Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-04-23 / 79. szám

4 HÍDLAP • 2005. április 23., szombat RÉGIÓ www.istergranum.hu Hagyományőrző kerekesek A Sikenica Érdekvédelmi Szövet­ség május 7-én rendezi meg a ha­gyományos kerékpártúrát, amely Garamkövesdtől egészen Vámosladányig húzódik. Idén elő­ször Lekér is jelezte részvételi szán­dékát. A kerékpárosok Zalabán ta­lálkoznak, ahol gazdag program vár­ja az érdeklődőket. Munkaügyi tanács Tatabánya. Április 26-án tartja a második negyedévi ülését a Komá- rom-Esztergom Megyei Munkaügyi Tanács. Ekkor beszámoló hangzik majd el a megye decentralizált fog­lalkoztatási Alapjának 2005. 1 .-III. havi felhasználásáról, valamint tájé­koztatót hallhatnak a megjelentek az OMMF Komárom-Esztergom Me­gyei Felügyelősége által tavaly vég­zett munkaügyi ellenőrzéseinek ta­pasztalatairól. Szó lesz ezenkívül a megyei központ 2005. évi munkaerő- í piaci képzési tervéről is. Az ülést kö- j vetően, délután egy órától sajtótájé- ! koztatót tart Vági Róbertné a Me­gyei Munkaügyi Központ igazgatója és Kovács Gáborné a Megyei Mun­kaügyi Tanács soros elnöke. Fizetős lett az ingyenzacskó A termékdíjat a legtöbb üzletlánc a fogyasztóra hárítja A termékdíj újabb módosítását követően bizonyos üzletekben meg­szűnik az ingyenes zacskóosztoga­tás. Aki továbbra is ragaszkodik a megszokott reklámtáskákhoz, an­nak mostantól fizetnie kell érte. A termékdíj, vagy más nevén ökoadó bevezetésére egyébként azért került sor, hogy a hulladék újrahasz­nosítására ösztönözze a megadózta­tott termékek forgalmazóit, mivel meghatározott arányú újrahasznosí­tás esetén termékdíj-mentesség kér­hető. A jelenlegi lépés is ezt a célt szolgálja, mivel a vásárlók kétszer is elgondolkoznak mennyi zacskót vi­gyenek, ha azért fizetni kell. így keve­sebb hulladék keletkezik, ezért keve­sebbet is kell újrahasznosítani - tájé­koztatta lapunkat a Környezetvédel­mi és Vízügyi Minisztérium iletékese. A legnagyobb üzletláncok változó­an reagáltak a termékdíj húsz-har­minc százalékos emelésére, mivel szu­verén joguk azt akár a vásárlókra is hárítani. A Match lépett először az ügyben, április közepétől öt forintot kérnek az addig ingyenes zacskóért. A Tesco azonban nem változtat, ezentúl is lesz ingyen szatyor, mivel ezzel is szeretnének kedvezni vásárlóiknak. Nyártól kerül sor olyan adalékanyag­gal kevert zacskó osztogatására, amely könnyebben elbomlik, ám ennek többletköltségét sem kívánják vevőik­re hárítani. A későbbiekben tervezik még a visszaváltható zacskó bevezeté­sét is angol mintára - tudtuk meg az esztergomi Tesco áruház szóvivőjétől. Az Auchan áruház nem kívánja meg­szüntetni az ingyenes zacskót, de ezentúl igyekeznek majd kevesebbet adni, és figyelni azok jobb kihasználá­sára. Mivel náluk a pénztárosok pa­kolnak, ez a kezdeményezés minden bizonnyal hatásos lesz. A Sparban és Pluszban eddig is fizetni kellett a sza­tyorért, itt továbbra is marad ez a gya­korlat, a MédiaMarkat egyes üzletei­ben pedig év elejétől már csak kérésre adnak ingyen zacskót tudtuk - meg sajtóértesülésekből. • JRG Megszűnik a nyelvoktatás az egyetemeken? Ha elfogadják az új felsó'oktatási törvényt, megszűnhet az egyete­meken, főiskolákon a nyelvoktatás, mivel a tervezet nem szól arról, hogy a felsőoktatás feladata volna az idegen nyelvek oktatása. Az új felsőoktatási törvény nem szól arról, hogy az intézmények fel­adata a nyelvoktatás, mivel az oktatási tárca úgy gondolja, hogy a nyelvokta­tás a közoktatás feladata. A Fidesz be­nyújtott egy módosító javaslatot, ami azt célozza, hogy az idegen- és szak­nyelvi idegennyelv-oktatás is megma­radjon a felsőoktatás feladatai között.- A kormány abból indul ki, hogy a kétszintű érettségi, ami nyelvvizsgát is biztosít majd, megoldja ezt a prob­lémát. A Fidesz viszont úgy gondolja, hogy jelen pillanatban és a következő pár évben még gondot fog jelenteni, hogy sok tanulónak nincs megfelelő szintű nyelvismerete - mondta Sió László, az Oktatási Műhely vezetője. Ugyanakkor elismerte, hogy öt-tíz éves távlatban megoldhatja a problé­mát a középiskolai nyelvoktatás fej­lesztése. A diploma kiadásának, illet­ve a záróvizsgára bocsátás feltétele a középfokú nyelvvizsga bizonyítvány.- A törvénytervezet megszavazása nem csak ezen az egy ponton múlik - válaszolta Sió László arra a kérdésre, hogy megszavazza-e a, Fidesz-frakció a törvényt, ha nem kerül be újból be­nyújtott módosító javaslatuk a felsőok­tatási törvénybe. További változás le­het, hogy a záróvizsgára bocsátás felté­tele lesz a nyelvvizsga-bizonyítvány. Vagyis az elhúzódó nyelvtanulás miatt évekkel később tud majd csak a tanuló felkészülni az államvizsgára. Ez persze már nehezebb és bizonyos szakterüle­teken ennyi idő alatt már el is évül a tudás, így az állam hiába taníttatta éve­ken keresztül az adott hallgatót. Nem utolsó sorban ez a helyzet gátolja a munkaerőpiacon való megjelenését is. Egyelőre térségünk mindkét felső- oktatási intézményében a diploma ki­adásának feltétele a nyelvvizsga-bizo­nyítvány. A piliscsabai egyetemen nem nyelvszakos hallgatók esetében két nyelvből kell középfokú nyelvvizs­gát tenni. Az esztergomi főiskolán azon hallgatók, akik kreditrendszerben tanulnak eg)’ középfokú nyelvvizsga kötelező, csak így kapják készhez dip­lomájukat. Az elmúlt évben például a szociálpedagógus szakon végzettek körülbelül húsz százaléka nem vehette át oklevelét a nyelvvizsga hiánya miatt. • Gál Kata Hamisított kétszázasok Borúlátó borászok Párkányban és Érsekújváron ha­mis kétszáz koronás bankjegyeket foglalt le a rendőrség. Azt egyelőre még nem tudni, hogy ugyanazon el­követőtől származik a két bankjegy. Érdemes odafigyelni a visszakapott fizetőeszközökre. A napokban ugyaw- is két gyanús bankjegyeket is találtak az érsekújvári járásban. Égy textilüz­let eladónője Érsekújvárban csütör­tökön egy csomagért 200 koronával fizetett, amelyet előzőleg egy vevőtől kapott a boltban. A 200 koronás a postásnak rögtön gyanús lett. A pos­tán pedig valóban megerősítették, hogy magán viseli a hamisítás jeleit. A rendőrség a Nemzeti Bankba küld­te a fizetőeszközt további vizsgálatra. Egv nappal az érsekújvári eset előtt a párkányi postán is találtak gyanús 200 koronást. A helyszínre érkező rendőrség azonnal lefoglalta a fizető- eszközt és szintén vizsgálatra küldték. Azt, hogy mindkét esetben ugyanaz a hamisító követte el a bűntettet, csak a későbbi vizsgálatok derítik ki. A ha­misításért a tettest két-és nyolc év kö­zötti szabadságvesztésre is ítélhetik. • Cz.M. LAP(SZ)ÉL Nagy Balázs A pénzkérdés létkérdés, a sportban is Az elmúlt hetek, hónapok a sportvilágban nem szóltak másról, mint ar­ról, mire lesz pénz és mire nem. A kormány „állhatatos” tevékenységé­nek köszönhetően, az olimpiát követő évben talán még a templom egerei is gazdagabbak a honi sportegyesületek némelyikénél. A magyar labda­rúgásban már szinte meg sem lepődik az ember azon, hogy klubok szűn­nek meg (bár a focisták teljesítményét elnézve nem is lenne baj), de ami­kor a világ a magyar sportsikerektől hangos (jégkorong, kézilabda) nem hiszem, hogy a magyar sportnak, a számtalan világbajnokságon, olimpi­án remeklő nemzetnek itt kéne tartania. Az eset pedig nem egyedi és az a legszomorúbb, hogy nemcsak országos szinten érinti a klubokat, egyesületeket. Megyei szinten sem hallani mást, csak azt, hogy itt kevés a pénz, ott kevés a pénz. Az elmúlt egy hétben készült interjúk során az egyesületek vezetői valahogy mindig oda lyu­kadtak ki, hogy hiába van világbajnokuk, hiába szerepelnek itt és ott eredményesen, nem lesz anyagi segítség, ha megszakadunk sem. Fehérvá­ri Tamás, a Magyar Rögbi Szövetség elnöke is beállt a sorba és elmondta, I hogy a magyar rögbi az utolsókat rúgja: a játékosok szerelemből öltik ma- j gukra a címeres mezt, sőt az is előfordul, hogy fizetnek (!) azért, hogy j játszhassanak (példát mutathatnának a labdarúgóknak...). A rögbi Esz­tergomban nagy népszerűségnek örvend, anyagilag is biztosított a háttér. Az esztergomi rögbisek mellett, a helyi kick-boxosokról is lehetne példát venni, akik a nehézségek ellenére is szállítják az eredményeket, világbaj­nokok szerepelnek remekül hétről hétre, mert összefogtak, és ha minden kötél szakad, ők akkor is fennmaradnak a víz felszínén. Több helyül is lehetne példát hozni, de most egy a lényeg: pénz, sok pénz kell a magyar sportba. Össze kell fogni egy szebb jövőért, a ránk vá­ró világméretű sikerekért, azért, hogy három év múlva - az olimpián - új­ra mindenki együtt örülhessen és sírhasson akkor, mikor Cseh Laci első- j ként érinti meg a falat, vagy Gyúrta Dani utcahosszal veri riválisait. A | magyar jégkorongozók is a csoda kapujában állnak, bízzunk benne hogy | lesz majd pénz hokibotra, új stadionra, mert megérdemelnék, hogy nyu­godtan szállíthassák a sikereket. De nemcsak ők, hanem minden magyar sportoló. Ok akarnak, akarjanak azok is, akik a sorsukról döntenek. Megfelelő marketing nélkül esélytelenek a magyar borok Folytatás az 1. oldalról A szabályok betartását szerinte nem ellenőrzik kellően, az a sajnála­tos tendencia alakult ki, hogy az uni­ós termékekkel szemben nem termé­kek, hanem a támogatások mértéke versenyez. A „harmadik világ” a bo­rok forgalmazása terén is felvirágzás­nak indult. Betörtek a piacra a chilei, ausztrál és dél-afrikai borok, melyek aránytalanul nagyobb állami támo­gatásban részesülnek, mint az uniós országok termékei. Ezekkel verse­nyezni csak a marketinggel lehetne - mondta Dula Bence, és hozzátette, a magyar bor az ország arculatának ré­szét kellene, hogy képezze, a finan­szírozás pedig az állam feladata len­ne. Széleskörű megjelenés és széles választék, ami a magyar bornak hi­ányzik a külföldi piacokon. Itthon pedig leginkább a fizetőképes vásár­lóerő hiánya, illetve a vásárlói igény alacsony mértéke jelent gondot. Kamocsai Ákos, a Hilltop Neszmély Borászat Rt. főborásza úgy nyilatkozott, hogy az ő piacukon nem sokat változtatott az uniós csatlakozás. Most is, mint ahogyan a csatlakozást megelőzően is, Nagy-Britanniába szállítják a legtöbb palackot, de jelen vannak a skandináv, japán és amerikai piacon is. Ennek ellenére ő sem elége­dett teljesen az üzletmenettel és nem túl derűlátó a borászat jövőjét illetően, mert kicsi a jövedelmezőség, új birtok létrehozása hatalmas összeget emészt fel, és lassan válik termővé, továbbá hiába jelenik meg néhány uniós pályá­zati lehetőség - a szerkezetátalakítás illetve fajtaváltás elősegítése körében ­ha a borászok nem tudják kihasználni, legtöbb esetben nem is tudnak róla. Szintén „nem szolgálhatott jó hír­rel” a magyar borászattal kapcsolat­ban Kovács Tibor, a Szentgál Borá­szat tulajdonosa. Borból túltermelés van, és még a legnagyobb bortermelő országok sem képesek felvenni a ver­senyt az olcsó, különböző hipermar- ket-áruházláncok által árusított gyengébb minőségű borokkal, hiszen sok áruházlánc egyszerűen „kilistáz­za” a magyar borokat. • HAJ Kinek lehet jó üzlet a csipkártyás diákigazolvány? Folytatás az 1. oldalról Ez a kártyaszolgáltatás azonban je­lentősen elmarad a tervezettől, így felmerül a kérdés, miért kell ezentúl is a jóval drágább, ezerötszáz forintos igazolványt megvennie a diákoknak, ha legtöbben nem is tudják használni a csipet. Béres István, aki az Orbán- kormány idején volt kormánybiztos az Oktatási Minisztériumban, kérdé­sünkre elmondta, hogy már évek óta elkészült a szerződés-felmondó levél, miután látták, hogy komoly nehézsé­gekbe ütközik a teljes rendszer kiépí­tése. A jelenlegi kormány azonban az­óta is ragaszkodik az Állami Nyom­dához, valamint a drága és egyelőre kivitelezhetetlen tervekhez, a diákok pedig fizetik az igazolvány magas költségeit. Béres véleménye szerint a beépített csip már egyébként is el­avult, ezért nagy forgalmú érintős beléptető rendszerhez nem is alkal­mas, mivel lassú. A minisztérium to­vábbá nem vette meg a csip szerzői jogait sem, pedig e nélkül országosan nem is használható a rendszer. Szőke Péter cáfolta, hogy a kor­mány elfeledkezett volna a diákiga­zolványokról, sőt mint állította, fo­lyamatban van az új igazolványterv pályáztatása közbeszerzési eljárással. Az új kártya már nemcsak közlekedé­si, hanem közigazgatási funkciókat is betöltene, akár BKV bérletként is használható lenne. Az ezzel kapcsola­tos egyeztetések már előrehaladott állapotban vannak. A közigazgatási funkció még csak távlati terv, de a lé­nyege az, hogy a közigazgatás elekt­ronikus szolgáltatásait lehetne a csip- kártyával támogatni, például az ok­mányirodákból ismert internetes időpont-egyeztetés mintájára. A ter­vezett új igazolvány előreláthatóan 2006 elején kerül bevezetésre, és igény szerint bárki lecserélheti majd erre régi kártyáját. Az egyéb funkci­ók országos bevezetése pedig kizáró­lag az intézmények döntésén és anyagi helyzetén múlik, mivel a szükséges hardver elemeket nekik kell állni. A jelentősen drágább szoft­ver elemeket azonban a minisztéri­um bocsátaná az iskolák rendelkezé­sére. Béres István beléptető rendsze­rekkel kapcsolatos aggályaira Szőke Péter egyszerű megoldást javasolt. Az igazolványt pár százforintos úgy­nevezett rezgőkörrel lehet ellátni, amellyel érintésmentes, így gyors beléptetést tesz lehetővé. • IuhAsz Regina Az esztergomi Vitéz János főiskola főigazgató-helyettesének tájékoz­tatása szerint számukra jobban megfelel a Neptun rendszer a hallgatók igazolására, és a későb­biekben sem kívánják igénybe venni a csipkártya adta lehetősé­geket. Homor Lajos szerint az iga­zolvány hamisítása pedig kizáró­lag az elkövető felelőssége, így ezzel kapcsolatban szintén nem kívánják sürgetni a csip e célból történő kihasználását.

Next

/
Thumbnails
Contents