Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-30 / 84. szám
'magazin 2005. április 30., szombat • HÍDLAP VII Határok, hidak, városok: Küstrin-Kostrzyn Esztergom és Párkány földrajzi adottságai nem egyedülállóak Európában. Számtalan sokban vagy részben hasonló várospárt vagy megosztott határvárost találunk Kelet, Közép és Nyugat-Európában, melyek az Ister-Granumhoz hasonló eurorégiós együttműködések keretein belül szőtték, szövik szorosabbra kapcsolataikat, különösen az 1990-es évek eleje, a vasfüggöny leomlása óta. A német-lengyel határvárosok esetében az Odera és a Neisse két partján fekvő településeket állíthatjuk bizonyos szempontból párhuzamba Esztergom és Párkány esetével. ”Ä II. világháború befejezése után, az 1945-ben meghúzott határ a Néniét Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között az egyik legfiatalabb német határszakasz. A létrejött új határ minden német várost mesterien kettészelt,. amelyeken az Odera és a Neisse keresztülfolyt, így Küstrin, Frankfurt (Oder), Guben és Görlitz a határhúzás áldozatai lettek. Az Odera-Neisse határ kijelölésével a természetes határ megteremtése volt a cél, de e városokat egy természetellenes településfejlődési pályára állította, és kedvező elhelyezkedésük az államhatár által hirtelen periférikus lett. Hasonlóan Esztergom és Párkány esetéhez az addigi településfejlődésükben a folyó képezte a motort. Az árucsere központjai voltak a folyóparti városok, mely magával hozta az állandó fizikális kapcsolat kiépítésének igényét, tehát hidakat építettek, melyek által a városok tágabb környezetének lakói is át tudtak jutni a túlpartra. Ahogyan a magyar-szlovák határon már korábban, az új német-lengyel határ városainak megosztásával az addigi kulturális egységet is megbontották, a személyes szintű kapcsolatfelvétel esélyei gyakorlatilag megszűntek, illetve korlátozottak voltak. Ebben természetesen nem csupán a határ két oldalán élők utazási nehézségei játszottak szerepet, hanem a megosztott városok keleti feléből a német lakosság II. világháború végén, után lezajló kitelepítése is. Ezáltal az új lengyel határvárosok etnikai képe teljesen homogén, lengyel lett, és így az államhatár egyben a két nép közötti nyelvhatárrá is vált, a folyók két partjának lakói nem voltak semmiféle identitásbeli, nemzeti, kulturális közösségben, sőt inkább az egymással szembeni előítéletek voltak meghatározóak. A határhúzás által kialakult megosztott városok természetesen igen különbözőek. Különösen érdekes a német oldalon található Küstrin-Kietz és a lengyel Kostrzyn esete, mely a Frankfurt(Oder)-Slubice központtal működő Pro Viadrina Eurorégio területén fekszik. Itt a lengyel város lakosságszáma domináns, a történelmi városmag is itt volt, de ez teljesen elpusztult, a háború után új városközpont épült föl. A két település lakott területe nem érintkezik egymással. E településpár a II. világháború után kialakult sajátos településformája, fejlődése, kultúrtörténeti emlékei és a vele kapcsolatos településtervezési elképzelések miatt érdemes bemutatásra. 1945-ig az Odera-parti Küstrin egy kis városka volt Brandenburg tartományban, polgárházakkal, aszfaltozott utcákkal, piactérrel, egy kastély- lyal, egy plébániatemplommal és egy helyőrséggel. Lakóinak száma akkor körülbelül 33.000 volt. A város három részből állt: a nyugati elővárosból, Kietzből (ma még mindig Brandenburgban, Németországban van), a keleti Újvárosból, ami a háború után Kostrzyn néven lengyel város lett és a kettő között volt az erődfalakkal körül vett Óváros, amely egy félszigeten terült el, az Odera és a Varta folyó összefolyásánál. 1535-ben Johannes von Hohenzollern őrgróf a település kedvező fekvése miatt Küstrint választotta magának székhelyéül. Később a város Neumark székhelye lett, felépült számos kormányzati intézmény, kastély és erőd is. Az erőd körül vizesárok húzódott (az Odera vizét terelték ide), 6 bástyája volt és 3 kapun át lehetett elhagyni. A II. világháború végén azonban Küstrin azon városok egyike volt, amelynek Berlint a Vörös Hadsereg elől védenie kellett, végül az Óvárost 1945-ben porig bombázták. A német lakosságot elűzték, a város lengyel felébe főleg az egykori kelet-lengyel területekről (mai Ukrajna) menekülők költöztek. A háború után a lengyelek a kevésbé elpusztult Újvárosba költöztek be, az újjáépítéshez a köveket az Óváros romjaiból hordták, de az Óváros régi, feliratos építőköveit Varsó újjáépítésénél is felhasználták. Akkoriban a vasúton és az 1958-ban újranyílt cellulóz- és papírgyáron kívül más nem volt Kostrzynben. A '70-es években a kastély maradékát fölrobbantották, az Új- és Óváros lassan összenőtt. A '80-as évek végéig, a határmenti fekvés miatt igen periférikus helyzetben levő Kostrzyn sorsa 1990-től, a határnyitás után hirtelen megváltozott, mindössze 70 km-re fekszik Berlintől, mellyel közvetlen és gyakori vasúti összeköttetése van, ezenkívül Lubuskie Vajdaság székhelye, Gorzów sincs messze. Egy kelet-nyugati és egy észak-déli vasúti és közúti közlekedési tengely is áthalad a városon. A vasúti és a közúti határátkelő 1992- ben nyílt meg, amelyen évi 6 millió gépjármű és 10 millió személy halad át. Kostrzyn ezáltal egy élénk, gyakran túlzsúfolt határátkelő lett. A hivatalos munkanélküliség aránya a határvidék többi városához képest igen kedvező, a sok munkahelyet biztosító, a városban működő papírgyár miatt. Az Odera és a Varta között elterülő félszigeten, ahol az Óváros volt, a határnyitás után egy roppant kaotikus, úgymond „szolgáltató” városrész épült ki. Egy kis területen található itt egymás mellett a bazár (a lengyel nyugati határvidék egyik legnagyobbika), a benzinkút, a gyorsétterem és még számos „komplex” szolgáltatást nyújtó egység (dohányboltok, fodrászatok, éttermek, autóalkatrész-boltok „night cIub”-ok stb.) a német vevők igényeinek kielégítésére. Ahogyan a párkányi szolgáltatások is a magyarországi vásárlók igényeihez igyekeznek alkalmazkodni. E „szolgáltató városrész” mellett találhatóak az Óváros megmaradt romjai, amelyek az évtizedek alatt teljesen elenyésztek a bozótos és a kúszónövények alatt. A kostrzyni ön- kormányzat a romokat 1994-től fokozatosan megszabadította a növényzettől, és azóta az Óvárost „kostrzyni vagy lengyel Pompei”-nek is nevezik. Mind a mai napig láthatóak itt egy egykor élő, működő város romjai; régi térképek alapján megkereshetőek a városháza, a gimnázium, az egykori utcák maradékai. Az erőd ény-i bástyáján II. világháborús emlékmű áll, amely az első látásra nem éppen a német-lengyel jószomszédi kapcsolatokat szimbolizálja: egy II. világháborús ágyú mered a német oldal felé. 2000-ben elkészült az egykori városrész, templom és a kastély újjáépítési terve. Ezután, 2004 áprilisában megalakult egy német-lengyel munkacsoport, mely kidolgozta a „Strategie Kostrzyn - Küstriner Vorland 2010” tervet. Ebben fő elképzelésként szerepelt a kostrzyni erőd jövőbeni turisztikai célú hasznosítása. Kiegészítve ezt az elképzelést, a német oldalon is döntöttek az Odera- sziget új beépítéséről, a koncepció kulcsprojektje egy ún. „Európa Centrum” létrehozása a szigeten, mely bemutatná az évszázad elűzetéseinek, kitelepítéseinek borzalmait, továbbá két közös - egy hadtörténeti és egy várostörténeti - múzeumot is terveznek. Ezzel egy egyedülálló kultúrtörténeti emlékhely jöhetne itt létre. A német oldalra került Küstrinben ma is láthatók az 1990 előtt itt működő szovjet laktanyák lepusztult épületei, amelyektől 1-2 km-re nyugatra fekszik a település lakott része egy egy- utcás falucska, csupán vasúti pályaudvara és a szépen fölújított művelődési háza érdemel említést. A munka- nélküliség 33 %, a lakosság elvándorlása igen jelentős. • Szabó Hajnal - Székely Márton EGY CICERO - IDÉZET Vízszintes 2. Az idézet második része. 12. Netalán. 14. Az egyik égtáj. 15. Rövid határidő jelzője. 16. Baranyai község. 18. Az arany vegyjele, de fordítva. 20. Kacagja. 22. Egy fél Zala! 24. Bérleti díjat fizet. 27. Épület maradvány. 28. Prágai lakos. 30. Tiltó szó. 32. Páratlanul sugarasan! 34. KiE. 36. Nemesfémmel dolgozó. 38.Alkohot. 4i. Dombomra metszett ékkő. 42. Azonos mássalhangzók. 43. Teázás jelzője lehet. 44. Almási Noémi. 45. Páratlanul mulatta! 47. Földrengésbe még az épület is ... 50. MAAG. 51. Kórházi osztály. 52. Magyar krimi hősnője. 53. Dátumrag. 55. HGZ.56. Ókori balkáni nép tagja. 58. TCAZ. 59. Árat feltüntet, de fordítva. 61. Férfinév. 63. ÁEKS. 65. Valódi. 67. Apádék keverve! 69. Igavonó biztatás. 70. Páratlan háztartási gép márka! 73. Rendezvény- szervező iroda volt. 74. Szabna páratlanjai! 75. Ella ... .amerikai jazz-énekesnő. 77. Atomtömege 181. 78. Spanyol város az Ebro partján. 81. Kevert rizikók! 83. Kímélő étrend. 84. Hiányos film! 86. Sugromorva páratlanjai! 87. Fél artézi! 89. IÁN. 90. Buhrorsusk párosai! 92. Keverék. 96. Rikító színek halmaza (arg.). 97. Sárban hempergők. 101. Tuss határai! 102. Veje fele! 103. Latin birtokos eset. 106. A görög ábécé 7.betűje. 108. Ütős. 109. Charles ... (aki először készített kaucsukból gumit). Függőleges 1. Az idézet első része. 3. Félig enne! 4. Merops apiaster (madár) magyar neve. 5. Egy minisztérium röviden. 6. Végtelen csere! 7. Termelő-egységbeli. 8. Szemmel érzékel. 9. Idegen Erik. 10. Fél sportfogadás! 11. Értelme. 13. Kettőzve dunántúli város. 17. AB. 19. Hiányos riadó. 21. Szavazat. 23. Az idézet befejező része. 25. Az idézet harmadik része. 26. Kisült, de hiányosan! 29. A lottónyertes jelzője is lehet. 31. Veterán nincs e nélkül! 33. Páratlan névelő! 35. Végtelen esteli! 37. Any- nyi, mint - röviden. 39. Izzó fele! 40. Gyanakvó pillantás. 43. Életet kiolt.46. Hiányos lagzi! 47. Vizes, bokros lapály. 48. Belát határok nélkül! 49. Gyér. 51. Bútora egy- neműi. 54. Nem kicsi. 57. Fordított szarkák! 60. RAÍ. 62. Távoli. 64. Utóhang. 66. A Gizi fordítva! 68. Latin részeshatározó eset. 71. Páratlan nettó! 72. Dunántúli gyógyvi- zes helységből való. 73. Szaglószerv. 75. FAT. 76. Mélységi kőzet. 79. ... Mail (légiposta). 80. A furnér is ez. 82. Nem fajtiszta. 85. Marosparti „hagyma”városig. 88. Egyetlen hölgy. 91. Kever. 93. LOGE. 94. Végtelen energia! 95. Szilágyi páratlanjai - de visszafelé! 98. Latin é. 99. Zita egyneműi! 100. KVO. 104. Ugyanott, röviden. 105. Páros csoda! 106. ÉE. 107. Tata fele.
