Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-01-11 / 6. szám
HÍDLAP • 2005. január 11., kedd ORSZÁG-VILÁG Mégis veszélyben a Zengő? (H) A Honvédelmi Minisztérium cáfolta a zöldszervezetek bejelentését, amely szerint mégis a mecseki Zen- gő-hegyre kerülne a Nato-radarál- lomás. A szaktárca kommunikációs igazgatója, Bocskai István úgy fogalmazott: tartják magukat korábbi ígéretükhöz, azaz mindaddig egyetlen kapavágást sem kezdeményeznek az ügyben, amíg a kormány nem dönt. A beruházást ellenző civil mozgalom képviselői abból következtettek az esetlegesen várható építkezésre, hogy a Zengőn újabb jelölések kerültek fel azokra a fákra, amelyeket tavaly a zöldek testükkel védtek meg. A minisztérium kommunikációs igazgatója szerint a változásokról a helyi erdőgazdaságot kellene a mozgalomnak megkérdeznie. • MR Kupa nem akar kisgazdásodni (H) „Mi középen állunk és ott is akarunk maradni, célunk nem a pártokkal való vitatkozás, hanem a társadalommal folytatott párbeszéd felerősítése” - hangsúlyozta Kupa Mihály, aki elárulta: a párt belügyeit eddig is maguk között rendezték, mert nem akartak olyanná válni, mint a kisgazdák, akik ordítoznak. • Gondola Megugrik a benzinár (H) A MÓL szerdától hat forinttal emeli a motorbenzin literenkénti fogyasztói árát. A gázolaj ára nem változik. A megelőző időszak árcsökkenését követően az elmúlt héten a nemzetközi piacokon ismét nőttek a kőolajárak, aminek hatására elsősorban a motorbenzin jegyzésára emelkedett. Ezért kénytelen emelni az árakat a magyar kőolajipari társaság. • DRY Eladósodva (H) Az adósságteher „versenyszámban” csak Sierra Leone, Brazília, Argentína és Libanon előzi meg hazánkat - írja a Napi Gazdaság. Cikkéből az is kiderül, hogy a környező államok közül nálunk volt a legkisebb a munkaerő-állomány a népesség arányában mérve. Nem lesz népszavazás az EU-alkotmány ügyében (SK) Ivan Gasparovic, Szlovákia köztársasági elnöke szerint nincs szükség népszavazásra az európai alkotmányszerződés jóváhagyása előtt. A tervezet egyelőre még nem tökéletes, de a kisebb-nagyobb hibákat az elfogadás után is ki lehet javítani. 870 ezer rendszámtábla rendelés (SK) A miniszterelnök különös méltányossága Szijjártó Péter hétfői sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozta azt a határozatot, melybó'l kiderül: Gyurcsány Ferenc sportminiszterként méltányosságból hozzájárult egy kilencezer négyzetméteres budapesti ingatlan elidegenítési és terhelési tilalmának feloldásához. Az eredetileg nem forgalmazható, állami tulajdonú ingatlant több, mint százkilencvenöt millióért adta el az Ipari Szövetkezetek Sportalapítványa, majd néhány nap múlva a vevők egymilliárdos jelzáloghiteit jegyeztek be ugyanerre a területre. Budapesten különösen népszerű a sportingatlanok privatizációja, hiszen a városban ezek az utolsó beépíthető területetek. Szijjártó Péter elmondta, hogy az Ipari Szövetkezetek Sportalapítványa 1997-ben az államtól ingyenesen megkapta egy Kőér utcai terület tulajdonjogát. Ezt a területet az akkor érvényben lévő törvények alapján csak sportcélokra lehetett használni, és a területre kincstári elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került. A szóban forgó ingatlant később megosztották, és 2004 elején ebből 9000 négyzet- méternyi területet sportcélú ingatlanként eladásra kínáltak. Világos, hogy egy sportcélú ingatlan ára, amelyet az elkövetkező 15 esztendőben csak ilyen célra lehet használni, jóval alacsonyabb bármely más terület áránál. A területre pályázó vevő több, mint 195 millió forintért meg is vette ezt a területet. A történet pikantériája, hogy az ingatlan adásvételi szerződésében van egy furcsa kikötés, amely szerint a szerződés akkor lesz érvényes, ha az ingatlan kizárólagosan sportcélokra való felhasználhatóságát feloldják. Ezt pedig egyetlen egy személy tehette meg az adásvételi szerződés idején, a gyermek-, ifjúsági- és sport- miniszter, Gyurcsány Ferenc. 2004 augusztusában az adásvételi szerződést a fenti kikötéssel nyélbe is ütötSzijjártó Péter ték. A feloldást kérelmező beadványt Gyurcsány Ferenc rövid időn belül alá is írta, így 2004. szeptember 13-i dátummal lehetővé vált, hogy az ingatlan kikerüljön a kizárólagos sportcélú hasznosítási körből - mondta el Szijjártó Péter. De a történetnek itt még nincs vége. Gyurcsány Ferenc aláírása még meg sem száradt ezen a hivatalos okiraton, amikor egymilliárd forintos jelzáloghiteit jegyeztek be a szóban forgó 9000 négyzetméteres ingatlanra. Ha valaki megvesz egy ingatlant 195 millió forintért, majd arra egymilliárdos jelzálogot jegyeznek be, akkor nyilvánvaló, hogy az az ingatlan az adásvételi árának sokszorosát éri. Különösen szomorú, hogy mindehhez a Magyar Köztársaság jelenlegi miniszterelnökének is köze lehetett - mondta a képviselő. Szijjártó Péter kijelentette: ha a történetben nem lett volna hátsó szándék, akkor a terület eladása előtt lefolytatták volna a megosztási eljárást és a sportcélú használat alóli kivonást, igaz, így jóval többet kellett volna fizetnie a nyertes vevőnek. Ha Gyurcsány Ferenc a méltányossági kérelmet nem írja alá, akkor a jelzálogot sem lehet a területre bejegyezni. • Dry Tavasszal indul a második Nemzeti Fejlesztési Terv A kormány szándékai világosak és változatlanok: versenyképesség, munkahelyteremtés, magasabb jövedelem. Mindezt Gyurcsány Ferenc mondta a „Gondolkodjunk együtt Magyarország jövőjéről” című konferencián. 2006 és 2013 között Magyarország 15 ezer milliárd forintot fordíthat fejlesztésre - állítja Gyurcsány Ferenc. Ez az óriási összeg uniós forrásból, magánfejlesztésből és nemzeti forrásból áll majd össze. Tavasszal azt is elmondja majd a miniszterelnök, hogy milyen konkrét nemzeti fejlesztésekre fordítják majd ezt a pénzt. Szintén tavasszal az is kiderül, hogy mi az az öt-hat húzóágazat, ami a legtöbb támogatást kapja majd, hiszen - mint a miniszterelnök elmondta -, ha nem a húzóágazatok kapják a támogatást, a források szétporladnak. Egyelőre annyi biztos, hogy a kormány továbbra is az ország versenyképességét kívánja erősíteni, hogy az emberek munkahelyhez, jövedelemhez, lakáshoz jussanak és egészségben élhessenek. Baráth Etele szerint a nehézségek ellenére jók az eddigi eredmények és az első nemzeti fejlesztési terv tapasztalatait jól használhatjuk majd a következő uniós költségvetési időszakban, azaz 2007 és 2013 között. És hogy mik is az eddigi eredmények: Magyar- ország 2004-ben plusz 51 milliárd forint többlettel zárta az uniós mérleget. Az uniós ügyekért felelős miniszter azt is sikerként értékelte, hogy az elmúlt hat hónap 16 ezer beérkezett pályázatából hat ezer jó pályázat is érkezett, és ez több, mint 60 milliárd forint leszerződött összeget jelent. Ez azt mutatja, hogy a központi szervek és az egyéni pályázók is beletanultak a rendszerbe. A jövő záloga az, hogy tudjuk, mit szeretnénk, és ezt tudjuk az unióban is érvényesíteni - mondta Baráth Etele. • MR A Turcan Delta rendszámtáblákat gyártó cég több millió koronás bevételre tett szert az uniós rendszámtáblák készítéséből. A szlovák belügyminisztérium 870 ezer uniós táblát rendelt, 240 millió korona értékben. A régi rendszámtáblákat a rendőrparancsnokságok semmisítik meg, a táblákat hulladékgyűjtőbe szállítják. A leadásból származó pénz a kerületi rendőr-főkapitánysághoz kerül. • KL Bácsalmási buli A helyi Fidesz szerint Bácsalmási Agráripari Rt. privatizációja azért „felettébb gyanús”, mert az MSZP a 2002-es választási kampányban szórólapjain azt ígérte, hogy nem engedi szétverni a vállalatot, és biztosítja az ott dolgozók munkahelyét. Ennek ellenére 2004 karácsonyának előestéjén a céget vagyoni értékének tizedéért, 220 millió forintért értékesítették. A vállalat mintegy 1,5 milliárd értékű sertésállománnyal, milliárdos értékű saját földterületekkel és jelentős szarvasmarha-állománnyal rendelkezik. Ez utóbbi azért érdekes, mert hamarosan értékesíteni lehet a tejkvótát, amely egy-egy állat esetében milliós nagyságrendű. Szakértők szerint a cégből négy- milliárd forint vagyont lehet kivenni, amely húszszorosa a vételárnak. GONDOLA Rober Fico: koalíciókat kell létrehozni Robert Fico, a Smer elnöke a regionális választások kapcsán javasolni fogja a párt kerületi tanácsainak, hogy mindenképpen hozzanak létre koalíciókat. „A koalíciók sokszínűek, változatos képet mutatnak. Egyedül részt venni a választásokon pedig egyenlő a politikai öngyilkossággal” - mondta a Smer elnöke. Jónak tartaná, ha a kerületek elnökjelöltjei minél hamarább bemutatkoznának. „Természetesen ott szeretnénk lenni a győztes koalíciók között, sőt egyes elnöki tisztségeket is el szeretnénk nyerni” - jelentette ki Fico, aki arról semmiképpen sem akart nyilatkozni, hogy milyen választási eredménnyel lenne megelégedve. Az LS-HZDS úgy tervezi, hogy minden kerületben fog állítani elnökjelöltet. ”A Pozsonyi és a Kassai kerületben csak a koalícióval történő megegyezés után hozzuk nyilvánosságra jelöltjeink névsorát. A Nagyszombati és a Nyitrai kerületben a jelöltek neve körül még sok a kérdés” - mondta Vladimír Mecia- r, az LS-HZDS elnöke. Az SDKÚ az elnökjelöltek kiválasztását a regionális szervezeteire bízza. „Az országos elnökséget sem hagyja hidegen ez a kérdés, bár az elnökjelöltek állítása a regionális szervezetek joga és felelőssége. Amennyiben nem foguk egyetérteni a jelöléssel, természetesen meg fogjuk vitatni az érintettekkel” - hangsúlyozta lvan Miklós, az SDKU alelnöke. • Rga Külföldi befektetők építik fel a Szlovák Nemzeti Színházat? Dusán Jarjabek, az LS-HZDS képviselője az állam érdekeit nézve nem tartja kedvező megoldásnak, hogy a Szlovák Nemzeti Színházat a gazdasági miniszter külföldi befektetővel tervezi felépíttetni. „Nem látom indokoltnak, hogy a nemzeti színház építését és működtetését egy külföldi befektetőre kellene bízni”. „A kulturális minisztériumnak kellene tovább folytatnia az építkezést” - jelentette ki Jarjabek a TA3 Televízió Politikában című vitaműsorában. A képviselőnek az sem tetszik, hogy a színház építési munkálatainak a befejezéséről a gazdasági miniszter fog dönteni. Szerinte ezzel Rusko törvényt sért. A képviselő azt javasolja, hogy állami pénzügyi források segítségével fejezzék be a színház építését, majd csak ezután gondolkozzanak el a külföldi befektető bevonásáról. Úgy véli, hogy a gazdasági minisztérium által közrebocsátott, a színház fenntartásával kapcsolatos számadatok nem felelnek meg a valóságnak, Pavol Rusko gazdasági miniszter és az ANO elnöke sem utasította el ezt a fajta megoldást, azonban semmiképpen sem tartja kedvezőnek. Az előzetes számítások szerint a színház éves fenntartása és működtetése el fogja érni a 200-300 millió koronát. Ha ezt külföldi befektető nem finanszírozná, akkor ezt az összeget más kulturális intézmények költségvetéséből kellene elvonni. A miniszter hangsúlyozta, hogy a szlovák kultúra hiányosságait nem lehet leegyszerűsíteni a nemzeti színház ügyére. 2005-2008 között a színház működtetése 4 milliárd koronába kerülne, amelyet szerinte inkább kulturális rendezvények megszervezésére lehetne felhasználni. • Rga Uj postai szabályzat Szlovákiában A Szlovák Posta szolgáltatás-, munka- és árubeszerzésről szóló új szabályzata 2005. január 1-jével lépett érvénybe. Béla Lisáková, a posta kommunikációs igazgatója elmondta, hogy mivel a posta nem felelt meg a közbeszerzési eljárásról szóló törvény feltételeinek, ezért kellett új szabályzatot kiadniuk. Az új szabályzat szerint a posta minden ötszázezer korona feletti árut, szolgáltatást vagy munkát közbeszerzési eljárás keretén belül fog beszerezni. A versenytárgyalások eredményéről a Szlovák Posta honlapján olvashatnak majd az érdeklődők. Öt millió korona feletti közbeszerzési eljárást a posta országos napilapok hasábjain fogja meghirdetni. A posta vezetése szerint a KO (fí Cili ü > o U) közbeszerzési eljárásról kiadott új szabályzattal alkalmazkodni próbáltak az Európai Unió elvárásaihoz is. • Rga Kisvállalkozói törvényt sürgetnek Egymilliárd vagy egymillió havonta — egy kategória Havi egy millió vagy egy milliárd árbevétel - édes mindegy, egy súlycsoportba tartozik az Európai Unió kisvállalkozói besorolása szerint, csakhogy a családi- és a mikro vállalkozók a maguk pehelysúlyával vesztesei lehetnek csak ennek a versenynek, ha támogatáshoz nem jutnak. Ám annak a feltételeit is szabályokhoz és korlátokhoz köti az unió. Egy német tartománnyal közösen a gazdasági minisztérium segítségével tízezer érintettet meghallgatva javaslatokat dolgozott ki az Ipartestületek Szövetsége. A legfontosabb, hogy a magyar gazdaságpolitika irányítása kerüljön egyértelműen a gazdasági minisztérium hatáskörébe, a szürke- és a feketegazdaságot határozottan és gyorsan számolják fel. A családi- és mikro vállalkozások elvonásait tekintsék át és csökkentsék, illetékeiket, például a felére. A parlamentben szükség lenne egy kisvállalkozói bizottságra és meg kellene alkotni mielőbb egy kisvállalkozói törvényt, ösztönözni kell, hogy a közbeszerzéseknél jelentsen előnyt, ha valamelyik cég beszállítóként mikro- vagy családi vállalkozókkal dolgozik. A külföldi nagyvállalatok letelepedési feltételeinek is erre kellene ösztönöznie - hangzott el a tanácskozáson. • DRY
