Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-03-16 / 51. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. március 16., szerda • HÍDLAP 5 Újra indul a füstöltsonka-háború Az idén is sok a gyanúsan olcsó hús a nagy áruházláncokban Folytatás az I. oldalról Egy évvel korábban, 2003-ban a fel- vásárlási ár nálunk még az európai ár­szint alatt volt, sőt még a tavalyi esz­tendő elején is 260-270 forint körül fi­zetett a kereskedelem egy kiló élő hú­sért a termelőknek. A különbségek a nyár végére kiegyenlítődtek, és a ma­gyar felvásárlási ár uniós támogatással együtt beérte az átlagos, élősúlyra ve­tített 318 forint körüli EU-s árszintet. A tavalyi 32. héten például a magyar sertéshúsár elérte a 368 forintot, ami akkor körülbelül 13 forinttal haladta meg az uniós átlagot, s jóval felette volt a holland (342), a francia (339) és még inkább a dán (324) felvásárlási ár­nak. Miközben alig maradt el a spa­nyol (374) és a német (394) árszinttől. A mai piaci helyzetre jellemző, hogy már teljesen szabad a kereskede­lem az unión belül, a piaci korlátozá­sok megszűntek. Vagyis nemcsak a dán és a holland tőkehús jöhet és jön be hozzánk, de elvileg a magyar hús- készítmények, szalámik, kolbászok is helyet kérnek maguknak a német pia­cokon és a szomszédos országokban. Igaz, már nem is az a kérdés, hogy jön-e vagy sem a külföldi hús hoz­zánk, hanem hogy a magyar hús mennyire versenyképes. Ez a verseny pedig globális verseny, országok, ter­mékpályák versenyeznek egymással, s különösen döntő a minőség és a költ­ség nagysága. Bár a takarmány felhasználásunk egy kilóval maga­sabb, mint a hollandoké vagy a dáno­ké, a takarmányozási költségeink mégsem magasabbak az ottaniaknál. A környezetterhelés mértékéről nem is szólva: míg nálunk összesen 4,3 millió sertést tartanak nyilván a gaz­daságok, addig a dunántúlnyi területű Dániában 23 millió sertést nevelnek. Ebből következően minden remé­nyünk megvan arra, hogy néhány éven belül a magyar sertényállomány minimum 8 milliósra bővüljön, ami komoly befolyással lehet majd a piaci árakra - vélik szakértők. A baj viszont az, hogy a magyar húsipar nagyon széttagolt és megosz­tott. Óriási verseny folyik az iparon belül, amely nem kellőképpen kon­centrált. Ezt az áruházláncok kihasz­nálják, és lefelé nyomják a kereskedel­mi árakat. Mindaddig tehát, amíg a húsipar nem képes jobban összefogni, az árnövekedés nem terhelhető át tel­jes mértékben a kereskedelemre - hangzik a figyelmeztetés. Mivel Ma­gyarország hagyományosan sertéshús­fogyasztónak számít, a sertéshús árá­nak növekedése szinte egyáltalán nem befolyásolja a vásárlási kedvet. Egy három évvel ezelőtti felmérés szerint, ha a karaj 700 forintba kerül, akkor is ugyanannyit adnak el belőle a kereske­dők, mint amikor 1200-at kérnek el ér­te. A csirkehústermelők éppen azért szurkolnak, hogy emelkedjenek a ser­téshúsárak, mert nálunk minden hús­féleség árát a disznóhús árának alaku­lása befolyásolja. Vagyis a sertéshús árszintje nálunk a húspiaci bázis. A piaci mozgásokat szemlélve meg­állapítható, hogy az ország uniós csat­lakozása után sem látszik változás több üzletlánc marketingjében, fő­ként az ünnepek előtti napokban még mindig erősen nyomott áron kínálják a családi asztalra valót. Az érdekvé­delmi szervezetek remélik, hogy a ha­tóságok összehangolt fellépése nyo­mán a boltok tulajdonosai végleg le­mondanak a piaci árakat mestersége­sen leszorító üzletpolitikáról. Az ag­rárrendtartási törvény értelmében büntetendő az a kereskedő, amely a beszerzési árnál olcsóbban hozza for­galomba az árucikkeket. A vásárlók ugyan látszólag jól járnak, ha spórol­nak néhány száz forintot, azonban ko­moly kockázatot jelenthet a piac ki­egyensúlyozott működésére ez a fajta kereskedői mentalitás.' A néhány százezer forintos bírság­gal szemben sajnos sokkal nagyobb kárt okoz a mesterségesen eltorzított piaci árszint. A termelőktől kezdve, a feldolgozóiparon át a kiskereskedő­kig ugyanis senki sem képes a nagy üzletláncokhoz hasonlóan kigazdál­kodni az önként vállalt veszteséget. A kizárólag húst és húsárut forgal­mazó boltok sem tudják utánozni az „árzsonglőrködésben” verhetetlen vállalatokat, amelyek leginkább vevő­csalogatóként tekintenek a nagyobb ünnepekhez kapcsolódó élelmisze­rekre. Tehetik, hiszen a nagy forga­lom alapján a több^tízezer fajta áru­cikken viszonylag gyorsan behozható bármilyen akció költsége. Az a legve­szélyesebb ebben a gyakorlatban, hogy azt a látszatot kelti, mintha a húskészítményeket valóban ennyire olcsón lehetne előállítani, így előbb- utóbb tönkre tehetik a piacot. Az érdekvédelmi szervezeteket en­nél kevésbé zavarja az olcsó dán és lengyel sertéshús megjelenése. Ennek az az oka, hogy az ebből készült ter­mékek minősége meg sem közelíti a magyar húsból készültekét. A tisztes­ségtelen kereskedői mentalitás vissza­szorítását hosszú ideje gátolja, hogy az érdekvédelmi szervezetek nem rendelkeznek ellenőrzési joggal. így jobbára a hozzájuk érkező fogyasztói panaszokra kénytelenek hagyatkozni, és azokat minden esetben továbbítják az illetékes hatóságokhoz. A bizonyta­lan származású, az utcán, autóból áru­sított húsvéti sonkák, csirkék és tőke­húsok árával azonban továbbra is kép­telenség versenyre kelni. A probléma megoldása elsősorban a hatóságok ke­zében van, amelyek évek óta túlzottan liberálisnak mutatkoznak. • Munkatársunktól Az idei húsvét előtt sajnos megis­métlődni látszanak az elmúlt évek kedvezőtlen piaci tendenciái. Az egyik nagy magyarországi üzletlánc például már most 569 forintért kí­nálja a szlovák import főtt, füstölt, kötözött sonkát. Ugyanitt a pa­rasztlapocka kilója 799, a paraszt­sonkáé 849 forint. A főtt, füstölt tarjáért 869 forintot kérnek, a ki­csontozott parasztsonkáért sem kell többet fizetni 1500 forintnál. A csemege karaj mostani ára is meg­hökkentő, hiszen aki nem sajnálja rá a pénzt, annak egy egész kiló­ért mindössze 1700 forintot kell fi­zetnie. Szlovákiában a karaj ára 160-170 korona, a füstölt karajé 220 korona körül mozog. Az úgy­nevezett házi csavart sonka 115, a füstölt comb 130-140 korona. Mit jelent önnek március ís-e? Körmendi Balázs (szállítmányozó) Nemzeti ünnepünk számomra egyben a tavasz eljövetelét is je­lenti. Régebben csak formális volt az ün­nep, igyekeztek baga­tellizálni a jelentősé­gét. Nem volt nemzeti jellege, de mi mégis tudtuk, mi a lényegi tar­talma. '90 óta ünnepelhetjük újra úgy, ahogyan szüléink tették. Ürge Roland (főiskolai hallgató) Azért megyek ünnep­ségre megemlékezni ezen a napon, mert ez­zel tiszteleghetek azok előtt az emberek előtt, akik akkor, amikor kel­lett, megvédték a hazát, a magyar jövőt. Ilyenkor mindenkire emlékezem, aki bármit is tett, hogy ez a kis nemzet megmutathassa a vi­lágnak, hogy bármire képesek va­gyunk, ha összefogunk. Balogh Izabella (férfiszabó) Nemzeti történelmünk egyik legjelentősebb eseménye szerintem minden igaz magyar számára több egyszerű munkaszüneti napnál. Sajnos vannak olyan is­merőseim is, akik még a kokárdát sem teszik ki ezen a napon, számuk­ra a haza szónak nincs jelentősége. Jónás Emese (nyugdíjas) » Március 15. számomra a szabadságra és a hő­sökre való emlékezést jelenti. A családunk nagyon tiszteli a nem­zeti ünnepeket, min­den évben eljövünk az ünnepre, a koszorúzásra és a Hon­véd temetőbe tartó meneten is részt veszünk. Aktív pihenéssel a tavaszi fáradtság ellen Sportolás és wellnesslehetőségek a térségben Folytatás az 1. oldalról A stressz és a fizikai kimerültség ellen az egyik legjobb módszer az ak­tív feltöltődés lehet. Régiónkban szá­mos sportolási és kikapcsolódási le­hetőség közül választhatunk. A környék fürdői, térségünk gazdag termálvízkincsének köszönhetően ide­ális körülményeket kínálnak a szellemi és fizika feltöltődéshez. Esztergomban a Szent István Városi Strandfürdő a hétfői nap kivételével egész héten vár­ja a látogatókat. A városi fürdő vize el­ismerten jó minőségű, melyet 2003 májusában nyilvánítottak ásványvíz­zé. Az 50 méteres medence április kö­zepéig a sátortetővel lefedve üzemel, a szauna és a fedett uszoda pedig folya­matosan a vendégek rendelkezésére áll. Az esztergomi fürdő árai mérsé­keltek, a felnőttek 450, a gyermekek és nyugdíjasok 300 Ft-ért úszhatnak, sza­una-használattal együtt pedig 750 illet­ve 650 forintot kell fizetni. Az uszoda minden nap reggel 6-tól, hétközna­ponként este 7-ig, szombaton 18 óráig, vasárnap délután 4-ig tart nyitva. A párkányi Vadas Termálfürdő alapjául eg)' geológiai kutatások során felfedezett termálforrás szolgál. Az 1973-ban fúrt kút vize 39,7 °C hőmér­sékletű, viszont nem tartalmaz a meg­felelő mennyiségben ásványi anyago­kat, tehát gyógyhatással nem rendel­kezik. A fedett uszoda egész évben nyitva tart, az úszómedence vizének hőmérséklete kikapcsolódásra és pihe­nésre kitűnő, sportolásra viszont nem ideális. Az uszoda extra szolgáltatása a baba és gyermek úszásoktatás. A zsú­foltság elkerülése miatt 2 órás úszóje­gyeket lehet váltani, a felnőtteknek 70 koronát, a gyermekeknek és a nyugdí­jasoknak 35 koronát kell fizetni. A für­dő további előnye a késői nyitva tartá­sa, hétköznap és vasárnap este 9-ig, szombaton pedig 22 óráig lehet úszni. A Visegrádon 2004 tavaszán elké­szült új wellnessszálloda és -központ, a visegrádi Danubius Spa & Conference Hotel minden igényt ki­elégítő színvonalas szolgáltatásokkal várja vendégeit. Környezete elegánsan kultúrált, az árak a nyújtott szolgálta­tással összevetve mérsékeltnek mond­ható, hazai vendégek számára is elér­hető. Nagy előnye a csodás panoráma, melyet akár a medencékben ülve is él­vezhetnek a fürdőző vendégek. Sokré­tű wellness és fitness szolgáltatásaik között mindenki megtalálhatja a szá­mára legideálisabbat: masszázs (rela­xációs, sport, nyugtató, stresszoldó, frissítő stb.), aromafürdő, fitness tor­nák (fit-ball, kick-boksz), vízi és stepp aerobic, alakformáló torna és gyógy­torna. A fürdő gyógyszolgálatatási kö­zül az egészséges vendégeknek is hasz­nos lehet az elektro- és hidroterápia, a pezsgőfürdő, a vízalatti sugár masz- százs, valamint a súly- és aromafürdő. A természetbe vágyók hamar eljut­hatnak'Dobogókőre, ahol nem csak ki­rándulni érdemes. A csodás kilátás megtekintése után 2 szállodába is me­hetünk nyugodt, csendes környezet­ben úszni és szaunázni. Ezt összekap­csolva egy sétával, kocogással esetleg sífutással kielégítő program lehet akár a sportolni, akár a pihenni vágyóknak. Hazánkban az utóbbi években ter­jedt el és lett nagyon népszerű a fallab- dázás. Ez a mozgásforma azoknak ide­ális, akiknek kevés idejük van a sporto­lásra, hiszen itt 1 óra aktív játék alatt az egész napi feszültséget levezethetjük. A csolnoki Squash pálya előzetes egyez­tetés után reggel 9-től késő estig igény­be vehető. A pálya bérleti díja, 1 órára 1500 Ft, 1 pár ütő 300 Ft a labda bérlé­se pedig 100 Ft-ba kerül. Esztergom­ban szintén van lehetőségünk egy gy­ors játszmára. A Start Squash Clubot (Szent Tamás u. 1) a Bánorni áttörésről közelíthetjük meg, és telefonos beje­lentkezés esetén minden nap 7-től 22 óráig üthetjük a labdát. A pályát 1 órá­ra 1800 forintért, hétköznap délután 5- től pedig kicsit drágábban 2200 forin­tért bérelhetjük. Az ütő és labda bérlé­se együttesen itt is 400 forintba kerül. A csapatsportok kedvelőit várja az esztergomi Pézsa Tibor Sportcsanok, melynek nagytermét a focizni, kosár­labdázni vágyók 4000 forintos óradíj­ért bérelhetik. A küzdőterem kedd és csütörtök esténként a Kik-boksz aerobiknak ad helyet, a mozogni vágyó hölgyeket a többszörös világbajnok Pruzsinszky Ivett várja. A „sporiban” 2400 forintos óradíjért lehet tekézni, előre egyeztetett időpontban. A felsorolt lehetőségeken kívül még nagyon sokféleképpen hozhatjuk for­mába magunkat. Egy forró fürdő és egy jó könyv is elég lehet ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünk­ben. A wellness mindezeken kívül a szépségápolást és a reformétkezést is magába foglalja. A mozgás mellett próbáljunk meg minél több folyadé­kot, zöldséget és gyümölcsöt is fo­gyasztani. Nem lehet eleget hangoztat­ni, hogy egészségünk és pozitív önér­tékelésünk érdekében mindenképpen fontos, hogy törődjünk a külsőnkkel. Az aktív kikapcsolódás minden kor­osztály számára szükséges, mert ezál­tal maradhat friss a szellemünk is. • H.O. A turizmusban fogalomként használt „wellness” szó az angol wellbeing és a fitness szavakból ered. A fitnesz, az energia és az életöröm fogal­mak együttesét jelentó' „kúra”, célja a test, a szellem, a lélek egysége. A wellness fő motivációja az ellazulás, a testi-telki kikapcsolódás, a felfris­sülés. Az egészségturizmus körébe taroznak: a gyógyturizmus, a wellness- és fitneszsport-turizmus.

Next

/
Thumbnails
Contents