Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-04-02 / 64. szám

VII

hídlapmagazin

2005. április 2., szombat • HÍDLAP •

A művészetben nincsen

demokrácia

Tudja magáról, hogy olyan filmeket készít, ami nem mindenkinek tetszik. De a kört kitágítva Jankovics Marcell azzal is tisztában van, hogy a művészet terén képtelenség mindenkit megnyerőt létrehozni. Egyének vagyunk, szubjektív ítélettel, a magunk írta szabályok változók. Mint ember és rajzfilmrendező, titkokat görget, a borzongás okát keresi, mi az, ami az embert csodálatra bírja, jankovics Marcell ezen a héten a Babits Mihály Városi Könyvtár vendége volt, beszélgetőpartnere Rafael Balázs újságíró kérdései hozták felszínre munkásságának fő motívumait.- Az Ön nevéhez fűződik a jól ismert Gusztáv figurája, akit ha jól tudom, nem tudott megszeretni. Vajon miért?- Gusztáv 1964-ben született meg, Nepp József ötlete nyomán. Neppnek akkoriban volt egy-két sorozata, ami emberi gyengeségeket figurázott ki, például a Szenvedély című a dohányzást. A sorozat témája keltette bennem életre Gusztávot, akit soha nem tudtam megszeretni. Nekem más az ideológiai rendszerem, nem tudnék azonosulni Gusztáv kispolgári figurájával. A kisember szerepkörét volt kénytelen viselni szegény kopasz ember, aki sosem tud kitörni korlátái közül, s minden bajáért maga felelős. Próbáltam átfogalmazni, előrébb juttatni őt a szellemi ranglétrán, de amikor főnöki beosztást adtam neki, nem fogadták el a forgatókönyvet. így hát maradt kispolgár, s én szép csendben nevelkedtem rajta. Jó indulási alapot adott fiatal koromban, de tudtam, hogy valami mást keresek, más minőségre vágytam.- Kevesen tudják, hogy az 1974-ben készült Sisyphtis majdnem Oscar-díjas volt...- Valóban, a filmet jelölték Oscar- díjra, de helyezést nem kapott. Egyedül rajzoltam meg, csupán egy rajzoló segített néha. 1800 tusrajzot készítettünk el hat hét leforgása alatt. Igaz, hogy a legegyszerűbb technikával dolgoztunk, de a kivitelezése koránt sem volt olyan könnyű. Bizony bele kellett feküdni a rajzlapba, hogy határidőre készen legyünk. A kétperces filmet máig is legjobb alkotásomnak tartom. Mondta is édesanyám, hogy fiam, sose fogsz ilyen jót csinálni még egyszer. Azóta viszem mondatának súlyát a vállamon, valóban, máig nem tudtam felülmúlni.- Első egész estés mozifilmje a János Vitéz volt. Mit gondol, ma is népszerű a film?-Évente csak egyszer vetítik a tévében, moziban pedig már egyáltalán nem látható. Szerencsére az iskolai tananyagban szerepel, így a fiatalok az olcsó képregények mellett még kénytelenek értesülni Petőfi nagyszerű alakjainak hőstetteiről. A János Vitéz volt az első egész estés nagyjátékfilmem, 1973. május elsejére kellett készen lennie a politika trónusain akkoriban ülők utasítására. A határidő itt is rövid, a hajsza nagy volt. A Pannónia Filmstúdió mellett laktam, csak hálni jártam haza. Az eredeti elképzelés szerint Szörényiék írták volna hozzá a zenét, akik abban az időben a Sárga rózsa és hasonló zengzetes dalok miatt éppen le voltak tiltva. Talán ez a film egyetlen gyengéje, a képi hatások mélyebben hatottak volna a „fekete bárányok” hangszerelésével.- Később mégis együtt dolgozott Szörényivel a csodaszarvas legendáján...- 1991-től 2001-ig készítettük az Ének a csodaszarvasról című animációs filmet. Az alapötlet és forgató- könyv már évekkel előbb készen volt,

ám ekkor a Horn-korszakban jártunk és nem kaptunk rá támogatást. A megoldást a rendszerváltás és Orbán Viktor hozta. Lett pénz, és elkezdődhetett Levente és köztem a huza-vona. Botfülű vagyok, de azt általában nagyon biztosan megérzem, melyik jelenethez milyen zene lenne a legjobb. Ebben nem egyeztünk a zenei szerzővel. A csodaszarvas feldolgozásakor én mélyebben kutattam a történet valódi lényegét, mélyre ástam. Szörényi viszont csak az Arany János által megírt legendából építkezett, így nem értette, mit miért akarok. A film első része a jégkorszakban játszódik, ahova én lapp zenét szerettem volna. Sokkal jobban érzékeltette volna a mondanivalót. De nem, Szörényi ragaszkodott a finnugor vonulathoz. Végül maradt az ő verziója. Diplomatikus ember vagyok, néha a harmonikus munkaviszonyért képes vagyok áldozni. Muszáj. Mert nem csak a film 75 perce fontos, hanem annak a három évnek a hatása is, amíg együtt dolgoztunk.- Mi a helyzet Az ember tragédiájával?- 16 éve készül, 13 rész van készen a 15-ből. Nekem ez nem kudarc, kívül helyeztem magam a pénz mindenre ráakaszkodó hatalmasságán. Illetve csak szeretném, mert folyamatos támadásnak vagyok kitéve. A sajtó állandó piszkálódásai mellett a pályázatokon részt vevő versenytársak fel-feljelentenek hűtlen kezelésért és egyéb anyagi vétségekért. Az ember tragédiája forgatókönyvét 1983-ban írtam meg és úgy kalkuláltam, hogy 1998-ra, a Madách-évfor- dulóra elkészülök vele. A baj ott kezdődött, hogy 89-ig egyetlen fillért nem kaptam. A Fidesz-szelek fújtak a film vitorlájába egy kis pénzmagot, de csak az első két színre elegendőt. Folyamatosan pályázom, az utolsó két rész még készülőben van, az eddigieket már vetítette a Duna Tv.- Mit gondol, merre tart ma a rajz- filmipar?- A hagyományos animációs filmek a gyors megtérülés miatt alkalmazott számítógépes technika miatt gyakorlatilag megszűntek létezni. Ki emlékszik ma már olyan feliratra, hogy egy film, mondjuk a Pinokkió ebben és ebben a moziban 8 hétre prolongálva? Ilyen már nincs, jó esetben kapunk helyette Oroszlánkirályt úgy fél évig, rossz esetben Győzikét odahaza. A számítógépes rajzolással megszűnt a grafika lelke, az alkotó képtelen beleszőni billentyűk és egerek segítségével a misztériumot, a megfoghatatlant. Gyorsan elkészül.

gyorsan elfogyasztjuk, gyorsan kidobjuk. A DVD elterjedése e mellett még az utolsó, leginkább moziban átélhető élményt is elveszi az embertől. Meghatódni, sírni nem dehet DVD- re, ahhoz kell a filmszínház légköre, a velünk együtt ülők láthatatlan érzelmi hatásai. A korszerű DVD magára hagyja az embert, kiiktatja belőle felszínre kívánkozó érzéseit.- Elég kilátástalannak tűnik a helyzet....- De ez még tovább fokozható. A legújabb 3 dimenziós technikákkal - mint pl. Schrek meséje- egy műanyag, egy bármikor utángyártható világot kapunk kézhez. A rajzfilmipar már csak a dollárok és forintok csengéséről, csak a pénzről szól. És ez nem csak a rajzfilmekre értendő. Nekem Fellinivel maghalt a filmművészet is. Sajnálom a mai korosztályt, ők ilyet nem kapnak. Fellinit már nem értik, s nincs meg a mai fiatalok számára fogyasztható átirat.- Munkásságának másik meghatározó jellemzői a könyvek. Miért érezte fontosnak például a Jelkép-kalendárium közreadását?- Azt kell mondanom, hogy életem során nem tudatos, inkább logikus utat jártam be. Mindig jelen volt és van egy vezérfonál, mely azt kutatja, azt a minőséget szeretné megragadni, amitől kisfiú koromban áhítatba estem, amitől ma is könnycsepp gördül az arcomon. Ennek okához szeretnék közelebb jutni, annak a bizsergésnek okához, amit mondjuk egy oltár előtt érzek. Mindig vonzott a honfoglalás és a gótika kora, s talán azért a jelképekben keresem a kulcsot, mert nem csak egy-egy tárgyon jelennek meg, hanem bennünk is léteznek, ha csak a gesztikulációból kiolvasható sémákra gondolok. A körülöttünk fellelhető szimbólumok rendszere tulajdonképpen egy medi- tációs oltár. Mindig újabb és újabb gondolatokra ébresztenek, újabb teret adnak az elmélkedésnek.- Tervez-e újabb nagyjátékfilmet?- Az ember tragédiáját. Ha egyszer elkészül, utána már nem fogok bele egész estés rajzfilmbe. Terveztem még a Biblia animációs feldolgozását, de valószínűleg nem kerül rá sor. Most úgy érzem, nem lenne hozzá sem időm, sem erőm.

• Lőrincz Zsuzsa

s

E

R

R

M

U

S

T

A

V

S

S

A

z

A

A

A

0

E

P

É

T

A

L

E

V

E

A

U

K

T

1

T

E

N

L

E

E

A

P

D

A

G

V

U

T

R

E

C

S

K

s

0

M

D

E

A

R

A

1

Z

u

E

L

E

H

A

A

K

R

M

H

S

T

M

G

0

L

S

0

C

0

)

S

1

N

E

D

Ü

M

1

P

U

R

M

E

A

0

R

U

S

M

M

Z

L

A

E

F

V

P

A

C

U

A

A

0

1

P

1

1

F

C

1

J

A

N

Y

0

R

K

Z

S

C

Z

1

N

R

U

0

A

T

A

E

S

z

U

A

S

F

M

J

H

Z

R

V

D

S

D

L

L

A

A

B

U

A

U

É

1

L

E

E

A

K

R

0

V

A

A

H

A

C

Ö

T

H

R

R

R

A

C

M

F

N

0

A

F

R

0

E

L

U

G

A

U

E

F

G

T

R

É

N

C

1

N

T

A

R

R

N

1

S

Á

V

G

U

T

E

B

0

L

1

A

0

F

V

M

N

L

1

Y

R

A

S

S

K

N

M

+

A

U

1

E

T

A

G

1

1

A

Z

S

1

L

N

Y

A

K

E

R

P

T

N

1

A

L

C

SZÓKERESŐ NYOLC IRÁNYBAN

Keresse meg a felsorolt 6o földrajzi nevet,amelyek 8 irányban rejtőznek az ábrában, és húzza át betűiket! Ha az át nem húzott betűket felülről lefelé vízszintesen haladva összeolvassa, egy esztergomi civil szervezet nevét kapja megfejtésül, amelynek feladata, szerteágazó tevékenysége határokon ível át Sikeres és szórakoztató keresést!

ARREN, JOYA, MÜDEN, SVATSUM, AZUH, JUH, N0HEDZS1, TÉPE, BÁLI, KA, NUM, TIRE, CINARUCO, KAAH, NYAKER, TITE, GAIN, KAFRA, OKA, TITE, EDD, KEMER, OKAM, VÁRFÖLDE, EEKLO, LUCERA, PAAR, VÉRTESSZŐLŐS EEL, LUCIE, PISA, YEI, ELAT, LUCKA, PONTUS, YEN, FESHI, LUGA, RANCO, YING, FIFE, MONEMVASZIA, RÉAO, YORK, FIFFA, MORAVICA, RECSK, YURIMAGUAS, HOPE, MOTVARJEVCI, SAUTAR, ZENTA, HOR, MUANG, SAVA, ZILE, IPA, MUNA, SUR, ZSIL