontjából, hogy Magyarországon egyre inkább terjedőben vannak az egészséges táp­lálkozási szokások, s újabban a tejter­mékek mellett az édesipari termékek­ben is megjelentek a magas rosttartal­mú anyagok. Ennek köszönhetően nö­vekvő és stabil fogyasztóközönség ala­kul ki - erősíti meg Kiss Zoltán, a müzli és celeária-pelyhek előállításá­ban jeleskedő Cornexi Rt. kereskedel­mi igazgatója. Mint mondja, nem ta­gadható az sem, hogy immár jelen van az igazi külföldi konkurencia is Ma­gyarországon. Szerencsére az eddig forgalomba hozott termékeik nem tük­röznek különösebben magas minősé­get - véli. A kereskedelmi vezető szava­iból kitűnik, hogy egyáltalán nem tar­tanak újabb, a piacot alapjaiban átren­dező, tőkeerős multinacionális vállala­tok megjelenésétől. Azért sem jelente­nek veszélyt az újkeletű konkurensek, mert megvan az esélye annak, hogy va­lamiféle együttműködésre törekszenek a piac régi szereplőivel: már meg is tör­tént az első komolyabb kapcsolatfelvé­tel a magyar és külföldi gyártók között. A Kiss Zoltán által elmondottak megerősítik azokat a szakértői vélemé­nyeket, amelyek szerint a magyar cereália-piac fejlett és fejlődőképes, fő­leg a szeletes áruk terén tapasztalható keresletnövekedés. Igaz, az utóbbi években a piac kissé telítődött - mutat rá a nem mindenben pozitív tendenci­ákra Kanyó Gyuláné, az Édesipari Szövetség ügyvezető titkára ezért a korábbi 14-15 százalékos növekedési ráta tavaly közel a felére csökkent. Ugyanakkor mára kialakult egy szinte állandónak tekinthető fogyasztói ré­teg, amelynek tagjai rendszeres fo­gyasztói a gabonatermékeknek. A gye­rekek és fiatalok körében a műzlisze- letek a keresettebbek a magas tápér­tékük és sok rosttartalmuk miatt. A magyar édesipari piac egyébként nagyjából 150 ezer tonnás, és nagy elő­nye, hogy a fogyasztás szerkezete min­denben európai. A fajlagos csokolá­défogyasztás az utóbbi öt évben érzé­kelhetően nő hazánkban, újabban pe­dig egyre többen térnek át a hagyomá­nyos édességek fogyasztásáról az olyan „egészséges nassolásra”, ami nem okoz számukra lelkiismeretfurdalást. • munkatársunktól Munkanélküliek a vasutak tisztaságáért Egyelőre csak a Balaton-partot tisztogatják a közhasznú munkások Mándoki Zoltán, a MÁV Rt. vezérigazgatója és Csizmár Gábor foglal­koztatási és munkaügyi miniszter szerdán együttműködési megállapo­dást írt alá, amely szerint a MÁV Rt. és a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium a Balatont körülölelő vasútvonalak megtisztítására közmun­kaprogramot indít el. A projektet kísérleti jelleggel indít­ják, amely a vasúti pálya környezet- védelmi karbantartását célozza, tar­tós munkanélküliek alkalmazásával. A programhoz a Területfejlesztési Minisztérium és a Parlagfű Bizottság is csatlakozott. A Balaton környéki vasútvonalak rendbetételének végre­hajtása a MÁV Rt. szerint mintegy 400 millió forintba kerül. A megálla­podás alapján a költségek 50 százalé­kát a MÁV Rt. biztosítja. A program finanszírozásához a Közmunkata­nács, a Foglalkoztatási Alap, a Kör­nyezetvédelmi Alap és egyéb térség- fejlesztési források is hozzájárulnak. A most elinduló program összesen 39 Balaton-parti települést és 232 kilo­méternyi partszakaszt érint, ezzel le­hetőséget teremtenek a tartós mun­> o =J 00 Ö I- O o KJ •< K 'r— M 'S) 3 • kanélküliek foglalkoztatására. A program keretén belül a jövőre vonat­kozóan, mintegy 8-10 ezer munka­hely teremtésére nyílhat lehetőség. Viszont egyelőre csak a Balaton tér­ségére, a tó környéki vasútvonalakra terjed ki, de ha a program sikeres lesz, akkor az ország több pontján is folytatódhat. A program célja a vas­úti átjárók, illetve töltések környéké­nek megtisztítása, ami egyúttal a köz­lekedés biztonságát is eredményezi. A pontos munkakezdésre vonatkozó kérdésre a MÁV Rt. Kommunikációs Igazgatósága azt a választ adta, hogy először pályázatot ír ki a Foglalkozta­tási és Munkaügyi Minisztérium, amelynek elbírálása után kerül sor a munkálatok elkezdésére. • Gurzó Norbert Szoborgondok a Felvidéken Komáromi szobrával törvényt sértett a Matica Slovenská Folytatás az 1. oldalról Ezért még mindig nem tudtuk rendezni az ügyet - tájékoztatta la- ! púnkat Bolyó Róbert, az építkezési hivatal osztályvezetője. Egyes politikusok viszont tiltako­zásukat fejezték ki büntetés kiszabá­sával kapcsolatban. A Matica Slovenská politikai ügyet próbál kre­álni a dologból, ám a város polgár- mestere, Bastmák Tibor szerint is törvénysértésről van szó. A szlovák nemzetieknél nem ritka eset, hogy újra és újra előveszik a „ma­gyar kártyát”. Ez várható a közeljövő­ben is, hiszen május 29-én Búcson avatják fel Esterházy János szobrát. Ez azért is figyelemre méltó kezdemé­nyezés, mert a grófot Szlovákiában még mindig nem rehabilitálták.- Várható, hogy egyes politikusok vagy pártok nemtetszésüket fogják ki­nyilvánítani a szoboravatással kapcso­latban, de mint ahogy Komárom ön- kormányzatának döntésébe, úgy a köz­ségünk önkormányzatának döntésébe sem avatkozhat be a politika. Ennek el­lenére felkészültünk a vitára. Ez a szo­boravatás akár előfutára is lehet annak, hogy a kassai kormányprogramot és a szlovákiai magyarság helyzetét helyre tegyük Szlovákiában - jelentette ki Szigeti János, Búcs polgármestere. A szobor elkészítésének költségei­nek fedezésére a község gyűjtést szer­vez. A felajánlásokat a Szlovák Taka­rékpénztár (Slovenská Sporitelna) számlaszámára (021 07 33 202-0900) várja a Bulcsú Polgári Társulás. • Cz. M. Kikerülheteden az elkerülő út A tervek már készen vannak, a kivitelezésre még várni kell Folytatás az 1. oldalon A község fejlesztési terveibe az út megépítése még 1991-ben került be. Akkor 240 millió koronára saccolták a mintegy 2,5 kilométer hosszú út megépítésének költségeit. Az út a község egy részét megkerülné, a vasúti sínek felett pedig egy híd te­relné el a központ felől a forgalmat. Köbölkút polgármestere, Mihálik Gábor lapunknak elmondta: a vas­úti sínek fölé építendő felüljáró megépítését tartalmazzák a tervek.- A vasúttársaság ugyanis azt kö­veteli, hogy a Budapest és Pozsony vonalon minden községben a vasúti átjárót felüljáróra alakítsák át. így ezt a mi községünkben is meg kell építeni. A kerülőút megépülésének tö^b oka van. Az egyik az, hogy a falu központjából elterelje az egyre nagyobb teherforgalmat. A másik, hogy az út mentén szeretnénk léte­síteni egy ipari parkot, ami szerves részét képezné az útnak. Az elkerü­lő út megépülése a régió többi tele­pülésének is fontos lenne, hiszen a kamionok a községeken keresztül közlekednek, és ez azért nem jó, mert nagymértékben rongálják a községi utakat. A lakosaink is pa­naszkodnak, hogy a lakóházaikat is tönkre teszik a nagy teherszállító kamionok - tájékoztatta lapunkat Köbölkút polgármestere. Nyitra megye elkezdte a tervek kidolgozását, a tervezési irodának június 15-ei határidőre kell befejez­nie a projektet. Ez után ki kell még kérni az építkezési engedélyt. A ter­vek szerint 2008-ban kezdődhet meg az elkerülő út építése - tudtuk meg Gabriela Gieciovától, a regio­nális közútkezelő vállalat megyei dolgozójától. • Cziger Mónika Mennyire elégedett az idei Pünkösdi Vásárral? Sághy Barna (orvostanhallgató) Minden évben kiláto­gatok a vásárra, és ed­dig mindig megtalál­tam azt, amire szüksé­gem volt. Idén is tet­szett minden, édes­anyámnak tudtam venni olyan ajándékot, aminek biz­tosan fog örülni. Talán egyetlen dolgon lehetne változtatni, ez pe­dig a helyszín. Jobb lenne a Pla­tánsor vagy a Széchenyi tér. Lerner Vilmos (kulcsmásoló) Örülök, hogy vannak ilyen hagyományos rendezvények, a mun­kaszüneti napokon jó kikapcsolódást jelente­nek. Nem is maga a vá­sárlás érdekelte a csalá­dot, sokkal inkább a forgatag, a mű­sorok. Mi nagyon szeretjük a nép­táncot és a népzenét, ezért majdnem minden előadást megnéztünk. Horváth Katalin (nyugdíjas) Hosszú évek ót^i járok a Pünkösdi Vásárba. Inkább csak körülnézni szoktam, nagyon vásá­rolgatni nem. Nagyon hiányolom, hogy nem találni igazán igényes, hagyományos kézműves terméke­ket. Értékes iparművészeti, képző- művészeti, népi alkotásokból sokkal többet is „elbírna” a rendezvény. Madarász Norbert (tanuló) Ritkán járok ilyen ese­ményekre, mert ne­kem nincs annyi pén­zem, mint amennyi ezekhez kell. Nagyon drága holmikat hoz­nak a kereskedők. Per­sze vannak apróságok is, de azok inkább lányoknak valók, ékszerek, ruhák, cipők. Tetszik, hogy min­den évben nagyobb a vásár, de a jelenleginél több zenés-táncos programra lenne szükség. Meghiúsult rablás Párkány. Múlt héten a párkányi vasúti aluljáróban egy 39 éves ma­gyarországi férfi kísérelte meg egy 52 éves férfi válláról letépni a táská­ját. Épp akkor érkezett a helyszínre a vasúti rendőrség, amikor a rabló a férfit a földhöz vágta, amely követ- j keztében az 52 éves férfi könnyebb i sérüléseket szenvedett. A károsult i táskájában 570 ezer korona értékű i euró, forint, szlovák és cseh korona | volt. A tettest a rendőrség lopás | vádjával gyanúsítja, és 2-től 10 évig terjedő börtönbüntetésre számíthat. Újra szabad ég alatt a váci strand Lebontották a váci strand feletti 1 sátrat, amely mostantól ismét hagyo- : mányos fürdőként üzemel. A városi j uszoda már most teljes kihasznált- i sággal üzemel, összesen 13 egyesület | tart edzéseket a 25 méteres uszodá- I ban. A strandon egyelőre csak ez a 1 medence használható, a sátorkupolá- i tói most megfosztott 33 méteres me- ; dence május 21-től áll a strandolok rendelkezésére. Az esztergomi és párkányi strandot követően a térség strandjainak nagy része már kinyi­tott, a gödi, leányfalui és a visegrádi Lepence fürdő is várja a látogatókat.

Next

/
Thumbnails
Contents