Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-03-17 / 52. szám

4 • HÍDLAP • 2005. március 17., csütörtök RÉGIÓ www.istergranum.hu Jelentős leépítések a határőrségnél Két év múlva két és félezerrel kevesebben védik majd államhatárainkat ' Nyitás a világra Bekapcsolódik a nemzetközi turizmusba Komárom-Esztergom megye Folytatás az 1. oldalról A határátkelőhelyekre és a kapcsoló­dó infrastruktúrára vonatkozó európai uniós és schengeni előírások több mi­nisztérium és országos szerv hatáskö­rét érintik, és jelentős költségekkel járó beruházásokat kívánnak. A csatlakozás óta bevezetett és a schengeni ellenőrzé­si követelményrendszernek megfelelő fülkén kívüli ellenőrzés alkalmazásával az utasok és az útlevélkezelők közötti kontaktus közvetlenebb lett, biztonsá­gosabbá vált a határforgalom ellenőr­zése, valamint javult a határátkelőhe­lyek rendjének fenntartása. A képzési programokon belül elkezdődött, illetve folytatódott a határőrök specifikus és idegen nyelvi továbbképzése. Az inf­rastruktúra fejlesztése és a személyi ál­lomány képzése mellett a határőrség technikai színvonalát is fejlesztették: a COP-program keretében több tízmil­liós fejlesztéseket hajtottak végre, csak 2002-ben több, mint tízmillió forint ér­tékben úgynevezett Schengen-kom- patibilis határátléptető bélyegzőket szereztek be, emellett megkezdték a PA-63 mintájú pisztolyok cseréjét. Er­re az elmúlt években több, mint het­venmillió forintot fordítottak. A jelenlegi hatérőrzési-rendszer a következő két-három évben jelentő­sen átalakul: a külső határokon na­gyobb létszámú állomány a jelenlegi­nél szigorúbb előírások alapján lép­teti be a nem uniós állampolgárokat, míg a jelenlegi belső határellenőrzé­sek teljesen megszűnnek. A határőr­ség épületei azonban — többségében - megmaradnak, mivel az uniós elő­írások szerint bármikor előfordulhat, hogy ideiglenes jelleggel vissza kell állítani a határellenőrzést, és ehhez rendelkezni kell a szükséges kiszolgá­ló helyiségekkel. Kovács Iván alezre­des ugyanakkor úgy véli, ezeknek az épületeknek egy része amolyan kap­csolattartási pontokként funkcionál majd a jövőben, amelyek helyt adnak majd az Európai Unión belüli nem­zeti határok közelében felállítandó úgynevezett mobil erőknek, amelyek szúrópróbaszerűen ellenőrizhetik majd az állampolgárokat. • BUKOVICS 2007-től a belső határt az unió állampolgárai ellenőrzés nélkül bárhol át­léphetik, és az unió más tagállamaiban 3 hónapig külön engedély nélkül tartózkodhatnak. A személyazonosság igazolásához szükséges okmányo­kat ezután is magunknál kell tartani, mert a közúti ellenőrzéseknél a rend­őrök vagy a határőrök kérhetik azokat. A külső határ átkelőhelyein a belé­pő - az Európai Unión kívüli országokhoz tartozó utasok szigorúbb ellen­őrzésre számíthatnak. Fontos tudni, hogy a belső határon az ellenőrzés nélküli átlépés nem jelenti az államhatár megszűnését. Továbbra is ott maradnak például azok a határjelek, amelyek a magyar állam területének határát jelzik. Ezeknek a határjeleknek a megrongálása vagy megsemmisí­tése - a cselekmény súlyától függően - továbbra is szabálysértésnek vagy bűncselekménynek számít. A határőrökkel továbbra is lehet majd találkoz-' ni a belső területeken, ahol ellenőrizni fogják, hogy a külföldiek jogszerű­en tartózkodnak Magyarország területén és betartják-e törvényeinket. Újabb szankciókkal fenyegetik a Slovnaftot Folytatás az 1. oldalról Az üzemanyagárak szerves része a jövedéki adó, benzin esetében ez 15,50, dízelolajnál pedig 14,50 koronát tesz ki. Erre rakódik rá a hozzáadott értékadó (DPH), ami 60 százalékát teszi ki az üzemanyagok kiskereskedelmi árainak. A vállalat sajtószóvivőjétől a Slovnaft lengyelországi visszavonulá­sával kapcsolatban megtudtuk, hogy jelenleg alapos analízisnek vetik alá a piacot. Az eredmények alapján fog el­dőlni, hogy változtat-e az ottani stra­tégiáján. Azt is megvizsgálják, hogy vannak-e további fejlődési lehetősé­gek, amelyek megfelelnek a társaság elvárásainak. A lengyel piacon a Slovnaft vezető helyet foglal el a kül­földi olajtársaságok között. Ezt a pozí­ciót mindenképpen szeretnék megtar­tani, ugyanakkor szeretnék felmérni a kiskereskedelmi piaci lehetőségeket is. Krisztina Félovától megtudtuk: a Slovnaft a tavalyi évet nyereséggel zárta. A profit 80 százaléka exportból származik, külföldön, főleg Német­országban és Ausztriában az úgyne­vezett kénmentes diesel iránt nagy a kereslet. A Slovnaft tavalyi beruházá­sa után a cég teljesen kénmentes dí­zelolajgyártásra tért át, noha ezt az Európai Unió csak 2009-től követeli meg az olajtársaságoktól. A 98 száza­lékban Mol-tulajdonú Slovnaft az el­múlt tíz évben több, mint 46 milliárd koronát fektetett be elsősorban a fi­nomító modernizációjába. Ezek a be­fektetések most kezdenek gyümöl­csözni. Ha ezeket a beruházásokat nem végezték volna el, a vállalat pro­fitja csak egy harmada lenne a mosta­ninak - tájékoztatott a sajtószóvivő. • -erM­Mára már bizonyossá vált, hogy a bényi benzinkutat a Slovnaft be fogja zárni. A töltőállomás ugyan­is nem felel meg az európai uniós környezetvédelmi előírásoknak. Korábban azt fontolgatták, hogy befektetnek a töltőállomás re­konstrukciójába, amit indokolt volna a töltőállomás stratégiai el­helyezkedése. Most viszont már bizonyossá vált, hogy inkább a bezárás mellett döntött a vállalat. Folytatás az 1. oldalról Igazi pihenőparadicsom a vadászok és horgászok számára, a Bakonyalja kistelepülései pedig hamisítatlan fa­lusi romantikát ígérnek. A megye számos helyén kulturális és folklór- rendezvények, sport- és ifjúsági fesz­tiválok, várjátékok és nyári színházi előadások, játékok, hangversenyek, kiállítások mutatják a térség sokszí­nűségét, programjainak vonzerejét. A területi idegenforgalmat a me­gyei önkormányzat koordinálja, a re­gionális és városi szervezetek a régió­juk turizmusát szervezik. Ma még nem kellően hatékony mindezek együttműködése, és olykor a szakmai szervezetek is „elbeszélnek egymás mellett”. A megyei önkormányzat a hiányosságok csökkentésének érde­kében az idei évben létrehozta a Me­gyei Idegenforgalmi Egyeztető Fóru­mot (MIDEF) - tudta meg lapunk Szabó Márta megyei idegenforgalmi referenstől. A MIDEF feladatai közé tartozik az érdekegyeztetés, a javasla­tok tétele pályázati témákra, a kap­csolattartás és a lobbytevékenység. A statisztikai adatok tükrében 2004 első három negyedéve során valame­lyest csökkent a vendégszám, de ará­nyaiban az országos szint alatt maradt. A megyében 96 ezer 306 vendég 288 ezer 209 vendégéjszakát töltött, leg­többen szállodában. Az unió tagálla­maiból érkeztek a legtöbben: német, holland és osztrák turisták töltötték el a legtöbb vendégéjszakát, ebből a hol­land forgalom bővült jelentősen (21,7 százalékkal). Az átlagos tartózkodási idő három éjszaka (a belföldieké 2,5, a külföldieké 3,9). A tavalyi év első ki­lenc hónapjában a szállásdíjból szár­mazó bevétel 8,7 százalékkal több volt, mint előző év azonos időszakában; az egy vendégéjre jutó szállásdíj átlago­san 3020 forint volt. A megyei határál­lomások forgalma emelkedett: 1,6 mil­lió külföldi turista érkezett hazánkba. Szabó Márta a 2005-ös turisztikai fejlesztések közül kiemelte a megyei internetes turisztikai portál létreho­zását (www.kemtour.hu), amely ré­sze lesz a komplex www.utikonyv.hu internetes turisztikai rendszernek, és amelynek próbájára az idei Utazás­kiállításon kerül sor. • G. I. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat az idén is önálló standdal jelenik meg az Utazás-ki­állításon. A harminc négyzetméte­res kiállítóhelyen 44 turisztikai szolgáltató lesz jelen prospektu­saival - tudtuk meg Salamon Gyöngyi megyei sajtóreferenstől. A kiállítók attrakciói között szere­pel a világhírű neszmélyi Hilltop és a kesztölci Gimeskövin Pincé­szet borainak kóstolóval egybekö­tött bemutatója. A Komárom-Esz­tergom Megyei Turisztikai Kht. 2003-as megszűnése óta a me­gyei önkormányzat vette át a te­rületi nonprofit turisztikai marke­ting feladatokat. A 2005-ös esz­tendőbeli szakmai munkához a közgyűlés - elfogadott határozata értelmében - több kiadvány meg­jelentetését, valamint több marke­tingeszköz megvalósítását támo­gatta, ezek a kiállításon szintén megtalálhatóak lesznek. A nyitó­napon, március 17-én a szakma látogatói tekinthetik meg a kiállí­tást, péntektől vasárnapig 10-18 óra között pedig látványos prog­ramok, utazási ajánlatok kínálata várja az érdeklődőket. LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián A szabadság vándor tolvajai Nesze neked nagy szabadság, nem kell határ, hadd menjünk át, amikor és ahogy kedvünk tartja. Ha úgy gondolom, sörös-kapatosan, ha úgy, akkor te- jet-benzint vételezve, vagy ha úgy, akkor két, nagyjából vödör méretű bronzharanggal a hónunk alatt. Mint ahogyan tette azt az ismeretlen valaki is, aki valószínűleg nem szívbajos, ámde fölöttébb rosszindulatú régiónkbeli, és aki az ipolyszalkai temető lélekharangjait elemelte. A ravatalozóba - aho­gyan a főtörzs fogalmaz hivatalosan - az ablak betörés módszerével hatolt be, majd a zárfeltörés technikájával a haranglevágás metódusát alkalmazva lopás útján elemelte a jelöletlen bronzharangokat. Békésen, senkitől nem za­varva, mint ahogyan a régi szép időkben a tyúkot tették a kabát alá tolva­junk elődjei. Szóval ez a kedves régiónkbeli a maga módján értelmezte a szabad határokat, illetve az unió adta lehetőségeket, felmérve azt, hogy saját szakmájában ez milyen előnyökkel jár. Mert ugye mégsem pályázhat eme tevékenységére uniós alapból, mi több, demonstrálni sem vonulhat sehová, legföljebb sötét sikátorokban megbúvó, hétbejáratos kocsmákban csaphat az asztalra hasonszőrű cimborái között. Szóval így vagy úgy, cimboránk a hó­na alatt, de valószínűleg inkább kiszuperált ezerötösének csomagtartójában átcipelte a harangot a szomszédba, Esztergomba. Talán arra gondolt, hogy Esztergom számtalan temploma annyi harangot rejt, hogy még kettő fel sem tűnik, de még valószínűbb, hogy arra apellált, így könnyebben eltűnik a rend éber őrei elől. Úgy tűnik, mindkettőben - részben - igaza lett, lévén, hogy a harangokat, mint nagypapa zsebóráját, oly könnyedséggel passzolta el az első útjába kerülő régiségkereskedőnek. Aki szó nélkül átvette, pedig - szerintem - harangot talán túl gyakran nem kótyavetyélnek el régiségbolt­ban. A történet vége akár happy end is lehetne: a kereskedő rádöbbent bal­lépésére, beszolgáltatta a harangot a rendőrségnek, ők meg tovább passzol­ták a pórul járt falunak. A bibi csak annyi, hogy enyves kezű barátunk nem nyerte el büntetését, és talán éppen most szemeli ki következő prédáját. A végére egy, elsősorban a MEH-telepeknek és ószereseknek szóló meg­jegyzést engedjenek meg: Uraim, ha esetleg ne adj Isten, valaki a Mária Valéria hidat próbálja leadni, kérjenek már legyenek szívesek legalább egy tulajdonlapot, vagy valami hasonlót! Megkerültek az ipolyszalkai lélekharangok Lapunk cikke is segített megtalálni az eltűnt tárgyakat Megkerült a két héttel ezelőtt az ipolyszalkai temetőből eltűnt két lélekharang. Az ismeretlen tettesek egy esztergomi régiségkereskedő­nek adták el a lopott holmit, aki - miután lapunkból értesült a haran­gok bizonytalan eredetéről - átad­ta azokat az esztergomi rendőrka­pitányságnak. Az ismeretlen tettesek még a múlt hét végén lopták el a szálkái ravatalozó két kisméretű harangját. A lopást már­cius 7-én, hétfőn fedezték fel a temetőt gondozó közhasznú munkások, és je­lentették a polgármesternek, aki azon­nal értesítette a rendőrséget. A hely­színelés során kiderült, hogy a tettesek a szerszámoskamra ablakán keresztül hatoltak be a ravatalozóba, és azon ke­resztül átadva vitték el a két kis bronz­harangot. A temető közvetlen szom­szédságában több ház is van, ám ezek lakói nem riadtak fel a lopásra. A ha­rangok ugyanolyan észrevétlenül, kí­sérteties csendben tűntek el, mint ez év elején a sárkányfalvai harang, amely azóta sem került elő. Ipolyszalka sze­rencsésebbnek bizonyult, a harangok ugyanis megkerültek: az egyik eszter­gomi régiségkereskedőnél bukkant rá­juk a község polgármestere. Pedig Valasek Árpád a lopást követően kör­betelefonálta a környék MEH-telepeit - eredménytelenül. „A múlt szerdán telefonon keres­tek, és a bejelentő közölte, hogy az Valasek Árpád polgármester egyik esztergomi régiségboltban lá­tott két harangot. Mivel a Hídlapban olvasott az ellopott tárgyakról, gon­dolta, hogy felhívja a figyelmemet a leletre” - mesélte a furcsa történetet a polgármester. „Azonnal autóba ül­tünk, és meglátogattuk a boltot, ahol egyszerű vevőként mutatkoztunk be. Meg is találtunk két harangot, de mi­vel nem volt rajtuk jelzés, nem lehet­tünk biztosak benne, hogy a mieink. Megkértük az üzlettulajdonost, hogy néhány napig tegye félre nekünk, visz- szajövünk érte és megvásároljuk őket. Nem kért sokat értük, 18, illetve 20 ezer forintért kínálta őket” - foglalja össze a részleteket Valasek Árpád. A meglepetés másnap érte a polgár- mestert, amikor egyik falubelijével visszament a kereskedőhöz. A haran­gok ugyanis addigra eltűntek, a bolt­ban pedig nem voltak hajlandóak el­mondani, hogy ki vásárolta meg őket. A polgármester kétségbeesésében Meggyes Tamás esztergomi polgár- mesterhez fordult segítségért, akinek javaslatára értesítették az esztergomi rendőrséget. Még aznap visszajelent­kezett telefonon Keihl István bűnügyi osztályvezető, hogy megvannak a ha­rangok, átvehetők az irodájában. Keihl István lapunknak elmondta, hogy maga a régiségbolt tulajdonosa vitte be a rendőrségre a harangokat. Gyanúsnak találta a polgármester kí­váncsiságát, azonban nem volt biztos benne, hogy a polgármester szemé­lyében valóban a jogos tulajdonos ér­deklődött náluk. „Az ügyet átadtuk a szlovák rendőrségnek, a továbbiak­ban ők nyomoznak a tettes után” - erősítette meg az alezredes. Az elkövető személyéről egyelőre nem tudni biztosat. Csupán annyi látszik bizonyosnak, hogy a harangot egy 35 év körüli, szlovákiai férfi adta el az ószeresnek. A megkerült lélek­harangok azóta visszakerültek a he­lyükre, a község pedig belegravíroz- tatta a falu nevét, fényképeket készít­tetett róluk, hogy a későbbiekben azonosíthatóak legyenek. • BUKOVICS

Next

/
Thumbnails
Contents