Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-21 / 77. szám
4 • HÍDLAP • 2005. április 21., csütörtök RÉGIÓ www.istergranum.hu Reménytelen a pályakezdők helyzete? Tapasztalat híján munka nélkül maradhatnak a friss diplomások Folytatás az 1. oldalról Mivel az előző évhez viszonyítva a munkanélküliség is magasabb, értelemszerűen a fiatalok is többen vannak. 1996-ig a pályakezdő fiatalok is kaptak munkanélküli segélyt, ez után viszont új rendszert vezettek be Magyarországon.- Most azt a munkáltatót támogatjuk meghatározott pénzösszeggel, aki fog-/ lalkoztatja a pályakezdőt azért, hogy munkatapasztalatot tudjon szerezni - mondta Pőcze Péterné. A munkatapasztalat-szerzési támogatás mértéke az iskolai végzettségtől függ. Megyénkben a támogatás nem haladhatja meg szakképzetlen pályakezdő esetén a minimálbér másfélszeresének kilencven százalékát, középfokú szakképzettséggel rendelkezők esetén a minimálbér kétszeresének hetven százalékát, felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén pedig a minimálbér két és félszeresének a hetven százalékát. A támogatás feltétele, hogy a fiatalnak kilencven napig a munkaügyi kirendeltség nyilvántartásban kell szerepelnie. A pályakezdők foglalkoztatását 360 napig támogatja a munkaügyi központ.- A program jól működik, az év első negyedévében 296-an dolgoztak ilyenfajta támogatással a megyében, közülük 83-an idén léptek be a rendszerbe mondta Pőcze Péterné. A pályakezdők munkatapasztalat szerzésének támogatására, ebben az évben 230 millió forintot tervezett a megyei munkaügyi központ. Miután letelik a támogatott közel egy év, a pályakezdők jogosultak lesznek munkanélküli járulékra is, de sokan a megszerzett tapasztalat birtokában már el tudnak helyezkedni, esetleg maradnak a „tapasztalatszerző” helyen. A dorogi kirendeltség vezetője, Romanek Etelka is hasonló helyzetről számolt be a körzetükhöz tartozó települések helyzetével kapcsolatban. A márciusban regisztrált 1420 munkanélküli 11 százaléka volt pályakezdő fiatal. Az utóbbi évekhez viszonyítva magas ez az arány - tudtuk meg a kirendeltség vezetőjétől, aki felhívta a figyelmet arra, hogy sok olyan felsőfokú végzettségű fiatal szerepel a rendszerükben, akiknek nem piacképes a végzettségük, így nem is tudnak számukra állást találni. Evek óta gondot jelent a pedagógus, szociálpedagógus, valamint kommunikációs végzettségűek elhelyezkedése. Romanek Etelka véleménye szerint szükség lenne a humán képesítésű emberek munkájára a településeken, de a legtöbben nem tudják az ehhez szükséges pénzt előteremteni, illetve kigazdálkodni a költségvetésükből. • GÁL Európa gátat vetne a kínai áruknak Folytatás az /. oldalról Brüsszelben ezért azt tervezik, hogy behozatali kvótát vezetnek be a kínai cikkekre. A szigorítások bevezetésével a helyzet a tavalyihoz lenne hasonló. Szlovákia hajlandó a szigorításokat támogatni, az viszont még nem bizonyos, hogy itt is bevezetnék azokat. A szlovák gyártók ugyanis nem panaszkodtak arra, hogy a kínai export ellehetetlenítené a hazai piacot - tudtuk meg Dagmar Hlavatától, a Gazdasági Minisztérium sajtószóvivő-helyettesétől. A kínai exporttól nemcsak Európa, hanem az Egyesült Államok is tart, és Európához hasonlóan szigorítások ) bevezetését fontolgatja. Több szakértő azonban úgy véli, hogy a kizárólag az ázsiai országgal szembeni korlátozások nem oldanák meg a problémát, mivel helyét azonnal átvenné valamelyik másik fejlődő ország. A világpiacon egyébként Kína jelenléte majdnem 20 százalékos. A Világkereskedelmi Szervezet számításai szerint ez az arány két év múlva elérheti akár az 50 százalékot, ami azt jelentené, hogy a boltokban minden második textiláru Made in China címkével lenne ellátva. • Cz.M. LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián Kemény dió a pályakezdés Multinacionális cég keres fiatal, ambiciózus csapatába, lelkes, csapatmunkában dolgozni tudó, angolul és németül jól beszélő (a francia és a német nyelv ismerete előny), közgazdasági és humán erőforrás diplomával rendelkező, vezetésben és a szakterületen minimum ötéves tapasztalattal rendelkező, fiatal munkaerőt, azonnali kezdéssel. Eg)r tipikus mai álláshirdetés, azokkal a minimum elvárásokkal, amelyeket ma egy nagyvállalat megfogalmaz elvárásaiban új munkatársával kapcsolatban. Na mármost, ha megnézzük a nagy átlag pályakezdőt, akkor a következőt látjuk: fiatal, szakmunkás bizonyítvánnyal, érettségivel vagy főiskolai diplomával rendelkező, teljesen tapasztalatlan, maximum egy idegen nyelvet beszélő fiatalember az, aki önéletrajzírásba önti bánatát. A cégek többsége a meghirdetett pályázatra jelentkezők jelentős részénél még a fáradtságot sem veszi arra, hogy válaszoljon a nekibuzdult jelentkezőnek. A fáradtságos munkával összeállított, személyes adatait a multi elé toló fiatal néhány hetes-hónapos várakozás után lemondóan legyint, mialatt a nagyvállalat irodájában ülő, a főnök lánya vagy éppen szeretője típusú műkörmös hölgy kivesézve szerencséden pályakezdő személyes titkait eg)’ elegáns mozdulattal a papírkosárba löki a jelentkezési lapot. Tömören ez a helyzet a mai magyar pályakezdők esetében, ha csak az illetőnek nincs valamilyen óriási szerencséje, vagy éppen nem felel meg a fenti kritériumoknak. Nem a nyelvekre és a diplomákra stb gondolok elsősorban, hanem főnök-lánya, főnök-szeretője viszonyra. Szóval nem könnyű, talán a világ egyik országában sincs annyi diplomás pultos, ügyintéző, zöldséges és még sorolhatnám, mint kis hazánkban, mint ahogyan rekordgyanús azoknak a száma is, akik végzettségüknek megfelelő szakmában dolgoznak. Műkörmöst képeznek felszolgálóból, nehézgépkezelőt a kőművesből, pincért az ácsból, biztonsági őrt a szakácsból. így ülnek szépen az átképzett emberek egymás helyén, átképezve, elbizonytalanodva, szakmájuktól megfosztva. Persze a pályakezdő az más, fiatal és lendületes, mindenre kész és elszánt, hogy azután a nyugdíjkorhatár elérése előtt egy-két évvel ugyanúgy rettegjen sokszor átképzett tudatával a munkahelyéért, mint a jelen ötvenévesei. Mert a dolgok jelenlegi állása szerint attól tartok, nem lesz ez máshogy ötven múlva sem. Kötelező beszolgáltatni a roncsautókat Már országos a begyűjtő-hálózat, a gyártók mélyen a zsebükbe nyúlnak Folytatás az 1. oldalról A januárban életbe lépett törvény változtathat a helyzeten, mivel az okmányirodák addig nem vonják ki a forgalomból a járművet, amíg annak tulajdonosa nem igazolja, hogy engedéllyel rendelkező átvevőhelyen adta le kocsiját. Komárom-Esztergom megyében kizárólag az esztergomi Alcufer rendelkezik a forgalomból történő szakszerű kivonáshoz, illetve a roncsok környezetbarát feldolgozásához szükséges igazolással. Faragó Róbert, a cég esztergomi telephelyének vezetője szerint az utóbbi időben egyre többen fordulnak hozzájuk, de a rendszer működésében továbbra is vannak hiányosságok, elsősorban a technikai háttér nem áll a helyzet magaslatán.- Január elején még az illetékes okmányirodák sem tudtak arról, hogy milyen igazolást kell felmutatnia a roncstól megszabadulni kívánó tulajdonosnak. A helyzet azóta valamelyest javult, de még mindig adódnak problémák - szögezte le az ügyvezető. Ezt támasztja alá, hogy idén mindössze 11 autó került hozzájuk, annak ellenére, hogy már a környékbeli autókereskedő cégek is felvették velük a kapcsolatot. Az autóbeszámítási értékesítési akciók keretén belül ugyanis a használt járművek egy része a kereskedőkhöz kerül, akik akár a roncsautókat is beszámítják az árba. Ezek egy részét ismét értékesítik, de a használhatatlan autókat nekik is az átvevőhelyeken kell leadni. Az autó megsemmisítése egyébként csak minimális költségeket ró a tulajdonosra, 2500 forintot (és áfát) kell a telephelyeken befizetni a roncs szakszerű megsemmisítését igazoló okmányért, amely alapján az okmányiroda aztán „leírja”, kivonja a forgalomból az autót. A roncsokat ezt követően megsemmisítik, az alkatrészek nagy részét (70- 75 százalékát) kitevő fémet minden gond nélkül újrahasznosítják. A kenőanyagokat, olajat, hűtőfolyadékot leengedik, a műanyagalkatrészek azonban továbbra is gondot jelentenek.- Főleg a régebbi autóknál jelent ez problémát, mivel azok műanyag- alkatrészeivel nem tudunk mit kezdeni, ezért ezek - egyelőre - a szeméttelepre kerülnek - mondta az Alcufer ügyvezetője. Ezt azonban már a közeljövőben meg kell oldani, hiszen az uniós tervek szerint folyamatosan növelnék az újrahasznosítás mértékét, így a jelenleg előírt 85 százalékos újrahasznosítási arány már jövőre 90 százalék fölé nőhet. Mindez komoly kötelezettséget ró a gyártókra és importőrökre egyaránt, akiknek kötelességük gondoskodni az általuk forgalomba hozott, időközben amortizálódott autókról. Az idei évben 40 ezer autó hazai eladását tervező Magyar Suzuki Rt. szóvivője, Tihanyi Tamás elmondta, hogy a Car-Rec-el kötött megállapodás szerint a Suzuki is kötelezte magát a roncsautók megsemmisítésére. Mivel a japán-magyar cég nem kívánt erre a célra külön üzemegységet biztosítani, ezért szerződött a Car-Rec Kht.-vel, amely az egész országban átvállalja ezt a feladatot a gyártól. A gyártók, kereskedők és a feldolgozók által is kifejezetten jónak minősített begyűjtő-rendszer zavartalan működését azonban nagyban gátolja, hogy a régebbi gépjárműtípusok (elsősorban a kelet-európai, jogutód nélkül megszűnt vagy átszervezett gyárak termékei) esetéből az állam nem vállal részt - mondta a Kht. ügyvezetője. További problémát okoz az is, hogy sem a magyar, sem az uniós pályázatok nem érintik a 85 százalékos feldolgozó kapacitással működő cégek fejlesztését. És megoldatlannak tűnő gond, hogy a ma szemétdombokra kerülő, a gépjármű alkatrészeinek 25-30 százalékát kitevő műanyagalkatrészek környezetbarát újrahasznosítása is megoldatlan. • BUKOVICS >/ Ősztől új bérletrendszer a fővárosban A tervek szerint a jövőben Esztergomra is kiterjedne a szolgáltatás Folytatás az /. oldalról A felajánlott kedvezményt tehát az állam vállalja magára. A 2006-os évben előreláthatóan kétmilliárd forintot tesz majd ki a bevétel kiesés, ez azonban egyelőre csak a bérletrendszer bevezetéséből adódik. Ez az ösz- szeg minden bizonnyal rendelkezésre áll majd az új költségvetésben, hiszen e nélkül bele sem vágtak volna a projektbe - erősítette meg Szűcs Lajos. Az utazó nagyközönségnek szeptembertől tehát hét új bérletre kell számítania, amely körülbelül tíz százalékkal lesz drágább a jelenleg is létező kombinált bérletnél, vagyis a felnőtt bérlet hétezer forint, míg a tanuló és nyugdíjas egységesített bérlet esetében négyezer forint körüli árra kell majd számítani. Réthelyi József - a BKSZ iroda igazgatója - kérdésünkre elmondta, hogy az egyesített bérlet elsősorban a Budapestre ingázók helyzetét hivatott megkönnyíteni, így a későbbiekben is csak a Budapestet a vidéki városokkal összekötő vonalakra lesz érvényes. Addig azonban óriási előkészítő munkára van szükség, mivel a szolgáltatás vidéki bevezetését előnyös lenne az elektronikus jegykezelő rendszer kiépítésével összekötni. Ez egy olyan elszámolási rendszert jelent, amellyel a tarifarendszer is könnyebbé válna, mivel ugyanazzal a bérlettel lehetne elérni a fővárost, és annak centrumát is. Ez a kártya is többféle utazási változatot lenne képes követni, a mobiltelefonok tarifa- csomagjaihoz hasonlóan, természetesen kedvezményes áron. Az utazók így a számukra leginkább megfelelő lehetőségeket választhatnák ki, akárcsak Nyugaton. Az új rendszerhez nyugati példákat vettek alapul, Londonban például komoly kedvezményeket biztosítanak a nyugdíjasoknak, amennyiben nem csúcsforgalomban használják a tömegközlekedési eszközöket. Hasonló kedvezményekkel lehetne ösztönözni hazánkban is az ésszerű közlekedést. A vidéki összhálózati bérlet megjelenésének azonban nem feltétele a chip-kártyás rendszer, ám itthon egy ilyen technikai eszköz megteremthetné az egyébként hiányzó bizalmat a közlekedési vállalatok között. Réthelyi József szerint a BKSZ megalakításának sebessége is a hiányzó bizalom miatt lassú, és tovább nehezíti a helyzetet a résztvevők alulfinanszírozottsága, a költségvetési források rossz állapota. Ez nagyban rányomta bélyegét a készülő közlekedési reformokra is. A rendszer vidéki bővítéséhez folyamatos műszaki fejlesztésekre van szükség, ami magában foglalná a járműpark, a pálya, a peronok, az utasellátó építmények és információs rendszerek korszerűsítését is. Nyugaton mindez körülbelül harmincéves folyamatos munka eredménye, ami a mai napig is tart, ezt a mintát hazánknak is érdemes lenne követni. A cél a tömeg- közlekedés versenyképességének megteremtése lenne a személyautóval történő utazás mellett, valamint a városcentrumok felszabadítása. Ennek elősegítésére a jövőben szükség lesz olyan parkolókra is, ahol a nagyvárosokba igyekvő autósok megbízható helyen hagyhatják járműveiket egész napra, és tömegközlekedést vennének igénybe a napi ügyintézéshez. A későbbiekben ehhez a chip-kártya is adhat bizonyos kedvezményeket. A vidéki bővítés a Volánbusz alvállalkozóit érinti majd, de előreláthatóan nem fog gondot okozni a feltételek összeegyeztetése. Az önkormányzatok is bekapcsolódhatnak majd a rendszerbe, amennyiben integrálni kívánják a helyi közlekedést a BKSZ rendszerébe. Réthelyi József szerint a politika is felfigyelhetne arra, hogy a közlekedés fejlesztése a legjobb kampányeszköz, mivel rengeteg ember mindennapjait érinti, és Nyugaton is kedvező fogadtatásban részesülne. A szeptemberi bevezetéséig még egyeztetni kell az egyes résztvevők kpzötti elszámolási rendszert, a be- vételek és veszteségek elszámolására vonatkozóan, továbbá grafikailag is elő kell készíteni a bérleteket. Előreláthatóan ugyanolyan formájúak lesznek, mint a jelenlegi BKV bérle-/ tek, új felülettel és a MÁV a BKV( a Volánbusz, valamint a BKSZ, lógójával. Az árusítás helye marad a BKV standjain, de a későbbiekben kiterjesztenék más pályaudvarokra, és a Volán jegyárusító helyeire is, erről még folynak a tárgyalások. Szükség lesz továbbá a közlekedési személyzet, jegyellenőrök felkészítésére is, és jogszabály-módosításokra. • Juhász Regina
