Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-03-05 / 45. szám
htdlapmagazin 2005. március 5., szombat HÍD LAP Esztergom, a fesztivál-főváros zők - Esztergom és a helyszín adottságainál fogva - törekednek arra, hogy felvidéki zenekarok (Ghymes) hasonlóképpen fellépjenek. Hiszen a híd átadásának köszönhetően minden reményünk megvan rá, hogy a felvidéki fiatalok számára a legrangosabb kulturális eseménnyé váljon a Fesztergom (mert a könnyűzenei koncerteken túl például irodalmi programok is vannak). Akadnak olyan fesztiválok, amelyeket kétévente rendeznek meg, ilyen a 2003-ban tizenötödik alkalommal megtartott, híres, nemzetközileg elismert Szendrey-Karper László Gitárfesztivál. A város rendezvénykínálatában különleges színfolt ez a fesztivál, amely kétévente a gitárművészek százait vonzza Esztergomba. De említhetnénk a nemzetközi oratóriumfesztibővíti a helyszínek és a produkciók körét. így került be a kínálatba az Árpád-kor világát az Arany Sólyom Lovagrend segítségével bemutató történelmi játékfolyam. A Nyári Várszínházi Játékok - július közepe és augusztus vége között - során a hétvégi nagy bemutatók mellett megjelentek a hétközi előadások. A várszerdák keretében egy-egy nép kultúrájába nyerhettünk betekintést. Új és előremutató kezdeményezés az ifjúsági bábos tábor. Az Esztergomi Nyári Játékok, amelyeknek a Kis-Duna-sétány, illetve a Mindszenty tér ad otthont színes és unikumnak számító színvonalas rendezvényeivel (tavaly: mediterrán, illetve krumpli-fesztivál) messzi földről csalogatja a tartalmas szórakozásra vágyókat - vélhetően idén is így történik. Egyre nagyobb érdeklődésnek örvend az eurorégiónk tradicionális kultúrájának seregszemléje, a júliusi Ister-Granum Népművészeti Fesztivál, ahol a hagyományőrző mesterek és amatőr együttesek kiállításai mellett a legkisebbek betekintést nyerhetnek jó néhány ősi iparosság fortélyaiba, és lehetőség nyílik a régi magyar népi játékok megtanulására. A fesztiválon később sor kerül majd a testvérrégiók bemutatkozására, ami európai jelentőségűvé avatja a rendezvényt. A Mária Valéria híd átadása - 2001. október 11. - az egész régió számára kivételes ünnepi esemény volt. 2002- től ennek emlékére minden évben megrendezésre kerül Párkány és Esztergom közös hídfesztiválja, a Hídünnep. A ma még arculatát kereső rendezvény minden bizonnyal nagy népszerűségre tesz szert a következő években. Egy sajátos színfolt a hazai dzsesszélet térképén az 1998 óta megrendezésre kerülő dzsesszfesztivál, a Jazztergom. A rendezvény a szakmai körökben ismertté vált, népszerűsége a közönség körében hasonlóképpen növekszik, a szervezők célja egy olyan, nemzetközi hírű fesztivál meghonosítása, amely képes felvenni a versenyt a nagy európai társrendezvényekkel (Pori, Montreux stb.). Az esztergomi „Sziget”: 1999-es indulása óta sokat változott a Fesztergom. Mára az országos nagyfesztiválok sorába emelkedett, a fiatalok úgy készülnek az ország minden pontjáról a júniusi rendezvényre, mint a Hajógyári-szigetre. 2002- től a fellépők közt neves külföldi előadók is megjelentek (Boban Markovié Orkestar), illetve a szervevált is, amely szintén speciális zenei kínálatot nyújt, kihasználva a Bazilika belső terének és orgonájának adottságait, amelyek kiválóan alkalmasak a nagy lélegzetvételű ora- torikus művek bemutatására. Végül, de nem utolsó sorban a fentieken túl tovább bővült a kisebb kihatású - de jelentős nagyságú közönséget megmozgató - rendezvények köre. Ilyenek a Monteverdi kórusfesztivál, a fotó-, illetve a képzőművészeti biennálé, a klarinétos napok és a különböző sportversenyek. Nyilván - és szerencsére - nem mindegyik fesztiválnak, rendezvénynek, látnivalónak tudtunk most teret szentelni, de azt így is bátran összegezhetjük, hogy Esztergomnak valóban minden alapja és adottsága megvan a „fesztivál-fővárossághoz”. • G. I. dő alkotásaiból a Szent István-szobá- val, a lakótoronnyal és a későromán, kora-gótikus királyi várkápolnával büszkélkedhet - évente mintegy más- félmillió turista látogatja. Akik a magaslaton megfordulnak, kíváncsiak a magyar keresztény főtemplom páratlan gyűjteményére, a Főszékesegyházi Kincstárra, amelynek ötvös- és textilgyűjteménye világviszonylatban kimagasló (itt őriznek például egy Árpád-kori eredetű koronázási keresztet és Mátyás király drágakövekkel és igazgyöngyökkel díszített, színarany kálváriáját). Sokan keresik fel a prí- mási palotában a világszerte „jegyzett” Keresztén}' Múzeumot. Itt olyan gyűjteményeket láthat az érdeklődő, mint a középkori magyar táblafestészet és szobrászat, vagy a XIII-XVI. századi itáliai festészet; híresek a múzeum XV-XVIJ. századi falikárpitjai, és itt őrzik a garamszent- benedeki úrkoporsót, valamint a hazai reneszánsz festészet reprezentánsa, M. S. mester négy táblaképét is. Esztergom további olyan jelentős kiállítóhelyekkel csábítja a turistákat, mint a régészeti, helytörténeti, képÉlményfürdő. Télen pedig csábítóan hathat az egyik legkedveltebb hazai síparadicsom, Dobogókő közelsége. Mindezek mellett évek óta gyarapodik az esztergomi fesztiválok száma, és - a „helyi” valamint a „távolabbi” vendégek egybehangzó véleménye szerint - emelkedik azok színvonala. A május eleji Országos Vízi Karnevál például régi múltra tekinthet vissza, a békebeli, polgári időkben a helyi hajósegyletek felvonulása volt. A régiólakók által csak „Lampi- onosnak” nevezett látványos - díszlámpás, fáklyás és zenés - kicsinosított vagy mókás hajós felvonulás az utóbbi időkben törekszik arra, hogy ne csupán helybéli szezonnyitó rendezvény legyen, hanem hasonlatos a velencei regattához (nagyobb és esetlegesen gőz üzemű hajókkal például). Fontos - és hagyományos - fesztiválja a városnak az augusztus 19-20- i ünnepkörhöz csatlakozó Szent Ist- ván-napok, amely helyi érdekeltségű rendezvényből közel egyhetes kikapcsolódást nyújtó, évről évre több tízezer látogatót vonzó fesztivállá vált. A város minden évben zőművészeti tárlatokat rendező Balassa Bálint Múzeum, vagy a híres „vízügyi” szakkiállítóhely, a - 2003- ban az Év Múzeuma megtisztelő díjat nyert - Duna Múzeum. Vagy említhetnénk az előhegyi Babits-villát (a nevezetes „autogram-falával”), illetve a három esztendeje megnyílt Mindszenty-emlékhelyet, amely a meghurcolt esztergomi bíboros-hercegprímásnak állít mementót, és szolgál tanulságul a korszakról. A kiállítóhelyek mellett számtalan történelmi épület és szobor tekinthető meg a városban, a teljesség nélkül: Prímási palota, Meszéna-ház, Sándor-palota, Városháza (Vak Bottyán volt kúriája); illetve Balassa Bálint, Erzsébet királyné, Liszt Ferenc, Szent István király, Vitéz János érsek szobra, Melocco Miklós millenniumi emlékműve, a Sobieski-emlékmű. A gazdag szellemi kikapcsolódáson, töltekezésen túl szabadidős pihenésre szintúgy lehetőséget teremtett és teremt Esztergom. Népszerűek és közkedveltek a Pézsa Tibor Sportcsarnok szolgáltatásai és - újabban - rendezvényei (halászlé-, illetőleg gulyásfőző verseny stb.), sokan hűsölnek a Szent István Strandfürdő medencéjében, vagy a fürdő történelmi jelentőségű fedett uszodájában, ami a hazaiak közül az első ilyen volt. A szezonra pedig elkészül, és nagyban bővíti a szabadidős lehetőségeket a Prímás-szigeti Termál- és Az ezeréves Duna-parti királyvárost, Esztergomot fekvése, történelmi és kulturális hagyományai szinte arra „rendelik”, hogy magyarországi fesztivál-főváros legyen. Az utóbbi időkben, öt-hat esztendeje egyre szélesedik a város programkínálata, a gazdag vallási-kulturális lehetőségek mellett egyre több színvonalas kis- és nagyrendezvény várja a városiakat, a régióbelieket és az ide látogató vendégeket. A Várhegyet, a Bazilikát - az ország legnagyobb, Közép-Európa egyik leg- monumentálisabb templomát - és az Árpád-kori eredetű királyi várat - benne a Vármúzeummal, amely a hazai román stílusú építészet kiemelke
