Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-22 / 78. szám
www.esztergom.hu ESZTERGOM 2005. április 22., péntek • HÍDLAP 3 Korridor Esztergomon keresztül Nyitva megye is támogatja a Zselíz-Párkány-Esztergom vonalat Folytatás az I. oldalról Az V/C közlekedési folyosó megoldási lehetőségeiről Molnár László, a FŐMTERV Rt. elnökigazgatója tartott előadást. Az észak-déli irányban Európán keresztül haladó közlekedési folyosók sajátossága, hogy nem alkotnak transzkontinentális tengelyeket és csupán Európa központi térségéig vezetnek. A VI. számú helsinki folyosó Gdansknál indul és a Balti-tengertől Csehországig vezet, ahonnan déli irányban az Adriai-tengerig csak jelentős kitérőkkel lehet tovább haladni. A közép európai országokat az Adriai tengerrel és a Balkánon át Isztanbulig vezető közlekedési folyosó nyomvonalának kijelölésére a magyar-szlovák határon át három nyomvonal tervezetről gondolkodnak a szakemberek. Az egyik út-variáció szerint NyitraÉrsekújvár-Komáromon keresztül, a másik Zseliz-Párkány-Esztergomon és a Zsámbéki medencén át a déli országhatárig vezetne egyenesen. A harmadik elképzelés az Ipolyságon és az M2- es autópályán futna Budapestig. Az Országos Területrendezési Terv már tartalmazza, hogy készül az Esztergom mellett építendő új teherforgalmi közlekedést lebonyolító híd, amelynek figyelembe vételével készítik elő az Ister- Granum Eurorégión áthaladó nemzetközi útvonal tervet. Molnár László előadása után Varga Csaba, a Raiffeisen Consulting Rt. főosztályvezetője ismertette az INTERREG III/B uniós pályázati lehetőségeit, amelynek keretében konzorcium létrehozásával több mint egymillió eurót lehetne nyerni egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Az előadásokat követő megbeszélés során elhangzott, hogy a Nyitra megyei önkormányzat mind a három útvonal-változatot tárgyalta már, és a legjobb megoldásnak a Zselíz-Párkány-Esztergom útvonalat tartják. Baranya megye közlekedési gondjain is segítene ez a megoldás, hiszen hiányzanak a gyorsforgalmi utak ebben a térségben. Horvátországban a tervek szerint az Adriai- tengerhez vezető gyorsforgalmi közutat néhány éven belül a magyar határig kiépítik, és ehhez kapcsolódhat a Zsámbéki-medencén átvezető nemzetközi közlekedési folyosó. Meggyes Tamás a pályázati költségekre vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta, hogy százezer eurónak megfelelő ösz- szeget már elkülönítettek erre a célra, Nagy Géza, Zselíz polgármestere ezt kiegészítette azzal, hogy Zseliz város ötszázezer koronát tartalékol a tervezett pályázati önrészre. A konzorciumba résztvevő szakmai szervezetek és intézmények csupán jelképes önrésszel kell, hogy részt vegyenek a megcélzott 1,4 millió eurós pályázatban. Sikeres pályázat esetén a megvalósíthatósági tanulmány azt is vizsgálja majd, hogyan lehet egyszerűbbé tenni a Gdansk-Csehország közlekedési folyosó és a V/ c folyosó közötti összeköttetést, valamint a szlovákiai Zseliz és Budapest összeköttetését. • Muzslai Ágnes Van esély rá, hogy felépüljön a dunai teherhíd Farkas Iván szerint egyelőre még nem dőlt el, hogy merre vezessen a nyomvonal. - „Úgy vélem, hogy a kérdésre egy-két éven belül megszületik a válasz. Az a legfőbb feladat, hogy minden lehetőséget kiaknázzunk a mi változatunk elfogadtatására. Először a megyén belül kell közös nevezőre jutni, de emellett el kelt érni azt is, hogy a megye fejlesztési terve alapján megépüljön a Garamszentbenedektő! Párkányig vezető gyorsforgalmi út. A nyomvonal kijelölésében döntő szava lehet Magyarországnak is. A mi változatunk mellett szól az a tény, hogy a Zsámbéki-medencében számos beruházást terveznek (filmstúdiót, ipari parkokat), jó esélyt látok arra, hogy az illetékes szervek végül a mi változatunkat fogadják el és ennek kapcsán zöld utat kapjon az Esztergom-Párkány térségében megálmodott teherhíd.” Nemzetközi Föld nap A Föld napja mozgalom 1970 április 22-én indult útjára az Egyesült Államokból. Akkor 20 millió ember emelte fel a szavát a talajt, vizeket szennyező hulladéklerakók, a levegőt egyre súlyosabban szennyező közúti közlekedés, a fogyasztói társadalom, a fajok kiirtása, a természetes élőhelyek eltűnése ellen. Harmincnégy éve egy országban 20 millió ember, ma már 184 országból több mint 300 millió ember mozdul meg a Föld napján. A problémák felvetése mellett már megindult az alternatívák kidolgozása, a tüntetések családi, közösségi eseménnyé nemesültek. A tiltakozásokat számos országban példamutató környezettudatos életmód kialakítása követte. A Föld napja ma már nem a problémák, hanem a lehetséges alternatívák napja. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület is szervez programokat a Föld napi rendezvényhéten. Április 22-én, információs standot állít fel az egyesület Esztergom belvárosában a Gran Tours előtt. Az érdeklődők itt információkat kaphatnak a város környezeti állapotáról, aktuális környezeti problémáiról. Aznap kerül sor a vízkincskereső, iskolai vetélkedőre az Esztergomi Vízmű szervezésében, melynek helyszíne többek között az egyesület Ökokertje, (rossz idő esetén a program a Duna Múzeumban kerül megrendezésre) Még mindig a pénteknél maradva, az esztergomi egyesület és a Dorogi Környezetvédő Egyesület közös hulladékos kiállítása nyílik meg a dorogi Művelődési Házban. Április 25-27-én, 19 órától a Zöld Mozi sorozat részeként vetítik A pityergő teve története című filmet, az április 27-i vetítés után Hámori Endre előadása lesz hallható Mongóliáról. Április 28-án, 14-től 17 óráig, a HID-program keretében környezeti nevelési hálózatépítés lesz a téma a budapesti EMLA Alapítvány és az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület közös szervezésében. Előadások, workshopok lesznek látogathatók, de szó esik közös műhelymunkákról is a helyi pedagógusok és civil szervezetek bevonásával. A rendezvényt a Montágh Imre Általános és Speciális Szakiskolában tartják. Április 30-án környezetvédelmi programok kerülnek előtérbe, különböző környezetvédelmi gyerek játékok, totók kapcsán. További információ az Eszergomi Környezetkultúra Egyesületnél: Esztergom, Bajcsy Zs. út 4. I. em. 105. (Zöldház) Tel./Fax: 33/400-150. • VI Páncélszekrény, rácsos ablak Biztonságban az érettségi tételek? Későn szólt az Oktatási Minisztérium: ezentúl páncélszekrény, biztonsági zárral védett ajtó és rácsos ablak szükséges az érettségi tételek tárolásához. Az intézményvezetőket országszerte villámcsapásként érte az a körlevél, amely megszabta a tételek helyes tárolásának körülményeit. A probléma oka, hogy az iskolák nagy része nem rendelkezik páncélszekrénnyel.- Az írásbeli feladatlapok őrzésének minimális helyi feltétele, hogy olyan helyen tárolják, ahová csak biztonsági zárral ellátott ajtón lehet bejutni, sőt minden ablak és ajtó csak ráccsal van ellátva - nyilatkozta a héten Pósfai Péter, az OKÉV főigazgatója az RTL Klub Híradónak. A szigorító intézkedéseket az tette szükségessé, hogy az április végén kiküldött érettségi feladatlapokkal együtt idén sokkal több titkos papírra kell ügyelnie az iskoláknak. Bár országszerte általános ijedelemmel fogadták a gimnáziumok és szakközépiskolák a körlevében érkezett bejelentést, térségünkben nincs ilyen gondja az iskolaigazgatóknak. Stróbl László, az esztergomi Szent István Gimnázium igazgatója úgy fogalmazott lapunknak, hogy kész szembenézni az Oktatási Minisztérium ellenőrzésével, mivel rácsos ablakuk nincsen. „Bár a tároló helység a második emeleten van, páncélszekrény is rendelkezésre áll, rácsokkal nem tudunk szolgálni.”- Szerencsére minden feltételnek meg tudunk felelni. - nyilatkozta Dér Imre, a Bottyán János Műszaki Szak- középiskola igazgatója, aki szerint jogosak az intézkedések, mondván a tételekre valóban nagyon kell vigyázni. Belecz László, a Dorogi Gimnázium igazgatója szerint nem kellene szenzációt csinálni az ügyből. „Eddig is volt már rá példa, hogy kijöttek a minisztériumtól leellenőrizni, hogy a gyerekek megfelelő rendben ülnek-e a matematikaérettségin. Eddig is elvárás volt, hogy az iskola biztonságban tartsa az érettségi tételeket. Ha ezt páncélszekrényben, vagy a ruhásszekrényben oldották meg, akkor úgy.” Az iskolák helyzetét tovább nehezíti, hogy a szaktárca szúrópróbaszerűen ellenőrzi majd az intézményeket. Ha a minisztérium felügyelői úgy találják, az intézmény nem tett meg mindent az érettségi tételek biztonságáért, a pótvizsgakérdések kidolgozását az iskolával fizettetik meg. • Sz.Á. Az Ister-Granum Eurorégió Varsóban Az Ister-Granum Eurorégió meghívást kapott a napokban megrendezett nemzetközi konferenciára, Varsóba. Régiónkat Dávid Veronika, az eurorégiós iroda munkatársa képviseli majd. A határon átnyúló együttműködések témájában április 21-22- én tartott lengyelországi tanácskozás apropóját a Madridi Egyezmény aláírásának 25. évfordulója adja. Az Európa Tanács 1980. május 21-én fogadta el a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről szóló keretegyezményt, melyhez Magyarország 1997-ben csatlakozott. Ennek az egyezménynek a módosításáról, illetve a határon átnyúló együttműködéseknek az európai integrációhoz való hozzájárulásáról tárgyal a húsz európai eurorégió képviselője. Az alapegyezményhez már három kiegészítő jegyzőkönyv is elkészült, melyek ratifikálásával a helyi és regionális hatóságok nagyobb döntési szabadságot kapnának, például jogukban állna nemzetközi szerződések megkötése is. Magyarországról csak az Ister- Granum és a Duna-Dráva-Száva Eurorégió kapott meghívást a lengyelországi konferenciára. • HAJNAL Díszpolgári cím Osamu Suzukinak Esztergom Város Képviselő-testü- lete 140/2005. (11.22.) számú határozatával a város anyagi, szellemi, erkölcsi értékeinek gazdagításában végzett tevékenysége révén, valamint a város rangját, elismertségét növelő, kapcsolatainak körét bővítő munkája elismeréseként Osamu Suzuki úrnak, a Suzuki Corporation elnökének „Esztergom Város Díszpolgára” címet adományozta. A kitüntetést ünnepség keretén belül Meggyes Tamás Esztergom város polgármestere adja át a volt Megyeháza dísztermében április 26-án, kedd délután két órakor. • Gál
