Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-04-30 / 84. szám

2 HÍDLAP • 2005. április 30., szombat ORSZÁG-VILÁG www.esztergom.hu Nem kapták meg pénzüket a speciális mentők (H) Működőképessége határára érke­zett az ország két legnagyobb speci­ális civil mentőszervezete. Bár a par­lament tavaly decemberben 25-25 millió forintot szavazott meg nekik, ezt a pénzt még nem kapták meg. Erdély esetleg megbocsát Gyurcsánynak (H) Az Erdélyi Magyar Ifjak két veze­tője levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és a parlament kormánypárti részének. Az EMI szerint az MSZP és Gyurcsány de­cember 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás „során folytatott negatív kampányuk felelős, hazafias üzenete teljesen torz formában ju­tott el Erdélybe, ezért pedig nagyon haragszanak errefelé az emberek”. Az EMI azt ajánlja a kormánypárti politikusoknak, hogy „ha valóban meg akarják indítani a magyar-ma­gyar párbeszédet”, akkor segítsenek a Bánságban az árvíz miatt károkat szenvedő embereknek. Jogtalanul menesztették a KSH elnökét (H) Jogtalanul bocsátották el a Közpon­ti Statisztikai Hivatal éléről Mellár Tamást a Fővárosi Bíróság ma ki­mondott ítélete szerint - jelenti a HavariaPress. A másodfokon eljáró bíróság pénteken helyben hagyta az első fokon tavaly nyáron meghozott ítéletet, amely szerint jogtalanul me­nesztette a kormány a KSH éléről annak akkori elnökét. Mint emlékeze­tes, Medgyessy Péter akkori kor­mányfő kancelláriaminisztere, Kiss Péter 2003 novemberében jelentette be, az állami vezetőkről szóló tör­vényre hivatkozva, hogy Mellárnak távoznia kell a hivatal éléről. A me­nesztést azonban szakmailag nem in­dokolták, holott a hat évre kinevezett elnököt csak minősített esetben lehe­tett volna elbocsájtani a hivatal éléről. Jövőre minden kistérségben lesz okmányiroda (H) Január elsejétől az ország vala­mennyi kistérségében működik majd okmánviroda, jelentette be Lamperth Mónika belügyminiszter pénteken. Jelenleg a leghátrányosabb kategóriá­ba 48 kistérség tartozik, a hátrányo­sak közé pedig további 47. Ez mintegy kétezer települést érint, közel 3, 4 millió lélekszámmal. A belügyminisz­ter ősszel a 48 leghátrányosabb kistér­ség vezetőivel „közvetlen egyeztetést” kezdeményez, hogy kiderüljön, mi­lyen közös feladatellátási lehetőségek nyílnak meg a települések előtt. Jutalom az igazgatónak (SK) 220 ezres jutalmat ítélt meg a té­vétanács a Szlovák Televízió igazga­tójának, mivel a televízió a 2004-es évet nyereséggel zárta. A szlovák köztévé első embere éves fizetésé­nek 30 százalékát viheti haza. Dobogós a Magyar Koalíció Pártja (SK) A legfrissebb felmérések szerint - ha most tartanák a választásokat - a Fico vezette Smer (28 százalék) nyer­né meg a parlamenti választásokat. Ezüstérmes helyen állna a HZDS (13,2 százalék), a képzeletbeli dobogó harmadik fokára a Magyar Koalíció Pártja (12,5 százalék) állhatna fel. Uniós érdekérvényesítésből elégtelen a kormánynak A Gyurcsány-kormány megítélése és európai érdekérvényesítő ké­pessége Magyarország uniós csat­lakozásának első évfordulóján elégtelen osztályzatot érdemel - jelentette ki Rogán Antal, a Fidesz kampányfőnöke, a pénteki frakció­ülést követően. A tanácskozáson jelen voltak a Fidesz európai uniós parlamenti képviselői is. Rogán Antal elmondása szerint „A Gyurcsány-kormány megítélése s európai érdekérvényesítő képessé­gének osztályzata nemes egyszerű­séggel elégtelen”. A Fidesz kampányfőnöke úgy vé­li, a magyar kormány felelőssége, hogy az elmúlt egy év „nem a sike­rek, hanem a kudarcok éve volt”, ezért a Fidesz a következtetések le­vonására és határozott önkritikára szólítja fel a kormányt. Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke úgy véli, betartották ígéretüket, hogy nem pártérdekek alapján politizálnak, ha­nem határon belül és azon túl élő ma­gyar emberek érdekeit képviselik. „A parlamenti munkát meghatá­Rogán Antal rozza, hogy nem vagyunk egymás ádáz ellenségei, nincs kormány és el­lenzék, csak ügyek vannak” - tette hozzá Schmitt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szocialista képviselőkkel nem érte­nek egyet a magyar valóság értelme­zésében. A néppárti képviselők sze­rint, Magyarország a lehetőségek ki­használásában messze elmarad Szlo­vákiától vagy Csehországtól. Schmitt Pál hozzátette: Kovács László energetikai biztos-jelöltként katasztrofálisan szerepelt első bizott­sági meghallgatásán, amellyel „szé­gyent hozott mindannyiunkra”, bár vám- és adóügyi biztos-jelöltként már jobban teljesített. Szájer József a „Városliget szélén rozsdásodó, bedöglött” időkerékhez hasonlította a kormány uniós érdekér­vényesítő képességét, amellyel vélemé­nye szerint komoly gondok vannak. Példaként említette a vajdasági vizsgálóbizottság felállításának, illet­ve a verespataki aranybányának az ügyét, amelyben az Európai Parla­ment keretei között sikerült ered­ményt elérni, a kormány azonban a tanácsban már nem tudta érvényesí­teni a magyar érdekeket. A politikus a nemzeti érdekérvé­nyesítés és diplomácia súlyos ku­darcának nevezte, hogy nem Ma­gyarországon, hanem Lengyelor­szágban lesz a Határőrizeti Ügy­nökség székhelye. • EP Szakemberek közvetítenek A Szlovák Televízió (STV) Tanácsa azt ajánlotta Richard Rybníceknek, az STV vezérigazgatójának, hogy a bécsi jégkorong világbajnokság élő közvetítéseit hokihoz hozzáértő em­berek kommentálják. O A közszolgálati tévé ugyanis azt i tervezte, hogy a szakemberek véle- i ményét csak a közvetítések szünetei- | ben és a hokimeccsek végén fogja su- j gározni. A jégkorong-világbajnokság i közvetítése a Szlovák Televízió egyik | legnagyobb vállalkozása: 29 élő köz- j vetítést és 13 felvételt készít erről a i sporteseményről. Az STV' a világbaj- j nokságot a bécsi stadthalle-i stúdió- : ból fogja közvetíteni. A stúdió vendé- | gei lesznekján Pardavy, Miro Hlinka, j Jozef Golonka, Oto Hascák, Edo j Hartmann, Róbert Pukalovic, Ján ; Filc, Jergus Baca és Dusán Gregor. • Rga Tömeges elbocsátások várhatók a közszférában Legalább annyi elbocsátás vár­ható az idén a közszférából, mint a Bokros-csomag idején a Világgaz­daság értesülései szerint. Annak idején, két év alatt több, mint 22 ezerrel csappant meg a közszférá­ban dolgozók száma. Míg ma, minden negyedik foglal­koztatott a közszférából kapja a fize­tését, egyre inkább úgy tűnik, nem a létszámmal van baj. A hazai közal­kalmazottak és köztisztviselők ugyanis kevesebben vannak, mint az uniós átlag, ám az egyes területeken dolgozók száma aránytalan. A Vi­lággazdaság információi szerint azt még nem lehet tudni, hogy a köz­szféra melyik területét, a közigazga­tást, a honvédelemet, a társadalom- biztosítást, az oktatást, az egészség­ügyet vagy a szociális ellátást érinti- e a létszámcsökkentés. Ha sommásan akarunk fogalmaz­ni, akkor elmondható, hogy jelenleg a közigazgatás területén sokan, míg az egészségügyben kevesen dolgoz­nak. Az összes, 816 ezer dolgozóból a minisztériumokban és hivatalokban 318 ezret foglalkoztatnak, az egész­ségügyben alig kétszázezret. Filó Pál, az Országgyűlés munka­ügyi bizottságának MSZP-s alelnöke a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a mi­nisztériumok és a háttérintézmények számának felülvizsgálatára van szük­ség. Elmondása szerint át kell gon­dolni, hogy valóban köztisztviselők­nek kell-e minden olyan feladatot el­látni, ami most a közszférához tarto­zik. A képviselő úgy véli, a feladat nélkül maradókat azonban nem el­küldeni kell, hanem olyan területre irányítaná a közszférán belül, ahol munkaerőhiány van. • Epress József Minisztériumi körlevél az orvosegyetemeknek Az Oktatási Minisztérium levél­ben fordult a négy orvosi képzést folytató felsőoktatási intézmény ve­zetőjéhez, hogy tekintsék át képzé­si, eljárási és szabályozási rendjü­ket a napokban kirobbant illegális boncolási ügy kapcsán. A napokban az ország közvélemé­nye felháborodással fogadta azokat a híradásokat, amelyek a hazánkban tanuló norvég orvostanhallgatók ke­gyeletsértő viselkedéséről szóltak. A rektoroknak címzett levélből ki­derül, hogy „a Debreceni Egyete­men történteknek morális és szabá­lyozási tanulságai is vannak. Az or­vosképzés eredményeinek és jó hí­rének megőrzése érdekében na­gyobb figyelmet kell fordítani a képzésben a hozzáférhetőség szabá­lyozottságára a felelősségi körök meghatározásával és a személyiségi jogok tiszteletben tartására.” Az Oktatási Minisztérium felkéri az orvosi egyetemek vezetőit, hogy az in­tézményi orvosképzés feltételeit te­kintsék át a megfelelő szabályozottság, felelősségi körök egyértelmű rögzíté­se, intézkedési jogosultságok és a hall­gatók esküjéhez méltatlan magatartás szankcionálása szempontjából. A tárca a felülvizsgálat eredményé­ről 2005. május 10-ig kéri az intézmé­nyek vezetőinek írásos tájékoztatását. • EPRESS Kedvezően alakul a külpolitikai megítélése Szlovákiának Megszüntetik járataikat a csehek Több hónapos vita után döntöttek úgy a cseh autóbusz-társaságok, hogy megszüntetik szlovákiai autóbuszjárataikat. Szlovákia kijelentette, nem enge­délyezi azoknak a Csehországból in­duló járatoknak a belépését az or­szágba, amelyek a célállomáson kívül más szlovákiai autóbusz-állomásokon is megállnak, versenyezve az utaso­kért a szlovák autóbusz-társaságok­kal. „Az év elejétől kezdve harmadá­val kevesebb utast szállítunk. Az en­gedélyünket nem fogjuk meghos­szabbítani” - mondta Jirí Srajer, a Connex Morava cég kereskedelmi igazgatója. Az Olomocból Túróc- szentmártonba tartó autóbuszjáraton az elmúlt év első negyedévében több mint 20 ezer ember utazott. Az idén áprilisig csak 14 ezren vették igénybe a járatot. A Zlín és Nyitra, valamint Trencséntyeplic között közlekedő vsetíni CSAD még kivár. A Cseh Köztársaság Közeledési Minisztériuma is megerősítette, hogy a két ország között létrejött új egyez­mény sem fogja szigorítani az enge­délyek kiadását. Karel Hanzelka, a minisztérium munkatársa elmondta: a cseh autóbusz-társaságok az enge­délyt a cseh közlekedési minisztéri­umban is kérvényezhetik, azonban csatolni kell a szlovák kerületi közle­kedési hivatalok beleegyezését is. • Ani Ivan Gasparovic köztársasági el­nök szerint Szlovákia az elmúlt év­ben az Európai Unió és az Észak-at­lanti Szövetség aktív tagjává vált. „Ma külföldön és itthon Szlovákiára úgy tekintenek, mint egy tehetséges és felelősségteljes országra. Ez leginkább a jó külpolitikának köszönhető” - je­lentette ki Gasparovic a Szlovákia kül­politikája az EU és a NATO csatlako­zás után címet viselő pozsonyi konfe­rencián. Az államfő megállapította, hogy közel egy éves elnöksége alatt Szlovákia bel- és külpolitikájának ked­vező alakulása érdekében igyekezett becsületesen együttműködni a kor­mánnyal és a parlamenttel. Gasparovic A GfK Slovakia és a pozsonyi Piac- kutatási Intézet felmérése szerint a szlovák állampolgárok fele elégedett a lakásával, sőt a megyék közül Kassa megye lakosai a legelégedettebbek. Az ezer megkérdezett személy negyede teljes mértékben meg van elégedve a házával, illetve lakásával. A legelége­detlenebbek a Pozsony megyében la­kó emberek, a szüleikkel élő fiatalok, a négy vagy ennél is több tagú csalá­dok, a nyugdíjasok és a munkanélkü­a szlovák külpolitika eredményének tartja, hogy sikerült megteremteni az ország biztonságát, jó kapcsolatokat tart fenn a szomszédos országokkal, le­bonyolította az EU és a NATO-csatla- kozást, Szlovákia együttműködik az ENSZ-szel. A köztársasági elnök na­gyon fontosnak tartja, hogy a transzat­lanti kapcsolatok megerősítésén mun­kálkodjon. Úgy véli, a NATO-tagság- gal Szlovákia érvényesíteni tudja kül­politikai érdekeit. Ebből kifolyólag messzemenően támogatja a szlovák ka­tonák részvételét a nemzetközi katonai missziókban. Elengedhetetlennek tart­ja az ukrajnai reformok támogatását és Ukrajna európai uniós csatlakozását. liek. Az elégedett emberek közé a gyermektelen házaspárok és az élet­társak tartoznak. A szlovákok fele csa­ládi házban lakik, 34 százalékuk saját tulajdonban levő lakásban, 9 százalé­kuk szövetkezeti, 3 százalékuk pedig állami lakásban vagy albérletben él. Csak Pozsony megye lakosai élnek többségében lakásban (58 százalék), a többi megyében az emberek többnyi­re családi házakban laknak. • RÉ • Gubík Elégedett szlovákok

Next

/
Thumbnails
Contents