Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-03-03 / 43. szám
4 HÍDLAP • 2005. március 3., csütörtök REGIO www.istergranum.hu Kerekasztal a rendzavarásokról Holnap tartja soron következő ülését a Pest Megyei Idősügyi Tanács. A napirendi pontok között szerepel többek között Körösfői László idősügyi tanácsnok tájékoztatója a szociális intézményekben történő rendzavarások ügyében összehívott szakmai kerekasztal megbeszélés tapasztalatairól, illetve a 2005. évi munkaterv elfogadása. A megbeszélés színhelye a Városház u. 7. szám alatti budapesti Megyeháza 102-es terme. • CRY Ünnepség és előadás Dorog. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 157. évfordulója alkalmából március 15-én, kedden délelőtt tíz órától tartják a városi ünnepséget a Petőfi téren. Március 22-én, kedden délelőtt kilenc órakor kerül sor a Maszk Bábszínpad előadására a József Attila Művelődési Házban. A Furfangos beteglátogatók című darab Jókai Mór: A huszti beteglátogatók című novellájának színpadi változata. • Nil Hiába mérgelődnek Csolnokon a vegyi üzem miatt? Folytatás az 1. oldalról A cég ügyvezetője, Bóna Ferenc azóta befektetőkre várt, akik segítségével sikerült is megteremteni a vegyi feldolgozáshoz szükséges további feltételeket. A kedélyeket az korbácsolta fel ismét, hogy nem történt semmi érdemleges évek óta az ügyben. A telephelyen azóta is tetemes mennyiségű cink-karbonátot és galvániszapot tárolnak, Csolnok önkormányzatának pedig nincs további beleszólása az ügybe. A polgármester, Bérces József attól tart, hogy a feldolgozást követően a keletkező cink-szulfát vízben oldhatósága komoly veszélyt jelenthet nem csak a falura, de a telephely mellett található Janza-patak miatt több településre is. A Janza patak ugyanis Tátnál folyik a Dunába. A feldolgozás ugyan még nem indult meg, de folyamatosak a konfliktusok az önkormányzat és a cég között. Csolnok most a Közigazgatási Hivatalt perli a kiadott engedély felülvizsgálata ügyében, mert az előírásoknak ugyan megfelel a kft, a külső szemlélők mégis kételkednek ebben, és „balkáni” állapotokról beszélnek. A kétségek eloszlatására a bíróság környezet- védelmi igazságügyi szakértőt küld a helyszínre. Csolnok célja azonban a most már Metalmont Kft. névre hallgató üzem végleges bezárása, és addig is a galvániszap elszállítása lenne. Az ügy azonban nem ilyen egyszerű, hiszen a Metalmont Kft. ügyvezetője, Bóna Ferenc is érdekes részletekre hívta fel a figyelmet. Mint megkeresésünkre elmondta, 1998-ban állítólag már maga a polgármester is engedélyezte a cink-karbonát feldolgozást, a Környezetgazdálkodási Intézet javaslata alapján (eszerint ez környezetvédel- mileg kisebb kockázattal járna, mint az eredetileg végzett galvanizálás). Bóna Ferenc szerint a legnagyobb probléma, hogy a polgármester nem hajlik a kompromisszumra. A huzavona már hat éve tart, és az állandó pereskedés bénítja meg az előrelépést. A telepengedélyhez kötött feltételek ugyanis adottak, az illetékes vízügyi, környezet- védelmi és egészségügyi szakemberek által tartott ellenőrzések az előírások betartását bizonyították. Ezeket azonban a polgármester hiteltelennek tartja, ezért is kért újabb elbírálást az ügyben. A környezetvédelmi félelmek eloszlatására Bóna Ferenc azt is elmondta, hogy hulladékmentes, zárt rendszerű technológiát fognak alkalmazni, amely igazoltan biztonságos módszer, és nem okoz kárt a környezetben. A Janza-patakra vonatkozó találgatásokat is alaptalannak tartja, hiszen csak tisztított vizet engednek az élővízbe. Eddig a folyamatos ellenőrzések sem mutattak ki szennyezést, mivel a telep infrastrukturálisan is megfelel az előírásoknak. A tárolt anyagok elszállításával kapcsolatban a cég ügyvezetője több problémát is lát. A telephelyre szállított veszélyes anyagokat ugyanis nem lehet a származási helyére visszaszállítani, mivel azt időközben természetvédelmi területté nyilvánították. Hulladéktárolóban történő elhelyezésük pedig rendkívül költséges lenne, és a cink-karbonát Csolnokra szállításáért felelős egykori Galvachem Kft. felszámolójának sem áll rendelkezésére több mint százmillió forint. így a legideálisabb megoldás mégiscsak a feldolgozás, hiszen a telephelyen már rendelkezésre áll a folyamathoz szükséges nagykapacitású szennyvíztisztító berendezés és vegyi technológiák feldolgozására alkalmas csarnok is. Mindezek megépítése máshol milliókat emésztene fel. Előrelépés a jogi bizonytalanság megszűntetésétől, illetve a környezetvédelmi igazságügyi szakértő döntésétől várható, ez azonban a polgármester álláspontjának megváltozásától is függ. • JuhAsz Regina Még szorosabb együttműködés a Duna két partján Ötven pályázat érkezett a VÁTI Kht.-hoz a magyar-szlovák határ menti együttműködési Phare programra szóló pályázati felhívására február 15-ig. A kiírás a humánerőforrás fejlesztését célozza. Vág-Duna-lpoly Eurorégió Fejlesztési Kht. is ebből a forrásból kívánja megvalósítani Európa-Szeminárium elnevezésű rendezvénysorozatát. A felhívásra érkezett ötven pályázat támogatási igényé közel 7, 5 millió euró, vagyis a 24 milliós keret többszöröse. A program általános célja a regionális gazdasági növekedés elősegítése az innovációs tevékenységek és a humánerőforrás gazdasági potenciáljának fejlesztésével, ezen belül is a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a magyar-szlovák határ menti területeken. A Vág-Duna-lpoly Eurorégió Fejlesztési Kht. az Európa-Szeminárium elnevezésű rendezvénysorozat megvalósítására pályázott. A szeminárium célja a regionális gazdasági növekedés elősegítése Komárom-Esztergom megye és Nyitra megye gazdasági szereplői között. A két ország európai uniós tagsága után tovább bővült, illetve egyszerűsödött a munkaerő, valamint a szolgáltatás nyújtásának szabadsága. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a régióban ingázók nem rendelkeznek kellő ismeretekkel a határon túli munkavállalásra és lehetőségekre vonatkozóan. Ugyanez tapasztalható a kis- és középvállalkozók többségénél is. A pályázati támogatással megvalósítani kívánt rendezvény résztvevői a szemináriumon naprakész információt és gyakorlatban alkalmazható tudást kaphatnak a határ menti gazdasági élet szereplőiről, jogszabályi rendelkezésekről. Amennyiben a pályázat sikerrel zárul, a nyáron kezdődő Európa-Szeminá- riumon díjmentesen vehetnek részt az érdeklődők, tájékoztatta lapunkat a Kht ügyvezetője, Szabó Sóki Andrea. • NIL Nem kell megszabadulnunk az evától Folytatás az 1. oldalról Adóelőleget az áfával növelt, vagyis a bruttó bevételi összeg 15 százalékának befizetésével negyedévente kell teljesíteni. Az evát azok a vállalkozások választhatják, amelyeknek éves bruttó árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot. Az APEH-nál jelenleg teljes kapacitással dolgoznak a bevallások feldolgozásán, így nem tudtak felvilágosítást adni a régió evásainak számáról. Annyit azonban megtudtunk, hogy számuk jelentősen nőtt a tavalyi bejelentkezéskor. Az evát választó egyik vállalkozó szerint rendkívül egyszerű az eva rendszere. Nem kell év közben a számlákkal foglalkozni, elegendő negyedévente a megfelelő összeget befizetni az APEH-nek. Nyitrai Jánosné adótanácsadó és könyvelő szerint elsősorban a kisvállalkozások választják az evát. Közülük is inkább azok, akiknek a tevékenységi körükből adódóan az elszámolható kiadások lehetősége szűk. Emellett azok a vállalkozók is előszeretettel jelentkeznek az eva körébe, akiknek van főállásuk, és csupán mellékfoglalkozásban vállalkozók. Hátránya, hogy csak azok léphetnek át az eva hatálya alá, akik legalább egy éve vállalkozók, és nem tartoznak az APEH-nek. • Ak LAP(SZ)ÉL Gulya István A tej élet, erő — csekélység Magyarország egy aggályoskodó ország, élnék most egy divatos - és vacak - szóval. Aggályos, de itt és most kivételesen nem adatvédelmi ügyekről j beszélek (írok) meg ügynöklistáról, hanem az iskolatej-programról. Aggályos, mert olvan szépreményű kezdeményezések, mint az ingyenes „élet-. erő”-osztás a pénz miatt halódik, vagy, ugye, ott van az útépítés is, de hogy kerül most a sztráda az asztalra? Az van, hogy a „bevállalós” kormány blöfföl egy nagyot, teszem azt, hogy emelni kell a közalkalmazotti béreket, ingyen tejet a kólában megárvult magvar gyerekeknek - és az stb-k sora hosszú, mint ígérgetésben megőszült szocialista szakálla (Lendvai Ildikó: brrr!) -, és aztán az önkormányzatok, közintézmények nyögik ki a szükséges lóvét úgy, hogy zömük leépít, megtakarít, összehúz. Valahogy olyan szellemben, mintha azt mondanánk Paudits Bélának, hogy drága, nem kéne leadni pár kilót? (És én kérek elnézést.) Szóval könnyű más bőrére és kárára adakozni, meg jó fejnek lenni. Például uccu, belevágni az iskolatej-programba, városunk esetében olyan felállásban, hogy a 12 milliós mutatványból nyolcat — a jóval többet — az önkormányzat állja. Ennek utána az iparűzési adót elvenni a helyi erőktől baljós. Igaz, az állampolgár szemszögéből nézve első blikkre üdvös, aztán később kiderül, hogy a jámbor adózó majd a többszörösét fizeti vissza - ezúttal már sírva, és az államnak. Mert minek is önkormányzat, Béláim, a központi vezetés és irányítás az a fain. Meg az ötéves terv. Akad persze olyan szerencsés település, amelynek tejcehhét mégis csak többnyire fizeti az állam (alapban, ugye az unió a „főszponzor”), és helyben a kevesebb részt állják, ám a kormány már pedzegeti, ne gondoljuk, hogy ez egy tejjel (mézzel) folyó Kánaán, illetve az, csak most valahogy üres a kamra (de már I gondolkodunk a tejjegyen, Béláim). Bezzeg Szlovákiában! Ott van lé, meg pénz az ingyen tejre, de a srácok inkább a cukros italokat komázzák, aztán j majd csak öregen (harmincévesen), az első infarktus után csóválják lesújtóan a fejük, hogy ezt biz' nem kellett volna. Ez a tény egészségtelen, de nem ! aggályos. Mi viszont irigykedhetünk és aggályoskodhatunk: szomszédunk - í hozzánk képest - egy tejben (vajban) fürdő ország. Non-stop tárgyalások kifáradásig A püspöki konferencia jogosnak tartja a gazdák követeléseit Folytatás az 1. oldalról A közlemény hangsúlyozza, hogy egyetért a gazdák követeléseivel, és bízik benne, rövidesen megegyeznek a felek, és teljesülnek a termelők jogos kérései. A magyarországi gazdákkal szembeni rokonszenvének adott hangot több szlovákiai gazdaszervezet is, hozzáfűzve, hogy ezen a téren szerencsésebb helyzetben vannak, mivel időben megkapták a támogatásokat, de - éppen ezért - együtt éreznek a magyar termelőkkel. Az ügyben nyilatkozó MSZP-s képviselők ezzel szemben a tüntetés ellen foglaltak állást. Karsai József szocialista képviselő a Népszabadságnak nyilatkozva kifejtette, hogy „előbb tárgyalni kellett volna, és csak azután tüntetni, s nem lett volna szabad megharagítani a budapesti adófizető polgárokat”. Tegnap délutánra az is biztossá vált, hogy a gazdák a tárgyalások eredményétől függetlenül 200 munkagéppel ismét átvonulnak este kilenc órát követően a Felvonulási térről a Kossuth térre. Ezzel párhuzamosan tovább folytatódnak országszerte a félpályás útlezárások. Komárom-Esztergom megyében egyelőre csak Komárom térségében tiltakoznak a gazdák, akiknek száma folyamatosan nő, de a megbeszélésektől függően a megye több pontján is előfordulhatnak útlezárások. „Egyelőre nem tervezünk további demonstrációkat, de a helyzet alakulásától függően nem zárható ki, hogy - akár a 10-es László Boglár ismertetése szerint keddig 160 ezer gazda - elsősorban a kisgazdálkodók és mintegy 200 nagygazda - kapta meg a területalapú támogatást, közei 31 milliárd 277 millió forint értékben. A kormányszóvivő azt is közölte, hogy a gabonakészlet intervenciós felvásárlásához szükséges raktár- kapacitás a felajánlásokat tekintve már 3 millió 660 ezer tonnányira elegendő, a felvásárolt gabona- mennyiség pedig 770 ezer tonna. úton is - az utakra vonulnak a gazdák” - mondta Balogh Zoltán. A termelők az ország több pontján, összesen 9 megyében tartanak ma is félpályás útlezárást, Hajdú-Bihar megyében már mintegy háromszázan tüntettek több helyszínen, Békésben Szarvas és Békésszent- andrás között foglalták el a gazdák a fél útpályát, tegnap és ma Orosháza határába vonulnak ki munkagépeikkel, majd a román határ közelében folytatják tiltakozásukat. Csütörtökre, péntekre hasonló akciókat jeleztek Vas megyéből, Tolna megyéből, Somogy megyéből, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéből valamint Fejér és Veszprém megyéből. • BUKOVICS Később kezdhetik a törlesztést a gazdák Módosította Németh Imre agrárminiszter az Európa Terv agrárhitel-program bevezetéséről szóló rendeletet, így újabb egy év türelmi időt kaptak a gazdálkodók hiteleik visszafizetésére. A tavalyi esztendőben a hazai gazdaság versenyképességének erősítésére a gazdák összesen 230 milliárd hitelt vettek fel, amelynek törlesztését ez év márciusában kellett volna megkezdeni. A rendeletmódosítás értelmében az első év törlesztéseit - 30 milliárd forintot - a gazdáknak leghamarabb 2006-ban kelt elkezdeniük. Az agrárminiszter ugyanakkor hozzátette, hogy a kitolt határidő nem jelenti a futamidő változását is, és a türelmi idő meghosszabbítása sem automatikus, azt a hitelt nyújtó pénzintézettől kell kérnie a gazdálkodóknak.
