Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-04-02 / 64. szám

4 HÍDLAP • 2005. április 2., szombat RÉGIÓ www.istergranum.hu A párkányiak olcsóbban strandolhatnak Folytatás az 1. oldalról A laktanya hat katonai épületének át­alakításával háromcsillagos komfortnak megfelelő kétágyas és kétszer kétágyas lakosztályokat hoznak tető alá. Épüle­tenként összesen húsz (négy kétágyas és három négyágyas) szállásról van szó, amelyet egy napra személyenként majd 650 koronáért lehet igénybe venni. A bowling centrumot a közelmúltban diszkó céljaira használt épület átalakítá­sával hozzák létre. Két tekepálya, amely később négyre bővíthető, egy-egy bili­árdasztal és csocsó, négy világháló hoz­záférhetőséggel rendelkező számítógép, valamint bár kap benne helyet. A fürdő az előző évek gyakorlata szerint májusl-jén tárja ki kapuit; a tavalyi évhez képest idén legalább húsz százalékkal drágábban fogunk fürödni. Újdonságnak számít, hogy hétvégeken drágább jegyek árusítá­sát tervezik, a párkányiak viszont 50 százalékos kedvezményre lesznek jogosultak. Míg munkanapokon a főidényben 120, hétvégeken 140 ko­rona lesz a belépő ára. A fürdő ve­zetése idén legalább 100 millió ko­rona bevételre számít. Ez hozzáve­tőleg húsz százalékkal szárnyalná túl a tavalyi adatot. • (zc) A Vadas idei beruházási csomagja, millió koronában í) 42 lakosztály kialakítása 32,30 2) Tornaterem javítása 1,00 3) Út, kerítés egyéb közművek 19,95 4) Új transzformáror 1,90 5) 350 férőhelyes parkoló a piac mögött 15,60 6) A pezsgőfürdővel rendelkező medence bővítése 0,78 7) Bowling-centrum kialakítása a piac melletti volt diszkó épületében 4,9 8) Gépek vásárlása a zöld övezet rendbetételéhez 1,17 9) Új ülőmedence 4,5 ■ Mostantól édes élet Magyar kézbe került a Szobi szörpgyár Folytatás az 1. oldalról Ezek szerint a cég francia tulajdo­nosa, a Teisseire családi vállalat a gyár két magvar vezetőjének adta el 90 szá­zalékos részvénypakettjét, míg nyolc százalék erejéig továbbra is benne ma­radnak a cégben. A két új tulajdonost tegnap lapzártánkig nem sikerült utol­érnünk, de a Népszabadságnak koráb­ban nyilatkozó Kanti Gábor elmond­ta: az év elején a Teisseire-t megvette a legnagyobb francia gyümölcslégyár­tót, a Fruitét, melynek egyrészt jól jött a pénz, másrészt egyébként is átszerve­zi leányvállalatai működését. A Szobi Szörp Kanti szavai szerint - mostantól j a Fruité egyfajta franchise-partnere ! lesz: a beszerzést, az értékesítést és a j fejlesztést a jövőben is összehangolják, I illetve ki-ki igyekszik a másik terméke- j it saját piacán is értékesíteni. A szobi üzem termelésének 25 szá- j zalékát teszi ki a szörpgyártás, 75 szá- j zalékot pedig a gyümölcslevek. A j gyár egyébként már régóta kiaknáz- [ za az uniós csatlakozás nyújtotta le- ! hetőségeket: a csomagolóanyagok je- j lentős részét a párkányi papírgyár | szállítja a cégnek. • szálkái j LAP(SZ)ÉL Folyóügyek Az csupán PR és kampányfogás, hogy a kormány a benzinpluszból az ár- vízvédelemre költené. Nekem legalábbis határozottan az az érzésem, hogy - például - azt a másfélmillió érintett Tisza menti rettegőt, aki hajnalonta nekimegy a gátnak (azután nagyot csobban és elhallgat, mert nejlonsza­tyor van ott, nem védmű), hogy vajh' jön-e a nagy hullám, ezzel a szándé­kosan elpotyogtatott elszólással meg lehet simogatni, hogy ne mondjam, nyugtatni. Merthogy László Boglár megmondta, akár az árvízi bajok or­voslására is milyen jól jön ez a pénz. Akár. Meg értse mindenki, akinek fü­le van rá, hogy bizony koncepció mentén gondolkodunk és haladunk, Kedves Vízpolgárok, és most azért nem pattogunk és kompenzálunk, ami­kor a gálád MÓL árat emel, mert csakis nektek akarunk kedvezni, a java­tokat akarjuk. Értetek szívatunk, nem ellenetek. Érzésem szerint ez a hétforintos emelés jól jön a kormánynak, kaszál be­lőle rendesen, egy teli tankon eddig is keresett vagy nyolc rugót. A kor­mány, akinek gyanúsan nincs pénze - hát hova tetted, életem, kérdem szüntelen, mert nálam nincs, csak anyám nyugdíjas forintjait találom, amit kénytelen vagyok már a hó derekán elorozni -, az gyanús. Már pedig I egyre többször sóhajtozza, hogy hát értsétek már meg, nem, és nincsen és j nincsen és nincsen. I Persze, hogy a központi kassza elnyeli majd az emeltbenzines adótöbble- j tét, elveszik majd a bürokrácia árjában, és báró Wesselényi Miklós árvízi I hajós legyen a dereglyén, aki kimutatja, hogy az adott gátszakasz valóban ebből a pénzből származik-e. Azt meg nyilván nem vállalná fel az államve­zetés, hogy az egyébként is (a kátyúk, sztrádák, parkolási rendszerek mi­att) idegés autósoknak tudatosan olyat állítson, hogy a,naftából innentől nem csupán utak (nem) épülnek, hanem védelmi víztározók is (sem). Félreejteni a mondatot lehet, abból még nem lesz baj. Ki és meg lehet ma­gyarázni, a nyelvünk meg van annyira árnyalt és gazdag, hogy a hat/het képzőkkel valaminek a megvalósulási potenciáljára utaljon, nem annak tényleges bekövetkezését fejezze ki. Tehát egyszer majd lehet rendes gát a folyóinkon, és lehet olcsóbb a benzin is. Az ellenben van, hogy dől a lé. (Nem a tanktorokba.) A minőségre esküsznek a borászok Az asztali borok előállítását mellőzik a felvidéki termelők Folytatás az 1. oldalról Korpás András pozitívan könyvelte el az új bortörvény megalkotását, sze­rinte a szigorításokra mindenképpen szükség volt, bár a termelők talán még nincsenek erre kellően felkészülve. Az új törvény (amelyet március közepén fogadott el a parlament) elő­írja, hogy ki milyen feltételek mellett állíthatja elő a nemes nedűt. A tör­vény értelmében szigorú kritériu­moknak kell megfelelnie az előállí­tásnak. Az egyes szőlőterületek szá­mára a törvény előírja, hogy minősé­gi borok esetében a hektárhozam nem lehet több 14 ezer kilogramm­nál. Ha a szőlész ezt a limitet túllépi, már csak asztali borként adhatja el portékáját. Korpás András szerint ez a rendelet azért is kedvező, mert túl­termeléskor a bor minősége romlik. Miroslav Petrech borszakértő (Rivel Kft.) némileg vitatkozik az előzőekkel, szerinte Szlovákiának a minőségi bo­rok mellett nagy hangsúlyt kellene fektetnie az asztali borok előállítására is. A különleges minőségű borokat az ÚKSUP mezőgazdasági kutatóintézet bírálja el, és az erre vonatkozó kritéri­umok teljesítése esetén okmánnyal látja el. Asztali és minőségi borok ese­tében ilyen okmányt a borok nem kapnak. A bortörvények szigorítását Petrech is fontosnak tartja. Az új törvény előírja azt is, hogy amennyiben a szőlész már több, mint öt éve nem gondozza szőlőjét, azt a tulajdonosnak ki kell vágatnia. Ha ezt nem teszi meg, a kivágatást a terület Az Ister-Granum Eurorégióban is megkezdődött a borutak szervezé­se. Az utak olyan útvonalakat fog­lalnak magukba, amelyeken végig­haladva felkereshetők a borvidék jelentősebb települései. Tóth Tibor, az eurorégió mezőgazdasági bizott­ságának elnöke, Karva polgármes­tere lapunknak elmondta: az út ki­építésének régiónkban csak anyagi akadályai vannak, a feltételek adottak lennének. Erre közös erő­vel, pályázat útján tudnának pénzt szerezni a régióban. A nyitrai borút kiépítését is uniós pályázaton ke­resztül biztosítja a Vág-Duna-lpoly Eurorégió. Ennek köszönhetően Dunamocson, Muzslán és Nyitra mellett Dőlné Obdokovcé-n alakíta­nak ki kóstolással egybekötött in­formációs központot. gondozója biztosítja, akire átszáll az új telepítés joga is. A tulajdonos bizo­nyos mértékű kárpótlást kap ezért. • Czigler Mónika Visszaállítanák a Garancsi-tó fényét Tinnyén A tó-partyknak vége, jöhetnek a kulturális programok Valószínűleg véget érnek a partik a Garancsi tónál Folytatás az 1. oldalról Ellenkező esetben olyan oxigénhi­ányos állapot lépne fel, ami veszé­lyeztetné a tó élővilágát. A köztes időszakban a meder feltérképezése, rétegvizsgálat történik. Ennek során felderítik azokat a helyeket a meder alján, ahova beömlenek a források. Egy kisebb mederkotrás valószínűleg már hamarabb megtörténik, ugyanis egy harminc centis lebegő iszapréteg található a tóban, amit a tanulmány szerint érdemes eltávolítani.- Célunk az, hogy minél hamarabb elkészüljünk, de legkésőbb 2007 ja­nuárjáig befejezzük a rekonstrukciót - mondta Turányi Csaba, aki a költ­ségekről annyit árult el, hogy az több tízmilliós nagyságrendű. Ennek egy részét a kft. saját tőkéből teremtik elő, másik részét pályázatok útján szerzik meg. A kft. tulajdonosa hang­súlyozta: a halpusztulás nem a hely­reállítás következménye. Mivel maga a tó nagyon sekély, ezért a téli idő­szakban nagyrészt befagyott a víz. Emiatt az iszapban telelő halak nem jutottak elegendő oxigénhez. Bár nem teljes a pusztulás, de jelentős, mondta Turányi Csaba. Terveik kö­zött szerepel egy halászati egyesület létrehozása is, amely keretén belül szakszerűen elvégzik a halak telepíté­sét és felügyelik a horgászatot. Későbbi terveik gerincét a tó régi fé­nyének visszaállítása képezi: helyreál­lítani a tó vízminőségét és szintjét, megóvva ökológiai egységét. Ezzel párhuzamosan kulturális, pihenésre al­kalmasa területet szeretnének létre­hozni, olyan esztétikus környezetet, ami fürdésre, piknikezésre is alkalmas. A tó körüli sétálórészt balesetmentessé teszik, és megoldva a tó vizének forga­tását, olyan szökőkutat kívánnak ben­ne elhelyezni, ami látványosságként is szolgál. A negatív visszhangot kiváltó, nyolc éve minden nyáron megrende­zésre kerülő Garancsi-tó-party helyett, a tó történetéhez méltó, mozgószínpa- dos kulturális eseményeket terveznek. • Gál Kata Bánk a nyári fesztiválra készül Az idei nemzetközi seregszemle színesebb lehet a korábbiaknál Kevés olyan települése van Ma­gyarországnak, melynek kulturális­idegenforgalmi jelentősége messze Földön híres. Egy aprócska nógrádi falucska azonban jó példát mutat, nyaranként megrendezett, több hétig tartó nemzetiségi és kulturális sereg­szemléjére a világ távolabbi országa­iból is elzarándokolnak. Bánk neve az utóbbi években fogalommá vált. A régió turisztikai fellegvárának négy focipályányi tavacskáját fél tu­cat, jobbára erősen vasas termálforrás táplálja, a halban gazdag tiszta víz al­kalmas a strandolásra és a csónakázás­ra, bár a háború előtt még a mozgás- szervi betegek paradicsoma volt. A mindössze 700 lelkes tót falu turista­befogadó képessége - arányait tekint­ve - a balatoni és a Velence-tavi tele­pülésekkel vetekszik. Híressé vált, sokutcás üdülő részén egy melegebb nyári napon közel háromezer állandó turista tölti szabadidejét. (Itt 536 be­jegyzett tulajdonost tartanak nyil­ván.) És akkor még nem szóltunk a strandon nyüzsgő soknyelvű tömeg­ről. A településre a régebbi időkben sok szlovák nemzetiségű lakos költö­zött, de ma már kevesen vallják magu­kat e nemzethez tartozónak. A népvi­seletet - ami nagyban hasonlít a kalo­csai népviseletre - még őrzik az idő­sebb, zömében templomjáró lakók, és Thúry Endréné polgármester szeret­né őket rábírni, hogy adják tovább a hagyományokat a gyerekeknek. Az elmúlt évtizedekben jobbára a szövetkezeti ribizli- és málnatermesz­tés tartotta a felszínen azokat a kör­nyéken élőket, akik valamiért nem fértek be valamelyik váci, balassa­gyarmati, salgótarjányi vagy fővárosi nagyüzem kapuján. Azóta nagyot fordult a világ és ma már sokan (főleg vállalkozók) a turizmusból élnek. Rendkívül gazdag a falu kulturális élete, a szlovák tájház és múzeum mellett maga a lakosság is ápolja nép­hagyományait. A Bánki Nyár elneve­zésű programsorozat hosszú évek óta vonzza a közönséget még a határokon túlról is, az idei szezon nemzetiségi napjára Litvániából, Dániából, Fran­ciaországból, Dél-Koreából, Lengyel- országból, Romániából, Szlovákiából, Ausztriából és Németországból is ér­keztek szervezett vendégek. Thúry Endréné, Bánk polgármes­tere kérdésünkre elmondta, hogy még nincs egységes programterveze­tük. Annyit azonban megjegyzett, hogy június végén az utolsó péntekkel kezdődnek a nyári programok: akkor egész hétvégén családi programokkal várják az idelátogatókat. A Bánki Nyár programjai egészen augusztus 20-ig tartanak majd, de közben lesz még két-három egyéb rendezvény is (többnyire rock- és komolyzenei kon­certek és táncház), amit szeretnének megvalósítani - mondta a polgármes­ter. Szokás szerint folyamatosan lesz­nek kertmozi-előadások a tószínpa­don, de ennek a pontos programja még egyeztetés alatt áll. • (váczy)

Next

/
Thumbnails
Contents