Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-03-25 / 58. szám
www.istergranum.hu \ 2005. március 25., péntek • HÍDLAP 5 RÉGIÓ Nem kell senkinek az uniós szőlőtelepítési támogatás? Az EU és a konkurens országok ellehetetleníthetik a magyar borászatot Folytatás az I. oldalról Minderre sajnos nagyon jó esély van, hiszen a támogatásra jogosult 1261 hektárnyi területből eddig mindössze 11 hektárra igényeltek támogatást, ami nem éri el a terület tíz százalékát sem. Magyarországon egyébként a nagyjából 90 ezer hektáros, 30 éves átlagéletkorú ültetvények folyamatos megújításhoz a Népszabadság információi szerint évente legalább 300 hektár új szőlő telepítésére lenne szükség. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a szőlőtermesztők részéről mutatkozó érdektelenség miatt a napokban felhívást akar kiadni, hogy elegendő jelentkezőt találjon támogatott szőlőtelepítésre. A borászok szerint a kevés jelentkezés azzal magyarázható, hogy a támogatási szabályok nem megfelelőek, és ez ügyben már a múlt év vége óta egyeztetnek az MVH vezetőivel. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese a Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában azzal magyarázta az érdektelenséget, hogy aki szőlőt akart telepíteni, az ezt már a csatlakozás előtt megtette, ráadásul az idei telepítési támogatás szabályait tartalmazó rendelet túl későn, csak februárban jelent meg. Az MVH honlapjának adatai szerint a tavalyi borévben még a májusi csatlakozást megelőzően a termelők országosan több, mint 1200 hektár szőlőt telepítettek különböző támogatásokkal. Az egri hegybíró szerint elsősorban nem a támogatási szabályrendszerrel van baj. „Az uniós határozatlanságok miatt olyan borértékesítési válság mutatkozik a piacra került hamisítványok, illetve gyenge minőségű termékek miatt, hogy a magyar szőlő- termesztők számára nyilvánvalóvá vált: nem lehet a szőlőt rendesen értékesíteni, ezért annak sincs értelme, hogy szőlőt telepítsenek” - foglalta össze az áldatlan helyzetet lapunknak Dula Bence. A hegybíró ugyanakkor nem tartja szerencsésnek az előfinanszírozási, illetve utólagos elszámolási alapon működő támogatási rendszert sem, mivel azt ebben az ágazatban, ahol az eszközarányos nyereség nem éri el a két százalékot, egyszerűen nem lehet megvalósítani. „Mindez oda vezethet, hogy az unió és a budapesti kormányzati nemtörődöm hozzáállás miatt a jelenlegi 70 ezer hektáros - a kormány szerint 90 ezer hektáros - magyar szőlőterület 40-50 ezer hektárra csökkenhet. A konkurens országok pedig tovább rontják a magyar bor helyzetét a már amúgy is ellehetetlenített magyar piacon, és a magyar borászszakma lehúzhatja a rolót” - fogalmazott borúlátóan a hegybíró. • BUKOVICS Meddig maradhat sonka a lapocka? Továbbra is megtévesztők az Auchan hirdetései Folytatás az 1. oldalról A versenyhivatal munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy hozzájuk még semmilyen bejelentés nem érkezett ezzel kapcsolatban. Szerintük mindössze árversenyről van szó, így amíg nem érkezik panasz valakitől, nem tehetnek semmit. A Magyar Húsiparosok Szövetsége is tehetne bejelentést a félrevezető megnevezés miatt, ők azonban állítólag nem találkoztak ilyennel. Nekik a hihetetlenül alacsony ár szúrt szemet, ami miatt aztán vizsgálatot is kezdeményeztek. Ugv gondolták ugyanis, hogy a meghirdetett, erősen nyomott kereskedelmi ár legfeljebb az alapanyagköltséget tudná fedezni. Azóta bizonyítást is nyert, hogy az érintett lapocka az átlagos tartósított füstölt termékek minőségét sem éri el — tájékoztatta lapunkat Menszel Lászlóné, a szövetség munkatársa. Bebizonyosodott az is, hogy a lapockán félreérthetően volt feltüntetve a dátum, és az sem volt világos, hogy az árucikk főtt, vagyis hőkezelt és gyorspácolt termék. (Ezért az újabb főzéskor darabokra eshet a hús). Az emiatt kiszabható minőség- védelmi bírság nagysága a teljes áruérték legfeljebb hatvan százaléka lehet. A fogyasztóvédelmi hatóság a termék forgalmazásának korlátozását eddig nem látta szükségesnek. • Jrg Elkezdődött a központ átalakítása Április elejétől lezárják a forgalom elől Párkány belvárosát Folytatás az 1. oldalról A 40 millió korona uniós támogatással tervezett szökőkutas korzó kivitelezését a zselízi cég 46,287 millió korona összegért vállalta. Ez hozzávetőleg négymillió koronával többe kerül, mint az eredeti nyertes Prospect ajánlata. A négymillió korona többletterhet a hivatal peres úton szándékozik behajtani. Tekintettel arra, hogy a Főutca új útburkolatot kap, a beruházás keretén belül feltehetően lefektetik a mintegy 240 ezer korona ráfordítást igénylő kamerás figyelőrendszer kábeleit is. A hozzávetőleg 970 ezer korona összértékű monitorrendszer teljes kivitelezésére valószínűleg 2006-ban kerülne sor, amelyre a hivatal állami támogatást szeretne szerezni. A Főutcán felszerelt két kamerát egy számítógépes hálózat segítségével rákötnék a Főutcában található üzletek és bankok biztonsági rendszerére. Valamelyik üzlet vagy bank biztonsági rendszerének riasztása esetén a két kamera az adott épületre irányulna és a biztonsági rendszer kikapcsolásáig, csak ezt a helyszínt rögzítené. Az üzletesek a városközpont átadása után jogot formálnak arra, hogy naponta 18,00 óráig zavartalan legyen az áruellátásuk. Javaslatuk szerint a főidény június 15-től augusztus 31-ig tartana és a holt szezonban szerintük nem kellene korlátozni a Főutcán áthaladó forgalmat. • (oravec) Támadásra kész a gyapjaslepke A hernyóinvázió még nem érinti megyénket Folytatás az 1. oldalról Ez a vegyi anyag a lombokon tapad meg, a felfalt levéllel együtt bejut a hernyók tápcsatornájába, és ott felszívódva megakadályozza a kitinképződést. Ez azért lényeges, mert a vedlő hernyó új bőrének növesztéséhez kitinre van szüksége - ennek híján elpusztul. Ez a módszer azonban drága és körülményes, nem teljes körű, és a teljes kipusztítás Csóka szerint nem is lehet cél, mert az súlyos beavatkozást jelentene az ökoszisztémába. A „piszkos munkát” a természetes ellenségek jobban elvégzik (az említetteken kívül a kakukk). Szerencsés esetben két év alatt megszűnik az invázió, vagyis idén elbánhatunk velük - bizakodott Vaspöri. A veszély inkább abban rejlik, hogy a gyapjaslepke újabb kórokozóknak nyithat téret, a lekópaszított Van más is: az aknázómoly Esztergom és térségében az utóbbi években a vadgesztenyelevél- aknázómoly pusztított. A levegő- tisztítása miatt is telepített díszfa rágcsálója mindössze tíz éve került Macedóniából hazánkba. Nevét onnan kapta, hogy a kikelő lárvái aknákat rágnak az egészséges levelekbe, amik aztán elhalnak. Az aknázómoly áprilisban rajzik, permetezéssel és a lehullott levelek elégetésével védekeznek ellene. A királyvárosban és környékén olyan sikeresen, hogy a levélgyilkos lárvák kezdenek visszaszorulni. és éppen erőre kapó fák ki vannak téve a kártevők és betegségek kénye- kedvének, akár egy legyöngült emberi szervezet. A pusztítás 2004-ben a korábbi negyven évben tapasztaltakhoz képest négyszer annyi volt, az 1994-es nagyobb rajzás is „mindössze” 34 hektárt tarolt le. A szőrös rovarok nagy tömegei egész erdőségek lombozatát rágják kopaszra, április-május folyamán szabályosan hallani, ahogy millió rágószerv morzsolja a leveleket, és esőszerűen potyognak alá a kb. öt centiméteres, csípős (bőrünkkel érintkezve allergiás tüneteket okozó) hernyók. A Komárom-Esztergom megyeieknek azonban nem kell ettől tartaniuk - nyugtatott meg minket Vaspöri. A fertőzött veszprémi terület közvetlenül nem érintkezik a Komárom- Esztergom megyével, s ugyan lehetséges, hogy a gyapjasok nagyobb számban megjelennek felénk, ám akkor arra a Pilis és a Vértes erdeiben kerülhet sor. Csekély fertőzöttsé- günket igazolja, hogy tavaly a Komárom-Esztergom, Pest és Fejér megyék alkotta régióban az erdők 3,3 százalékát érintette a gyapjaslepkeinvázió, a legmagasabb Veszprém megyében volt (48f4 százalék), a legalacsonyabb pedig Vasban (0,1 százalék). Az esztergomi és környékbeli régióban illetékes AESz Budapesti Igazgatóságának megbízott vezetője, Szentpéteri Sándor lapunk érdeklődésére hasonlóképpen megerősítette, ha esetlegesen nagyobb számban is felbukkan a gyapjaslepke, alig észrevehetően történik, az itt élők keveset érzékelnek belőle. A Pilis és a Visegrádi-hegység erdeiben ütheti fel fejét a károkozó, de nem inváziószerűen. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a védekezésre ebben az évben százmillió forintot különített el. A tényleges költségeket 540 millióra becsülik, a költségek háromnegyedét az állam és az önkormányzatok fedezik, a többit a gazdálkodók-erdőtulajdonosok állják. Erről a március 22-ei tárcaközi bizottság ülésén állapodtak meg, amelynek életre hívását az FVM kezdeményezte. Vaspöri Ferenc ennek kapcsán elmondta, hogy az ülés után az érintett AESz-igazgatóságok kérték a Belügyminisztérium kezelte - és éppen zárolt - vis maior keret ez irányú felszabadítását is. • Ridegh Szőrös közellenség Az Európa és Ázsia nagy részén őshonos gyapjaslepke (Lymantria dispar) nevét a nőstény potrohún lévő gyapjúszerű szőrzetről kapta. A legtöbb hazai fa- és cserjefajon képes megtelepedni, és a tűlevelűkkel is kíméletlen. Hasonlóképpen megél a gyümölcsfajokon, a szőlőn és a díszfákon („kedvence” a cser- és a kocsányos tölgy, a mézgás éger és a nemes nyárfa). Tömeges és agresszív elszaporodása 4-12 éves ciklusokban jelentkezik, országos nagyságú károkat általában nyolc-tízévenként okoz, elsősorban a meleg, aszályos esztendőkben. Azon kevés rovarok egyike, amelyiknek önálló internetes oldala van: http://www.ertipli.axelero.net/gyapjaslepke/. Hogyan intézi a nagybevásárlást? Sziklai Zénó (vállalkozó) Jelen pillanatban nincs autóm, ezért általában hetenként egyszer kell elmennem a város legnagyobb áruházába, amit - hozzáteszem - nem szeretek. Viszek magammal nagy szatyrokat, és a fontos termékeket ott veszem meg. Egyébként a kisközérteket szeretem, mert közelebb vannak és olyan árukkal is rendelkeznek, amelyek jó minőségűek és jó áron adják őket. Borsody Ádám (futballtréner) A város nagy multi bevásárlóközpont j ába szoktunk járni a feleségemmel. Havonta egyszer elmegyünk, a kocsiba befér minden, amire szükség lehet. Ilyenkor kartonszám vesszük az akciós termékeket. Nem szeretjük ezt a helyet, mert nagy a tolongás, az eladók nem kedvesek és nem is tudnak semmit, de megszoktuk, hogy ide járunk. Kertész Gábor (őstermelő) Oda járok, ahol a legolcsóbban kapom az árut. Többnyire a legközelebb lévő boltokban vásárolok. Nagy- bevásárlást ritkán tartok, mert mindig csak azt veszem, amire éppen szükségem van. Minden reggel elkerékpározom a közeli áruházba, és a hátizsákomban hazahozom, ami éppen hiányzik otthon. Albert Ilona (adminisztrátor) A nagybevásárlást csak ünnepek és hosszabb szünetek, szabadság előtt szoktunk megejteni, egyébként szinte minden nap látogatom a boltokat. Gyümölcsöt, zöldséget csak a piacon veszek, bennük megbízom. Az akciók miatt járunk időnként bevásárlóközpontba, ide kizárólag este megyünk, mert akkor kevesebben vannak. A kisboltokat részesítjük előnyben, ott sokkal emberközelibb a légkör. Munkacsoport alakul Piliscsév. Március 29-én, kedden délután fél ötkor tartja soron következő ülését a község önkormányzatának képviselő-testülete. Az eseményen szó ! lesz a 2005. évi költségvetési rendelet I módosításáról, ingatlanügyekről. Be- j számolót tart Baumstark Tiborné I jegyző, az építéshatóság munkájáról, j valamint munkacsoport alakul az óvo- j davezetői pályázat értékeléséhez. Válságstáb az iskoláért Bajót. Az önkormányzatnál költségvetési hiányosságok léptek fel az év során. Ennek pótlásának ügyében' létrehoztak egy bizottságot, melynek tagjai pedagógusok, a szülői munka- közösség, képviselők és a pénzügyi, gazdasági csoport egyes tagjai. A bizottság a Bojóthy Simon Általános Iskola igazgatóját, Papp Andrást kérte fel, hogy dolgozzon ki javaslatokat az iskola működésének módosításáról, mellyel segíteni lehet a költségvetés helyzetén. Az iskola bezárásának kérdése nem merült fel az ügyben.
