Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-03-17 / 52. szám

III. évfolyam, 52. szám Napi hírújság a régió életéről ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ www.istsrgranum.hu Hirdetések Magyarországról .6. OLDAL Megkerültek a harangok Egy esztergomi régiségkeres­kedésnek adták el a múlt hét végén az ipolyszalkai ravatalozóból ellopott harangokat ..........................................................................l\. OLDAL Re mekeltek a sakkozók Remekül helytálltak az esztergomi utánpótlás korú sakkozók a megyei diákolimpia döntőjében ..................................................7. OLDAL 20 05. március 17., csütörtök GERTRÚD, PATRIK Szt. Gertrud és Szt. Patrik napja ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk Újabb szankciókkal fenyegetik a Slovnaftot A magyar tulajdonú cég már eddig is milliárdokat fizetett SZLOVÁKIA Ivan Miklós pénzügyminiszter szerint a Slovnaft továbbra is ki­használja domináns szerepét a pia­con, ezért akár további szankciókra is számíthat. A 98 százalékban ma­gyar tulajdonú szlovák üzemanyag­forgalmazóra nemrégiben mintegy kilencmilliárd forintos bírságot szabtak ki Pozsonyban. A vállalat a pénzügyminiszter szavait nem kí­vánta kommentálni. Az olajipari vállalatot az árfegye­lem megsértése miatt ítélte a Pénz- ügyminisztérium 1,35 milliárd koro­na bírságra. A tárca a múlt év végén végzett vizsgálatot a vállalatnál, amely során kiderült, hogy a cég megsértette az árképzési fegyelmet, s ezzel 2002-ben 252,1 millió, egy évvel később pedig már 275,9 millió korona többletbevételre tett szert. (A cég bi­zonyos termékeket olcsóbban árusí­tott Csehországban, mint Szlovákiá­ban.) A vállalat a 15 napos határidőn belül benyújtotta fellebbezését az el­sőfokú bírósági döntés ellen. A Slovnaft sajtószóvivője, Krisztina Félová kérdésünkre nem kívánta kom­mentálni a pénzügyminiszter mostani kijelentését. Azt azonban elmondta: a vállalat bízik abban, hogy érveivel si­kerül meggyőznie a tárcát igazáról. A Smer képviselője, Boris Zala szerint az üzemanyagárakat mesterségesen növeli a magas jövedéki adó. Ezért azt javasolják, hogy a jövedéki adót csök­kentsék olyan szintre, hogy az állami költségvetésre mért hatása ne haladja meg a 3,6 millió koronát. (folytatás a 4. oldalon) Belvíz még nincs, de lehetne Nyitás a világra Az eurorégióban egyelőre nem kell tartani bel- és árvíztől ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ A szakemberek szerint sem bel­víz, sem árvíz nem fenyeget az Ister-Granum Eurorégió települése­in. Mind az állami, mind a helyi védvonalak megfelelő állapotúak, és a szakemberek felkészültek a védekezésre. A napokban történt folyamatos olvadás akkor jelenthet csak gondot a későbbiekben, ha hirtelen emelkedik a hőmérséklet. Erre sajnos van esély. A fokozatos olvadás miatt egyelőre még kezelhető a belvíz - nyilatkozta még kedden Dobson Tibor, az Orszá­gos Katasztrófavédelmi Főigazgató­ság szóvivője. Jelenleg országszerte 41 szakaszon védekeznek a vízügy mun­katársai, 24 szakaszon első fokú, 17 szakaszon másodfokú a belvízvédelmi készültség. Kedden átvágták Pest me­gyében a Gyömrő és Péteri közti mel- lékutat a belvíz miatt. Felkészültek az esetleges kitelepítésekre is, mert a fa­gyott talaj miatt a hóié nem tud elszi­várogni. A napokban történt melege­dés az Ister-Granum Eurorégióhoz tartozó területeken sem jelent még gondot, és az ötnapos előrejelzés sze­rint nagyobb árhullám sem várható. Janák Emi, az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi igaz­gatóság igazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Dunán még nincs árvízvédelmi készültség. Ősszel megtörtént a gátak ellenőrzése, fel­mérése, számba vették a védelmi anyagokat, készleteket. (folytatás az 5. oldalon) ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Magyarország területileg legki­sebb megyéje a miénk. Turisztikai I vonzereje mégis kiemelkedik az át­lagból, köszönhetően Esztergom megkülönböztetett történelmi-vallási helyzetének, látványosan bővülő programkínálatának. De a tatai tavak és a város barokk épületei, illetve Kisbér és Bábolna világhírű ménese is jelentős turisztikai látványosság. A sor szerencsére hosszan folytatható. Kedvező földrajzi adottságok, meleg forrásokban gazdag hegyvidék, a Duna, halastavak, egészséges erdők és gazdag történelmi hagyományok (az esztergo­mi Várhegy a magyar királyi erődít­ménnyel, a Bazilikával és a komáromi erődrendszer) jellemzik ezt a vidéket. folytatás a 4. oldalon) Már az utcán zajlik a tandíjvita Tüntetésen tiltakoztak a diákok az oktatási reform ellen S Z L 0 V Á K I _A Tüntetést tartott a hallgatói sztrájkbizottság a tandíj bevezetése ellen a szlovák parlament előtt. Megközelítőleg 500 diák vonult az épület elé tegnap délelőtt. A diákok azzal fenyegetőznek, hogy amennyi­ben a parlament tovább engedi a ja­vaslatot, komolyabb demonstrációra is számítani lehet. Az országos diák­hálózat viszont nem ért egyet a sztrájkbizottság követelésével. A hallgatói sztrájkbizottság délig tüntetett a tandíj bevezetése ellen a fel­sőoktatási intézményeken. Dienes Kál­mán, a sztrájkbizottság alapító tagja la­punknak elmondta: csak a parlamenti ellenzék jött ki közéjük, a kormány tag­jai nem álltak szóba a tüntetőkkel. Sze­rinte a tüntetésnek nincs politikai szí­nezete, a diákhálózat képviselői szerint viszont csakis erről lehet szó. Az ellen­zék ugyanis nem támogatja a reformja­vaslatot. A sztrájkbizottság semmilyen formában nem tartja elfogadhatónak a tandíj bevezetését, a szociális ösz­töndíjak nem segítenek az anyagilag szűkösebb helyzetben lévő diákokon. Szerintük azzal kell számolni, hogy a kollégiumi díjak a jövőben nőni fog. Ráadásul a diákok nagy részének szü­lei már most nehéz anyagi körülmé­nyek között élnek. A parlament előtt felszólalt többek között a sztrájkbi­zottság elnöke, Karol Klobusicky, Brano Líska és Andrej Braxatoris, a Komensky Egyetem tanárai. Az Országos Diákhálózat elnöke, Szakszón Norbert szerint szerveze­tük nem szimpatizál a tüntetőkkel. A Diákhálózat hétfőn sajtótájékoztatót tartott Pozsonyban, amelyben meg­fogalmazták álláspontjukat az egye­temi tandíjakkal kapcsolatban. folytatás az 5. oldalon) Az idén a kátyúzás is többe kerül A rövid tél is komoly károkat okozott az utakban ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Míg a múlt héten megyeszerte a hóhelyzet okozott problémákat, ezen a héten a vízátfolyásokra kell nagy figyelmet fordítani. A megye városaiban folyamatosan folynak a burkolatjavító munkák, a négyna­pos ünnep alatt is dolgoztak. Jelenleg is kátyúznak az egyes szá­mú főúton, illetve Komárom-Szőny- Kocs térségében, ahol a munkák ide­jén harminc kilométeres sebességkor­látozásra kell számítani. Esztergom és térségében is a jó időre vártak, de ed­dig is szakadatlanul dolgoztak az úthi­bák elhárításán. A megyei Közútkeze­lő Intézet munkatársa, Polgár Gábor kérdésünkre azt is elmondta, hogy a tavalyinál ugyan nagyobb összeget különítettek el erre a célra, de nem tudják még, mire lesz elég. Lapunk in­formációi szerint a közútkezelő 2004- ben 155,5 millió forint értékben vég­zett burkolatjavítást, idén a január 1- jétől február 20-ig terjedő időszakban pedig 34 millió forintba került a hi­degkátyúzás. A gödrök azonban a jó idő beköszöntővel szaporodnak csak igazán, így előfordulhat, hogy a terve­zett összeg elfogy és más területekről kell átcsoportosítani. Ebben az eset­ben azonban valamiről le kell monda­ni, talán éppen az új útburkolatról. Ez azért is valószínű, mert évről évre ke­vesebb jut a burkolat fenntartására. Az évek óta felhalmozódó hibák most jönnek elő, de ezek javítása csak hosz- szabb távon valósulhat meg. Addig azonban, amíg a pénz elég, a kátyúkra koncentrálnak. Az aktuális állapotok felmérésére ugyan még nem volt lehe­tőség, de a föld melegedéséig marad­nak az ideiglenes hidegaszfaltnál, majd április körül indulhat a tartós melegaszfaltozás is. Polgár Gábor tü­relemre inti az autósokat, hiszen ne­kik is fontossági sorrendben kell ha­ladni az úthibák elhárításánál. folytatás az 5. oldalon) Jelentős leépítések a határőrségnél Két év múlva két és félezerrel kevesebben védik majd államhatárainkat Kigyulladt az esztergomi Strázsa-hegy ütvén hektárnyi aljnövényzet veszett oda MAGYARORSZÁG Az uniós csatlakozás óta közel tíz százalékkal csökkent a Magyar Ha­tárőrség létszáma. A várhatóan 2007-ben életbe lépő schengeni rendszer következtében további két és félezer emberrel kevesebbre lesz szükség a határokon. Az illeté­kesek szerint a változtatások min; den igyekezetük ellenére nem lesz­nek zökkenőmentesek. Az uniós csatlakozás előtti számítá­sok szerint mintegy 14 ezer határőrre lett volna szükség a schengeni rend­szer működtetéséhez Magyarorszá­gon. Az azóta eltelt időszakban kide­rült, ennél jóval kevesebb, nagyjából 9 ezer határőr is elegendő lesz a felada­tok ellátására - tájékoztatta lapunkat a Magyar Határőrség szóvivője. Kovács Iván elmondta, az elmúlt három hó­napban az állomány nagyjából hat százaléka, 714 személy távozott a ha­tárőrségtől. Többségük korkedvezmé­nyes nyugdíjjal szerelt le, de olyanok is voltak közöttük, akik nem vállalták, hogy a jelenlegi belső határokról (ezek az EU-s tagországok nemzeti határai) a külső határokra vezényeljék őket. Az elbocsátások mellett jelentős beruházások is megvalósulnak, első­sorban a külső határokon. folytatás a 4. oldalon) Tüzet fogott az esztergomi Strá- zsa-hegyet borító száraz fű. Tegnap délelőtt tizenegy óra után riasztották a tűzoltóságot, a nagy erőkkel hely­színre vonuló lánglovagoknak dél­után négyig sikerült megfékezniük a tüzet. Molnár Pál tűzoltó hadnagy azt mondta érdeklődésünkre, hogy hat helyen gyújtották meg a terüle­tet, égett a Strázsa-hegy egy része és tűzbe borult a Dobogókő felé eső ná­das is. A nádast szerencsére sikerült megmenteni, de közel ötven hektár­nyi terület aljnövényzete a tűz mar­talékává vált. Ez zömében száraz fű volt. Hét tűzoltókocsi segített az ol­tásban, három Esztergomból, kettő Tatabányáról és egy-egy Komárom­ból, illetve Nyergesújfaluról. Molnár Pál elmondta, hogy amikor levonul­tak a helyszínről, a környezetvédők és a Duna-Ipoly Nemzeti Park szak­emberei még vizsgálták a területet, keresve, hogy a park milyen növény­zete pusztult el a tűzben. • Hajdú Máté

Next

/
Thumbnails
Contents