Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-05-13 / 93. szám
4 • HÍDLAP • 2005. május 13., péntek RÉGIÓ www.istergranum.hu Magyar gulyás külföldi alapanyagból A vendéglátósok zöme a szomszédos országokban vásárol Három év börtön falfirkálásért Pozsony jelentősen szigorította a grafiti elleni szankciókat Folytatás az 1. oldalról Ezeket minden alkalommal elkérik a vezetőtől, ám semmiféle további korlátozás nincs érvényben. Szalma József, az esztergomi Szalma Csárda vezetője elmondta, hogy egyszerűen rákényszerülnek arra, hogy hetente akár több alkalommal bevásárlókörútra menjenek északi szomszédunkhoz, ahol elsősorban az érsekújvári Metro áruházat keresik fel. Kénytelenek voltak az átjárás mellett dönteni - ennek érdekében kérték az uniós adószámot is -, mert különben folyamatosan áremelésre kényszerülnének, ami érthetően a forgalom rovására menne. Az étteremvezető szerint míg egy hordó közép-vagy alacsony kategóriájú sör nálunk 14 ezer forintba kerül, addig a szlovák sör hordója átszámítva forintra és átszállítva akár 8 ezer forintért is megvásárolható. Az étterem jelenleg tárgyalásokat folytat egy kőhídgyarmati pékséggel különböző pékáruk és knédli szállításáról. A minőségbeli különbség pedig nem érezhető akkora mértékben, mint azt az árrés nagysága indokolná (leszámítva az ízlésbeli eltérést - a szerk.!). Magyarországon szerinte a nagykereskedelmi áron való hozzáférés egyszerűen megszűnt, amióta például az említett áruházlánc sem tesz különbséget a családi és nagybevásárlók között. Bármennyire szeretnének magyar nyersanyagokból dolgozni, annak árát egyszerűen képtelenek kifizetődőén kikalkulálni. A Prímás Pince vezetője, Ember István ezzel szemben azt állította, ők szándékosan nem folyamodtak uniós adószámért, nehogy kísértésbe essenek a szomszédos kedvezőbb árak miatt. Az étterem évek óta a kizárólag magyar termelők termékeit forgalmazó Magor hálózattal áll kapcsolatban, melynek árai a minőséget is garantálják. A maga részéről így próbálja támogatni a magyar mezőgazdaságot, melyet többek közt azért is tehet meg, mert az étteremben szinte kizárólag külföldi vendégeknek főznek, így a magasabb árral megtérül a választás. A kisebb vendéglők, valamint azok, akiknek nincs lehetőségük külföldről behozni az árut, többnyire a közeli hipermarketekben szerzik be a nyersanyagokat, ahogyan ezt egy nyergesújfalui vendéglős is megerősítette. Buday Gábor, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke - egyben a Gundel étterem vezetője - tájékoztatott arról az új kezdemé- nyesről, amelyet az éttermek árubeszerzésének költséghatékonnyá tétele indokol. A tizenkilenc budapesti és három vidéki tagot számláló, inkább baráti, semmint hivatalos szövetség arról döntött, hogy felfogad egy árfigyelő, beszerző munkatársat, aki jelen pillanatban azt méri fel, hogy az egyes éttermek honnan és mennyiért szerzik be alapanyagaikat, a későbbiekben pedig információkkal és egyéb módon segítené a beszerzés irányítását. A külföldi árubeszerzésnek azonban van egy, nem is elhanyagolható hátránya, mégpedig az, hogy a vendéglős nehezen élhet reklamációval, amennyiben az áru minősége nem egészen megfelelő. Ezért több étterem érthetően mégis a drágább, de jól „bejáratott” hazai beszerzési forrásokat használja. • Szabó Hainai Folytatás az 1. oldalról A jelenlegi jogszabály ugyanis nem teszi lehetővé az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonását. Az új törvény értelmében egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal sújtható az a piktor, aki „művészi alkotásával” más vagyonát károsítja. A törvény másodszori megsértése esetén, vagy ha a rongálást többedmagával követi el valaki, a szabadságvesztés egy évtől három évig terjedhet. A törvénymódosítás beterjesztője szerint a jelenlegi szankciók visszatartó ereje nem megfelelő, ezért az épületeket elcsúfító mázolmányok száma évről-évre szaporodik. A tetten ért „önjelölt művészeket” jelenleg rendszerint szabálysértésért marasztalják el. Csupán olyan esetekben vonhatók komolyabban felelősségre, ha az okozott kár meghaladja a 6S00 koronát. Becslések szerint a grafiti hódolói tavaly a közlekedési eszközök elcsúfításával csupán Pozsonyban hozzávetőleg 1,5 milliós kárt okoztak. Egy bemázolt vagon újrafestése a vasútnak mintegy 120 ezer koronába kerül, ezért a vasúti társaság az utóbbi időben nem is próbálkozik a kidekorált vagonok átfestésével. • (zc) Megalakult a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás A szerdai társulási ülésen, az első napirendi pont alapján többcélúvá alakult a Dorog Térségi Társulás. Elnöke Dr. Tittmann János Dorog, elnökhelyettese Bérezés József Csolnok polgármestere lett. Az új szervezeten belül létrejött egy háromtagú Pénzügyi Ellenőrző Bizottság is, Bánffy Miklós leányvári polgármester elnökletével, valamint Balogh Miklós nagysápi és Bánhidi József annavölgyi polgármesterek, mint tagok részvételével. Az új társulási forma vállalja a közoktatási, egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, belső ellenőrzési és területfejlesztési feladatok közös ellátását. így a Dorog Térségi Társulás megszűnik, az új, többcélú társulási forma minden feladatkört átvesz tőle, s annak jogutódjaként működik tovább. LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián A brazil paprika meg az olasz tokaji A tegnapi nap folyamán két hungarikum esetében is fontos döntés született, amelyek tömören úgy foglalhatóak össze, hogy a magyar gulyásnak mostantól brazil paprikától „lesz színe”, de valódi tokajival öblíthetjük le azt. Magyarul a tokajibor-termelők egy kicsit megnyugodhatnak, egy konkurencia kipipálva, igaz, ezen kívül marad még bőven, hiszen hovatovább minden olyan ország, ahol legalább a vadszőíő megterem, forgalomba hoz valamilyen tokajit. Ennek ellenére a luxemburgi bíróság tegnapi ítélete némi fényt jelenthet a tokaji pincék mélyén, precedens értékű ugyanis az ítélet: éppen ideje volt, hogy a szövevényes jogi nyelv is megfogalmazza fekete-fehéren azt, hogy Tokaj földrajzi elnevezés, nem pedig egy borfajta. A hegyen termelt szőlőből készült bor minőségének megőrzése pedig csak akkor garantált, ha mások máshol nem kontárkodnak bele. Ez volt tehát a tegnapi „vezető gólunk”, ami a magyar hungarikumokat illeti, és ha a magyar labdarúgást is ide soroljuk, akkor fogalmazhatunk úgy, hogy ez utóbbira jellemző módon azonnal jött az egyenlítés. A dél-amerikai csatársor mostantól vígan szambázik majd a közértek polcain, a magyar piac ugyanis ezúttal a korábbinál is nyitottabb minden új nyavalyára, ami az ellenőrizetlen fűszerrel Európába juthat (megjegyzem, úgy Isten igazából, cifrán- magyarosan sosem tette ezt). Mert nincs elég hazai, és csak színezékként kell, és egyébként is, nincs semmi baja a brazil paprikának - szajkózza az importban és a haszonban még véletlenül sem érintett kórus. Nincs, mitől lenne, tavaly év végén is csak úgy hobbiból kapkodták össze a boltok polcairól az argentin kalocsait meg brazil szegedit. Persze honnan is tudnám én, a papír és toll mellől, hogy mi van és mi nincs a paprikában, de - úgyis, mint gulyást szerető ember - azért csak úgy vagyok vele, hogy mostantól szigorúan csak házit. Nemcsak paprikából, de zöldségből, gyümölcsből, sonkából és szalonnából is már amennyiben egyáltalán akadnak még a multi-árral szemben úszó, becsületes őstermelők. A dolgok jelenlegi állása szerint ugyanis ennek is vége, nem hogy a kis, de a nagygazdák is leteszik szép lassan egymás után a lantot. Nekünk meg marad a kínai gomba, brazil paprika, szerb cukor, meg a magyar kesergő: már megint mi jártunk a legrosszabbul. Mert hagyjuk, azért.. Az újabb áldozat a fűszerpaprika A minisztérium csak szóban támogatja a termelőket mivel a Földművelésügyi és VidékFolytatás az l. oldalról Mégsem kell félni újabb botránytól, mivel a termelők és forgalmazók okultak a történtekből, és hivatalosan akkreditált vizsgálat nélkül már nem hoznak forgalomba fűszerpaprikát - jelentette ki Katona Antal, aki a tavalyi paprikaügyet is mesterségesen gerjesztett botránynak tartja. Kérdésünkre elmondta, hogy Nyugat-Eu- rópában hetente háromszor-négy- szer fordul elő ilyesmi, de ott tudják, hogyan kell kezelni ezeket az eseteket, és senkinek nem érdeke, hogy egy termékkört lejárasson, míg hazánkban a botrányt felfújok nem foglalkoztak vele, mekkora öngólt lőnek ezzel - vélekedett. További nehézségeket okoz a magyar termelőknek, hogy az unió nem engedélyezi az ágazat támogatását, a hazai agrárirányítás pedig nem képviseli hatékonyan a termelők érdekeit. Mivel körülbelül öt-hatezer hektáron folyik paprikatermelés, ragaszkodni kellene a vezető hun- garikumhoz, magyar különlegességhez, ám támogatottság hiányában elkerülhetetlen az ágazat elsorvadása. Kis piac lévén a termelők és forgalmazók nem képesek kellő mértékű érdekérvényesítésre, és a hazai agrár- irányítást sem sikerült eddig meggyőzni a magyar paprika fontosságáról. A hazai termelés pedig folyamatosan visszaszorul, és félő, hogy megismétlődik a spanyol minta, ahol az uniós csatlakozást követően egy- harmadára esett vissza a termelés. A magyarországi gondokra azonban lenne megoldás. Például növelni kellene a marketingtámogatásokat, fejlesztési Minisztérium idén egy fillért sem költ erre, annak ellenére, hogy a különböző kiállítások látogatására több mint egymilliárd forintot különített el - hívta fel a figyelmet Katona Antal. Erősíteni kellene az agrár-környezetvédelmi támogatásokat, amelyhez uniós társfinanszírozás is jár, ám a minisztérium ezen a téren sem segítette az ágazatot. A feladatok pedig rendkívül sürgetőek, mivel az előállítási és termelési költségek is a csillagos égig szöktek, köszönhetően a területalapú támogatások rossz elosztásának és a gázáremeléseknek. A kormány figyelmét arra kellene felhívni, hogy a paprikatermelés rendkívül kézimunka-igényes, így megfelelő jövedelemhez tudja juttatni a vidék lakosságát, hozzájárulva ezzel a lakosságmegtartó programokhoz. Az illetékeseknek tehát nemcsak szóban kellene foglalkozni a vidékfejlesztés gondolatával, hanem gyakorlati lépésekkel is elő kellene végre rukkolniuk - mondta Katona Antal. • Juhász Regina