Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-27 / 81. szám
4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. április 27, szerda Tokodon is lehúzzák a rolót A sikertelen csődegyezség után felszámolják az üveggyárat Folytatás az 1. oldalról Az üveggyár 2001-ben kapott lehetőséget arra, hogy elöregedett technikáját lecserélje, amikor hitelből, állami támogatásból és saját erőből próbálta meg ezt végrehajtani. A beruházáshoz szükséges környezethasználati engedély azonban nem érkezett meg. A Tokodi Üveggyár Kft. igazgatója, Dobi Mihály korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy az illetékes hatóságok egyszerűen visszatartották az engedélyt, ami miatt a gyár elesett a beígért állami támogatástól és a hitelt nyújtók is visszavonták, illetve módosították ajánlataikat. Ezt az engedélyt kiadó Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség cáfolta. Tavaly júliusban a társaság csődegyezséget kötött a hitelezőivel. A kft. a tulajdonosok megbízásából nyilvános, egyfordulós pályázat keretén belül kívánta értékesíteni egyes vagyontárgyait, valamint ingatlanait. A részletes pályázati dokumentációt december elejéig vásárolhatták meg az érdeklődők, de ezekből egyetlen példány sem kelt el, pedig az üveggyár vezetősége korábban azt nyilatkozta: hosszú hónapok óta tárgyalnak lehetséges belföldi és külföldi befektetőkkel. • G. K. Fegyházat kaphat a pásztói gyilkos Tíz év után új nyomra bukkant a rendőrség A Léva járásbeli Zalaba község melletti erdőben, 1995-ben ismeretlen férfi csontvázára bukkantak. Később megállapították, hogy az akkor már hozzávetőleg öt hónapja eltűnt 35 éves F. Róbert földi maradványairól van szó. Tíz év után egy ismeretlen személy telefonon további részletekről tájékoztatta a rendőrséget és e telefonhívás alapján újra kezdődött a nyomozás. Az ügy jelenlegi állása szerint megállapították, hogy 1995. április 23-án három, baráti viszonyban lévő személy - az említett E Róbert és további két, 20 és 50 év közötti férfi - gépkocsival gabonát készült lopni. Zalaba és Kisgyarmat között az autóval megálltak és az idősebb személy - egyelőre ismeretlen okból - E Róbertét kétszer megütötte, majd brutális módon megfojtotta. A holttestet otthagyták az erdőben. A Nyitrai Rendőrség Kerületi Igazgatóságának vizsgálóbírója egy 60 éves pásztói lakost gyanúsít a gyilkosság elkövetésével. Jelenleg még tart a nyomozás - a rendőrök bizonyítékok után kutatnak és megpróbálják kideríteni az indítékot. A gyanúsított vizsgálati fogságban várja további sorsát. Abban az esetben, ha bebizonyosodik tette, 10-15 évig tartó fegyházra, esetleg ennél súlyosabb büntetésre is számíthat. • (zc) LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián Fuvarosok lázadása A hazai fuvarozók - megelégelve a benzin árának rakoncátlan fickándozását - az asztalra csaptak, és tettre sarkallják a bársonyszékét még csak melegíteni készülő új pénzügyminisztert. Mondván - egyébként teljesen jogosan - hogy ácsi, ne a mi zsebünkből tömögesse már a kormány a több helyen szakadt erszényét, hanem tessék odacsördíteni az utóbbi időben elszabadult áraknak. Meg a Mol-nak, mert az olyan, hogy emel, a külső szemlélő számára okkal, ok nélkül egyaránt. Merthogy a külföldi olaj, a Brent, meg a világpiac. Na ja, meg a hazai fuvarosok pénztárcája - kicsi a világ, hogy összefüggenek ezek a dolgok. Hogy szegény Mól még kevésbé legyen boldog a begyűjtött plusz forintjaival meg a beígért hazai tankolás-stoppal, a kedves mostohalányt, a piros-fehér-zöld népviselet helyett fekete-sárga dresszben feszítő Slovnaftot is húzza az ág. A szlovák leánycég nem győzi bizonygatni ártatlanságát, miszerint ő ugyan nem él vissza fölényével a szlovák piacon, az árpolitikája tiszta, mint a patyolat, csak hát - és innentől ismerős a szöveg - azok a fránya világpiaci árak, meg a többi. Hogy mennyire szól igazat apa (MÓL) és leánya (Slovnaft) talán mi sem bizonyít jobban, mint az a nem is olyan régen kiszabott csekély 1,3 milliárd koronás bírság, amit a cég a szlovák államkasszának fizetett be büntetés gyanánt. (Hozzáteszem, az összeg csekély, tekintettel arra, hogy a Slovnaft tavalyi bevétele meghaladta a 86 milliárd koronát). Egy biztosan leszögezhető, az alma a fájától nem esett messzire, és - persze honnan is tudnám én, nem vagyok gazdasági szakértő, sem MÓL részvénytulajdonos (bár ez utóbbit sajnálom) - de a haraszt és annak zörgése közötti összefüggéseket figyelembe véve valami gyanús a cég háza táján. A szlovák fuvarosok mindenestre egyelőre kevésbé elkeseredettek, szó sincs bojkottról vagy sztrájkról, talán éppen annak köszönhetően, hogy a kormány legalább úgy tesz, mintha az olajtársaság kordában tartására törekedne. Magyarországon mindez sallangmentesebb: arra sem veszik a fáradtságot, hogy a látszatot fenntartsák. Ami újfent minősíti, hogy egyesek mit is értenek közpénzen elvégzett népérdek-képviseletnek. Úgy tűnik, hogy csak akkor mutatnak némi érdeklődést a szaporodó gondok iránt, ha néhány tízezren a Kossuth téren követelik ezt. Jogkör nélkül ellenőriz a BSA Túlzó és félrevezető a szoftver-rendőrség elnevezés... Folytatás az 1. oldalról Nem is csekély. Bucsák Péter informatikus tájékoztatása szerint egy PC operációs rendszer ára alapprogramokkal hetvenezer forint körül mozog, ám egyéb multimédiás programokkal kiegészítve elérheti egy komplett számítógép árát is. Ezért hanyagolja el a sok egyéni felhasználó mellett a vállalkozók többsége is ezek legális beszerzését. Valójában csak azoknak van félnivalójuk, akik nem legális úton szerezték be a szoftvereket, és nem tudják felmutatni az igazoló számlát, illetve szerződést (licencet). A BSA szakemberei is csupán ezeket kérhetik egy „ellenőrzés”, vagyis tájékozódó látogatás során, esetleg a számítógépeken használt programok listáját. Munkájuk tehát nem sérthet üzleti titkot, mivel nem szükséges a számítógépekhez engedni az „ellenőröket”, elég a programokat csupán megmutatni. A cégek működésével kapcsolatos információknak ugyanis semmi közük a szoftverekhez. Az Országgyűlési Biztosok Hivatalának tájékoztatása szerint a legalizálás folyamata nem sért adatvédelmi törvényeket, így nem is kívántak nyilatkozni az ügyben. Felvetődhet azonban a kérdés, hogy milyen jogon kezdeményez „ellenőrzést” a BSA, ha csak egy magáncég? Érdekvédelmi szervezetként ugyanis nem tarthatnak ellenőrzéseket, hiszen ez a hatóságok feladata. Honlapjukon is felvilágosító tevékenységről beszélnek, és arra bíztatják már az önkormányzatokat is, hogy vegyék igénybe segítségüket a megfelelő szoftvergazdálkodási gyakorlat kialakításában. Ennek ellenére bizonyos reklámjaikban mégiscsak feltűnik az ellenőrzés megnevezés. A honlapon található egyik felhívás például így szól: „Nehogy egy ellenőrzés során derüljön ki, hogy kevesebb a szoftver, mint a hardver!”. Amennyiben itt hatósági ellenőrzésre gondolnak, nem egészen egyértelmű, hogyan is jutna például a rendőrség tudomására néhány internetről gépen maradt program, hacsak nem a BSA szakemberei hívják fel rá a figyelmet egy felvilágosító kampány 'után? Leszögezhetjük azonban, hogy szövetségként, vagy érdekvédelmi szervezetként, nevezzék bárhogyan is magukat, senki nem köteles beengedni őket lakásába vagy irodájába, és még a gépeken található szoftvereket is megmutatni - tudtuk meg lapunk jogi szakértőjétől. Legalizáló tevékenységüknek ez jelenti az „agresszív” részét, bár szó sincs erőszakosságról. A megfelelő magatartásra ösztönzésnek valóban vitatható formája a bújtatott ellenőrzés, de akinek nincs félnivalója, csak jó hírét veszélyezteti, ha nem fogadja a szakembereket, mivel egy-egy névtelen feljelentést követően a rendőrség nem jelentkezik be a házkutatás előtt, a BSA-val ellentétben. A jogszerűtlen felhasználóknak pedig így van esélyük még a kiszállás előtt megtisztítani a számítógépparkot az illegálisan letöltött programoktól. Ameny- nyiben hozzájárul egy cég a segítség mellett a szoftverek ellenőrzéséhez is, számolni kell azzal a ténnyel, hogy a BSA tehet feljelentést, ha bűncselekményre utaló jelet észlel, hiszen ez mindenkinek állampolgári joga és kötelessége. Amennyit árthat azonban egy visszaútasított ellenőrzés, annyit javíthat is egy cég megítélésén a szövetség által kiállított tisztasági-igazolás és az ezzel egyidejűleg nyújtott felvilágosítás. A munkáltatókra is óriási felelősség hárul, mivel a magáncéllal letöltött programok esetében is a munkáltatót vonják felelősségre, ő aztán polgári peres eljárással átháríthatja azt az elkövetőre. Lapunk értesülései szerint a felvilágosítások nagyrészt a munkáltatók érdekeit is szolgálják, a munkavállalók jogszerűtlen szoftverhasználatával szemben. Bucsák Péter megfelelő nyilvántartás vezetésére, és a papírok megőrzésére bíztatja a cégeket és az egyéni felhasználókat is. Érdemes tehát odafigyelni a szoftverek használatára, így sikerülhet kihasználni a BSA működésének pozitív oldalát, ami a jó megítélés szempontjából lehet fontos. • Juhász Regina Az esztergomi rendőrség tájékoztatása szerint a városban ritkán fordulnak elő nagyobb szoftveres visszaélések. Négy évvel ezelőtt lepleztek le egy olyan üzletet, ahol milliós nagyságrendű illegális szoftverárusítás folyt. Keil István, az esztergomi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője kérdésünkre elmondta, hogy főként városokban gyakori a szoftverkalózkodás, ám ezek olyan nagy tételben végzett visszaélések, hogy éppen a méretük miatt buknak meg idővel. Érdekes tény, hogy bármilyen célú házkutatás esetén a rendőrség hajlamos ellenőrizni a házban talált cd-k és szoftverek eredetét is. Illegális szoftverhasználat esetén akár két évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, ám a leggyakoribb büntetés a pénzbírság, illetve az anyagi kár megtérítése. Több pénzt kaphatnak a diákok Szeptembertől havi 30 ezer forintra nő a diákhitel A kormány a 30 ezer forintra emeli a diákhitel havi maximumát a jelenlegi 25 ezer forintról, amelyet legutóbb az Orbán-kormány során módosítottak. A megemelt összeget a jövő tanévtől lehet igényelni, az egy félévre előre felvehető hitelösszeg ezáltal, pedig 125 ezerről 150 ezer forintra nőhet. A diákhitelt már korábban igénybe vevő ügyfelek 2005. szeptember 1-től, a Diákhitel Központ honlapjáról letölthető módosító adatlap kitöltésével és aláírásával tudnak áttérni. Ezt az adatlapot várhatóan a nyár végétől lehet elérni a Diákhitel Központ honlapján, az új hiteligénylők pedig rögtön az emelt összeget írhatják szeptembertől a jelentkezési lapjukra. A hitel-visszafizetés jelenlegi konstrukciói és a 2004/2005 tanévre érvényes 11,95 százalékos, aktuális kamatláb a mostani kormányrendelettel nem változtak. A kormány szerdai döntésével kapcsolatban a Diákhitel Központ csupán végrehajtóként jelenik meg, a felvehető hitel összegének emelésére és a jogszabály szerint megállapított törlesztő részletek módosítására nincs lehetősége - mondta el lapunknak Ory András, a Diákhitel Központ kommunikációs igazgatója. Több, mint 182 ezer egyetemista, főiskolás vette fel a diákhitelt 2001 óta, jelenleg 55 ezren tartoznak a törlesztő státusba és csupán fél százalékuk, azaz 286-an nem fizetik a törlesztő részleteket - mondta Őri András. Tehát a diákhitelt törleszteni nem tudók hányada minimális a hitel felvevőinek számához képest. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, Ekler Gergely pozitívan értékeli a diákhitel felvehető összegének növekedését, emellett az infláció és jegybanki alapkamat mérséklődésének következtében bizakodik a jelenlegi magas hitelkamatok csökkenésében is. Sió László a Fidesz oktatási műhelyének vezetője szintén örvendetesnek tartja, hogy emelték a diákhitel összegét, melynek következtében legalább 20 százalékkal nőttek a hallgatók megélhetési költségei. Sajnálatos azonban, hogy erre csak három év után került sor, hiszen legutóbb az Orbán-kormány emelte fel a diákhitel összegét 25 ezer forintra, amit akkor az ellenzék érdekes módon nem támogatott. Sió véleménye szerint sok helye lesz ennek a pénznek. Például az új építésű magán kollégiumokban 30-40 ezer forintra is emelkedhetnek a díjak, melyek finanszírozására a jelenlegi változtatás már csak sovány vigasz lehet. Összességében tehát a diákhitellel felvehető összeg nagysága ugyan növekedett, de< a magas kamat sajnos nem csökkent, még mindig 10 százalék felett van, amely a piaci értékeknél lényegesen magasabb. • H. O.
