Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-03-19 / 54. szám

• HÍDLAP • 2005. március 19., szombat MOZIMUSTRA Világszám! Koltai Róbert új filmjét tűzi műso­rára a dorogi mozi március 19-én öt órától. A magyar film két bohóc - Naítalin és Dodó - történetét meséli el, akik folytatva édesapjuk munkáját többször lépnek fel közösen cirku­szokban. Nemcsak bohócként méret­tetnek meg, hanem artistaként és il­luzionistaként is. Egy baleset követ­keztében azonban elválnak útjaik, Dodót hosszú ideig hidegre teszi a rendőrség. 1956-ig kell arra várni, hogy újra „megfoghassák” egymás kezét, akkor dönt Naftalin úgy, hogy Budapest felé veszi az irányt és ki­szabadítja bátyját. Az úton megis­merkedik Pipitérrel, akivel különös kapcsolatot alakít ki. Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a menekítés sikerül, de a bohóc-testvérpár újabb dilemma előtt áll: elhagyják-e Ma­gyarországot, vagy folytassák életü­ket a határokon belül. Fahrenheit 9/11 Bár ez az alkotás már megjelent DVD és VHS-en is, moziban megnéz­ni Michael Moore filmjét különleges élmény lehet. Mert, hogy az amerikai elnök által nem túl kedvelt rendező furcsa filmet forgatott az biztos. A Fah­renheit 9/11-et március 23-án láthatják a nézők a párkányi moziban. Egy szó­val lehetne illetni a filmet: botrányos. De ez zavarja legkevésbé az Oscar-díjas dokumentumfilm rendezőt, Michael Moore-t. A filmkészítő jellegzetes stí­lusban meséli el George Bush külpoli­tikai tevékenységét. A film története a 2000-es évig nyúl vissza, amikor Bush elfoglalta az elnöki széket (milyen mó­don?), majd filmszalagra kerül az ame­rikai elnök szoros barátsága a Szaúd- arábiai királyi családdal. A rendező a legnagyobb hangsúlyt az iraki háború kirobbanására helyezi, az emberi szen­vedéseket állítva középpontba. Érdekes alkotás, nem szabad kihagyni. magazin Az Operaház fantomja Joel Schumacher nagy fába vágta a fejszéjét, egy klasszikus színházi alko­tás filmre vitelét tűzte ki célul maga elé. Jelenjtük, az alkotás sikerült, sőt... Az Operaház fantomjának sokadik új­rafeldolgozását vetítik március 24- 25-én a párkányi Danubius mozi­ban. Christine Daae egy fiatal szop­ránénekesnő, aki a párizsi Opera Po­pulate alkalmazásában áll. Egy napon fura este történik vele, megismerkedik egy idegennel, akiről azt hiszi a Muzsi­ka Angyala. Később, de még időben kiderül, hogy akit megismert, nem ép­pen angyal, inkább egy titokzatos Fan­tom, aki rettegésben tartja a színház dolgozóit, színészeit. Christine bemu­tatkozása a színházban szenzációsra si­keredik, amire nem csak a közönség, de a titokzatos idegen is felfigyel. Am nem ő az egyetlen férfi hölgyünk életé­ben. Ez pedig nagy baj, mert a Fantom nehezen viseli a konkurenciát... Nyócker Újabb magyar alkotás, ezúttal ani­mációs film kerül a Kultúrmozgó mű­sorára, csütörtöktől vasárnapig 19 órai kezdettel Miután az elmúlt évek­ben mindössze az Ének a csodaszar­vasról készült el magyar animáció cím­szó alatt, sokan azt hihették, hogy vég­leg el lehet temetni az egykor a Vukkal, Macskafogóval büszkélkedő honi ani­mációs filmkészítést. Hát nem! Novák Erik és Gauder Áron egész estés rajzfilmje VIII. kerületi love story, amelyben Kolompárok és Csor­bák viaskodnak a helyi hatalomért. Eközben porontyaik szerelembe es­nek, ám ennek beteljesüléséhez pénz­re, sok pénzre van szükség. A gyerekek így fogják magukat, időgépet fabrikál­nak, majd visszamennek a múltba, ahol néhány elejtett mamut segítségé­vel a jelenben olajhoz és hatalmas va­gyonhoz jutnak. Nagyszerű párbeszé­dek, izgalmas animációk. Álmodozók Bernardo Bertolucci fantasztikus munkássága bővelkedik egyedülálló alkotásokban. A Volt egyszer egy vadnyugat társforgatókönyv-írója az Utolsó tangó Párizsban című Marion Brando-botrányfilmmel kel­tett óriási feltűnést, majd Az utolsó császárral hiteles filmet készített az uralkodó kínai dinasztiáról, mellyel nem kevesebb, mint kilenc Oscar-dí- jat söpört be 1988-ban. Az Álmodo­zók 1968 tavaszán Párizsban játszó­dik. A diákok az utcára vonulnak, hogy a francia oktatási rendszer el­len tiltakozzanak. Itt találkozik össze az a három fiatal, akikkel ezután egy életre szóló kaland fog történni. Ok hárman határozzák meg az együtt­élés játékszabályait, amelynek segít­ségével felfedezik saját érzelmi és szexuális identitásukat. A film hétfőtől szerdáig 19 órai kezdettel látható a Kultúrmozgóban. 7napos programtára nyílt, rock & roll házibuli lesz, mely táncos alkalom a BAMI1 aulájában kap teret. A nap utolsó menüpontja pedig a Molothow Ligetbe csalogatja a különleges zenei csemegék iránt ér­deklődőket. A texican - mcxican rock-ot játszó Soundtrack együttes J Tarantino és Robert Rodriguez fil­mek betétdalai által sugallt hangula­tot idézi meg. A következő napokban, amikor várhatóan katarzisoktól elpil­ledve vágyunk valami szépre, a szem gyönyörködtetésére adjunk alkalmat inkább. Az esztergomi Helischer Jó­Na, most jött el az igazi harsány zsongás ideje! Jókedvű lett az Isten, „jót ád...s könnyű nekem, aki ilyen tavaszi időben hívja túrázni a kultúrkommandósokat, ahogy Giliga Pista barátom nevezte egyszer a mű­velődésben, szórakoztató ipar által dagonyázni kívánókat. Nem is tetézem fölösleges szavak­kal az ajánlatok füzérét, s rögtön itt az elején elárulom, hogy kultúra tekinte­tében az esztergomi Bajor Ágost Mű­velődési Ház lesz a március 19-ei, szombati nap fő harcálláspontja. Az egykori Szabadidőközpontban már délelőtt 10 órakor indul az aznapi program. A főként gyermekeknek ajánlható „Mátyás király és az ördög” című mesejáték első előadása kezdő­dik ekkor, de a nagy érdeklődésre va­ló tekintettel ugyanezt a darabot lát­hatjuk 14 órai kezdettel is. Délután a szélesebb közönség szépművészetre igényes részét várják a művelődési ház Art Cafe-jába, ahol Raáb Zoltán rockereket bemutató fotókiállítása nyílik meg. A folytatásban 4 órakor a Kulturmozgóban a „Magyarság törté­nete mozgóképen” című tematikus sorozat részeként a „Bánk bán” című operafilm vetítése lesz. Az előadást követően izgalmas beszélgetésre, kö­zönségtalálkozóra hívják a nézőket, ahol a film címszereplője, Kiss B. At­tila lesz a vendég. Az este következő programja, az „Oxi Show 2005” című zsef Városi Könyvtárban Sárközy Iván „Oválisok varázsa” című grafiká­it, a Keresztény Múzeumban Einczinger Ferenc festményeit, az esztergom-kertvárosi Féja Géza Kö­zösségi Házban pedig a helyi gobelin­tását tekinthetjük meg. Ezen tárlatok március hó végéig látogathatók. Már­cius 22-én, kedden Dorogon, a Jó­zsef Attila Művelődési Házban 9 órai kezdettel indul a „Furfangos beteglá­togatók” című gyermekszínházi elő­adás. Az eredetileg Jókai Mór által írt „Huszti beteglátogatók” című dara­bot a Maszk Bábszínház művészeitől láthatjuk átdolgozva. Március 25-én pénteken a Molothow Liget két igen fontos magyar metalzenekar koncert­jének ad otthont. Az országos turnén lévő Cadaveres de Tortugas és az esz­tergomi illetőségű Watch My Dying együttesek turnéútvonalának szálai itt keresztezik egymást, a kemény zenék kedvelőinek legnagyobb örömére. Mögöttünk a rusnya tél, előttünk a tavaszi szél! Eme kínrímmel és azzal a kívánsággal búcsúzom túratársaimtól, hogy ha szellemeiket megtelítették a kultúra lelkületének zsírsavai, akkor fáradjanak a régió lankáinak irányába, hogy ott lelegelhessék az idei első bar­kákat, ibolyákat. Uccu neki! • Berger Norbert, túravezető M.É.Z. Meg nem Értett Zenekar, vallja magáról nevében is a M.É.Z. együttes. Nos, talán Michael Flatley szteppszegecsekkel kivert cipellőjének kopogására kellett vár­ni, hogy Magyarországon is népsze­rű legyen az ír népzenei és a jelleg­zetesen főként a lábaknak munkát adó ír néptánc. A M.É.Z. együttes 1988 óta létezik és nemcsak ír, de a zenei motívumaiban is hasonló skót népzenei hazai interpretálóinak szá­mítanak. A zenekar két részre osz­lását követően a világzene irányába hajló alaptagokat tartalmazó össze­állítással találkozhatunk április 2-án az esztergomi művelődési házban. A banda koncertjét követően igazi ír táncház lesz, melynek során a koncert közönsége bebizonyíthatja, hogy fülük hallása legalább olyan jó, mint lábuk járása. Bálint Sándor Bálint Sándor (1904 - 1980) a magyar néprajz és folklór európai hírű tudósaként dolgozott és alko­tott. Bálint Sándor népművészettel kapcsolatos gyűjtésének és tudo­mányos munkájának jelentőségét mutatja a tárlathoz kapcsolódó sze­mélyek neve. A kiállítás rendezője N. Szabó Magdolna néprajzkutató, aki a szegedi Móra Ferenc Múze­um munkatársa. A kiállítás meg­nyitóján, március 18-án a Keresz­tény Múzeum igazgatója, Cséfalvav Pál mondta a köszöntőt. A tárlatot Dr. Paskai László bíbo­ros, nyugalmazott érsek nyitotta meg. Bálint Sándor emlékkiállítása az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár időszakos kiállítótermé­ben látható. A gyűjteményt hétfő kivételével naponta 9-től 16 óráig látogathatják az érdeklődők. Rock + Party Március 25-én és 26-án, a régió egyik könnyűzenei „fővárosa” min­den bizonnyal Tokodaltáró lesz. 26- án lép fel a legendás időt megélt Beatrice együttes, akik természete­sen a „nemzet csótányával”, Nagy Feróval az élükön mutatják be punk-rock műsorukat. A több mint 25 éves Beatrice előzenekara a blu- es-rockos Fiiig lesz. A másik kon­cert március 25-én a híres Zenith diszkóban lesz, ahol ezen az estén az. ugyancsak legendásnak számító DJ Palotai és az ezredfordulós könnyűzenei magyar felségvizek legújabb torpedórombolója, a Neo zenekar lép fel. Palotaihoz még leg­keményebb kritikusai is a megkerül­hetetlen jelzőt illesztik, A Neo pe­dig a Kontroll című nagysikerű ma­gyar film zenéjének megkomponálá- sá óta vált a szélesebb közönség kö­rében sztárcsapattá. Zenés játék Nyugodt szívvel nevezhetjük Szécsi Pált egy korszak bálványá­nak, még ha ez közhelyesnek hang­zik is. Dalai, sármos megjelenése és karizmája a 60-as évek magyar tánczene énekes sztárjává tették őt. Korai halálával tetőzött be kultu­sza. Ennek a közszeretetnek még ma is tanúi lehetünk, hiszen Szécsi Pál drámai sorsáról „Szeretni bo- londulásig” címmel írt zenés drá­mát Pozsgay Zsolt. A darab sikerét népszerű hazai színészek biztosít­ják. A szintén egykori énekes Ger­gely Róbert és társai, Borbáth Ottilia, Maronka Csilla, Nádas György és Radó Denise hat nő, hat szerelem és hat öngyilkossági kí­sérlet különös történetét adják elő. A zenés játékban elhangzanak az egykori Szécsi Pál-slágerek. A mü­vet április 14-én az esztergomi mű­velődési házban láthatják. Oly sok mesére emlékszik szíve­sen az egykori gyermekből lett fel­nőtt ember. És bizony majd mind­egyikről az derül ki, hogy az északi földrész, Skandinávia híres mese­íróinak. Andersennek, vagy a Grimm testvéreknek gyűjteményé­ből való. így van ez a Csizmás Kan­dúrral is, melyet az utóbbi „mese­gyárosok” írtak. A számtalan fel­dolgozást megélt történetet márci­us 31-én, csütörtökön délelőtt 10 órától az esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Házban adják elő a Nektár Gyermekszínház művészei. A főként gyermekeknek szóló dara­bot az eredeti alapján Borbély Vik­tória és Sárosi Attila írta. A mese­játék zenéjét Tallér Zsófia szerezte. A főbb szerepekben Csík Csabát, Fekete Istvánt és Vincze Katát lát­hatjuk. Az előadásra jegyek a hely­színen válthatók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents