Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-16 / 74. szám
f www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. április 16., szombat • HÍDLAP Diákok helyett fogyasztókat nevelnek? Koditek Pál: elhibázott lépés a követelményszint csökkentése Miért kerülik a befektetők _______Magyarországot? Fo lytatás az 1. oldalról Smiger András, a Dobó Katalin Gimnázium igazgatója elismerte, ő is érzékeli azt a minisztérium felől érkező csendes nyomást, mely szerint a gyerekek számára a lexikális tudás helyett sokkal inkább a mindennapi életre való felkészülést kell közvetíteniük. Hogy az újabbnál újabb „könnyítő rendeletek” elősegítik-e a tanárok és diákok munkáját, arról megoszlanak a szakmában a vélemények. Tóth Gy. László politológus úgy gondolja, egyenesen a magyar kultúra haláláról van szó. „Látszólag apróságnak tűnik: hordjanak könnyebb táskát a diákok, ne kelljen annyi nevet, évszámot megtanulni... Valójában a magyarság szellemi leépítéséről van szó! Sok évtizeddel ezelőtt vajon miért tudták megtanulni az Ember Tragédiáját a diákok, és miért fújták kívülről a latin nyelvű memoritereket? A mai kor fiataljai ezek szerint imbecillisek? Nekik át kell írni érthetőbben a klasszikusokat, hogy' felfogják? - mondta Tóthy Gy.. leszögezve: - A cél valójában nem más, hogy magyarul alig tudó, kultúrájukat és történelmüket nem ismerő konzumidiótákat neveljenek ki az iskolák, akikből aztán hűséges és profi fogyasztók válnak.” „Tóth Gy. László nem érti meg, hogy a magyar oktatás átveri saját magát - reagált a politológus szavaira Horn Gábor. - A magyar oktatási elit nem veszi észre, hogy a szakmunkások negyven százaléka megbukik az első évfolyamban. Tóth úr figyelmébe ajánlom azokat a nemzetközi felméréseket, amelyek világosan mutatják, hogy hatalmas a lemaradásunk. A gimnazistáknak mindössze huszonnyolc százaléka felelt meg a tanulói teljesítmény nemzetközi értékelő programján, a PISA-teszten.” Koditek Pál, az esztergomi önkormányzat kulturális, idegenforgalmi és sportbizottságának elnöke azonban egyetértett Tóth Gy. László szavaival. Mint mondta: „Az elmúlt harminc évben a középiskolákból kikerült emberek valóban és érzékelhetően nincsenek birtokában olyan nyelvi fordulatoknak és ismereteknek, mint az előző időkben nevelkedett korosztály. Jól emlékszem rá, még az engem tanított pedagógusok körében csak elvétve fordult elő olyan, aki a saját szakterületén nem rendelkezett doktori fokozattal.” Koditek Pál hozzátette, hogy az amerikai-skandináv oktatási modell átvétele több, mint rossz elgondolás: „Gyakran találkozom angol-amerikai diákokkal, akik különféle kulturális események kapcsán jutnak el Esztergomba, és megdöbbent, hogy nagyrészük azt sem tudja, merre van Európa. Nem hogy Magyarország!” Azon kérdésünkre, hogy egy város helyi önkormányzata mennyiben segítheti a „lazító tendencia” megállítását, Koditek Pál azt mondta: van rá lehetőség. „Az önkormányzat a vezetőválasztással tíz-tizenöt százalékban tudja befolyásolni ezeket a folyamatokat. Hiszen egy igazi tanáregyéniséget nem fognak érdekelni az elhibázott rendeletek. A gyermekek tudása annál inkább.” • Sz.Á. Politikai csatározások előtt Tóth lemondott, Szigetire hárulnak a volt államtitkár feladatai Folytatás az 1. oldalról- Nem lehet kizárni, hogy az iskolaügyi miniszter és a volt államtitkár közötti rossz légkör miatt esetleg az ANO megvonná a parlamentben a törvény támogatását. Ami a reformtervezetet illeti, természetesen nem értek mindenben egyet a miniszterrel, én viszont inkább a párbeszédre törekszem. Úgy gondolom, ez sokkal eredményesebb lehet a politikában, mint a konfliktuskeresés - jelentette ki Szigeti. A reformtervezetben az államtitkár szerint vannak olyan progresszív törekvések, amelyekre mindenképp szükség van. Ellenzi viszont a centralizációra vonatkozó paragrafusrészeket, amelyek visszavethetnék a szlovákiai közoktatás demokratizálódási folyamatát. Kijelentette: az utóbbi években sok olyan reformot hajtottak végre, amelynek lényege az államhatalom gyakorlásának szűkítése. Ez a tervezet viszont tartalmaz néhány olyan megfogalmazást, amely újra az állami szervek hatalmát igyekszik erősíteni. Szigeti elmondása szerint a vitás, pontokat mindenképpen tárgyalni fogják. • Czigler Mónika Romló magyar élelmiszerbiztonság? Állítólag csak átalakítják, és nem bezárják a laborokat Folytatás az 1. oldalról Az átszervezés okaként említették még az élelmiszerbiztonsági feladatok bővülését, amelyeknek a közeljövőben meg kell felelniük az ezzel foglalkozó szerveknek. Az FVM tájékoztatása szerint az átszervezések érintik az ANTSZ-t, a Fogyasztóvédelmi Főfelőgyelőséget, az Országos Növény- és Talajvédelmi Szolgálatot és az Állategészségügyi és Elelmiszerel- lenőrző Állomást, valamint ezek megyei szervezeteit. Az említett szervezetek megkeresése után azonban kiderült, hogy az ÁNTSZ nem tud az agrártárca lépéséről, mivel elszámolással is csak az Egészségügyi Minisztériumnak tartozik. Szűkül tehát az érintettek köre. A megyei ÁNTSZ tájékoztatása szerint azonban az ő házuk táján is történtek változtatások, nevezetesen önálló jogkört kapott az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozás- tudományi Intézet, és nem tartozik az ÁNTSZ fennhatósága alá - tudtuk meg Szentesi Zsuzsannától, a megyei Közegészségügyi Intézet osztályvezetőjétől. Az önállósulás oka, hogy az utóbbi időben megnőtt az élelmiszerbiztonság fontossága. Az agrártárca tervezett lépésével kapcsolatban az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatóját is megkerestük. Surányi Lajos kérdésünkre elmondta, hogy a meghirdetett lépéseket ő maga nem tudja pontosan megindokolni, mivel csak utasítást kapott az agrártárcától. Véleménye szerint bezárásokra mindenképpen sor kerül majd, hiszen sok az ellenőrző labor és kevés a pénz. Át kell tehát csoportosítani a feladatokat olyan laborokba, amelyekben van még szabad kapacitás. Előreláthatóan nem kell a hatékonyság csökkenésétől tartani, sőt, az intézkedés célja éppen a hatékonyság növelése. Uniós mintára kevesebb pénzből kell tehát megoldani ugyanazokat a feladatokat. Május közepéig a laborok munkatársainak átcsoportosítására is sor kerül, tömeges elbocsátásoktól viszont nem kell tartani, mert főként nyugdíjazásokkal igyekeznek csökkenteni a létszámot - tájékoztatta lapunkat Surányi. • JRG A feketemunka visszaszorítására irányuló ellenőrző' akció következtében a Szociális Biztosítónak április elejétől mintegy 30 ezer személy jelentette be munkaviszonyát. A munkaadók viszont azzal érvelnek: az állam kényszeríti őket arra, hogy illegálisan alkalmazzák a munkaerőt. Április elejétől a körzeti munkaügyi hivatalok is végezhetnek ellenőrzéseket, így könnyebben lebukhatnak azok, akik feketén vállalnak munkát Szlovákiában. Az új törvény a munkaadóra és a munkavállalóra egyaránt kötelezettségeket ró. Mostantól a körzeti munka-, család- és szociális hivatalok is végezhetnek ilyen jellegű tevékenységet. További megszorítások közé tartozik az is, hogy már a munkába lépés előtt jelezni kell a biztosítónak a munkaviszonyt interneten keresztül vagy sms-ben, majd három napon belül ezt hivatalos dokumentummal is alá kell támasztani. Eddig ugyanis a munkaadónak nyolc nap állt rendelkezésére, hogy bejelentse az új alkalmazottat a Szociális Biztosítónál. Az új törvényre azért volt szükség, mert a Szlovák Munkafelügyelőség feladatát nem végezte megfelelően. Az utóbbi két évben a felügyelőség csak mintegy 200 esetre derített fényt -tudtuk meg a Szociális és Családügyi Minisztérium sajtószóvivőjétől, Martin Danko-tól. Az úgynevezett Vietor (Szél) elnevezésű akció során csak az első héten 5102 ellenőrzést végeztek, ebből 832 olyan személyt lepleztek le, akik illegálisan vállaltak munkát. Az ellenőrzés folyamán megközelítőleg 1,5 millió ko- ronányi büntetést szabtak ki.- A fő cél azonban nem a büntetések kiszabása, hanem hogy visszaszorítsuk az illegális munkavállalást. Információink szerint április elejétől a Szociális Biztosítóhoz a munkaadók több, mint 18 ezer jelentkezési ívet küldtek be, összesen körülbelül 30 ezer személy munkaviszonyát bejelentve. Úgy tűnik, az ellenőrző akció elérte célját - értékelt Martin Danko. A munkaadók viszont arra panaszkodnak: az állam kényszeríti őket arra, hogy feketén dolgoztassanak a magas járulékok miatt. Danko szerint ugyanakkor ezt nem lehet kifogásként felhozni. Mint elmondta: az utóbbi időben a vállalkozói szféra jogkövető magatartása jelentős mértékben javult az új Munkatörvénykönyvének köszönhetően, amely egyszerűsítette a munkaviszonyokat. Ezt a trendet tovább szeretnék folytatni a járulékok csökkentésével. Azzal érvelni, hogy a helyzet tarthatatlan, Danko szerint nem korrekt azokkal a munkaadókkal szemben, akik tiszteletben tartják a törvényeket. • Cz. M. Kalocsai Artúr (nyugdíjas) Ha egy külföldi cég élén állnék, én sem hoznám ide a vállalkozásomat. Amit ez a kormány művel, az inkább elriasztja a még itt lévőket is. Minden nemzetközi mutató szerint egyre mélyebben zuhanunk a válságba. Inkább az a csoda, ha valaki itt szeretne - legálisan - nagy üzletet csinálni. Novinszky Tamás (koordinátor) Valószínűleg nem mi lettünk népszerűtlenek, hanem a nálunk kedvezőbb feltételeket kínáló országok lettek kedveltebbek. A külföldi multik sehol sem azt nézik, hogy az adott országnak mi lenne jó, csakis azt, hogy kevesebb adót, -bért kelljen fizetni. Nagy Anita (rendezvényszervező) Nem tudom, hogy miért kerülik el a nemzetközi nagy cégek országunkat, de gondolom, hogy a külföldiek az utóbbi években sokat csalódhattak, nem arra számítottak, amit itt találtak és ennek híre ment. Lehet, hogy itt viszonylag sok adót kell fizetniük, ami miatt a szegényebb, rájuk jobban rászoruló országokat keresik. Bálint János (tanár) Sajnos hazánk az utóbbi pár évben nagyon kijózanító ország- imázst közvetít a külföld felé. Ebbe beletartozik a politikai és a közéleti korrupció, az ország eladósodottsága, és talán az általános emberi hozzáállás. Senki sem szeret dolgozni, küzdeni, mindenki azt várja, hogy a szájába repüljön a sült galamb. FIGYELEM! Értesítjük a civil szervezeteket, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram Közép-Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázatának kiírása és a hozzá tartozó pályázati adatlap átvehető minden hétköznap 8.30-13.30 között az Eurohíd Alapítvány Mária Valéria híd esztergomi hídfőjénél lévő vámházban található információs irodájáSzlovákia Brüsszellel tárgyal a bohunicei erőmű sorsáról Az Európai Bizottság hallani sem akar Pavol Rusko javaslatáról, aki nemrégiben Brüsszellel tárgyalt a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű reaktorainak leállításával kapcsolatban. A reaktorokat szerintük semmiképp sem lehet egyszerre leállítani. A tervek szerint az erőmű Vl-es blokkját 2006-ban, a másikat 2008- ban kellene leállítani. A gazdasági miniszter azt szerette volna elérni a tárgyalások során, hogy az unió támogassa az atomerőmű egyszerre történő leállítását, mivel az száz százalékkal biztonságosabb lenne, mintha fokozatosan tennék ezt meg. Az Európai Bizottság viszont kijelentette, hogy ilyen érveket nem fogad el. Ez a megoldás szerintük a csatlakozási szerződés megsértésének számítana. Abban azonban a két fél egyetértett, hogy mivel a lépcsőzetes leállítás fokozottabb veszélyekkel járna, tárgyalhatnak az uniós támogatás emeléséről. A pénzt a technikai feltételek biztosítására fordítanák. Korábban az Európai Bizottság már javasolta Szlovákiának, hogy a 2007-2013-as költségvetési időszakban 237 millió euróval, vagyis 9,21 milliárd koronával támogatná az erőmű leállítását.- Reményeink szerint Szlovákia több anyagi támogatást fog kapni az eredeti javaslatnál, hogy a biztonsági óvintézkedéseket a fokozatos leállításnál növelje olyan mértékben, mintha 2008-ban egyszerre állítanák le az atomerőművet. Két héten belül Brüsszelben összeül a gazdasági bizottság, ahol szó lesz az összegről is - tájékoztatta lapunkat Maros Havran, a Gazdasági Minisztérium sajtószóvivője. • Cz.M. Hajtóvadászat a feketemunkások ellen Ugrásszerűen nőtt a bejelentett dolgozók száma Szlovákiában
