Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-03-31 / 62. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. március 31., csütörtök • HÍDLAP 5 A gazdák szerint külföldieknek kell a termőföld Jakab: az unió cselédsorsot szán a magyar termelőknek Folytatás az 1. oldalról A MAGOSZ elnöke úgy véli, a demonstráció utáni 39 pontos meg­állapodás lényege az volt, hogy egy­értelművé tegyék a kormányzati hi­bákat, mulasztásokat, másrészt pe­dig rájöjjenek, hogyan lehet ezeket megoldani, illetve kezelni. „Alapjaiban ezzel a kormánnyal ezt megváltoztatni nem lehet, másik kor­mányprogram kellene, hiszen a jelen­legi nem foglalkozik a gazdákkal. Az elmúlt két hétben két érdemi egyez­tetésünk volt az FVM-mel, több terü­leten van elmozdulás, több területen pedig látszik, hogy nem tudják tarta­ni a megállapodásban foglaltakat” - közölte Jakab István, aki szerint „egy­szerűen arról van szó, hogy a kor­mány úgy vállalt kötelezettséget, hogy közben tudta: nem tudja majd teljesíteni azokat időben.” Az elnök hozzátette, március 31-ig, azaz a mai napig adtak határidőt a kormánynak vállalásai, ígéretei telje­sítésére. „Ma azonban már összegez­zük az elmúlt két hét történéseit, megnézzük, hogy mi valósult meg a megállapodásban foglaltakból, és mi nem. Ezek függvényében hozzuk meg a további lépéseket, amelyekről egyelőre nem kívánok nyilatkozni” - mondta a gazdák vezetője. Ha a nem teljesített pontok aránya átlépi a kriti­kus pontot, akkor lépniük kell, akkor egy újabb fejezet kezdődik a gazdák és a kormány viszonyában. „Mert eu­rópai mércével mérve minősíthetet­len, hogy egy uniós tagállam minisz­tere két napig nem hajlandó szóba állni a fővárosba felvonult gazdák képviselőivel, arról nem is beszélve, hogy előtte egy évig érdemben sem állt szóba velük. Hogy miért nem foglalkoznak az agráriummal, több mint érdekes. Csak az a fontos szá­mukra, ami hosszútávon önmagától életképes, forrásokat nem igényel. Nem érdekli őket, hogy ez mit jelent több tíz vagy százezer család számá­ra, hogy mennyien mennek tönkre.” Jakab szerint nem várhatnak segítsé­get az uniótól sem, mivel az EU nem tud, és nem is kíván segíteni a magyar gazdáknak. Az uniónak nem érdeke, hogy Magyarországon olyan struktúra alakuljon ki a mezőgazdaságban, ami hasonlít a régebbi tagországokban mű­ködő rendszerhez. „Az Európai Unió a tíz tavaly csatlakozó országgal piacot vett, és azt a náluk is működésképtelen modellt akarja exportálni a keleti vé­gekre, ami nem á versenyképességet, nem az életminőség javulását eredmé­nyezi, hanem egy új sorsot jelent, amit az agrárium berkein belül úgy nevez­nek: cselédsors” - emelte ki az elnök. „Vagyis a holland állattenyésztőknek akar földet biztosítani nálunk, és elvár­ja, hogy mellettük a magyar gazda cse­lédként szolgáljon. Ez újfajta gyarma­tosítás, amit nevezhetünk máshogy is - akár tőkebefektetési segítségnek is -, csakhogy ebbe belepusztul több ezer magyar család. Nagyon nehéz helyzet­be vannak a gazdák, és a nemzeti kor­mányoknak lenne a feladatuk, hogy megvédjék a termelőket a kiszolgálta­tottságtól, ami most jellemző. Ez azon­ban a jelenlegi vezetésnek nem érdeke” - tette hozzá Jakab István. A Szlovákiában élő gazdák a magyarokkal ellentétben időben megkapták a nekik járó támogatást. Ezt az álla­potot Szlovákia továbbra is fenn kívánja tartani - tudtuk meg Csáky Pál (MKP) miniszterelnök-helyettestől.- Furcsa számomra azt hallani a magyar médiában, hogy a „szlovákok” ezt a kérdést megoldották. Szlová­kiában ugyanis köztudott (és ebből sok politikai fe­szültség is származik), hogy az európai integrációs ügyek 70 százalékát az MKP menedzseli. Tehát én sze­mélyesen vagyok a fő koordinátora a struktúra működ­tetésének az országon belül. Elejétől fogva éreztük, hogy az integrációs ügy nagyon fontos és érzékeny té­ma, ennél fogva a pénzek biztosítását is fontosnak tartjuk. Nagyon odafigyeltünk arra, hogy a sztovák • BUKOVICS részről szükséges társfinanszírozás is benne legyen a tavalyi és az idei költségvetésben. Simon Zsolt földmű­velésügyi miniszterrel tavaly megbeszéltük, hogy a köz­vetlen kifizetések is prioritást kell, hogy élvezzenek - tájékoztatta lapunkat Csáky Pál. Elmondta: míg Ma­gyarországon arról beszélnek, hogy április végéig a ki­fizetéseket le fogják rendezni, azt Szlovákiában már decemberben megtették, 30-áig minden gazda meg­kapta a pénzét. A mostani költségvetésben is benne van már az idei tétel. A költségvetés összeállításakor az első helyre azok a kifizetések kerültek, amelyek az uniós pénzekkel is összefüggésben vannak. Ez Csáky szerint nemcsak a mezőgazdasági, hanem a régiófej­lesztési pénzeket is érinti. Haldoklik az influenza Csak álom a 24 órás nyitva tartás? Heteken belül döntenek a letkési határátkelőről Végéhez közeledik az influenza szezon, tudtuk meg az ANTSZ Esz­tergomi Városi Intézetétől, ugyanis illetékességi területükön jelentősen csökkent az influenza megbetegedé­sek, a táppénzbe vett betegek, vala­mint az influenza megbetegedést kö­vető szövődményes esetek száma. A háziorvosok, és gyermekorvosok inf­luenza-jelentő szolgálatnak küldött összesített adatai alapján influenza megbetegedés tüneteivel a 12. héten 175 beteg fordult orvosához, és 24 esetben szövődmények is kialakul­tak. A 12. héten 60 beteg került táp­pénzes állományba. Az influenza megbetegedés nagyobb számban to­vábbra is a felnőtteket érintette. A bölcsődei, óvodai, általános és közép­iskolai hiányzások is jelentősen csök­kentek, az átlagos napi hiányzási arány az előző heti hiányzási arány felére, azaz 4,17 százalékra csökkent. • NIL Folytatás az I. oldalról Ipolyszalka polgármestere lapunk­ból tájékozódott az átkelő ügyéről: „Egyelőre semmilyen hivatalos jelzést nem kaptam a hatóságoktól a nyitva tartás meghosszabbítása ügyében, a Hídlap szerdai számában olvastam a változásokról” - mondta Valasek Ár­pád, a falu polgármestere. „Remélem, tényleg sikerül megegyezniük a felek­nek, a két községnek rendkívül elő­nyös lenne, ha meghosszabbítanák a határátkelőhely nyitva tartását. Szálkáról és a környékről sokan jár­nak át dolgozni Magyarországra, több műszakba. A jelenlegi, reggel nyolc és este nyolc közötti nyitva tartás miatt reggel hatra nem tudtak beérni mun­kahelyükre az emberek, az esti mű­szak után sem tudtak hazajönni” - mondta a polgármester. Valasek Árpád egyedüli negatívum­ként kiemelte: nem örül annak, hogy a 7,5 tonnás teherautók is használhat­ják majd a hidat. „A híd mindkét tele­pülésen közvetlenül a faluba torkollik, a szűk utcákban a teherforgalom gon­dokat okozhat, Szálkán már így is több ház falai megrepedeztek”. • BUKOVICS Hírzárlat és újabb holttest a Felvidéken Fogadni többféleképpen Nagy erőkkel keresik a kétszeres gyilkos Milan Rafaelt. A napokban a nyitrai Zobor-hegyen talált holttest a rendőrség szerint biztosan nem függ össze a keresett személlyel. A hatóság még egy 22 éves férfit is köröz, akit csalással vádolnak. A rendőrség továbbra is nagy erők­kel nyomoz a kétszeres gyilkos, Milan Rafael után. Tegnap több mint 140 rendőr kapcsolódott be a közveszélyes bűnöző keresésébe a nyitrai kerület­ben. A rendőrség több ellenőrzést is végzett a tettes lehetséges tartózkodá­si helyén, Tolmács, Kozárovce és Verebély környékén. Ellenőrzik a ba­rátokat, ismerősöket és rokonokat is. A hatóságok ezúton is köszönetüket sze­retnék kifejezni minden állampolgár­nak az eddig beküldött információ­kért. Arra vonatkozólag, hogy az ered­ményes nyomravezető mekkora juta­lomra számíthat, lapzártánkig még mindig nem érkezett információ. A Nyitrai Kerületi Rendőrség sajtószó­vivő-helyettese, Renáta Cuháková sze­rint Milan Rafaellel semmiképp sem hozható kapcsolatba az a fej nélkül ta­lált holttest, amelyet a napokban a nyitrai Zoboron találtak meg. Az ügy­gyei kapcsolatban azonban bővebben nem kívánt nyilatkozni, mivel a rend­őrség teljes hírzárlatot rendelt el. Renáta Cuháková lapunkat arról is tá­jékoztatta, hogy a rendőrség keresi azt a 22 éves aranyosmaróti Peter Cakmet, aki ellen a járási bíróság még tavaly szeptemberben adott ki elfogatási pa­rancsot. A csalás vádjával gyanúsított elkövető egy pozsonyi pénzintézetnek hamis munkaszerződést és hamis igazo­lást adott a bevételére vonatkozólag. Ezen okmányok alapján 12 ezer koronát vett fel az intézménytől, és kötelezettsé­get vállalt, hogy azt részletekben fogja törleszteni. Peter Cakme viszont eddig egyetlen részletet sem fizetett. • -ZIG­Magyarországon csak a Szeren­csejáték Rt.-n és a Sportingbet-en keresztül lehet internetes sportfo­gadásokat kötni, Szlovákiában ugyanezt több irodán keresztül is meg lehet tenni, ráadásul az egy­mással konkuráló cégek egyre ked­vezőbb szorzóval kecsegtetik a szerencsejátékosokat. Magyarországon csak két sportfo­gadási iroda nyújthat internetes fo­gadási lehetőséget, a Szerencsejáték Rt. és a Sportingbet, amely viszont nem magyarországi székhelyű válla­lat. A hatályos törvények szerint Magyarországon csak olyan gazda­sági társaság indíthat ilyen jellegű tevékenységet, amely százszázalé­kos, vagy legalábbis többségi állami tulajdonban van. Korábban éppen ezért a Sportingbet ellen a Szeren­csejáték Felügyelet indított eljárást tiltott szerencsejáték szervezése mi­att. Az internetes megavállalat en­nek ellenére újabb reklám-kam­pányba kezdett, immár külföldről irányítva tevékenységét. Válaszként a Szerencsejáték Rt. az év első felé­ben szándékozik elindítani új online sportfogadási- és egyéb interneten játszható szerencsejátékokat is. A tesztelések a nyeremény-felosztásos és a bukmékeri játékok esetében most zajlanak. Ezen a téren óriási lehetőségek kínálkoznak, bár az internetes fogadások kevéssé elter­jedtek Magyarországon.- Nagyjából az összfogadások 0,2 tized százalékát teszi ki a sportfoga­dások. Ez azt jelenti, hogy tavaly 110 milliárd forint volt az árbevételünk az összes játékot tekintve, amiből 213 millió volt a telefonon, interneten és sms-ben beérkezett fo­gadások értéke - tájékoztatta lapun­kat Somorai László, a Szerencsejá­ték Rt. igazgatója, akitől megtudtuk azt is, hogy márciusban 25 forinttal emelkedett a Lottó részvételi díja, a Tipmixnél és a Totónál viszont nem változtak az árak. Az emeléssel pár­huzamosan emelkedtek a Lottó-játé­kok nyereményei is, hiszen a 25 fo­rintos emelés 45 százaléka nyere­mény-alapot képez. Helyesli-e, a buszpályaudvar Tesco mellé telepítését? Kosa Irén (nyugdíjas) Örülök neki, hogy a házunkhoz közel kerül majd a buszállomás, mert nagyon messze van a mostani. A lá­bam fáj, nem tudok sokat gyalogolni, a he­lyi járatok pedig nem közlekednek sűrűn. Táton laknak á lányaim, az unokákra gyakran én vigyázok, ha délutános vagy éjszakás műszak­ban vannak a szülők. Mivel sokat utazom, nekem jól jön, ha a pálya­udvart áthelyezik. Bródy Mátyás (építészmérnök) Elismerem, hogy nem túl szerencsés helyen volt eddig a pályaudvar, viszont észre kell venni, hogy a legtöbb hasznot ebből a Tesco húzza. Eddig is sokat panasz­kodtak a kisboltok, üzletek, sokaknak be is kellett zárni a nagy versenytárs miatt, ezután még nehezebb lesz a dolguk. Jómagam ezentúl a vonatot fogom választani, ha már úgyis le­megyek a város túlsó végére. Bálint Zoltán (vállalkozó) Itt volt az ideje, már régen meg kellett vol­na lépni ezt. Végre le­het majd közlekedni a belvárosban, és nem kell szégyenkezni a mocskos, zsúfolt pá­lyaudvarunk miatt. Jómagam ko­csival járok, tehát nem érint köz­vetlenül a dolog, de a városképnek jót fog tenni, ha eltűnik a büdös, koszos buszállomás. Péter Dániel (színiakadémista) Hetente kétszer uta­zom Budapestre, álta­lában nagy csomagok­kal. Eddig is lejártam a lábam, mert Szent- györgymezőn lakom, ha áthelyezik a pálya­udvart, még tovább romlik a hely­zetem. Igaz, vannak helyi járatok, de azok nem igazodnak a távolsági buszohoz. Ha ezt a problémát megoldanák, akkor elfogadhatónak tartanám az intézkedést. Bár arra vonatkozólag, hogy Szlo­vákiában pontosan hány iroda kínál internetes sportfogadási lehetősé­geket, senki nem tudott pontos in­formációt adni, lapunk értesülései szerint itt több iroda is foglalkozik ilyen jellegű szolgáltatással. A ha­zárdjátékokból és fogadásokból a szlovák pénzügyminisztérium sze­rint tavaly nagyon kevés, mindössze 1,7 milliárd korona folyt be a költ­ségvetésbe. Ebből a pénzből az ön- kormányzatok most igényelhetnek támogatást. A községek március 31- ig nyújthatják be kérvényeiket, ál­lami támogatást viszont csak az kaphat, aki fel tudja mutatni a köte­lező 10 százalékos önrészt. A pénzt oktatási, egészségügyi, szociális-, kulturális- környezetvédelmi és sporttevékenység támogatására for­díthatják. Állami támogatást igé­nyelhetnek továbbá a megyék, pol­gári társulások, alapítványok, köz­érdekű tevékenységet folytató szer­vezetek, bejegyzett egyházak és egyházi szervezetek is. • CzM

Next

/
Thumbnails
Contents