Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-01-12 / 7. szám
KALEIDOSZKÓP 7 Köd előttem, nap utánam Az újságot napi rendszerességgel ugyanazon időszakban kézhez vevő olvasónk minden bizonnyal emlékszik, hogy kerek 24 órával ezelőtt a januári meleg időjárásról folytattunk rövid eszmefuttatást e helyütt, merő óvatosságból megemlítve, hogy előbb-utóbb böjtje lesz ennek. Nos, úgy tűnik, hogy valaki odafönn az időjárásért felelős osztályon vagy előfizetője, vagy lelkes olvasója lapunknak, mert amint az időjárásról említést teszünk, másnapra azonnal annak ellenkezőjére ébredünk. Januári nyár után tehát itt az őszi köd, és e rövid szösszenet után már elképzelni sem igen tudom, hogy mi következik..., vagy inkább nem merem. Feljelentés a Trianon-film miatt A Trianon-film hazai botrányai után elkezdte külhoni körútját - hasonló botrányokkal kísérve. Törvénytelennek nevezte Koltay Gábor filmjének erdélyi vetítését a román művelődési miniszter asszony, és utasítására az országos mozivállalat feljelentést tett a belügyminisztériumnál. Vizsgálatot indítanak azokban a városokban, ahol a dokumentumfilmet már bemutatták - jelentette a Rompres hírügynökség Mona Musca kulturális miniszter közleményére hivatkozva. Azt vizsgálják, milyen körülmények között vetítették le a filmet, mert az alkotást nem vették fel a romániai film- jegyzékbe. Az ország filmszínházaiban pedig csak kizárólag minősítő bizonyítvány alapján lehet filmet vetíteni. A román művelődési tárca megemlíti azt is, hogy 1200 eurótól 6000- ig terjedő pénzbüntetés róható ki, ha bizonyítvánnyal nem rendelkező alkotást vetítenek le romániai közintézményekben. Koltay Gábor filmjét egyébként nem mozikban, hanem kulturális rendezvényeken, közösségi alapítványi termekben vetíti az Erdélyi Magyar Ifjak szervezet, összesen hét erdélyi városban, szerdán például Marosvásárhelyen. A vetítés után a résztvevők kötetlen beszélgetést folytathatnak Koltay Gáborral és Raffay Ernő történésszel. • (p.press) Mi van a falakban? Hatvankét éve, január 12-én indult meg a Vörös Hadsereg végzetes támadása a Donnál a 2. magyar hadsereg éltén. A kétnapos csatában a magyar ka- tdnák zöme részben a harc alatt, részben menekülés közben életét vesztette. így kezdődik a történet, amely az esztergomi Szent István Gimnázium jogelődjénél, az 1948-ban államosított Bencés Gimnáziumban fejeződik be. A főgimnáziummá való átalakulást komoly személyi és tárgyi feltételekhez kötötték. 1852 előtt az iskola nem rendelkezett színvonalas fizikatanításhoz szükséges szemléltető eszközökkel. Kühn Rajmund (1828-1884) fizikatanár rakta le a ma tantárgytörténeti gyűjteményként őrzött fizikaszertár alapjait. Kühn sok támogatót, segítőtársat vonzott a szertárfejlesztő munkához. Ilyen segítőtárs volt Leutelt Vince császári és királyi ny. áll. tüzérkapitány is, aki szívesen vett részt mindenféle barkács- munkában, szerelésben. Az 1869/70-es évkönyv már 444 darab eszközt említ, ezekből kb. hetven darab készült a tüzérkapitány közreműködésével. A második világháború alatt a gimnázium épületébe szovjet katonákat szállásoltak el. A front közeledtekor Gonda Ce- lesztin, a fizikaszertár őre befalazta a szertár ajtajait, ennek köszönhetően az eszközök hiánytalanul túlélték a nehéz időket. Az államosítást követően, 1951-ben a Szent István Gimnáziumnak el kellett költöznie a Főapát utcai épületből, amelyet az akkor újonnan szervezett 9-es számú Általános Gépészeti Technikum kapott meg. A fizikai szemléltetőeszközöket a két intézmény között osztották szét. Egyetlen évfordulós kérdés: meglehet, hogy csak az maradt meg a múltból, amit felügyelője befalazott? És mi van akkor, ha a titok tudója nem tudta kibontani a front elvonultával? Mi van még a falakban? • (p.press) Mi kerüljön a magyar euróra? Három éven belül j készen kellene len- ! niük a magyar eurós pénzérmékre kerülő motívumoknak, hogy 2009-ben megindul- j hasson a gyártás, és 2010-ben már a pénztárcánkban hordhassuk a közös európai valutát. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeretne számos hazai tudományos és kulturális szervezetet, többek között a Magyar Tudományos Akadémiát, valamint pénzügyi szakembereket, tudósokat, művészeket, közéleti személyiségeket is j bevonni a megszületendő döntés előkészítésébe. A tervek szerint a ma- ! gyár euróérmék Magyarország imázsát is alakítják majd külföldön, és valamilyen, az országra jellemző eszmeiséget fognak megjeleníteni. • BK 2005. január 12., szerda • HÍDLAP • Onagy Zoltán írása NAPI 8 U L V Á R Nem vagyunk dánok Az a hihetetlen dolog történt, hogy visszavontak az utcáról egy kinyomott, terjesztőkhöz kiszállított lapot, nevezetesen a legnagyobb példányszámú dán hetilapot. Az ok pedig nem egyéb, minthogy az újság címlapján a délázsiai szökőár áldozatairól készült, meztelen halottakat ábrázoló fotót jelentetett meg. A dán szupermarket-hálózatok azonnal megtagadták a bulvárlap árusítását, miután meglátták a sokkoló címlapot és a magazin belsejében a további gyomorforgató fotókat az oszlóban lévő holttestekről. Végül az olvasók tömeges tiltakozásai is arra késztették az Aller-konszernt, hogy kivonja a piacról a közel 200 ezer példányban nyomott lapot. A fő- szerkesztő bocsánatot kért a sokkoló fotók miatt, de hangsúlyozta, a valóságot, a rettenetes emberi tragédiát akarták bemutatni. Mi nem vagyunk dánok. Nem morgunk, tiltakozunk, amikor Vuity Tvrtko el-elcsukolva lépdel a hullák közt, ha segélyakciós sírdogálás közben a háttérképek kezetlen-fejetlen hullákat ábrázolnak, de nem szentségelünk akkor sem, ha a királyi televízió beszáll a dél-ázsiai halottak számának megjelenítéséről szóló versenybe a két kertelevízió mellé. De hogy neve legyen a gyereknek, nyilvános gyűjtést rendez főműsorban, mintha az agyonadóztatott, kimiskárolt adóalanyoknak nem lenne helyben is hová adakozniuk. De ha nem annyira helyben, akkor ott a szétbombázott vajdasági, a mélyen a magyarországi nyomorszint alatt élő erdélyi és kárpátaljai magyar szegényeink. Akikre permanensen ráférne a gazdag magyarok segítő figyelme. ESZTERGOM A TERASZRÓL Röviden a gyerekvállalásról Soha nem látott alacsonyan leledzik a gyerekvállalási kedv Magyarországon. Minden eddiginél kevesebb gyermek született Magyarországon tavaly. 2004 első tíz hónapjának adatai alapján Magyarország lélekszáma 18 ezerrel csökkent, és jelenleg épp hogy súrolja a 10 milliós lélektani határt. A halálozások száma viszont csökkent - tavaly 3 800 fővel kevesebben hunytak el, mint 2003-ban. Ha nem nő a születések száma, akkor 2050-re valóra válhat az ENSZ előrejelzése, miszerint Magyarország lélekszáma 7.5 millió lesz. Ez fájdalmas, keserves és szörnyű. „Veszik a magyar.” Ráadásul én sem vettem részt a létszámnövelésben az elmúlt időszakban, aki bizony szomorúan veszem tudomásul eme tényt. Pedig vannak elképzeléseim a gyerek anyja vonatkozásában. N A F 1 K Ü L Hétmilliós tanácsadó: Görgey Gábor Örömmel venné a Millenáris Park vezetősége, ha megismerhetnék a róluk szóló, ám 20 évre titkosított dokumentumot, amelyet Görgey Gábor volt kultuszminiszter készített. Görgey lemondása után egy évig Medgyessy kulturális főtanácsadójaként ténykedett. Az egy év alatt olyan mélységes tartalmú tanácsokat osztott, amelyek béltartalmáért egyenesen a föld mélyrétegeibe kellett leásnia, ahol egy füst alatt az arany is tartózkodik. Ennek köszönhető, hogy év alatt összesen 7 millió forintot kaszált a pénztárnál. Az ember, aki íróként, miniszterként, közéleti figuraként is látta az elmúlt időszakban Görgey urat, nem csodálkozik egy percig sem. Tudja, ismeretesek olyan írófélék, akik egyetlen tüsszentésért százezreket nyalnak fel, és ismeretesek olyanok is, akiknek még tüsszenteniük sem kötelező a százezrekért. A gondok akkor kezdődnek, amikor egy-egy párt képviseletében tüsszentenek, vagy nem tüsszentenek, de a pénztárgép folyamatosan csörömpöl. Ez tűnik fel, ez a folyamatos és visszahalkíthatatlan csörgés, amely felhívja a másik párt akcióvezetőinek figyelmét, hogy nézd csak, mi ez itten? És ekkor következnek a szerény kérdések: - „Örülnénk, ha megismerhetnénk a tanulmány tartalmát. Épp most írtunk ki pályázatot kulturális programigazgatói posztra.” Azt remélik, a hétmilliós tanuk mány szerzője ebben is bölcs tanácsokat osztogathatna. Csakhogy, és itt ugrik a majom a vízbe: titkosították a tanulmányt. Egy kulturális témákban észosztó hétmilliós tanulmányt. Ez nem akármi. Mert az rendben, hogy a besúgókat, a politikai gengszterizmust titkosítják személyiségi jogokra hivatkozva. A napi kultúra ügymenetében eddig aligha volt gyakorlat. A MH leszögezi, a tanulmány belső használatra készült, húsz éven belül nem nyilvános. Kiss Péter kancelláriaminiszter megfejeli: „Görgey Gáb.or a magyar szellemi és kulturális életnek közel ötven éve aktív és elismert szereplőjeként megfelelően tájékozott a magyar kulturális életben, így színvonalas tanácsokkal segítette a kormányzati munkát kulturális kérdésekben”. És nem szakad rá a mennyezet. Eltelik egy nap. Azután kettő. Amikor a hétmilliós tanulmány nagyra tartott szerzője telefonilag teszi helyre a megtévedt sajtóhiénákat a kincstári televízió függetlenségéről és pártatlanságáról elhíresült reggeli műsorában. Azt mondja, hogy (na jó, majdnem): Mindenki húzzon a búsba, ő nem kisdiák, hogy suttyó képviselőknek bemutassa a dolgozatát. Mit képzelnek ezek magukról?” Nincs mit, nem nagyon van mit mondani egy olyan író esetében, aki ilyen író. Talán sajnálkozva megjegyezzük, az összes magyar íróval szemben Görgey Gábor belépett az EU-ba. Igaz, még nem keresi a magyar át lagbér tízszeresét, de van remény. Ha van valami, ami semmire se jó, akkor a húszméteres szivar biztosan nem alkalmas semmire. De ez a rekordereket nem zavarja. Ekkora szivart sodort egy férfi Puerto Ricóban, mivel halhatatlanságot kíván serezni városának. A 43 éves puertoricói 4 napon át dolgozott az óriásszivaron, szünetekkel tűzdelve, hogy a dohány jobban összeálljon. Az eredmény egy tízkilós darab lett. Állvány kell hozzá, ha valaki rágyújt. A rekord eddig egy 13 és fél méteres kubai szivar volt. Az új világbajnok szivarsodró már hétévesen az asztal mellett sodort, de nem gondolt világcsúcsdöntésre. Most is csupán barátai unszolására - akik kiemelkedőnek tartják szivargyártó képességét, tehetségét - sodorta a megaszivart kilenc kiló vágott dohányból és 100 levélből. A nyersanyag 2000 dollárba került, és mivel Pena nem tehetős, San Juan városa szponzorálta a rekordkísérletet. San Juan városvezetése maga is halhatatlan kíván lenni zseniális dohányipari szakembere révén. • (p.press) Nikotinágyú
