Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-05-11 / 91. szám

4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. május 11., szerda Neveléssel csökkenthető a balesetek száma Gyerekek a közlekedésben Kétszáz embernek ad munkát a Bridgestone Folytatás az 1. oldalról Egyben cáfolta azt a több napilap­ban megjelent hírt, miszerint az új üzem mintegy 800 dolgozó számára biztosítana munkahelyet, a 2008-as in­duláskor 185 alkalmazottal számol a cég. A Bridgestone választásában nem kis szerepet játszott, hogy a megyeköz­pont önkormányzata egy uniós pályá­zaton támogatást nyert egy integrált szakképzési központ létrehozásához, ahol a munkaerőpiaci igényeket kiszol­gáló, speciális képzéseket indítanának. Az abroncsgyárnak többek között az is vonzerőt jelentett, hogy a város a helyi adó egy részét közhasznú célokra, így az infrastruktúra fejlesztésére fordítja. Az ipari park területén egy másik ja­pán cég, az Asahi Glass Co. üzemében valószínűleg jövő januártól indul meg a tényleges termelés, a szélvédőgyár­tással foglalkozó vállalat közel 200 em­bernek nyújt munkalehetőséget. • Szabó Hajnal Pünkösdi vigadalom Tát Pénteken veszi kezdetét a Táti Pünkösdi Napok rendezvénysorozata a Kultúrház előtt. A program pénteken este hat órakor a fertődi Árkádia Galé­ria kiállítás megnyitójával kezdődik, ki­lenc órától az Elektron Band ad kon­certet. Szombaton focimérkőzések, erős emberek próbája és halászléfőző versenyre kerül sor a délelőtt folya­mán. Délután bajor harmonika zene­kar s német tánccsoport szórakoztatja a látogatókat, az esti hangulatról pedig a soproni Continental zenekar gondos­kodik. A vasárnap ünnepi szentmisével kezdődik és mazsorett felvonulással folytatódik. Este gálaműsor és koktél party várja az embereket. A négynapos programot hétfőn este tűzijáték zárja. Folytatás az 1. oldalról Ilyen például, amikor a szülő meg­engedi, hogy a gyerek felálljon az au­tóban, sőt a két első ülés közé lépve fi­gyelje az utat. A labda után futó gyerekek balesete ma is jellemző, de a számuk csökkenő­ben van, ami részben a közlekedésbiz­tonság felkészítés eredménye. Szeren­csére a gyerekek közlekedéssel kap­csolatos készsége és képessége okta­tással nagyon jól fejleszthető. Például az, hogy egy gyerek egy kijelölt pont­nál - például a járda szélénél - képes legyen megállni, még a kisiskolás élet­korban is problémát jelent. Rendsze­rint a járdaszegély előtt vagy utána, az utcára lelépve állnak meg. Ha vi­szont a közlekedési készség fejlesztése már óvodás és kisiskolás korban meg­felelően történik, akkor ezek a hiá­nyosságok nagymértékben, időben korrigálhatok. A kidobós játék példá­ul arra jó, hogy a gyerekek begyako­rolják a hirtelen megállás technikáját. Ezzel olyan képesség fejleszthető, amely kiválóan alkalmazható a gyalo­gos közlekedésben. A kisiskolásoknál egyértelműen ki­mutatható a gyalogos balesetek szá­mának emelkedése. Míg a szülők az óvodás korú gyerekeket nem engedik egyedül az utcára, ez az alsó tagoza­tos iskolába járóknál már előfordul. Az első-második osztályban nagyon sokan szülői kíséret nélkül mennek iskolába, vagyis a gyerekek mind töb­ben önmagukra vannak utalva. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy a kisisko­lásoknál és óvodásoknál a képregé­nyes, illetve rajzfilmes közlekedési oktatás a leghatékonyabb, főleg mert ezt kiegészítik feladatlapos játékok. Az egész felkészítési program csúcsát a gyakorlati bemutatók jelentik. Évente százezres nagyságrendben ér­keznek vissza a kiadókhoz kitöltött feladatlapok, ami bizonyítja, hogy a gyerekek komolyan foglalkoznak a közlekedési problémákkal. A szakértők tisztában vannak vele, hogy a balesetek életkor-specifikusak. Ahogy elkezdenek nőni a gyerekek, egyre inkább más és más jellegű bal­esetek válnak jellemzővé. Például 9 éves kortól kezdve emelkedni kezd a kerékpáros balesetek száma, s a csúcs a 12-13 éves korosztálynál tapasztalha­tó. Jól érzékelhető, hogy mikor követ­kezik be a váltás a baleseti formákban, mikor kezdenek érdeklődni a kerék­párok és a mopedek iránt. Ezt a von­zódást természetesnek kell elfogad­nunk, és nem szabad tiltanunk őket a kerékpározástól. Helyette arra kell felkészíteni őket, hogy veszélyhely­zetben miként viselkedjenek. A gördeszka- és görkorcsolya-bal­esetek a kisiskolás és a serdülőkorhoz is kapcsolódnak, és sajnos gyakran nem veszik figyelembe a gyerekek, hogy ezekkel az eszközökkel olyan he­lyen haladhatnak, ahol mások, példá­ul gyalogosok is részt vesznek a közle­kedésben. Sokszor maga a használó is megsérül, ezért erre is feltétlenül fel kell hívni a gyerekek figyelmét: hasz­náljanak kesztyűt, térd- és könyökvé­dőket, vagy bukósisakot. Sajnos erre nagyon sok szülő nem figyel oda. A KRESZ ugyan nem írja elő a fejvédő használatát, noha a biciklibalesetek je­lentős részében a fej sérül meg, és a halálos balesetek többsége szintén fej­sérülésből adódik. A szakemberek egyöntetűen arra fi­gyelmeztetnek, nem mindegy, hogy a közlekedésre nevelés hogyan épül fel. A kisiskolás korban ezért a gyalogos közlekedéssel célszerű foglalkozni, majd 9 éves kortól kezdve már érinte­ni kell a kerékpáros közlekedés szabá­lyait. Szerencse, hogy a gyalogos köz­lekedési szabályok a kerékpáros közle­kedés alapját képezik, az ismeretek összefüggnek. Aki pedig ismeri a ke­rékpározás, a járműhasználat alapjait, az a segédmotor-kerékpározásnál ka­matoztatni tudja azokat. A 7-10 éves korosztályban 1992- 2002 között kimutatható a balesetek számának nagyon szerény mérséklő­dése, ami most nagyjából évi 310-320 balesetet jelent (a legtöbb baleset, 434 1994-ben fordult elő). Valószínű­leg ebben szerepet játszik a követke­zetes iskolai felkészítés is. A kerék­páros baleseteknél azonban később kezd el kisimulni a görbe (jelenleg évi 200 balesetet regisztrálnak), ami azt mutatja, az iskolai közlekedésre nevelésben még akadnak tennivalók, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a ke­rékpáros közlekedésre. A 11-14 éves korosztályban 1992- 2002 között azonban némileg draszti­kusabban mérséklődött a „járműveze­tői” balesetek száma a kezdeti 440-ről 310-re. Egyébként a legtöbb kerékpá­ros baleset az irányváltoztatás, a ka­nyarodás szabályainak meg nem tar­tásából ered, ezt az elsőbbség meg nem adása követi, és az „egyéb jármű­vezetői hibák” is dobogós helyen van­nak. (Sajnos tévedés azt hinni, hogy ahol vannak kerékpárutak, ott nincse­nek balesetek!) A mopedes balesetek megoszlása kevésbé látványos, mivel a sebesség nem megfelelő alkalmazása, az irányváltoztatás és kanyarodás sza­bályainak meg nem tartása, illetve az „egyéb járművezetői hibák” azonos arányban okoznak balesetet. Ami pe­dig az utasbalesetek alakulását illeti, 6 éves kor alatt évi 400-ra tehető a szá­muk, a 15-18 éves korosztályban már eléri a 700-at, míg a fiatal felnőttkor­ban, 19-22 évesen a balesetek száma nagyjából 1100 körül alakul évente. • MUNKATÁRSUNKTÓL Bukovics Krisztián LAP(SZ)ÉL / Eretlenségi Szlovákiát követően Magyarország is elégtelenre vizsgázott az idei érettsé­giken. Szlovákiában nemes egyszerűséggel a megoldásokat is mellékelték a feladatlapokhoz, míg Magyarországon még ennél is sallangmentesebb az ügy: az interneten közzétették a feladatsorokat. Ne legyen kétségünk efe- lől, nem csak a magyar és avnatematika feladatok, de a többi is nyilvános­ságra kerül, ki túlzással azt lehet mondani, hogy csak az nem jut hozzá a tételekhez, aki nem akar. A mai történelemérettségik már tegnap a neten keringtek, és ezt követi majd a többi is, a fővárosban tegnap állítólag már 3000 forint alá csökkent a feketepiacon a tételek ára. A gondosan őrzött papirosok huss, kiröppentek, kihasználva a világháló adta lehetőségeket. Rácsok és diák-biztos védelem helyett maradt a feketeleves. Nem kell ter­mészetesen azt gondolni, hogy ez korábban nem fordult elő, nyilván vol­tak az elmúlt években is visszaélések, kizártnak tűnik, hogy éppen az érettségi feladatsorokat kerülte volna el a nem túl válogatós korrupció. A különbség tegnap és ma között mindössze annyi, hogy a technikai lehető­ségek korlátozottabbak voltak, és talán mindent diszkrétebben csináltak az érintettek. Mert érintett akad az ügyben, és ugye a legkevésbé hibáztatha­tó az a szemfüles végzős, aki rábukkanva az érettségi tételekre gyorsan le­másolta azokat, vagy továbbadta azt barátoknak, osztálytársaknak, netán még pénzt is kért érte. Miért is lenne hibáztatható? Ugyanazt cselekedték, amit környezetük, amit az ország vezetésétől láttak, hallottak. Kevésbé menthető esetleg a tanár, aki kiadja a tételeket, bár aki már próbált megél­ni pedagógus fizetésből, az minden bizonnyal megértőbben viszonyul az ügyhöz. Ami abszolút elfogadhatatlan, hogy az oktatásért elsősorban fele­lős személy, a tisztelt miniszter úr nem áll fel és kér elnézést egy ilyen ba­i kiért. Sem Szlovákiában, sem Magyarországon. Már elnézést a hasonla; tért, de ugye a fejétől bűzlik a hal, és miniszteri személyükben elsősorban ők a felelősek a történtekért. Az érettségik ugyanis mindkét országban megbuktak, ha úgy tetszik, csődöt jelentettek, és ezért az oktatási rendszer vezetői (is) felelősek. A dolgok jelenlegi állása pedig úgy fest, hogy e poli­tikusok alkalmatlanok, vagy ha úgy tetszik éretlenek a feladatuk ellátására. _____________________________________________t___________________ Te ljes átrendeződés a kereskedelemben A hipermarketek tért hódítanak, a kis üzletek fogyatkoznak Folytatás az 1. oldalról A Honiker üzletláncba tartozó esz­tergomi élelmiszerbolt tulajdonosa, Padányi László is harmincszázalékos forgalom-visszaesésről számolt be, ám előnynek érzi, hogy üzletükben a hagyományos kereskedelemnek meg­felelően sokféle árucikket árulnak. Megpróbálják a nyugati trendet alkal­mazni, vagyis még inkább vevőcent­rikussá kívánnak válni, teljesen ki­szolgálva a vásárlókat. Tapasztalt el­adókkal, rugalmas kereskedelemmel küzdenek a multinacionális cégek el­len. Mivel maguk is egy üzletlánchoz tartoznak, így bizonyos értelemben erősek, és áraikkal is fel tudják venni a versenyt, a multinacionális vállalatok megtévesztő vevőpolitikájával azon­ban nem. Ennek ellenére nem adják fel, és minden hónapban akciókkal várják a vásárlókat - mondta Padányi László. Nagy problémát jelent azon­ban, hogy a magas állami elvonások miatt nincs mód fejlesztésekre, a ha­szon minimális. A Coop Hungary Rt. leányvállala­tának kereskedelmi igazgatóhelyette­se, Matókné Bóna Erika szerint náluk nem olyan rossz a helyzet, mint a ma­gánvállalkozóknál, hiszen az üzlet­lánc-jelleg nyújt némi biztonságot. Bár kétségtelenül megérzik forgal­mukban a hipermarketek terjeszkedé­sét. Nagy a konkurencia, ám a hét­köznapi bevásárlást az emberek több­sége még így is a kisebb üzletekben intézi, ráadásul akciókkal várják a vá­sárlókat. Igyekeznek felhívni a figyel­met a friss árura, a magyar termékek jelenlétére, és a vegyszermentes élel­miszerekre. Promóciókkal, kóstolók­kal, ajándékokkal próbálják megtarta­ni vevőiket, vagyis ugyanolyan eszkö­zöket használnak, mint a nagyválla­latok, bár kisebb tőkeháttérrel és vá­lasztékkal rendelkeznek. A városok­ban jelenleg a Lidi üzletlánc a legve­szélyesebb ellenfelük, mivel rendkí­vül gyorsan terjedő hálózatról van szó, ám vidéken és a kisebb települé­seken még mindig a kicsi, vagy köze­pes alapterületű üzleteknek van jövő­jük. A későbbiekben a raktárak csök­kentésével tervezik növelni a vásárló­tereket a kisebb üzletekben, és to­vábbra is a vevő áll majd a közép­pontban. Bóna Erika szerint egyér­telműen előnyt jelent számukra, hogy személyesen tudnak foglalkozni a vásárlókkal, akiket többnyire ismer­nek is, illetve egyedülálló törzsvásár­lói rendszerük is kiválóan működik. Lehetetlen azonban megküzdeni az óriási alapterület adta előnyökkel, és választékkal. A hipermarketek vi­szont csak akciós áraikkal tudnak csa­pást mérni a kisebb üzletek forgalmá­ra, mivel egyébként nincs látványos különbség a legtöbb termék árában. • Juhász Regina

Next

/
Thumbnails
Contents