Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-23 / 79. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. április 23., szombat • HÍDLAP 5 Kétszázezren a magyar bankok feketelistáján Minden ötvenedik magyar tartozik a bankoknak Folytatás az 1. oldalról A problémák azonban máshol kezdődnek. - folytatta Futó Barnabás - Előfordul ugyanis, hogy valakit szabályszerűen rajta felejtenek a listán, ami sajnos nem ritka. Ez a bankok trehányságát mutatja, és ez nem csak a tiltólistára igaz, de a jelzálogkölcsönnel és hitelekkel kapcsolatban is rendszeresen előfordultak ilyen esetek. Azon kérdésünkre, hogy van-e értelme a pereskedésnek, Futó úgy válaszolt. - abban az esetben igen, ha bizonyíthatóan a bank tévedett. Máskülönben a lista puszta létét is jogszabályok bástyázzák körül és szinte megtámadhatatlan. Az esztergomi bankosok a BAR- listáról - szigorúan név nélkül - úgy nyilatkoztak; nincs információjuk, „honnan jön pontosan és ki csinálja”, de azt egyöntetűen állítják, a cél nem az, hogy minél több embert tegyenek hitelképtelenné, hanem épp ellenke- . zőleg, a lehető legdinamikusabban forgassák az üzletfelek pénzét. Az egyik bank fiókvezetője elmondta, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem egyszerű felkerülni a listára. „Először felszólításokat küldünk ki az illetőnek, majd jönnek a „fenyegetések”: árverezés, per és a listán való nyilvántartás lehetőségéről levélben és telefonon informáljuk őt. Ha hosszú időn át nem sikerül eredményt elérnünk, öt évre hitel- képtelenné tesszük az ügyfelet, s ezzel párhuzamosan minden hitelképes céget és bankot figyelmeztetünk, hogy ne álljon szóba az érintettel.” Megtaláltuk a BAR-lista mögött álló - elvileg titkos - fantomintézményt, a Bisz Rt-t, melynek vezetője, Rácz Lajos többszöri időpontegyeztetést követően sem tudott rendelkezésünkre állni, ám egy közvetlen munkatársa név nélkül elárulta, hogy Rácz Lajost „felsőbb körökből” utasították arra, hogy „fontolja meg, kinek-mikor-mit nyilatkozik.” Kérdésünkre azt is elárulta, hogy hiába találják meg őket az ügyfelek, gyakorlatilag elküldik őket, mondván ők csak pénzintézetekkel hajlandók tárgyalni. A személyi titkár azt is elárulta, hogy a bankok nem mondanak igazat, mikor azt állítják, fogalmuk sincs a BAR-lista hátteréről, hiszen „éppen ők fizetik a központi épületünk költségeit is.” Földi Tamás, a Bankszövetség vezető közgazdásza lapunknak elmondta, - nem is baj, hogy a Bisz Rt. egy fantomszervezet. „Ez így van kitalálva. A BAR-listát összeállító és felügyelő-ellenőrző részvénytársaság valójában egy láda, amibe egy bank „beteheti” és „kiveheti” a renitens ügyfelet. így alkották meg a létét legalizáló jogszabályt. Ha hosszú kutakodás után valahogy mégis rábukkannak erre a szándékosan elrejtett cégre, az egyenesen ahhoz a bankhoz „dobja” vissza az ügyfelet, ahonnan az jött.” Földi Tamás azt is elismerte, hogy amit Futó Barnabás „trehány- ságnak” nevez, az sok esetben nem más, mint félreértés. „Senki nem mondta azt, hogy a BAR-listára akkor kerül fel valaki hivatalosan, amikor arról megkapja az értesítést. Az ügy lezárása, az első beérkezett hiteltörlesztő részlet befizetésének el- köny velősétől-számított öt éven belül válik hitelképtelenné az ügyfél. Ezért gondolják sökan azt, hogy „véletlenül” maradnak rajta.” Azon kérdésünkre, hogy mi lehet az oka annak, hogy az elmúlt hat évben ötven százalékkal nőtt meg a feketelistán nyilvántartottak száma, azt a választ kaptuk, hogy „míg 1999-ben néhány százmillió forint hitelt fizettek ki országszerte a bankok, mára ez a szám 400Ü milliárdra nőtt.” • SZALAY ÁLMOS Ellenőrök számadása Piliscsév. Április 26-án, kedden délután fél ötkor tartja a község önkormányzatának képviselő-testülete soros ülését. Ekkor Nagy Mária polgármester beszámolót tart a 2004. évi költség- vetés végrehajtásáról és a zárszámadási rendeletről, Csapucha Katalin programszervező pedig a Kálmánfi Béla Művelődési Házzal kapcsolatban tart ismertetőt. Ezenkívül a község jegyzője számol be a 2004. évi belső ellenőrzések végrehajtásáról. Miniszteri vizit Ipolyság. Pavol Prokopovic közlekedésügyi miniszter pénteken, április 29-én látogat el Ipolyságra. A találkozó célja az, hogy a miniszter felmérje a régió problémáit, de természetesen a találkozón a helsinki folyosó kérdése is szóba fog kerülni. Délelőtt 11 órakor a városházán fogadja a minisztert a város polgármestere, a helyi képviselők és az egyes üzemek képviselői. Magyarország vallásügyben nem segíthet a felvidéki magyaroknak j Folytatás az 1. oldalról Annak idején mintegy 40 ezer alá- ; írást gyűjtöttek össze a felvidéki ma- ; gyár katolikusok, amelyben kérték a magyar püspökség létrehozását, illetve a magyar püspök megválasztását. A Vatikán viszont nem lépett. Ennek okát Váradi Lajos abban látja, hogy a szlovákoknak erős pozíciójuk volt a Vatikánban. Annyit viszont sikerült elérni, hogy egy kompromisszumos meg- I oldással Orosch Jánost segédpüspökké nevezték ki, aki félig magyar, ráadásul Párkányban, tehát magyarlakta terüle- ; ten szolgált. Legfőbb feladata a felvi- i déld magyarság képviselete.- Természetesen ő csak a Pozsony- nagyszombati Egyházmegye területén működik. A szlovák részről ez egy jó taktikai húzás volt, hiszen itt él j a legtöbb magyar, és azzal, hogy ebbe I az egyházmegyébe helyezték, tompí- ! tani tudták a követelések élét. A célt ugyan nem érték el, de valamelyest javult a helyzet. Bár itt az is kérdés, hogy egy segédpüspöknek a püspök milyen hatásköröket biztosít. Az alapkérdések viszont továbbra is megválaszolatlanok maradtak - mondta a főosztályvezető. Hozzátette: a magyar pap továbbra is kevés Felvidéken, sokszor szlovákul tartják a miséket, a Magyarországon végzett, felvidéki származású papokat viszont ritkán fogadják vissza. Orosch János segédpüspök korábban ezzel kapcsolatosan lapunknak azt nyilatkozta, hogy annak, ha az ott tanulókat visz- szahoznák Felvidékre, Magyarország sem örülne, hiszen itt is egyre kevesebben választják a papi hivatást. Magyarország Váradi szerint tehát hivatalosan semmit nem tud tenni a felvidéki magyar katolikusok érdekében. A magyar kormány nem is tudja felvetni a kérdést. A lehetőséget abban látja, Visszaeshet az idegenforgalom Folytatás az I. oldalról Itthon is tapasztalható ugyan némi fejlődés, ez azonban a környező országok adataihoz képest minimális, és ez is csak a fővárosra korlátozódik a charter repülőjáratok szabad közlekedése miatt. Az Orbán-kormány 2002-ben még 28,7 milliárd forintot áldozott a turizmusra, ez az idén 9,2 milliárd forintra csökkent, amelyből mindössze ötmilliárd forintot kap a Magyar Turizmus Rt. Ez nem elegendő a komoly fejlesztésekre, és hazánk népszerűsítésére. Lasztovicza az adótörvény módosításokat is elhibázott lépésnek tartja. Az idegenforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevőket ugyanis tizenöt százalékos áfa terheli. Ezt viszont csak ősszel jelentette be a kormány, miközben a szállodatulajdonosok már tavasszal kiküldték a következő évre vonatkozó áraikat. így tehát a későn bejelentett áfa növelését már nem tudták érvényesíteni áraikban, így jelentős bevételtől estek el az idegenforgalomban dolgozók. A következő elhibázott lépés az úthasználati díj bevezetése lenne. Ezt az elképzelést januárban jelentette be a kormány, ám külföldiek előzetes véleménye szerint az is megtörténhet, hogy a gépjárművel érkező turisták nagy része ezentúl elkerülné hazánkat, mivel nem hajlandóak méit fizetni is a rossz utakért. Előzetes becslések szerint ez nyolcvan-százmillió forintos kiesést jelentene az egyébként is alulfinanszírozott idegenforgalomnak. Lasztovicza alapvetően jó kezdeményezésnek látja azonban a regisztrációs pályázati lehetőségeket, melyek a legnagyobb hazai fesztiválok költségvetését hivatottak biztosítani. 2004. október 31-ig száztizenegy pályázatot nyújtottak be a legalább ötvenmillió forintos költségvetéssel rendelkező fesztiválok, így például a Szentendrei Nyár, a Debreceni Virágkarnevál, vagy a Kapolcsi Művészeti Hetek. Az elbírálás határideje viszont már január 31-én lejárt, döntés pedig mindeddig nem született. A pályázók így tehetetlenek, mivel költségvetésük harminc-negyven százalékát kellene ezekből az állami pénzekből fedezni, ám amíg nincs információjuk ennek mértékéről, addig szponzorokkal sem tudnak egyeztetni. Veszélybe kerültek tehát a nagy hagyományokra visszatekintő fesztiváljaink, amelyekre egyébként is egyre kevesebb támogatás jut. Az állam sürgető feladata lenne tehát az állami támogatások jelentős emelése, és az idegenforgalmat sújtó áfa-kulcs csökkentése, mivel a turizmusból Magyarország sokkal többet is profitálhatna a jelenleginél. • JRG Zöld út a palántáknak Az unión belül szabad a palánták és vetőmagok kereskedelme Folytatás az 1. oldalról Ha viszont a vetőmagot és a palántát nem tagországból hozzák be, akkor azt úgymond belföldiesíteni kell.- Ha egy magyar importőr hozna be harmadik országból vetőmagot vagy palántát, akkor saját érdeke, hogy mellékelje a gmo-mentességre vonatkozó igazolást az Országos Mezőgazdasági Minőségvédelmi Intézettől. Az már bizalom kérdése, hogy végeznek-e itthon kontrollvizsgálatot, ez ugyanis nem kötelező, ha minden igazolás megvan. A vizsgálat rendkívül költséges, mintánként 20-30 ezer forintba kerül - tájékoztatott Túri János.- Arra is oda kell figyelni, hogy milyen országból jön az import. Eleve gyanús például, ha Brazíliából, vagy Argentínából származik. Az ilyen esetben szigorúbbak a vizsgálatok, bár ezen a téren is mutatkoznak nehézségek. Ha ugyanis nem tudja a kutató, hogy milyen gmo-t tartalmaz a termék, egy egész életre szóló munkát jelent, hogy megtalálja a szennyezést. Ez olyan, mintha tűt keresnének a kazalban -jelentette ki Túri János. A gmo-vizsgálat tehát nem egyszerű, és csak akkor találnak meg valamit, ha pontosan tudják a kutatók, mit kell keresniük. Erre ugyanis megvan a vizsgálati módszer. Túri János Tart-e a génkezelt élelmiszerektől? hogy a magyar katolikus vezetők a Vatikánban esetleg „lobbizhatnak” az ügy érdekében. A lehetőségek viszont így is minimálisak. Reménykedik viszont abban, hogy a német pápa jobban átérzi majd a felvidéki magyarok sorsát. Azzal kapcsolatos kérdésünkre válaszolva, hogy milyen a magyarországi szlovák hívők helyzete Váradi Lajos elmondta: hivatalosan csak mintegy 14 ezren vallják magukat szlováknak. Közülük csak elenyésző számban vannak katolikusok, ráadásul itt szórványban élnek, nem olyan nagyobb egységekben, mint a magyarok Felvidéken. A magyarországi szlovákság jelentős része evangélikus, nekik rendszeresen tartanak istentiszteletet. Tehát a kérdés nem teljesen megoldott itt sem, de Váradi leszögezte: nem azért, mert a magyar katolikus egyház ez ellen hadakozna. • Czigler Mónika elmondta: az Európai Unióban 0,9 százalékos szennyezettség a megengedett mennyiség a vetőmagokban. Ez véleménye szerint megengedhetetlen. Nem véletlen tehát, hogy a legradikálisabban éppen Magyarország lépett fel az uniós gyakorlattal szemben. Magyarország a kérdést nagyon komolyan kezeli, ezért az ország egész területét génmentes övezetté nyilvánították. A terméktanács elnöke szerint mind a magánszemélyek, mind a kereskedők számára csak megbízható személytől és helyről ajánlatos vásárolni, a behozott termékért ugyanis az importőr felel. A palánták behozatalával kapcsolatosan Fodor Zoltántól, a Zöldség- Gyümölcs Terméktanács szakértőjétől megtudtuk, hogy az Országos Mezőgazdasági Minőségvédelmi Intézetnél kell engedélyt kérni a behozatalra, akik a terméktanácsot kéri fel, hogy szakvéleményt állítson ki. Magáncélra vásárolt növények esetében is fontos a karantén-kártevők miatt olyan egészségügyi igazolást kérni, amely bizonyítja, hogy az adott állomány nem tartalmaz-e karantén-kártevőt. A csatlakozást követően egy direktíva kiadásával igyekeztek biztosítani a palánta nyomon-követhetőségét. • Czm Bernáth Lászlóné (nyugdíjas) Nem bízom a génmanipulált élelmiszerekben. Annyira össze van keverve minden itt a Földön, hogy inkább azt választja az ember, amiről tudja, hogy nincs túlvegyszerezve, beoltva, klónozva. Ezek miatt is van annyi rákos ember a világon. Van otthon veteményesem, magam ültetem, gondozom a zöldségeimet, gyümölcseimet. Minden maradjon úgy, ahogyan ősidőktől adja a természet. Horváth Zoltán (nevelőtanár) Viszolygok a mesterséges, génkezelt termékektől. Ami mű, eleve nem lehet az igazi. Sokkal jobban szeretem és megbízom a jól bevált, természetes ételekben, más az ízük is. Ha az ember beleharap egv génmanipulált -uniformizált ízű - gyümölcsbe, az az érzése támad, hogy ez nem az igazi, hogv van még valami, amit tartogat számára az élet, és amit nem adhat meg neki a génkezelt élelmiszer. Schmeráné Gál judit (egyetemista) Természetvédelmet tanulok Debrecenben, Esztergomban pedig a Környezetkultúra Egyesület aktivistája vagyok, tehát a témába az átlagosnál jobban beleástam magam. Azt látom, hogy az emberek nem túl sokat tudnak a génkezelés kockázatairól egv-két patkánykísérletet kivéve, amelyek viszont a daganatos megbetegedések veszélyeit vetítik előre. Sajnos ma már nem lehet tudni, hogy mit együnk-igyunk, mert szinte mindenről kimutatható, még az ásványvizekről is. hogy egészségkárosító hatásuk van. Jakab Péter (szerkesztő-riporter) Nem tartok a génkezelt élelmiszerektől, mert igyekszem nem fogyasztani ilyeneket. Már két éve vegetáriánus vagyok, ami már egy védettséget ad, másrészt pedig az unió jelent védettséget számomra. Ma már nagyon komolyan veszik a minőség- biztosítást, a szabványokat. Nem lehet elkerülni, hogy ne jöjjön be génmanipulált áru, de arra a termékre rá kell írni, szigorú szabályozás alatt áll. Sajnos a bioüzletek termékei ma megfizethetetlenek. Szlovákiát választotta a Hangkook A legnagyobb dél-koreai gumigyár, a Hangkook Tire - magyar sajtóértesülések szerint - Szlovákiát választotta európai bázisává. Az ázsiai cég Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában végzett terepszemlét, és választása a legkedvezőbb feltételeket kínáló Szlovákiára esett. A félmil- liárd eurós beruházás keretén belül a gumigyár Léván építi fel új üzemét, amely várhatóan 1500 embernek ad munkát. Az információkat sem a szlovák gazdasági minisztérium, sem az érintett cég nem erősítette meg, azt azonban mindketten elismerték, hogy a két fél előrehaladott tárgyalásokat folytat az ügyben.
