Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-03-26 / 59. szám

2 HÍDLAP • 2005. március 26., szombat ORSZÁG-VILÁG www.esztergom.hu Tizenöt éves a magyar rendszerváltás (H) 15 éve volt az első „újkori” szabad országgyűlési választás hazánkban. Magyarországon 44 és fél év után, 1990. március 25-én ismét teljesen szabad országgyűlési választást tar­tottak. Ennek során kiderült: az első fordulóban 6 párt jutott a parla­mentbe, de a kormányalakításról szóló döntés az április 8-i, második fordulóra maradt. Bűncselekmény a Paksi erőműben (H) Lapértesülés szerint a paksi atom­erőmű öt munkatársát radioaktív anyagokkal való visszaéléssel gyanú­sította meg a rendőrség két hónapja. Az ügyről Szerencsi László, a Bács- Kiskun Megyei Rendőr-főkapitány­ság szóvivője nem kívánt nyilatkoz­ni, de elismerte, hogy 2003 júliusa óta ez ügyben nyomoznak. További hír az atomerőmű háza tájáról, hogy tegnaptól ismét működésbe helyez­ték a kettes blokkot, bár csak alapjá­raton működik. A blokk a teljesít­mény növelése után rákapcsolódik az országos hálózatra, utána újabb ellenőrzések következnek. Negyvenmilliárdos hitelprogram (H) Németh Imre szakminiszter beje­lentése szerint 40 milliárdos hitel- programot indít a földművelési tár­ca. A mezőgazdasági termelés kor­szerűsítésére, versenyképességének javítására szolgáló gépbeszerzéseket, valamint a gazdasági épületek kivite­lezését támogatja elsősorban a tárca. A kedvezményes kamatozású, 15 éves lejáratú hitelt kis- és középvál­lalkozások, termelői közösségek és fiatal gazdálkodók vehetik igénybe - közölte Németh Imre. Jól teljesített a Szlovák Posta (SK) A Szlovák Posta (SP) összesen 361 millió feladványt kézbesített 2004- ben. Ebbe beletartoznak a csoma­gok, levelek, csekkek és a megcím­zett, reklámküldemények is. Az ügy­felek a posta felé alig több, mint 60 ezer reklamációt jeleztek, amelyből majdnem 16 ezret a hivatal jogosnak ismert el. A felmérések azt mutat­ják, hogv ez jóval kevesebb az előző évek hiányosságainál. A reklamációk esetében a posta az erre vonatkozó szabály szerint járt el. A legtöbb ki­fogást azzal kapcsolatban emeltek, hogy a küldemények megrongálód­va érkeztek a címzetthez. Vége a Demszky-korszaknak? „Politikai álláspontunk, hogy nem tudjuk elképzelni (...) azt, hogy közös jelöltként 2006-ban támogatni tudnánk őt” - mutatott rá a kormányfő Budapest-megbí- zottja egy fővárosi klubösszejöve­telen. Molnár Gyula úgy látja, az MSZP-nek Demszky Gáborral és az SZDSZ-szel már nincs lehetősé­ge arra, hogy együtt mutassanak fel eredményeket. „Nekünk már nem hisznek, ezt pon­tosan tudjuk, mi már nem dumálha­tunk tovább, aki 14 évig vezet egy vá­rost, az ne ígérje meg, hogy majd hol­naptól tudja, hogy mi a megoldás, az csinálja meg” — mondta Molnár Gyula a főpolgármesterre utalva. Fontosnak tartjuk, hogy tovább billentsük azt a fő­városi politikát, ami az elmúlt 10-14 év­ben tapasztalható volt - jelentette ki. Molnár Gyula szerint ez a fővárosi po­litika a fejlesztés helyett az üzemeltetés­re helyezte a hangsúlyt. Közölte, állás­pontja szerint az nem lehet kérdés, hogy üzemel-e a város. Magától értető­dő dolgoknak nevezte, hogy „a tisztasá­gi vállalat tisztán tart, a szemetet elvi­szik, (...) a kátyúk betömődnek”. Ha ez nem így van, akkor le kell váltani, aki ezért felelős, vagy ha ettől sem változik a helyzet, a rendszeren kell-változtatni - fűzte hozzá. Közölte, rendezettebb vá­rost, közterületeket, aluljárókat, közpar­kokat kell teremteni a következő idő­szakban. A miniszterelnök Budapest- megbízottja szerint a 2006-os parla­menti választások, a mandátumok sorsa „bizonyos szempontból,, Budapesten, illetve 9-10 nagyvárosokban dől majd el. Az SZDSZ-ről szólva azt mondta: a 2004-es kormányfőváltás után 2005 ja­nuárjára ”egy kicsit ijedtebb (lett) a li­berális koalíciós partner tekintete, mert azt látta, hogy egyre inkább teret veszít a liberális párt abban a politikai mezőben, melyet Gyurcsány Ferenc megpróbált betölteni,,. • Ladó Gy. L. Értékesítés beszerzési ár alatt A most készülő kereskedelmi tör­vény engedélyezné a beszerzési ár alatti értékesítést, azzal a feltétel­lel, hogy arról a kereskedőnek tá­jékoztatást kell adnia. Szakértői vé­lemények szerint ez a szabályozás minden bizonnyal a beszerzési ár alatti értékesítés reklámfogásként való felhasználásához vezet. A vásárló tájékoztatására azért van szükség, hogy a vetélytársak figye­lemmel követhessék, hogy egy be­szállító adott-e nagyobb kedvez­ményt a konkurenciának vagy sem, vagyis, hogy a kiskereskedő nyeresé­géből kapja a vevő az árengedményt, vagy pedig a beszállító kínálja rend­kívül olcsón az árut. Némi diszharmónia fedezhető fel az agrártörvény és a készülő keres­kedelmi törvény beszerzési ár alatti értékesítés szabályozása között, ugyanis utóbbi szó szerint mentes­séget ad a szankciók alól, ha az har­mincnapos készlet kiárusítására vo­natkozik vagy húsznapos üzletnyitá­si kedvezményként, illetve bevezető árként használják. Ugyanígy minő­séghibás árú esetén is elfogadott lenne, mindezek azonban a szakér­tők szerint meglehetősen rugalma­san értelmezhető szabályok. Égyes vélemények szerint a készülő törvényi passzus oda vezet, hogy a be­szerzési ára alatti értékesítést jó rek­lámfogásként fogják felhasználni a tő­keerősebb kereskedők, sok esetben ösz- szezavarva a normális piaci folyamato­kat. Többek szerint az ilyen fajta ár­aránytalanságoknak hatása van a ter­melői, termeltetői viszonyokra is, még rosszabb helyzetbe hozva az eddig is áron aluli értékesítésre kényszerülőket. • Száraz R. Drága a vezetékes telefonálás Az EU tanulmánya szerint a ma­gyarországi vezetékes telefonszol­gáltatás díja jelentősen meghalad­ja a tagországok tarifáinak átlagát. Még a legvagyonosabb Belgiumot megelőzzük ezen téren. Az Európai Unió tanulmánya szerint a magyarországi vezetékes telefonszolgáltatás díja jelentősen meghaladja a 25 EU tagország tari­fáinak átlagát. Amíg 2004-ben a szolgáltatásokat igénybe vevők az unió országainak átlagában havonta 37,2 eurót költöttek a vezetékes há­lózathoz való csatlakozásra és a be­szélgetésekre, addig Magyarorszá­gon 50,8 eurót. Az EU-bizottságnak a belga Test Achats fogyasztóvédel­mi lap által idézett adatai szerint Belgiumban 44,3, Lengyelország­ban 44,5, Portugáliában 45,6 eurót, Németországban 39,8 eurót költe­nek a fogyasztók havonta vezetékes telefonálásra. A német kiadásoknál a britek és a svédek hat euróval köl­tenek kevesebbet, a legjobban pedig a ciprusiak járnak, Cipruson ugyan­is a vezetékes telefonálás átlagban csak havi 20,4 euróba kerül. A vezetékes telefonálás költségei­nél magasabbak a mobiltelefonálás díjai, átlagos használat mellett 36,18 eurót tesznek ki a havi mobiltelefo­nálás költségei az EU-tagországok átlagában. Ez a költség gyakori mo­bilhasználat mellett havi 62,74 euró, alkalmi használat esetében az EU- tagországok átlagában 17 euró. • Szanyadi K. Még pályázhatók a Strukturális Alapok Áprilistól uniós útlevéllel utazhatunk A Strukturális Alapok keretén belül a 2006-ig tartó programozási idő­szakban mintegy 60 milliárd korona áll Szlovákia rendelkezésére. Az Eu­rópai Unió által finanszírozott összeg községfejlesztésre, épületek és épü­letrészek javítására, kerékpárutak ki­építésére egyaránt igénybe vehető. A Strukturális Alapok keretén belül megszerezhető milliárdok felett a szlo­vák építésügyi minisztérium rendelke­zik. Eddig 4500 pályázat érkezett az in­tézményhez, amelyek pályázati összér­téke 92 milliárd korona. A tavaly csat­lakozott országok közül Magyaror­szággal együtt Szlovákia könyvelheti el a legjobb eredményeket a beérkezett pályázatok számát illetően. Legtöbben Nyitra megyéből pályáztak.-Korábban az a kritika ért bennün­ket, hogy kevés projekt lesz majd, ke­vés pályázat érkezik ezekre a pénzekre, és nem leszünk képesek kihasználni a rendelkezésre álló forrásokat - mondta lapunknak Juhász László, az Építés­ügyi és Régiófejlesztési Minisztérium szóvivője. Majd hozzátett: Most ennek épp az ellenkezője az igaz. Szerencsére a bőség zavarával küzdünk, hiszen na­gyon sok és nagyon jó minőségű pályá­zat érkezett a minisztériumhoz. A pályázatok közül körülbelül ezer már a megvalósítás stádiumában van. A pénz lehívására azonban még 2006- ig lehetősége van a minisztériumnak. A Strukturális Alapon belül pá­lyázni lehet oktatási intézmények, szociális otthonok és szabadidőköz­pontok felújítására. Különböző épü­letek hőszigetelésére, tető- és ablak­cserére, valamint szélessávú inter­net bevezetésére. Sőt olyan progra­mokra is pályázhatnak az egyes szervezetek képviselői, amelyek a hagyományos kézműves mestersé­gek felélesztését célozzák. A következő programozási idő­szakban (2007-2013) a jelenlegi ösz- szeg 2,5-3-szorosát kaphatja Szlová­kia az Európai Uniótól. • NYA Április i-jén az útlevél-kiállító irodák zárva tartanak, ugyanis az európai uniós normáknak megfele­lő útlevelek kiadására készülnek fel. Április 2-tól a jelenlegi zöld szí­nű útlevelek helyett már európai uniós, bordó színű úti okmányokat fognak kiállítani. A március 31-ig kibocsátott útleve­lek továbbra is érvényben maradnak. Az útleveleket a kérelmezőről készí­tendő digitális fénykép és elektroni­kus aláírás miatt ezután is csak szemé­lyesen lehet igényelni. Kivételt képez­nek a magatehetetlen, önmagukról gondoskodni nem tudó' állampolgár­ok. Az útlevél-kiállító irodákban kitöl­tendő nyomtatványon kívül mellékel­ni kell még a megfelelő értékű illeték- bélyeget, személyazonossági igazol­ványt vagy a születési anyakönyvi ki­vonatot. A 30 napon belül elkészített útlevél kiadásáért a 15 évesnél idősebb állampolgároknak a 10 évig érvényes úti okmányért ezer koronát, az 5-15 éves gyermekeknek illetve fiataloknak az öt évig érvényes útlevélért négyszáz koronát kell majd fizetniük. Az ötéves­nél fiatalabb gyermekek részére a két évig érvényes útlevél kiállítása 250 ko­ronába kerül. A szülők január 1-jétől csak ötévesnél fiatalabb gyermekeik nevét írathatják be saját útlevelükbe, ezért pedig száz koronát kell fizetniük. A gyors ügyintézéséért az alapilleték négyszeresét kérik majd el. • Molnár Egy órával kevesebbet alhatunk Vasárnap (március 27.) kezdődik a nyári időszámítás, hajnali két órakor három órára kell átállítani a vekkereket, így egy órát „elveszí­tünk”. Az óraátállítás nem befolyá­solja tömegközlekedési esz­közök indulási idejét. Az óraátállítással hosszabbak lesznek a nappalok, a nyári időszámítás októ­ber utolsó vasár­napjáig tart, akkor nem előre, hanem hátra kell egy órával állítani az időmérőket. A nyári időszámítás beve­zetése 1976-ra datálódik és az olajár- robbanással van kapcsolatban. A fran­cia hatóságok azzal indokolták az átál­lítást, hogy így több energiamegtakarí­tás érhető el. Ezt a rendszert több or­szág is átvette és az EU-tagállamok úgy határoztak, hogy meghatározatlan ideig egy évben kétszer még ők is átállítják az órákat. A nyári időszámítás kezdetével nem válto­zik a MÁV menet­rendje, belföldi jára­tokat nem érint az át­állítás, csak két nem­zetközi vonat (Dacia Expressz és Beograd Expresz) késik egy órát. A kettő és három kö­zött induló vonatok esetében késés elképzelhető. • Hajdú Máté Német kézben a szlovák áramszolgáltató Pavol Rusko gazdasági miniszter el­mondta, hogy a Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató Vállalat (ZSE) pri­vatizációja előreláthatólag 2005 júniu­sában fog befejeződni. „A vállalat 41 százalékos részvény- csomagját is a német E.ON Energie társaságnak akarjuk eladni, amely már a ZSE 40 százalékát birtokolja. A Kelet-szlovákiai és Közép-szlováki­ai Áramszolgáltató Vállalat privatizá­cióját csak a ZSE eladása után kezd­jük el, és előreláthatólag az év végén már be is fejezzük” - tájékoztatott a miniszter. Az E.ON Energie három évvel ezelőtt 329,5 millió euróért, azaz 14,1 milliárd koronáért vásárolta meg a ZSE részvényeinek 49 százalékát. • RGA Önkéntesek segítenek a Magas-Tátrán Nyáron Szlovákiába az európai or­szágok önkéntesei érkeznek, hogy segítsenek majd a novemberben természeti katasztrófa áldozatává lett Magas-Tátra megújításában. A 18-26 év közötti 44 fiatal Csehor­szágból, Lengyelországból, Magyar- országról, Franciaországból, Hollan­diából, Olaszországból és Romániá­ból érkezik majd a Magas-Tátrába. Ingyen, fizetséget nem kérve segí­tenek a tátrai települések önkor­mányzatainak, állami és közigazgatá­si intézményeknek. Először egy to­vábbképzésen vesznek részt, mely során elsajátítják az erdei munkát, a munkaeszközök használatát, és meg­tanulnak tájékozódni a hegyekben. Segíteni fognak a patakmedrek meg­tisztításában, összeszedik majd a gallyakat, helyreállítják a turistajel­zéseket. Ezt a projektet a Szlovák Cserkészszövetség indítqtta el, meg­valósításához pedig az Európai Unió az Ifjúság és alkotórészei - Európai Önkéntes Szolgálat programjának köszönhetően ad segítséget. Ján Figel, az oktatásért, képzésért és kul­túráért felelős európai biztos a Po­zsonyban csütörtökön megtartott sajtótájékoztatón elmondta, a no­vemberi magas-tátrai szélvihar egy­részt természeti katasztrófát okozott, másrészt felébresztette az emberek­ben a szolidaritást. Figel meg van győződve arról, hogy a polgári társa­dalom ifjúságában fel kell ébreszteni a társadalmi felelősségtudatot. Az európai biztos úgy véli, hogy a jól megszervezett önkéntes szolgálat egyfajta képzést ad, sőt az önműve­léshez is hozzájárul. • AMARIL

Next

/
Thumbnails
Contents