Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-04-30 / 84. szám

4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. április 30., szombat Még kérdéses a Hankook sorsa Folytatás az I. oldalról Alátámasztotta azt a hírt is, amely szerint Szlovákia mindent megtesz annak érdekében, hogy megnyerje magának a vállalatot. A Hankook-Tires a befektetés he­lyét illetően valószínűleg a jövő hét elején hoz döntést. Szlovákia vetély- társai a kérdésben Magyarország és Lengyelország, akik szintén nem vár­nak ölbe tett kézzel a koreaiak dönté­sére. Az új üzem megépítésre mintegy 50(T millió eurót szánna a Hankook. Amennyiben a gumiabroncs gyártásá­ra specializálódó cég mégis Szlovákiát választaná, lapunk értesülései szerint Lévára települne, ahol mintegy 1600 munkahely létesülhetne. Ezt az infor­mációt azonban Ondrej Zember nem kívánta megerősíteni. A higiéniai termékek gyártására specializálódó SCA Hygiene Holding és a Gazdasági Minisztérium között viszont már tegnapelőtt megszületett az egyezség. Ez alapján a svéd társa­ság Gemerská Horka-ra települ, ahol 125 új munkahelyet létesít. A társaság higiéniai termékeket, papírzsebken­dőket, cellulózt, stb. fog gyártani. A vállalat a bővítésekre a jövőben 37 millió eurót kíván befektetni. • Czigler Mónika Romalázadás Szlovákiában? A kassai lakótelepen elzárták a vizet, a gázt és az, áramot Folytatás az 1. oldalról Az Európai Parlament a napok­ban elsöprő többséggel elfogadta azt a határozatot, amely a romák hely­zetének javítását hivatott szolgálni. A határozat hangsúlyozza, hogy a romák számára minden uniós tagál­lamnak biztosítani kell a munkaerő- piacán az érvényesülést, a politikai életbe történő bekapcsolódást, vala­mint a hozzáférést az egészségügyi és szociális ellátáshoz. Emellett lé­péseket kell tenni a rasszizmus, a diszkrimináció és a romákat érő erő­szakkal szemben is. A határozat emellett felhívja az Unió illetékes szerveit és a tagálla­mokat, hogy ismerjék el a romákat európai kisebbségként. Konkrét lé­péseket követel továbbá a gettósodás folyamatának megakadályozására is. • Cz. M. Európai színvonalú rendelők Teljes körűen felújították Szobon a két háziorvosi rendelőt. Az egy épületben, de külön ellátási körzetet ellátó háziorvosi rendelők felújításá­ra az önkormányzat a Pest Megyei Területfejlesztési Tanácshoz nyúj­tott be pályázatot, tudtuk meg Kempfné Dudás Hilda jegyző asz- szonytól. A sikeres pályázaton a be­ruházás költségének nyolcvan száza­lékára nyertek el közel húszmillió forint támogatást. A háziorvosi ren­delőket az európai uniós előírások­nak megfelelően újították fel és a környék legkorszerűbb betegellátó intézménye lett. Az újjá varázsolt or­vosi rendelőket szombaton adja át Pusztai Csaba, a Pest Megyei Terü­letfejlesztési Tanács alelnöke. • MÁ LAP(SZ)ÉL Benes-dekrétumok - megtört a jég? A Národná Obroda csütörtöki számában rendhagyó módon cikket közöl a szlovákiai magyarok második világháború utáni megpróbáltatásairól. A szlovák közjogi méltóságok és politikai pártok vezetőinek a Benes- dekrétumok kérdésében tanúsított elutasító magatartása ismert. Elég, ha a Kassai Kormányprogram 60. évfordulója kapcsán Hugár Béla, az MKP el­nöke által felvetett kártérítésre, illetve e nyilatkozat kiváltotta, szlovák rea­gálásokra gondolunk. Ezek után annál meglepőbb, hogy az aránylag nagy példányszámban megjelent szlovák napilap tabukat döngető cikkben tárja fel a felvidéki magyarok második világháború utáni (a szlovák olvasók előtt eddig agyonhallgatott) kálváriáját. A cikk szerzője a bevezetőben ne­hezményezi, hogy a magyar oldal úgy veti fel ezt a kényes kérdést, mintha a történelem folyamán a két nemzet ellen elkövetett bűnök a Kassai Kor­mányprogrammal kezdődtek volna, és előtte nem lett volna magyarosítás, bécsi döntés és e döntés kapcsán Szlovákia déli területeinek visszacsatolá­sa (szlovák szóhasználattal: megszállása). Felmérések szerint a szlovákok lelkében ez hasonló traumát okozott, mint a felvidéki magyarokat ért má­sodik világháború utáni megaláztatás: a hároméves jogfosztottság - a nép­bíróságok által hozott magyarellenes ítéletek, föld-, vagyonelkobzások, az állampolgárság elvesztése, a magyar iskolák bezárása, a kitelepítések (a szlovák történészek szótárában: lakosságcsere) és 42 ezer felvidéki magyar embertelen körülmények között Csehországba, kényszermunkára történő deportálása. A cikk szerzője hasznosnak tartaná, ha a szlovákiai politikai pártok képviselői - beleérve a szlovákiai magyar pártok vezetőit is - elgon­dolkodnának a múlt sérelmein. Időt szakítanának arra, hogy történészek­kel közösen megbeszéljék e kényes témák eddig tabuként kezelt tragikus eseményeit. Végezetül idézem Duray Miklósnak a dekrétumokkal kapcso­latban megfogalmazott gondolatait, „a Benes-dekrétumok valójában politi­kai bosszú, amely Európában példanélküli. Egyetlen európai államban sem emelték törvényerőre a kollektív bűnösséget. A más országokban élő kisebbségek kérdését ugyanis a potsdami szerződés értelmében, nem pe­dig állami szinten hozott törvényekkel rendezték. A háború befejezésével a háborús állapot is megszűnt.” Úgy fest, hogy kontinensünk néhány pontján még nem zárták le végérvényesen a második világháborút, de a Benes-dekrétumok terén mintha megtört volna a jég. Ötven év után ismét látogatható a Csillagerőd Erőd látogatás színesíti a 14. Komáromi napok fesztivált Folytatás az 1. oldalról Szeretnék az erődrészeket összekap­csolni turistabuszjáratokkal, kompjára­tokkal, lehetőség szerint már a követ­kező szezonra - mondta az ügyvezető. Varga elmondta, tudomása szerint a szlovák és a magyar kulturális minisz­tériumok illetékesei megegyeztek ab­ban, hogy 2008-ban közösen nyújta­nak be pályázatot a világörökségi cím­re. A Komáromi napok rendezvényei a Csillagerőd melletti téren zajlanak, ezért látogathatóvá tették a turisták elől ötven éve elzárt építményt, igaz, mindössze öt napra, április 26. és má­jus 1. között. Az érdeklődők szakszerű vezetéssel tekinthetik meg a létesít­ményt és az annak történelmét bemu­tató fénykép- és tervrajzkiállítást. A Monostori Erőd Kht. saját szerve­zésű színes programokkal kapcsolódik a 14. Komáromi napokhoz és a 15. Mediavawe fesztiválhoz. Ez utóbbi ne­ves fellépői a Csillagerőd udvarán rámpákból felállított színpadon lép­nek fel, akusztikus hangszerekkel, mi­nimális erősítéssel, hiszen kitűnő adottságokkal rendelkezik a helyszín. Persze a Monostori erődben a kht. ál­tal szervezett hagyományos konferen­ciákat is megtartják, tegnap történész­konferenciát rendeznek, ma este pedig Hobo lép fel a József Attila évhez kap­csolódva a költő műveiből összeálló műsorestjével. Május 1-jén ezen kívül négy színpadon közel harminc fellépő szórakoztatja majd az érdeklődőket délutántól késő estig. A kht. tervei kö­zött szerepel, hogy állandó jelleggel megnyissák az erődöt a látogatók előtt, egyelőre csak hétvégenként • Gál Kata A komáromi Csillagerőd hosszú éveken át zöldségraktárként üzemelt. A Monostori Erőd Kht. 2000-ben alakult meg és azóta üzemelteti a Monos­tori erődöt. 2005. január 7-től a Csillagerődöt és az Igmándi erődöt is a Kht. üzemelteti. Az erődrendszer részét képezi a Révkomárom területén álló Öregvár és Újvár is, amelyek nemrég önkormányzati kézbe kerültek, ugyanis a város megvásárolta a Szlovák honvédelmi minisztériumtól. A létesítmény korábban csak bizonyos napokon és külön engedéllyel volt látogatható, mert katonaság állomásozott benne. Belvillongások Nagymaroson Ellentétek a polgármester és a képviselő-testület tagjai között \ Folytatás az 1. oldalról A képviselők ezért kikérték a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal véle­ményét is, ahol teljes mértékben a képviselőknek adtak igazat. Edőcsény az ügyet személyes érdekekre és ellen­tétekre vezeti vissza, de mint mondta, a legutóbbi két ülésen már olyan szin­ten legalábbis rendeződött a problé­ma, hogy az előzetesen távolmaradá­sukkal „szabotáló” képviselők megje­lentek és sikerült meghozni olyan fon­tos határozatokat, melyek a közalkal­mazottak béréről és a segélyek megál­lapításáról döntöttek. Az nem kérdés - és ezt mindkét fél hangsúlyozza -, hogy a legfontosabb a település érde­keit szem előtt tartani, ám ha erről a tizenkét tagú testület 6-6 tagja telje­sen eltérő módon vélekedik, elkerül- ; heteden egyfajta feszült mérleghinta- : játék, A polgármester állításával I szemben - miszerint hatan szabotál- j nák az üléseket - Gyombolai Gyula | csak egyetlen szándékos bojkottot is- j mer el, azt is kénytelenek voltak meg­tenni annak elkerülése érdekében, hogy ne születhessen meg egy, a tele­pülés számára hátrányos határozat. A további részletek ismertetésétől j mindkét fél elzárkózott, mondván, j hogy nem szeretne a sajtón keresztül j üzengetni egymásnak. Abban mind- | két fél egyetértett, hogy a település j érdekében a képviselőtestületnek - j akár kompromisszumok árán is - mi- ! előbb rendeznie kell sorait. • Szabó Hajnal j Dzurinda kitért a válaszadás elől % Folytatás az /. oldalról - A párt és maguk a képviselők is fontos feladatuknak tartják a meg­hurcoltatásokkal kapcsolatos erköl­csi elégtételt és anyagi jóvátételt. Az egyéni kárpótlás jogos, de ezen a téren a politikai akarat hiánya miatt falakba ütközünk. Még az egyszeri kárpótlást, vagyis egy alap létreho­zását sem hagyják jóvá kormányko­alíciós partnereink. Ebben máig nem tudtunk eredményt elérni, de nem azért, mert ezzel az MKP párt­ja nem foglalkozna. Mi ezt folyama­tosan napirenden tartjuk, és amíg a parlamentben lesz MKP-s képvise­lő, addig kitartunk a meghurcoltak képviselete mellett - jelentette ki Bárdos Gyula. • Czigler Mónika Biztonsági öv a buszokon? Egyelőre csak uniós tervezet az új biztonsági jogszabály Az Európai Parlament közlekedé­si bizottsága elfogadta azt az irányelvet, amely kötelezővé tenné a távolsági és konferenciabuszokon is a biztonsági övék használatát. Ha az Európai Tanács is jóváhagyja a tervezetet, minden EU- tagállamnak át kell vennie a nem­zeti jogszabályába a rendeletet. Az irányelvet, amely kötelezővé tenné a biztonsági övék használatát az összes közúton közlekedő jármű­vön, a múlt héten fogadta el az Euró­pai Parlament. A szabályok alól kivé­telt jelentenének a városnéző buszok és a városi közlekedési eszközök, a buszok, trolibuszok és villamosok. Az Európai Tanács és az Európai Parlament abban is egyetért, hogy a kisbuszokon, távolsági buszokon az oldalra néző üléseket kiiktatnák, mert biztonsági okokból nem felel­nek meg. A kötelező biztonsági övék alkalmazása már bizonyos esetekben jelen van, hiszen a gyárból kikerülő új buszok, illetve a külföldi buszjára­tok fel vannak szerelve ezekkel. A Ta­tabányai Vértes Volán Rt. üzemmér­nöke szerint, ha minden buszra köte­lezővé tennék a biztonsági övék fel­szerelését, akkor minden ülésre ki kellene építeni rögzítési pontokat, majd a kétpontos biztonsági öveket, és ez rengeteg pénzbe, időbe kerülne, ezért csak lépcsőzetesen, nagy átfu­tási idővel valósítható meg. Szerinte először a külföldi járatokon, az új bu­szokon, különjáratokon végül a távol­sági és helyközi járatokon valósítható meg. A jogszabály aktuális csak ak­kor lesz, amikor közlekedésbiztonsá­gi vélemény után megjelenik a Ma­gyar Közlönyben. Az Országos Bal­eset Megelőzési Bizottság titkára, Kiss Csaba alezredeshez lapunk megkeresésekor elmondta: támogatja a programot, és elengedhetetlennek tarja a biztonsági övék kötelezővé té­telét. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sajtóreferense szerint jelenleg olyan szabály előkészítése folyik, amely alapján az újonnan vagy ismételten forgalomba helye­zésre kerülő bizonyos kategóriájú buszok üléseit kell majd biztonsági övvel ellátni. A már forgalomba he­lyezett buszok üléseinek utólagos biztonsági övvel való ellátása nem in­dokolt, és azoknál az autóbuszoknál, ahol álló utas is utazhat, várhatóan nem lesz kötelező az üléseket ellátni biztonsági övvel.. • G.N. A buszok biztonsági övvel történő felszerelése 2003 óta foglalkoztatja a közlekedési bizottságot, ugyanis abban az évben egymást követően több súlyos buszbaleset is történt. Az első Magyarországon Siófoknál, ahol 33 halálos áldozatot követelt a szerencsétlenség, a másik Lyonban, ahol 28 ember vesztette életét.

Next

/
Thumbnails
Contents