Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-03-31 / 62. szám

www.esztergom.hu ESZTERGOM 2005. március 31., csütörtök • HÍDLAP 3 Közös gazdasági érdek a teherkomp-járat létesítése Folytatás az 1. oldalról Ocskay Gyula elmondta, hogy roha­mosan növekszik a Mária Valéria hídon áthaladó személy- és tehergépjármű- forgalom, amely az elmúlt évben elérte az egymilliós határt. A teherforgalom korlátozása ellenére 2003-ban már több mint nyolcezer 3,5 tonnás kishaszon- jármű haladt át a hídon. Azóta felmé­rés készült Lábatlan, Nyergesújfalu, Dorog, Tát, Esztergom vállalatainak teherszállítási igényéről: a megkérde­zett cégek egy hónap alatt összesen húszezer tonna terhet szállítanak északi irányba. Amíg a magyar oldalon az esztergomi kistérségben jelentős ipari cégek működnek és kevés a meglévő logisztikai bázis, addig a szlovák olda­lon aránylag kisebb mértékűek az ipa­ri beruházások, bár rendelkeznek ki­használatlan logisztikai bázissal. A párkányi vasúti pályaudvar Szlovákia második legnagyobb teherforgalmi pályaudvara, jelenleg 16 százalékos ki­használtsággal működik. A párkányi oldalon emellett van lehetőség folyami teherkikötő létesítésére is. A teherkomp mindkét ország szá­mára óriási gazdasági lehetőségeket kínálna, Esztergom és térségének vállalatai az északi irányú teherfor­galmat a közúti szállítás helyett ugyanis kombinált szállítással, a párkányi vasúti pályaudvar bekap­csolásával gyorsabban és olcsóbban oldhatnák meg. A két város közötti teherkomp terve szerepel a Nyitra kerületi fej­lesztési tervekben is - erősítette meg Nágel Dezső, a Nyitrai Kerüle­ti Önkormányzat területfejlesztési bizottságának elnöke. Az úthálózat fejlesztési terveiben helyet kapott az 5/C észak-déli nemzetközi útvonal is, amely egyelőre szakmai viták és egyeztetések tárgya. Két új, dunai híd építése is szerepel a fejlesztési tervekben: Komáromnál és Eszter­gomnál létesülne két új, teherforgal­mi átkelő. Az esztergomi nemzetkö­zi teherkomp ugyanakkor része a közép-dunántúli regionális fejlesz­tési politikának is. • MUZSLAI Pályázat partfalvédelemre Pályázatot nyújt az önkormányzat a Nagy - Szeminárium mögötti partfal megépítésére. A Belügyminisztérium az idei év­ben is pályázatot hirdetett a pince- rendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszély-elhárítási munkálatainak támogatására. Esztergom Város Önkormányza­ta legutóbbi képviselő-testületi ülé­sén úgy határozott, hogy a Nagy- Szeminárium mögötti partfal meg­építésére pályázatot nyújt be. A projekt teljes költsége harmincmil­lió forint, amelynek tíz százalékát kell a városnak önrészként biztosí­tani. Tekintettel arra, hogy az ön­rész egy része természetbeni ön­részként is elszámolható, például a védelmi feladatokhoz kapcsolódó munkavégzésként és anyag hozzájá­rulásként, így a meglévő tervek alapján a pályázat beadásakor a vá­rosnak csupán kettőmillió egyszáz­ezer forintos önrészről kell gondos­kodni. A városfejlesztési bizottság a pincerendszerek természetes part­falak és földcsuszamlás veszélyének elhárítására beadható pályázat tár­gyalásakor a Népkert utcát, az Elő- hegy-közt és a Török Ignác utcát is a pincerendszer és földcsuszamlás veszély elhárítását igénylő területek közé sorolta. Mivel pályázni csak már meglévő tervekkel lehet, így most a Nagy-Szeminárium mögötti partfal megépítésére pályázik a vá­ros, mivel ennek a tervei már készen vannak. Petrovics János képviselő javasolta, hogy a városfejlesztési bizottság által kijelölt Népkert ut­ca, Előhegy - köz és a Török Ignác utca pincerendszer és földcsuszam­lás veszély-elhárításának terveit is készítesse el a város, így ezeknek a területeknek a védelmére is minél előbb pályázni lehet majd. A testü­let elfogadta a tervezésről szóló képviselői indítványt. • MÁ. Gyöngyhalász Filmhét Esztergomban A Gyöngyhalász Filmhét prog­ramjában olyan angol és távol-ke­leti filmekből állított össze soroza­tot a forgalmazó Budapest Film, melyek eddig bármilyen fesztiválon szerepeltek a világon, zajos közön­ség- és szakmai sikert értek el. Az országos rendezvény megyei állomása április 14-e és 20-a között az esztergomi Bajor Ágost Kultúrmozgó lesz - mondta el lapunknak Kárpáti György, a helyi mozi üzemeltetője. A filmekhez kapcsolódóan előadásokat is szerveznek a kortárs távol-keleti szerzői a filmről Varró Attila, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola tanára részvételével. Erre az előadásra a belépés díjtalan lesz. A A filmhét programja: Április 14., csütörtök 16,30 A Filmplakát-kiállítás meg­nyitója 17h Az utolsó élet az univerzumban 19h Együtt Április 15., péntek 17h Anya és a szerelem 19h Ezen a világon Április 16., szombat 17h Együtt 19h Anya és a szerelem Április 17., vasárnap 16h Az utolsó élet a világegye­temben 18h A kortárs távol-keleti szerzői film - Előadó: Varró Attila film- kritikus, a Vitéz János RKT Főis­kola tanára ! 19.30 Ezen a világon többi előadáson valamennyi jegy és bérlet mellé ajándékként a Mozinet Magazin egy példányát adjuk a mozi­látogatóknak - mondta Kárpáti György, - de külön érdekességként a rendezvény ideje alatt a közönség szavazhat az általa legjobbnak ítélt filmre is. A legtöbb szavazatot kapó alkotást pedig a záró napon 17 órától ismét levetítik. A helyszínen szavazók között öt darab dvd-t is kisorsolnak majd, a nyerteseket pedig a szavazóla­pon megadott elérhetőségükön érte­sítjük - mondta a Kultúrmozgó üze­meltetője. A jegyárak egységesen 450 Ft-ba kerülnek, de most egy külön akció keretében a négy, alább felso­rolt filmre kedvezményes bérletet is vásárolhatnak az érdeklődők ezer fo­rintos egységáron, mely ráadásul sza­badon átruházható. Kísérőrendez­vényként a Zöldház aulájában lesz megtekinthető a Hídlap sajtófotó-ki­állítás, illetve ezzel párhuzamosan a Filmplakát-kiállítás a 60-as, 70-es, 80- as évek angol és távol-keleti filmtörté­neti klasszikusainak plakátjaiból. • Váczy István Elő kapcsolat Cambrai-vel Nem lesz tömeges elbocsátás? A franciaországi Cambrai városa és Esztergom 1992 óta ápol test­vérvárosi kapcsolatokat. Azóta a két baráti társaság közti együtt­működés egyre inkább mélyül, és ma már nem túlzás baráti kapcso­latról beszélni. Évről évre felváltva látogatják egymást a társaság tagjai, szerveződ­nek az iskolák, kórházak közötti kap­csolatok, és kötetlen beszélgetések folynak a Zsigmond Kútja vendég­lőben. Március 21-én érkezett és je­lenleg is városunkban vendégeskedik a magyarul meglepően jól beszélő Jean Descarpantries, a francia Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke. Mint­egy „előörs”-ként azoknak a listáját hozta magával, akiket Cambraiből az esztergomi nyári programokra lát­nak majd vendégül. A nyári látoga­tások alkalmával a francia vendégek megismerkednek a régióval, kirán­dulnak, különböző kulturális prog­ramokon vesznek részt. Amint azt Jónás Zsigmondtól, az esztergomi Cambrai Baráti Társaság elnökétől megtudtuk, hogy ebben az évben úgy alakították a látogatások idő­pontját, hogy a vendégek megtekint­hessék az augusztus 20-i, Szent Ist- ván-napi programokat is. A testvérvárosi kapcsolat keretein belül április 4-től 9-ig, harminc, Cambrai-ból érkező szakácstanulót lát majd vendégül a Balassa Bálint Gazdasági Szakiskola, tudtuk meg Meszes Balázs igazgatótól. • Hajnal Továbbra sem lehet tudni, ho­gyan érinti az egyházi iskolákat a felsőoktatásban kötelező, szeptem­bertől esedékes béremelés, mivel az intézmények azóta is a finanszí­rozási megállapodásra várnak. Az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola fenn­tartója ugyan az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, a tanulóknak járó kü­lönböző támogatások azonban az álla­mi költségvetésből kerülnek kifizetés­re, ezért van szükség az Oktatási Mi­nisztérium által kiadott éves költségve­tésre, amelyet a finanszírozási megálla­podás tartalmaz - tudtuk meg Homor Lajostól, az intézmény főigazgató-he­lyettesétől. A főiskolán ugyanis egyre magasabb az államilag finanszírozott tanulók száma, hiszen nappali tagoza­ton lassan százszázalékos az arányuk, míg levelező tagozaton is elérte az öt­ven százalék körüli értéket, így érthető az állami költségvetés szerepe az iskola életében. Mivel az idei megállapodás még nem érkezett még, így január óta a tavalyi évre meghatározott összeget veszik alapul - mondta el kérdésünkre Homor Lajos. A megállapodás valójá­ban egy szerződésszerű alku, ahol a különböző célokra meghatározott ösz- szegekről aztán tételesen el kell szá­molni. Eddig hivatalosan még semmit nem közöltek az iskolákkal, így azok csak remélni merik, hogy költségveté­sük magasabb lesz a a tavalyinál. Arra azonban nincs biztosíték, hogy ez a béremelésekre is elegendő lesz, hiszen így is szűkös a keret. A főigazgató-he­lyettes tájékoztatása szerint addig is igyekeznek takarékoskodni, és a későb­biekben sem elbocsátásokkal szeretnék megoldani a felmerülő problémákat. Véleménye szerint a kiadások karcsú­sításával, valamint a drágább oktatók olcsóbbra cserélésével lehet majd szá­molni, de előfordulhat, hogy a nyug­díj mellett dolgozóktól kell majd megválni. Homor Lajos szerint azon­ban nem biztos, hogy ezt elbocsátás­ként kell értelmezni. Mivel az állami költségvetésben is nagy a bizonyta­lanság, sejteni sem lehet, mikorra ké­szül el a finanszírozási megállapodás, addig pedig marad a találgatás. • Juhász Regina Filmet rajzol, könyvet ír Rafael Balázs és Jankovics Marcell Moziplakátkiállítás a Zöldházban Jankovics Marcell filmrendező, mü- velődéstörténész, könyvillusztrátor volt az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár vendége kedden. Beszélgetőpartnere, Rafael Balázs újságíró kérdése nyomán fény derült a rendező munkásságának olyan sarka­latos kérdéseire is, hogy például miért nem tudta megszeretni az általa terve­zett Gusztáv figuráját, vagy miként jutott el később a Sisyphus című film­je az Oscar-díj jelölésig. A beszélgetés­ből egyértelműen körvonalazódott a mindenkori politikai rendszerek nem éppen áldásos hatása, az anyagi nehéz­ségek, melyek miatt például már 16 éve készül Az ember tragédiája animá­ciós változata. Az 1941-ben született rajzfilmrendező tollából olyan sikeres filmek keltek életre, mint a János vi­téz, a Magyar népmesék sorozat, a Fehérlófia és az Ének a csodaszarvas­ról. Jankovics Marcell 1996-tól a Pan­nónia Filmvállalat utódjának, a Pan­nónia Kft.-nek volt az igazgatója, hosszú pályafutása során cikkei, tanul­mányai és könyvei is jelentek meg, zsűrizett számos nemzetközi filmfesz­tiválon, tanított animációt, volt televí­ziós műsorok szerkesztője és ő a Duna Tv egyik alapító tagja. Mint mondta, Az ember tragédiájának befejezése után nem készít több egész estés rajz­filmet. Bár tervezte még a Biblia ani­mációs feldolgozását, de sem ideje, sem ereje nincs már hozzá. A vele foly­tatott beszélgetésről részletesebben a szombati mellékletben olvashatnak. • Lörincz Zsuzsa Az esztergomi Bajor Ágost Műve­lődési Házban a „Gyöngyhalász” Filmhét kísérőrendezvényeként lesz megtekinthető majd azt a kiállítás, mely moziplakátokat mutat be. Az április 14-től látogatható válogatás a 60-as, 70-es, 80-as évek nagysikerű, legendás angol, magyar és csehszlo­vák filmek utcai reklámhordozóiból ad áttekintést. Olyan legendás filmek moziplakátjaival találkozhatunk itt, mint a „8. utas a halál”, a „Kémek a sasfészekben”, a „Kis vakond”, a „Szamurájok és- banditák” vagy a Roman Polanski féle „Machbet”. A kiállítás április 20-áig tekinthető meg a Zöldház aulájában. • SZALAY KÖZLEMÉNY Március 31-én, 17 órakor a volt Megyeháza dísztermében tájékoztató fórumot tartanak az érdeklődő civil szervezetek részére a Nemzeti Civil Alapprogram Közép-dunántúli Regionális Kollégiuma által hamarosan kiírásra kerülő pá­lyázat beadásának feltételeiről, körülményeiről, az elbírálás szempontrendszerérői. t

Next

/
Thumbnails
Contents